Délmagyarország, 1976. június (66. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-25 / 149. szám

A/n / VILÁG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! 66. évfolyam 149. szám 1976. iúnius 25., péntek Aras 80 fillér magyar szocialista munkáspárt lapja Meflkezdöilött az országgyűlés i/ nyári ülésszaka Á képviselők elfogadták az 1975. évi költség­vetés végrehajtásáról szóló törvény/avaslatot Csütörtökön délelőtt 11 órakor a Parlamentben meg­kezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka. Részt vett a tanácskozáson Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, továbbá a Központi Bi­zottság titkárai, valamint a kormány tagjai. A diplomá­ciai páholyokban helyet fog­lalt a Budapesten akkreditált külképviseletek számos veze­tője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A Minisztertanács megbí­zásából Faluvégi Lajos pénz­ügyminiszter benyújtotta az országgyűlésnek a Magyar Népköztársaság 1975. évi költségvetésének végrehajtá­sáról szóló törvényjavaslatot, dr. Romány Pál mezőgazda­sági és élelmezésügyi minisz­ter pedig az élelmiszerekről szóló törvényjavaslatot. Apró Antal indítványára a képvi­selők elfogadták az ülésszak tárgysorozatát. Az ülésteremben, jobbról balra: Kádár János, Biszkn Béla, Fopk Jenő és Gáspár Sándor Faluvégi Lajos expozéja Napirenden: f A Magyar Népkáztár­' saság 1975. évi költ­ségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgya•* lása; n Az élelmiszerekről sző­ló törvényjavaslat tár­gyalasa; O Karakas László tntm­ka ügyi miniszter be­számolója a munkaerő-gaz­dálkodás időszerű, kérdéseiről és a szakmunkásképzésről szóló 1969. évi VI. törvény végrehajtásáról. Ezután Faluvégi Lajos pénzügyminiszter tartotta meg expozéját. Havasi Ferenc, a Minisz­tertanács elnökhelyettese megállapította, hogy az V. ötéves terv megindítása, az 1976-os gazdasagi föladatok­ra való fölkészülés megfelelő volt, s az átmenet szervezet­ten történt, a gazdasági fo­lyamatokban törés nem kö­vetkezett be. Az első napirendi pont vi­tájában több képviselő vett részt. A vita után az ország­gyűlés elfogadta a Magyar Népköztársaság 1975. évi költségvetésének végrehajtá­sáról szóló törvényjavaslatot. Ezután következett az élel­miszerekről szóló törvényja­vaslat tárgyalása; elhangzott dr. Romány Pál mezőgazda­sági és élelmezésügyi minisz­ter beszéde. Az országgyűlés ma, foly­tatja munkáját. Dr. Romány Pál beszédét a 3. oldalon ismertetjük. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt esztendő gazda­sági fejlődését elemző és ér­tékelő beszámolók sorát az állami költségvetés végrehaj­tásáról szóló jelentés zárja be. A törvényjavaslatban bemutatjuk és indokoljuk a bevételek és kiadások alaku­lását. Kiegészítésül ezúttal három olyan folyamatot emelünk kl, amelyek a kö­vetkező időszak gazdálkodó, sára és a pénzügyi egyen­súly alakulására is érzéke­nyen hatnak. Először: hazánk gazdasá­gának fejlődése és gazdál­kodó szervezeteink tevékeny­sége az országgyűlés által a tervben és a költségvetésben meghatározott fő irányokat követte. A nemzeti jövede­lem termelése a várt ütem­ben nőtt. Minthogy az elő­irányzottnál többet költöt­tünk felhalmozásra és fo­gyasztásra is, a társadalom vagyona jobban gyarapodott, és az életszínvonal gyorsab­ban emelkedett a tervezett­nél, a gazdasági egyensúly kívánt javulása azonban csak részben valósulhatott meg. Másodszor: a külkereske­delmi árak és cserearányok változása továbbra is ked­vezőtlenül hatott gazdasá­gunkra. Az 1973-ban és 74­ben a külpiacon bekövetke­zett nagyarányú árváltozások hátrányos következményei hirtelen értek bennünket, csakúgy, mint a többi ha­sonló gazdái 4 gi szerkezetű országot. 