Délmagyarország, 1976. június (66. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-23 / 147. szám

Szerda, 1970. június 23. S Te] és Tápéról Evek óta azt a magyará­zatot hallottuk a termelőszö­vetkezetekben, ha tejről esett szó, hogy nem fizető­dik ki a tehéntartás. Időköz­bea elhárultak a közgazda­sági akadályok, bölcs intéz­kedések sora született, csak a refrén maradt a régi: még több tejre van szükségünk. Ha egy tehén alig ad többet, mint egy jól tejelő kecske, nyilvánvaló, akkor is ráfize­téses lesz a tartása, ha dup­lájára emelnénk a tej árát. Többféle gondunk is támadt a nehéz csomó bogozgatása közben. Hazai tenyésztésű fajtánk biológiai adottságai­náíl fogva eredendően nem ad annyit, mint a külföldiek, de annyit se — és pz már a mi hibánk — amennyit ad­hatna. Ha lépni akarunk elő­re, egyszerre kettőt kell lép­nünk: jobban kell tartani a magyartarkát, hogy többen adjon, de ha keresztezik más fajtával, még többet fejhet­nek. Lehetne tiszta külföldi Somogyi Károiyné felvétele Idén fél év alatt 420 mázsa kolbász készült Tápén, Sze­ged boltjaiba került valameithyi. szerint évente legalább 5 feldolgozni mindazt, amit itt fajtát is tartanunk, hiszen ezer hízót vártak a teleptől, hizlalnak. A bővítést „menet az még jobban tejel, deany- Első gondunk az volt, hogy közben" végzik, csak akkor nyira drága, hogy rövid időn nem adott mindjárt ennyit, állnak le a termeléssel igen belül a régi fajta teljes föl- a második pedig az, hogy jó- rövid időre, amíg a közmű­váltására nem is gondolha- val több is elkelne. Hozzá- veket szerelik. Jövőre már tunk, és néhány más szem- fogtak a korszerűsítéshez, ta- 85 vagon feldolgozott húst ad pont miatt nem is járnánk valy már 6 ezret hizlaltak, a városellátáshoz a tápéi te­jól a teljes cserével. idén 8 ezerre számítanak, jö- lep. . vőre pedig 12 ezerre. . Tápén a Tiszatáj Termelő- A mostani bővítésnél es szövetkeziet elsők között vál- Első gondolatunk az lehet, korszerűsítésnél a termelési lalkozott a keresztezésre, ^lejS'SSTW5 ^^ " Augusztustői várható a ke- ezelőtt még a legkorszerűbb- vesztésnek resztezett fajták első szapo- nek hittünk. Pontosabban: rulata, utána dől el, végered- miért nem úSy építettük szorosra A növényter­önmagában is haszonnal kell dolgoznia és természetesen a sertéshizla­ményben mennyit írhatunk jX&fi* ^dbSuk! £ fdláktl titl" tőlük. Mindenesetre új öt- Fogós kérdés, de van rá ma- karmanyt adjak el, amit fol­"Tí-ZZJÍó"-,",-— etetni semmikeppen nem éves tervében már úgy szá- gyarázat: új technológiák ro- tudnak, a^többto^állatot'ne­mol ez a szövetkezet, hogy hamosan avulnak el amit velnek> és azt sem élősúly_ az eddigi 2800 liter helyett "£ba3t°naltalpunk helvette ban adják e1' hanem karaj' 3500 litert fej majd tehenen- ^udílu^U^fmég" ként; hétszáz literrel többet, hogy ilyen hamar új tartási »^n™v eljárások születnek, de ok­Ez 300 tehénnél 210 ezer li­is itt marad a haszna. Nagy szüksége van a szövetkezet­követő belvizes esztendők nehéz helyzetet teremtetlek ter csak a mostani átlag fö- ^^^nTkoJTeht Snto^hiszeT^m^t lötti mennyiség, de a lehető- tőségeket. nntokra, Jmzen az egymást . , „ A várostól 2 millió íorln lala ez, hiszen ...... .. eddig. feihető tehenek hitelt kapott a szövetke- 6 zet. Jó befektetésnek látszik, Korábban beszéltünk nö­ez a kétmillió jelent évi 6 vénytermelő és állattenyész­tő gazdaságokról. A paraszti ségeknek még mindig csak az egyik oldala ez, hiszen időközben a száma is emelkedik 130-cal. A fölemelt átlaggal számolva . , . . i.„ , . újabb 455 ezer liter tejet je- ezer hízóval többet. Azt ta­lent egy év alatt. Ián a hozzá nem értő ember f . , , . , is sejti, hogy ennyivel töb­Igeretnek szép igeret, , I , - ­mondhatnánk, de hozzáte- bet akarmilyen korszerűsi­hetjük, hogy a terv kötelező tett telepre se lehet akkor se a másik A nagvü7.emi igeret, es biztosítékként sza- berakni, ha cipőkanalat hasz- bölcsesség ezen is túl akar mos lehetőség áll a gazdaság nálunk aZ elhelyezésnél. Van lépni,' úgy akarja összekap­elott Mindig megtermelheti közvetlen szomszéd- csolni a kettőt, hogy egyik­a szukseges takarmanyt, ez d leleP Kozvenen szoniszeu k ll1 ' másikat ki­a legfontosabb adottság. Ta- ságában egy hatalmas istálló, f^ó? ^ vasztól őszig a legegyszerűbb szarvasmarháknak épült. Al- nyegeti minden évben Tápé és legolcsóbb tartást választ- lategészségügyi szempontok lapos