Délmagyarország, 1976. június (66. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-24 / 148. szám

> iftCo 66. évfolyam 148. szám 1976. lúnius 24., csütörtök Ara: 80 fillér VILÁG PROLETÁRJÁT,EGYESÜLJETEK! Minta - követni érdemes Munkaszervezés a Szegedi Ruhagyárban Például a Szegedi Ruha­gyárban ... — az utóbbi idő­ben nem egy fórumon el­hangzott ez a megjegyzés, hozzátéve: ki lehet próbál­ni, a tapasztalatoklat átad­ják, nincs titok. A sok munkával kifejlesz­tett technológiát őrizni kell — gondolná az ember —, nem bolond egy vállalat sem, hogy konkurreneiát te­remtsen magának ... Pedig tény — ha nem is ilyen egy­szerű ez —, hiszen a terv­gazdálkodás megannyi sza­bályzója alakítja így. Rujavec Ernő műszaki igazgató közelebb segít a megértéshez: — A Könnyű­ipari Minisztérium megbízá­sából — állami támogatással — a gyártáselőkészítést min­taüzemmé szerveztük, azzal a céllal, hogy mintát szolgál­tassunk más gyáraknak. Ha tehát valamely gyár az álta­lunk kifejlesztett technológi­át kívánja bevezetni, a ta­pasztalatainkra támaszkodva kockázat nélkül teheti ezt. Mi sem vagyunk híján a „szövetségesnek": a FÉKON­tól átvettünk egyfajta kö­penygyártó technológiát. Sa­játos viszonyainkra adaptál­tuk és ma már igen ered­ményesen alkalmazzuk. Szó­val: a kölcsönösségen alapul mindez. Ismert, hogy a ru­haiparban a negyedik ötéves terv központi célkitűzése a termelés 20 százalékos növe­lése volt Ez csak közös erő­feszítésekkel sikerülhetett. — Ehhez mennyivel járult hozzá a Szegedi Ruhagyár? — Harminchárom száza­lékkal növeltük termelésün­ket, a nyereségünk közel kétszeres lett. Sokat köszön­hetünk az egész tervidősza­kot átfogó szervezési, gyárt­mányfejlesztési tevékenysé­günknek. Mozdulatelemzéses munka­tanulmányozás és munkaki­alakítás = 3XM. Ez a „va­rázsige". A Textilipari Ku­tató Intézettel közösen ki­alakított és bevezetett átfogó szervezési rendszer része. A két éve működő nagymágo­csi és kelebiai üzemekben a szervezés a legkorszerűbb elvek alapján történt Ugyanakkor a gyárakban megindult a korszerűsítés. A szentesi gyáregység 35 szá­zalékos termelékenység-foko­zását például egyaránt kö­szönhetik a rekonstrukció­nak és a munka-, illetve üzemszervezésnek. A bácsal­mási gyár hasonló úton jut el ugyanilyen irányú terme­lékenység-növelésig, mégpe­dig októberre. Eléri? Bizto­san ! A tervek a fokozatos, lépcsőzetes felfuttatást írják elő. „Nem vagyunk világrekor­derek" — mondta Földi László könnyűipari államtit­kár nemrég egy országos ta­nácskozáson. Ezzel arra a tényre utalt, hogy a legfej­lettebb ruhaiparral rendel­kező országokéhoz viszonyít­va a hazai bázis hatékony­sága mindössze 60—70 száza­lékos. A tény — tény. A Sze­gedi Ruhagyár azonban egy valamiben mégis világszín­vonalú eredménnyel büsz­kélkedhet: egy munkaköpeny gyártására 38 percet fordí­tanak. Ebben tehát a legjob­bak között vannak. És a többi? — Az öltönygyártás mennyiségileg is egyre jelen­tősebb lesz a gyár teljes ter­meléséhez arányítva is. 1980­ig egyharmadával kívánják növelni az öltönyök export­ját A termelékenységet vi­szont eddig mindössze tíz százalékkal javították; már­pedig elsősorban ezzel, nem pedig létszámbővítéssel kell feladataikat megoldaniok. Modelltervezés, modellké­szítés, szerkesztés, .