Délmagyarország, 1976. június (66. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-24 / 148. szám

6 Csütörtök, 1976. június 24. Csökken a műselyem, a pamutkötöttáruk aránya Az elkövetkező években a A fejlesztési koncepcióban vőbb mértékben a már most hagyományos láncliurkolt kel- jelentős helyet kapott a kör- is keresett pamuttípusú mék keresletének szerényebb, k terméteknek a jövö_ termékeké növekszik, a természetes szalakkal ke- J vert, szintetikus alapanyagú ^ erőteljesen fejlődő cso- A tervek megvalósításában termékek iránti igények erő- portja. Ennek megfelelően építenek a vállalat szélesedő teljesebb növekedésével kell számolni — adta meg az elő­rejelzést az Országos Piac­kutató Intézet. A távprognó­zist a Habselyem Kötöttáru­gyár kérte, középtávú gyórt­sok szép női blúz- és pantal- külföldi kapcsolataira, köz­lóanyag készül majd nyomott tűk a csehszlovákiai és az kivitelben is. NDK-beli nagy kötő-hurkoló­ipari vállalatokkal kialakult, A gyártmányszerkezet kor- illetve kialakulóban levő mányfejlesztési koncepciójú- szerűsítését célzó tervek sze- együttműködésre, továbbá a nak kidolgozásához. Az or- rint négy esztendő múlva a körkötött profil fejlesztését szág egyik legnagyobb kötött- Habselyem Kötöttárugyár célzó angol kooperációra. Ez aru-termeloje a belföldi igé- „ .. , , .... „ .... . . , . osszetermeiesen Deiul a mu- utóbbi reven a belföldi es selyem kötöttáruk aránya exportpiacon jól értékesíthe­mintegy 6 százalékkal csök- tő alsó és felső kötöttáruk ken, a szintetikusaké ugyan- gyártásához teremtenek' kor­annyival nő, de legszámotte- szerű kapacitást. nyek várható alakulására és az export tervbe vett fejlesz­tésére építve most úgy ter­vezi, hogy 1930-ban a válla­lat készárutermelése várha­tóan túlhaladja a 2000 ton­nát. Ebből a termékmennyi­ségből 1660 tonnányi konfek­ció készül, a többi pedig mé­teráruként kerül a bel-, illet­ve a külföldi piacokra. A kö­rülbelül 28,2 millió darab konfekciofiált ruházati cikk­ből azonban még mindig a lánchurkolt alapú gyártmá­nyok képviselik majd a túl­súlyt, de ezek is sokat vál­toznak' majd formában és ki­vitelben egyaránt. Számotte­vő hányaduk — mintegy 20 százalékuk — nyomott min­tázattal jelenik meg a pia­con, s ugyanakkor növelik a jelenleginél gazdagabban mintázott, úgynevezett stretch jellegű holmik választékát. Tíz szocialista ország képzőművészeti kiállítása Tíz szocialista ország — mes esztendőben elért ered­Bulgária, Csehszlovákia, Ku- menyeknek, az emberért va­ba, Lengyelország, Magyar- ló humanista, szocialista-rea­ország, Mongólia, NDK, Ro- lista képzőművészet fejlődé­mánia, Szovjetunió és Viet- sének az egyes országokban, nam összesen 1575 műalko- A kiállításon mindegyik tása tekinthető meg a június résztvevő ország legkiválóbb 25-én nyíló „30 győzelmes képzőművészeinek alkotásait év" című óriási tárlaton a vonultatja fel. A magyar ki­BNV 6000 négyzetméteres állításon a festőművészek kö­„B" csarnokában. zül többek között Bartha Az 1286 festmény és grafi- László, Berény Róbert, Ber­ka, valamint 190 szobor mintegy krónikája a felsza­badulás óta eltelt 30 küzdel­Csalt az álkisiparos Makra László 25 éves, Kis- időre eltiltotta a közügyek kundorozsma, Bethlen utca