1975-re ezt a fo­lyamatot már áttek'ntettük, terveinkben figve'embe vet­tük. és több intézkedést té­tünk a kedvezőtlen hatások fokozatos ellensúlyozására. Harmadszor: a múlt év a népgazdaság IV. ötéves ter­vének utolsó és egyúttal az V. ötéves terv előkészítő éve volt Pártunk XI. kongresz­szusára való felkészülés és a kongresszus messzebbre mutató — gazdaságpoliti­kánkat meghatározó és irá­nyítási rendszerünket meg­erősítő — állásfoglalásai a munkának nagy lendületet adtak. Emellett az év köze­pén — az új ötéves tervidő­szakot megelőzően — a vállalatok egy részében érez­hető volt a bizonytalanság és a várakozás, az irányító szer­vek pedig olykor türelmet­lennek mutatkoztak. A tapasztalatok kedvezőek Üj lendületet kaptak a hasznosabb, takarékosabb gazdálkodást segítő kezde­ményezések, a szocialista munkaverseny pedig az ed­di rinél is gazdagabb formá­ban bontakozott ki. Ezért — gazdasági eredményekről szólva — valamivel több volt a kedvező jel az év máso­dik, mint első felében. Az 1975-ös év tapasztalatai azonban újra igazolják és figyelmeztetnek rá, hogy az addigiaknál sokkal nehezebb körülmények között meg­kezdett V. ötéves tervet csakis a hatékonyság és az egyensúly céltudatos javítá­sával és a szervezettség megerősítésével valósíthatjuk meg. Népgazdaságunk fejlődé­sé ütemét átfogóan a nemzeti jövedelem növeke­désével jellemezzük — foly­tatta a pénzügyminiszter. Ez kereken 5 százalékkal halad­ta meg az előző évit. Nem­zetközi összehasonlításban ts elismerésre méltó eredmény ez, megfelel annak az ütem­nek. amelyet a KGST-orszá­gok többsége elért. A nemzeti jövedelem ala­kulásában az ipari terme­lés volt a meghatározó. Ha­zánkban az ipari termelés az elmúlt évben 5 százalékkal növekedett, miközben a gaz­daságilag fejlett tőkés or­szágok javarészében vissza­esés mutatkozott, csökkent a termelés. A mezőgazdasági termelés — az előzőknél és a tervezettnél ls mérsékel­tebben — mindössze 1—2 százalékkal — nőtt, jórészt a kedvezőtlen időjárás mi­att, de részben azért, mert a háztáji és kisegítő gazda­ságokban csökkent az állat­tartás. 109 szövetkezetben keletkezett veszteség és alaphiány. Háromnegyed ré­szüknek központi pénzeszkö­zökből nyújtottunk segítsé­get. A termelés az anyagi ágakban lényegében válto­zatlan létszám mellett nö­vekedett, mégpedig úgy, hogy közben az iparban és a mezőgazdaságban foglal­koztatottak létszáma némi­leg csökkent. A termelékeny­ség javulását elsősorban a munka jobb technikai föl­szereltségének köszönhetjük. A termelést segítő gépek és berendezések állománya — több év átlagában is — gyor­sabb ütemben nőtt, mint a termelékenység. Ez mutatja, hog-i az állóeszközök kihasz­nálásában nincs javulás. E javulást a műszaki és tech­nológiai újítások és az üzemszervezés sem segítet­ték eléggé. Az életszínvonal tovább emelkedett, a családok leg­nagyobb részének életkörül­ményei lavultak. A lakosság egy lőre jutó reáljövedelme — amelv magában foglalia a béreket, a bérielteau jö­vedelmeket. a pénzbeli hit­tatásokat és az árak válto­zásának hatását is — o tervben előirányzott 3.5 