^"-széria­gyártás — együtt: a gyárt­mányelőkészítés, amely tehát már mintaüzemmé fejlődött, szerveződött. A gyártás né­hány fázisa, kiragadva: auto­mata teritőgép, — a legkor­szerűbb, folyamatos kivágá­sos (úgynevezett stancolásos) technológia — hőrögzítőpré­sek —, végül a varrodában egyszerűen „összeszerelik" a ruhát. A folyamat véget ért, de még egy igen fontos fel­adat van: a korszerű raktá­rozás. Korábban a kiváló mi­nőségű áru értékét a kézi szállítás, a zsúfolt raktáro­zás, az öltönyök törődése erősen csökkentette. Az idén elkészült magasraktár ideális körülményeket teremt Ez most válik mintaüzemmé. A rakodást automatizálták. Konveyorpályán, emberi kéz érintése nélkül érkezik ide a ruha a zárt folyosókon. Az öltöny felfüggesztve utazik, egy elmés szerkezet pedig a raktárban a helyére poty­tyantja. Ezek után már a hazai és külföldi vásárlóké a szó. A termelés itt befejező­dik. • A szalag túlsó felén vi­szont már ismét más széria indul, működnek a gépek, szállít a konveyorpálya. A gyárban mondták: ez a szál­lítópálya a vészjelző: ha ez üresen közlekedik, akkor baj van. Előfordult-e ez már? Biz­tosan, ám itt a szervezés még nem fejeződött be. Ez még csak lesz mintaüzem. V. B. Dél-Alföld: Fény­sorompók A MÁV szegedi igazgató­sága nagy gondot fordít arra, hogy a munkaterületéhez tartozó dél-alföldi városoki bejáratainál, illetve a jelen­tősebb közúti-vasúti keresz­teződésekben fénysorompók­kal is növelje a közlekedés biztonságát. Most egyszerre hat korszerű, automata fény­sorompót helyeztek üzembe Kecskemét határában, a bu­dapest—szegedi vasútvonal, valamint az E5-ös út keresz­teződésében. Ezzel segítik a fontos nemzetközi út forgal­mának gyorsítását, s egyben biztonságának növelését. A szegedi igazgatóság te­rületén a fénysorompók szá­ma meghaladta 1 százat. Ezt a programot most még gyor­sabb ütemben folytatják: eb­ben az évben további har-, minchat ilyen sorompót sze­relnek fel. (MTT) Nemzetközi gasztroenterológiai kongresszus Több mint 49 ország ünnepélyesen tisztjét dr. i mintegy 1500 szakembere Varró Vince professzornak, i részvételével szerdán délelőtt Végül dr. D. G. Watkinson, I Budapesten, az Erkel Szín- a Gasztroenterológiai Világ­házban megkezdte munkáját szövetség elnöke kívánt jó az európai és Földközi-tenger munkát a tanácskozás vala­melléki gasztroenterológiai mennyi résztvevőjének, társaságok (Asnemege) X. .... „„ _ , , .. . A íunius 29-ig Budapesten nemzetközi kongresszusa. ^ kongresszU!5( amelvet Dr. Varró Vince egyetemi els- f7ben ,át vendégül Ma. tanár, a kongresszus elnöke gyarország> 975 előadáson te­mondott megnyitó beszédet- remt módot & különböző Hangsúlyozta, hogy míg a emésztőszervi megbetegedés­különböző tudományokban ge, foglalkozó specialisták egyre jobban érvényesül a számára tapasztalataik közös szakosodás, szerencsére je- megvitatására, kísérleteik lentkezik egy ellentétes elő- eredményeinek megbeszélé­sére. jelű folyamat is, amely a különböző tudományok mű­velőit egymáshoz közelíti. Így a gasztroenterológiával — az em észtőszervekkel (nyelőcső, mái, epehólyag, belek, hasnyálmirigy) fog­lalkozó — orvosokhoz más szakemberek; sebészek, gyer­mekgyógyászok, röntgenesek, kutatók stb. is csatlakoznak. Dr. Aczél