gyakorlásától, valamint a kő­53. szám alatti lakos vissza- műves kisipari munkától, és esőként elkövetett kétrend- kötelezte kényszerelvonó ke­belt csalás, valamint kőzve- zelésre. Az ügyet fellebbezés szétfő'munkakerülés vádjá- folytán tárgyalta a szegedi val került a vádlottak pad- megyei bíróság, amely az íté jára, első fokon a szegedi já­rásbíróság előtt. Makra ko­rábban kőműves kisiparos letet jogerőre emelte. váth Aurél, Domanovszky Endre, Szőnyi István, Szur­csik János, a szobrászok kö­zül Ferenczy Béni, Vilt Ti­bor, a grafikusok közül Cso­hány Kálmán, Kondor Béla alkotásai láthatók, míg a fa­sizmus ellen küzdő győzel­mes tömegek harcát bemuta­tó magyar alkotásokat olyan nagy nevek fémjelzik, mint Derkovits, Dési-Huber, Gold­mann György és Mészáros László. A kiállítás a BNV ..B" csarnokában június 26-tól egy hónapon át naponta 11— 19 óra között tekinthető meg. volt, de működési engedélyét vagyonellenes cselekmények miatt még 1973-ban vissza­vonták tőle. Utolsó bünteté­séből tavaly szabadult. Azt követően nem vállalt megél­hetést biztosító munkát, csa­vargott, munkakerülő élet­módot folytatott, bűncselek­ményekből tartotta fenn ma­gát. A bíróság előtt bebizonyo­sodott Makráról: azt állította, hogy rendelkezik kisipari en­gedéllyel, ezért egy dorozs­mai lakosú építtetővel szer­ződést kötött házépítésre. Megállapodtak az összegben is, amely 65 ezer 500 forint volt. Előlegként és több rész­letben Makra felvett az épít­tetőtől 26 ezer 250 forintot, amelyet elszórakozott. A fel­vett előlegből sem anyagot nem vásárolt, sem munkát nem végzett. Ez év márciusá­ban arra vállalkozott, hogy egy családi ház építéséhez sódert vásárol és szállít. Elő­legként 13 ezer 100 forintot vett fel, éoítési anyagot azon­ban egyáltalán nem szállí­tott, a felvett előleget saját céljára fordította.' A szegedi járásbíróság Makra Lászlót halmazati büntetésül 3 év szigorított börtönre ítélte, ugyanennyi Megtelt n siráfysziget Szaporodó madárállomány, új fészkelőtelepek Nyugat­magyarországi körutazás 1976. július 2—3-ig Szeged—Székesfeh érvár— Kapuvár— Gy őt^Sopron— KöszcE-Szombathely­Badacsony-Szekszárd— Szeged Kirándulás részvétel! díja; 800,— Ft/f« Teljes ellátás, szállodai elhelyezés. Jelentkezés és felvilágosítás: Express Utazási Iroda Szeged, Kígyó u. 3. Telelőn: 11-792, 11-095 Csongrád megye legna­gyobb kiterjedésű természet­védelmi területén, a puszta­szeri tájvédelmi körzetben — beletartozik most már a Fehér-tó is — végéhez köze­ledik a madárfészkelési idény. A Fehér-tó Koromszigetén költő mintegy háromezer pár dankasirály első fiókái már repülnek s rendkívül népessé vált a sziget. A kon. tinensük belsejében eddig csak itt költő szerecsensirály három párban fészkelt. Or­nitológiai érdekesség, hogy a tájvédelmi körzethez tar­tozó tömörkényi Csaj-tónál is megtelepedett és fészket rakott egy pár szerecsen­sirály. A Fehér-tó nádasai­ban, amelynek egy részén természetvédelmi érdekből nincs nádkitermelés, gázló­madár fészkelőtelepek ala­kultak ki. Hosszú idő óta tavaly első ízben települtek meg itt üstökös gémek s az idén még nagyobb számban költenek ezek a maradak a Szegedi Állami Erdőrende­zőség természetvédelmi szak­személyzetének féltő gondos­kodása, a környezet