szá­zalék helyett 4 százalékkal nőtt. /. munkások és alkalma. (Folytatás a 3. oldalon.) Egységes Vietnam Összeült a nemzetgyűlés Hanoiban csütörtökön ösz­szeült az egységes Vietnam nemzetgyűlése. A tanácsko­záson első napirendi pont­ként Truong Chin, az össz­vietnami Választási Bizottság elnöke tartott beszámolót az április 25-én megtartott vá­lasztások végeredményéről. A második napirendi pont Le Duannak, a VDP Köz­ponti Bizottsága első titká­rának nagy érdeklődéssel várt politikai beszámolója volt az egységes Vietnam bel- és külpolitikai felada­tairól. Ezután döntenek az egy­séges ország elnevezéséről, cí érői, himnuszáról, zász­lajáról, fővárosáról és Sai­gon új elnevezéséről. Ezt a napirendi pontot az ország államformájának, ál­lami rendjének, működési elvének a megvitatása köve­ti, s végül megválasztják az egységes állam • tisztségvise­lőit. A történelmi jelentőségű tanácskozás tizennégy óra hai-minc perckor (helyi idő szerint) kezdődött meg. Fel­hangzott a VDK himnusza, a DNFF indulója, majd az egységes Vietnamért vívott három évtizedes küzdelem elesett hőseinek emlékezeté­re gyászzene hangjai töltöt­ték be az üléstermet. Ezután a hanoi úttörők virággal köszöntötték az elnökség tagjait. Ezt kővetően Nguyen Huu Tho megnyitotta az egységes nemzetgyűlés első ülését. Köszöntötte a padsorokban helyet foglaló 492 képviselőt, és a meghívott vendégeket. Az egységes vietnami nem­zetgyűlés pénteken reggel nyolc órakor folytatja mun­káját. Magyar vezetők üdvözlő távirata az újraválasztott bolgár államférfiakhoz Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára és Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke távirat­ban üdvözölte Todor Zsiv­kovot, a Bolgár Népköztársa­ság Államtanácsának elnöké­vé történt újraválasztása al­kalmából. Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke Sztanko To­dorovnak, a Bolgár Népköz­társaság Minisztertanácsa el­nökének, Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke pedig Vla­dimir Bonevnek, a bolgár nemzetgyűlés elnökének kül­dött üdvözlő táviratot, újra­választásuk alkalmából. Növényvódeéem Helikoptert vesznek Kilenc Nógrád megyei ter­melőszövetkezet — amelyek­nek összes szántóterülete meghaladja a 40 000 hektárt — társulást hozott létre he­likopter vásárlására. A biz­tonságos növényvédelmet szolgáló, mintegy 8 millió forintba kerülő gép megvá­sárlásához a megyei tanács 1 600 000 forint vissza nem térítendő, valamint 570 000 forint visszatérítendő hitellel járult hozzá. Diákok a gyárban Acs S. Sándor felvétele Volt egy kis félreértés is a diákok gyári munkájáról. Tisztázódott hogy csak azok a gyerekek dolgozhatnak a nyári szünidőben üzemben, akik befejezték az általános is­kola nyolcadik osztályát, tehát elmúltak már tizennégy éve­sek. A Szegedi Konzervgyárban is várják a fiatalokat a nyári időszakra, hiszen nagv hagyományokkal rendelkez­nek már a diákok munkájának szervezésében. A tanévzá­rók után több középiskolás munkába állt. A képen is lát­ható két kislány régi ismerősként kezdett munkához a gyárban. Balról Kovács Erzsi, a Tömörkény Gimnázium harmadéves tanulója, jobbról pedig Kothencz Zsuzsa, a Ti­szaparti Gimnázium másodikos tanulója válogatja a zöld­borsóval teli konzerves dobozokat. Mind a két diáklány ta­valy és tavalyelőtt is a Szegedi Konzervgyárban töltött el egy-egy hónapot.

Next

/
Thumbnails
Contents