György egész­ségügyi miniszterhelyettes üdvözölte ezután a külföldi vendégeket az egészségügyi dolgozók nevében, majd dr. L. O. Standgert, az európai társaság főtitkára adta II minőségre őrködnek Új laboratóriumok a vágóhídon A húsáruk és a különféle húskészítmények csak szigo­rú és rendszeres laboratóriu­mi minőségellenőrző vizsgá­latok után forgalmazhatók. Az ellenőrzéseket szakkép­zett állatorvosok és jól fel­készített laboránsok végzik, a nyersanyagnak számító vá­góállatoktól, a vágóhídi és az ipari feldolgozáson ke­resztül, egészen a kereske­delmi készáruig. Ebben a vizsgálati sorban fontos lánc­szem a Csongrád megyei Al­latforgalmi és Húsipari Vál­lalat szegedi központi vágó­hídi telepén felépült új la­boratóriumi egység. Ez a tet­szetős épület megközelítőleg 6 millió forintba került és része a kiemelt vágóhídi nagyberuházásnak. Az új la­boratórium dolgozói a leg­korszerűbb vizsgálati műsze­rek segítségével végezhetik itt felelősségteljes munkáju­kat. A MÉM Élelmiszeripari Higiéniai Ellenőrző Szolgálat szegedi kirendeltségének ha­tósági húsvizsgálói a labora­tóriumi épület földszinti ré­szén dolgoznak. Ugyanott végzik munkájukat a trichi­nellavizsgálók és peszticid la­boratórium dolgozói is. Az első emeleten korszerű mik­robiológiai laboratóriumok sorakoznak, a legfelső eme­leten pedig a vállalat vegyi laboratóriuma kapott helyet. A kirendeltségen 26 szak­ember végzi a különféle vizsgálatokat. Tevékenységük jövőre már kiterjed a ba­romfi és tejiparra is, a hús-, hűtő- és konzervipari ellen­őrzéseken kívül. A vizsgála­taik célja a fertőzésmentes­ség biztosítása mellett a hús­és húskészítmények szabvá­nyának és minőségi követel­ményének előírásszerű betar­tatása. Ezek a vizsgálatok nem képzelhetők el jól fel­szerelt és kellőképpen mű­szerezett laboratóriumok nélkül. A technológiai fegye­lem betartatása, a rendsze­res takarítás és fertőtlenítés elvégeztetése, a fertőzési gó­cok felfedése, a húsromlások elkerülése, az alapanyagok és segédanyagok, valamint a késztermék minőségének rendszeres ellenőrzése, a la­boratórium dolgozóinak a feladata. Ugyancsak az el­lenőrzés feladata a húsrom­lások és húsmérgezések, va­lamint az állati járványok kiszűrése, megelőzése. Ezért végzett a múlt évben is pél­dául a mikrobiológiai labo­ratórium körei 130 ezer el­lenőrző vizsgálatot. Bel- és külföldre csak jó minőségű, szabványos árut lehet szállítani. A jó minő­ség elérésében lényeges a higiéniai színvonal emelése i és a minőségellenőrzési vizs­Somogyi Káról yné felvetele Tompáné dr. Bor Edit laborvezető és Szép Józsefné vizs­gálat közben zetésével az új intézmény dolgozói mindent megtesznek az előírások maradéktalan betartása érdekében, hogy a fogyasztók asztalára csak jó minőségű és megbízható ter­mék kerüljön. gálatok rendszeres, szakszerű elvégzése. A szegedi vágóhíd építésénél figyelembe vették ezek szükségességét. Ezért valósult meg itt a jól felsze­relt laboratóriumi tömb. Dr. Makó Imre főállatorvos ve­Á raktárak várják az űj termést Fölkészült a gabonaipar — Fölemelték a gabona bértárolási díját Kállai Gyula előadása az MSZMP politikai akadémiáján A Magyar Szocialista Mun- és a nemzeti egység fejlödé­káspárt Központi