háborí­tatlanságának megóvása mel­lett. Az egyik lecsapolt tó­egység medrében ismét hoz­záfogtak a fészkeléshez a fekete-fehér tollazatú guli­pánok. Hosizú té.bvkka1, fel­felé görbülő csőrükkel kivál­nak a rőtes tollazatú eodák, piroslábú cankók, pólingok közül, amelyek több ezres létszámú csapatában a tó­fenék iszapjából szedegetik .táplálékukat. A szikes élettérhez kötő­dő ritka madárfajok nevelik fiókáikat a pusztaszeri Bü­dösszék-tó szigorúan védett területén. Hazánkban itt van az igen gyér számú gólya­töcs fészkelő állomány leg­fontosabb költőhelye. Rajtuk kívül még széki lilék és gulipánok fészkelnek a tó mentén. T. B. Úíburgofiya és íeziatps A felmelegedés gyorsította a burgonyaültetvények ter­mésének fejlődését. A Szö­vetkezetek Csongrád megyei Értékesítő Központja naponta mintegy ötszáz mázsa korai burgonyát forgalmaz. A he­lyi ellátáson kívül Pest, Ko­márom, Győr, Nógrád, Heves és Borsod megyébe szállítot­tak. A kiskertek árujának zömét az apátfalvi, a ferenc­szállási és a kiszombori tele­peken veszik át. A nagyüze­mek közül eddig csak a for­ráskúti Haladás Termelőszö­vetkezet adott krumplit piac­ra. Most a rúzsai Népszabad­ság és a szeged-mihályteleki Üj Élet Tsz közölte a felvá­sárló vállalattal: előrelátha­tóan már a jövő héten meg­kezdik a szedést. A közös gazdaságokban a régi hagyo­mányos fajtákat nagyrészt már felváltották az időjárás viszontagságaival szemben el­lenálló, ugyanakkor bőven termő holland fajtákkal. Ezek már kezdenek elterejedni a házi kertekben is. Tovább javult és kielégítő az ellátás főzőhagymából. A ma­kói szövetkezetek eddig 1 millió 400 ezer csomó főző­hngymát adtak át a MÉK­nek. KövényvcdeEmi {elhívás Az amerikai fehér szövő­lepke lárváinak kelése meg­kezdődött. Ezért a Csongrád megyei Növényvédő Állomás felhívja a kiskerttulajdono­sok figyelmét, hogy a véde­kezést mielőbb kezdjék meg. Szeged város közterületeinek védelme szervezetten folyik, de eredményes munka csak akkor várható, ha a közte­rületek mellett a kiskerttu­lajdonosok is fellépnek az amerikai szövőlepke ellen. A védekezésre használható nö­vényvédő szerek az alábbiak: Sevin 85 WP — 14 nap múl­va fogyasztható az érő gyü­mölcs —, Fiiból, Satox 20 WCS, Unitron 40 EC — per­metezés után 10 nap múlva szedhető az érő gyümölcs —, valamint Unifosz 50 EC. No­gos 50 EC és Vaponá 48 EC — 7 nap a várakozási idő, il­letve szedhető az érő gyü­mölcs és köztestermény. Az elhúzódó lárvakelés miatt a permetezést többször ismételni kell. Permetezés előtt figyelme­sen olvassa el mindenki a nö­vényvédő szer címkéjén levő használati utasítást és egész­ségvédelmi óvórendszabályt! szándékkal „Az iskola bizonyos mér­tékig most is elefántcsont­torony". Így fogalmazott a város egyik legjobb közép­iskolájának párttitkára. Iga­za volt, hiszen arra gondolt: minden iskolának sajátos szerencsés, hogy a pedagó­gusjelöltek többsége nem tartozott a középiskolai ta­nulók élvonalába. Javasla­tuk: inkább maradjanak „üres helyek" a felsőfokú intézményekben, mintsem feladata, belső rendje, szer-' bekerüljön, aki nem oda va­vezettsége, szabályrendszere van. De az is vitathatatlan, hogy kivétel nélkül vala­mennyinek sajátos a társa­dalom életében játszott sze­repe. Nevezetesen: minden, ami az „elefántcsonttorony­ban" történik, idővel társa­dalmat alakító tényező lesz. A gyerekekkel, akiket az is­kola útjukra bocsát, kikerül a falak közül a jó és a rossz egyaránt. ló. Mert a friss diplomások­nak baj van néha a szak­mai tudásával is, de gyak­rabban a munkaerkölcsük­kel. Nevelni pedig már nekik kellene. Azokat a gyerekeket, akiken a tananyagcsökkentés után úrrá lett a balhit: ta­nulni sem kell, a tudást majd „átcsöpögtetik" vala­miképpen az ifjú kobakokba. Az iskola meg a pedagógus azért van, hogy véghezvigye a „csodát", ők tudják nii­nyos fokú, hagyományos képpen. A párttagok felelő­zártsága és társadalmi sze- sen szóltak erről az általá­repe között? Ezt igazán nem nosan tapasztalható jelen­mondhatjuk nyugodt szívvel, ségről, ismét a javítás szán­Az ellentmondás valódi, lé- dékával. Nemcsak most nyil­Látszólagos tehát az el­lentmondás az iskola bizo­tező. egy sor gond és baj forrása. A változás bíztató jele azonban, hogy látják ezt a legilletékesebbek, a pedagógusok. Amint alkal­muk adódott, beszéltek róla. Az alkalom: a tagkönyvcse­rék előkészítése kapcsán a pártalapszervezetekben lebo­nyolított beszélgetések. És a bizonyíték arra, hogy a leg­vánították ki, de már bizo­nyították is: megvan bennük a többletmunka vállalásának készsége, amely a tanulás becsületének helyreállításá­hoz kell. Mindig több munka, keve3 pénz — mondjuk szinte ön­kéntelenül, valahányszor pe­dagógusokról van szó. Az • t-V i ,.,., .. . , „anyagi megbecsülés" ügyei jobbak latokore nem zárul azonban nem szolgáltat4;­intézményük falainál: köz­ponti témájuk volt a nevelés témákat a mostani beszélge­téseken. Miért? Engedtessék ügye; mit és hogyan tegye- me8. hogy ne higgyem: mert nek azért hoev iivulion az a podagógusok valamennyien nen azért, nogy javuljon az nagyon elégedettek a fizetés­arány, több jó és minél ke- emelések óta. Akkor? Két vesebb rossz áramolhasson vélemény: ..Valahogy leszok­iskola és társadalom között. *unk a siránkozásról"; „Lát­Mert a kölcsönhatás ténye l"*' b°5n « ^gazdaság _ egyenlőre nem kepes többre . az iskola viszonylagos elkü lönültsége ellenére is cáfol­hatatlán. Ök addig is dolgoznak, egyre többet. Mert a tan­anyagcsökkentés hatéko­nyabb nevelőmunkát, az ok­nek jellegzetes megnyilvánu- A^ Az összefüggés érzékelésé­lásai voltak a beszélgetése­ken. Nem szólhatunk vala­napi munka megköveteli a foly­tonos szakmai és Ideológiai témák sorával oldalakat tölthetnénk meg. De az nem lehetett véletlen, hogy több iskolában is őszintén cserél­tek gondolatokat a párttagok a munkaerkölcs kérdéseiről. Az ajtón kívül Kissé megkésve, adósságot mann a szerző előszavára rászedett, elárult nemzedék törlesztve a fiatalon elhunyt támaszkodva „valami egé- meghasonlását, testi-lelki nyugatnémet író, Wolfgang szen ördögi filmet" perget, megrendülését formázta meg, Borchert színművét tűzte melyben összemosódik vízió annak a nemzedékét, mely műsorára kedd este a tele- és valóság, végül mégis min- tettei felelősségére, bűneire vízió. Az ajtón kívül már den kegyetlenül igazzá, der- ébredve már hasztalan ke­évekkel ezelőtt bejárta a vi- mesztően valóságossá válik, res feloldozást és megnyug­lág színpadait, a magyar kö- Ritkán lehetünk tanúi a sa- vást. S hogy mindez érzékel­zönség nagyobb hányada ez- játosan televíziós eszközök, hetővé váljék, az epizódsze­idáig csupán írásban közzé- filmes trükkök ily céltudatos replők sokaságát sorakoztat­tett változatát,' illetve <T be- használatának. A > rendezőé ja a főhős mellé, allegorikus, lőle készült rádiójátékot is- mellett itt Varga Vilmos ve- egyben nagyon is köznapi merhette. Nem így a szege- zető operatőr munkájáról figurákét, köztük a háborún diek, Szajbély Mihály ren- kell szólnunk, kamerája az meghízó ezredesét, a férjét dezésében a KISZÖV Miner- arc legapróbb rezdüléseire is már hiába váró asszonyét, az va Színpada már „felfedez- érzékenyen reagált, a gesz- elpusztult ktaonákat megsze­te" számunkra a darabot. A tusok, a figurák szándékos mélyesítő féllábúét. A rövid tévés adaptáció ismeretében torzításával, álomszerű el- szerepekben is maradandó is nyugodtan mondhatjuk, az mosásával kihasználta mind- élménvt nyújtó Szerencsi amatőrök megérdemelten azt sz előnyt, mellyel a tévé Éva, Ungvári László, Mensá­nyertek produkciójukkal dí- a színpaddal szemben ren- ros László, Sulyok Mária. jakat. delkezik. Raksányi Gellért és Gobbi A kedd esti bemutatóban A játék a művészi alakítá- Hilda játéka nélkül aligha markánsan kirajzolódó ren- sok összefogásának, az írói sikerült volna hitelesíteni a dezői szándék: a játék köl- mondandó szolgálatának is- Balázsovits Lajos megfor­tői, allegorikus vonásainak kolapéldája volt. Borchert málta Beckmann kálváriáját, felerősítése. Fritz Borne- Beckmann figurájában egy L, Zs. mennyiről', hiszen a felvetett továbbképzést mindenkitől, „aki ad valamit magára". A párttagok az önképzés mel­lett tették le voksukat, bi­zonyítékokat is sorakoztatva: önáltatásról nem lehet szó, hiszen a valódi érdeklődés sokszor fényes eredménye­ket hoz, míg a „kényszer­Egyikük, miután köntörfala- pályán" járókat könnyen el­zás nélkül leszögezte, meny- nyeli a szürkeség, nyire helyesli, hogy „meg- Az iskoIai alapszervezetek. kezdődött végre a rendcsi- ben lezajlott belszégetések­nálás a munka vonalán", ről átfogó képet alkotni rögtön iskolája konkrét ten- fgye'őre lehetetlen (sok in­nivalóit szedte csokorba. Ide kívánkozik a beszélgetések léseket is), nem ez volt a több résztvevőjének kritiká- szándékunk. Ami azonban ja a pedagógusképzésről (és nyilvánvaló: a párttagok a megjegyzés: figyelemre többsége arra használta fel méltó, hogy váratlanul sokan az alkalmat, hogy nyíltan, foglalkoztak a témával), felelősen, a segítés szándé­Szolídan fogalmaztak: nem kával szóljon alapszervezeté­•^•••••••••••i nek és iskolájának ügyeiről és az őt foglalkoztató általá, nos politikai, vagy egész ok­tatáspolitikánkat érintő kér­désekről. Segítőkészen — ezért talán többen és több­ször a gondokról és a bajok­ról. És még valami: a mun­kával mindig zsúfolt tanárok kivétel nélkül valamennyien nagyon időszerűnek találták, hogy lehetőségük nyílt az őszinte eszmecserére. Sulyok Erzsébet Műemlék Pápócon — amely neveze­tes középkori mezőváros volt — az elmúlt években hely­reállították a község legszebb műemlékét, a román kori nagykaréjos emeletes kápol­nát, és gótikus részleteket tártak fel a XIV. században épült templomon.

Next

/
Thumbnails
Contents