Bizottságé- se" címmel. Jakab Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője nyitotta meg az előadást, amelyen Házában részt vettek a párt vezető nak politikai akadémiáján szerdán az Építők Rózsa Fe­renc Művelődési Kállai Gyula, a Központi propagandistái, valamint Bizottság tagja, a Hazafias ideológiai, társadalmi éie­. . _ . _ , , tünk képviselői. Népfront Országos Tanácsá- Az e,-adás anyagát a Kos­nak elnöke tartott előadást Suth KönWkiadó megjelen­át \lrA párt szövetségi politikaja teti. (MTI) Június utolsó előtti heté­nek dérekán\amolyan előara­tás kezdődött, az őszi árpát vágják az alföldi téeszekben. Az igazi szezonmunka vár­hatóan július elején, 5—10-e táján indul majd ország­szerte. Az idei aratás 200 ezer embert foglalkoztat. 1,7 millió hektárról hozzák majd le a gépek a termést, ehhez 14 ezer kombájn áll a gaz­daságok rendelkezésére. A Gabona Tröszt vállalatai felkészülten várják a szál­lítmányokat. Idei gabonát még nemigen vettek át, az őszi árpát a gazdaságok ugyanis főleg saját felhasz­nálásra termesztik és felvá­sárol ás az aratás első nap­jaiban csak elvétve akad. A vállalatok a kalászos gabona folyamatos, jól szervezett át­vételét tervezik. Azt, hogy milyen mennyiségben, most már főleg az időjárás dönti el. A mezőgazdászok száraz, nansütéses három hetet re­mélnek, ezalatt a termés döntő részét veszteség nél­kül betakaríthatják, viszont ebben az esetben igen erős csúcsszezonia lesz a gabona­iparnak. Mintegy egymillió tonnányi gabonát idén a gaz­daságokban a helvi, házi raktárakban kell elhelyezni. A központi gabonasilók ugvanis — bár gyorsított építési programot hajtottak végre az elmúlt években és az idén is — még mindig nem képesek „fölvenni" a teljes termést. A gazdaságo­kat a bértárolásban azzal te^iik az eddiginél jobban érdekeltté, hogy a tárolás díját jelentősen fölemelték. Az országban a tavalyinál 50-nel több helyen, 137Ö ál­lomáson veszik át a termei löktől a gabonát. 2360 át­vevő vonal működik majd a csúcsszezonban úgy, hogy nyújtott műszakban, szükség esetén éjszaka is fogadják a termelőktől érkező szállít­mányokat. A Gabona Tröszt vállalatai 780 teherautót készítettek fel az aratásra. Ezek a jármű­vek főleg a belső anyagmoz­gatásban vesznek részt. A megállapodás szerint a ter­melők saját járműveikkel vagy AKÖV-teherautókkal viszik a gabonát az átvevő­helyekre. a szállítás költsé­gét a Gabona Tröszt vál­lalja. A szárító gépeket szintén felkészítették a gabona ned­vességtartalmának eltávolí­tására, bár a mezőgazdászok azt remélik, hogy száraz ma­rad az idő és nem lesz szük­ség a szemek mesterséges szikkasztására. (Enélkül a gabonát nem lehet tárolni, meghatározott nedvességtar­talom fölfiá" a termést a tá­rolóban károsodás éri. A szerk.) A gazdaságok tulaj­donában van a szárító be­rendezések 80 százaléka, a többi gépet a gabonaipar vállalatai alkalmazzák majd —, ha az időjárás úgy kí­vánja. • A gabonasilókat. tároló­kat, -aktárakat, előkészítet­ték a termés fogadására, csak a raktári fertőtlenítő­szerekre 20 millió forintot költött a gabonaipar. A rak­tárak műszerparkját felújí­tották. ezzel is igvekeznek gvorsítani az átvételt, lerö­vidíteni a géokocsifordulót. Ugyanúgy munkára készek a gabonatisztitó berendezé­sek is.

Next

/
Thumbnails
Contents