födjeit, most bizakod­jak, legeltet^^iOya.kat^A nem engedik az ilyen közeli nal^hogy amj^ megmaradt bölcsesség azt mondta, akkor állhat meg a lábán bizton­ságosan a nagyüzem, ha együtt csinálja a kettőt: akármelyik üt be rosszul, ki­napokban szomszédságot, a hizlalda az jól terem. Jelentős részé­H. D. roinn" szerves" réssé lesz hamarosan bői mindjárt Tápén hús is Sk*K£torl eTéf- az istálló. Száz szarvasmarha lesz. S bére St'utánuk f - helyett év™te 2 ezer sertést jelior bere jelent utánuk n- ^ Másik kí_ f n; le; nalkozó lépés: a hagyomá­gelot eddig figyelembe se módszerekkel doleozó VPtték f>«7Mon qnn állatot nyos moaszereKKei aoigozo vettek, usszesen 9UU allatot algyöi teiep átalakítása. Kor­mánynrogram ösztönzi a ha­gyományos telepek lehetősé­geinek jobb kihasználását. Százezren a Balaton partián A Balatonnál, a júniusi A Balatonnál e héten meg­kánikula beköszöntésével elevenedett a hazai idegen­megélénkült az idegenforga- forgalom is. A vendégsereg lom. Napról napra rohamo- száma — becslések szerint san nő a forgalom, és ked- — elérte a 100 ezret, de vár­den újabb, s az eddiginél is hatóan napokon beitől 150 nagyobb karavánokban ér- ezer üdülővendéggel lehet keztek a külföldi turisták a számolni a tópart 4o nya_ tópart nyaralótelepeire. A ralóhelyén. szomszédos országok Bala­tonhoz látogató turistáinál is Benépesültek a balatoni nagyobb számban érkeztek kempingek is, de a mintegy kedden holland és német harminc kif0gástalanul fel­vendegek. Megélénkült a forgalom a csehszlovák ha­szerelt táborban még sok tér irányából is. A Balaton- ezer turista elhelyezésére nál nyolc nagy kempingben, van mód. Ennek ellenére az faházakban és sátrakban utóbbi napokban már fel­csoportosan üdülnek a cseh- tűntek az úgynevezett vad­szlovák bányák, nagyüze- táborozók, Tihanyban, a mű­mek szakszervezeti beutalt- út mellett is megpróbáltak jai. sátrat verni. (MTI) Tudományos városépítés Az első fél év tudományos tervező munkájáról és az ötéves terv célkitűzéseiről tájékoztatta kedden az új­ságírókat Káinoki Kis Sán­dor, a Városépítési Tudomá­nyos és Tervező Intézet igazgatója. Elmondta, hogy 1980-ig az i :ézet fö feladata az orszá­gos területrendezési terv ki­dolgozása lesz. Részt vesznek a tervezett városépítési tör­vény előkészítésében is. Ugyancsak jelentős feladat hárul a VÁTI-ra a 15 éves lakásépítési program város­építési előkészítésében, va­lamint megvalósításában. Az év első felében befeje­zett, illetve megkezdett ter­vezési munkák lényegében már a fenti feladatokat szol­gálják. Az utolsó lépcső után Haladunk fölfelé a József irányított elhelyezkedés ér- az ötödéves pályázó nem Attila Tudományegyetem tékelése vagy értelmezése. Ady téri épületének lépcsőin, de tény: annak az utolsó év­Föl, a második emeletre. Az folyamnak a vizsgálata, mely MM M a végzés után még „oda megy, ahová akar (tud)", ünneplőbe öltözött, öltönyös­nyakkendős fiúk, sötét szok­nyás, fehér blúzos lányok csak új szempontokkal gaz­láttán kissé elrévülten gon­dolom: ők a második eme­letre vivő lépcső legfelső fo­káról egyetemi éveik lépcsiő­nek legutolsójára lépnek: az államvizsgák napjaihoz ér­keztek el. Az államvizsga bi­zottságok eredményhirdetései előtt álló fiatalember már nem egyetemista többé; ta­lán ennek tudomásulvételét jelzik az ünnepélyes arcok, a komolyabb tekintetek, holott az utolsó — legesleg­utolsó — vizsga megszokott időtlen izgalma is már a múlté? Három évre, harminc évre? Alig egy-két hónapja röp­pent szét a hír: az egyete­mek tanárszakjain végzők hérom évig csak tanári pá­lyán helyezkedhetnek el. A legnagyobb visszhang termé­szetesen azok körében kelet­kezett, akiknek bőrét legin­kább megpörkölte az új hír dagíthatja a pedagóguskép­zés-irányultság — elhelyez­kedés sokféle fénytöréssel egymásba tükröződő, bonyo­lult problematikáját. Annál is inkább, mivel a felnőtt­kor legjavának, harminc­egynéhány évnek nyessége a tét. kellett többé. Most a helyzet: túl az államvizsgán — állás nélkül. Felháborodása telje­sen jogos: miért kell meghir­detni egy állást, ha úgy léte­zik — hogy nem létezik? Nem szakma — hivatás Tanítani, de hol? Kétségtelen, hogy a böl­csészképzés és a tanárképzés közötti különbség elégtelen­sége eleve válaszút elé állít­ja a humán tudományok szolgálatába szegődött fiata­lokat. A jövőben ugyan tör­ténik majd intézkedés a két­Nagy Sándor és felesége, eredmé- Kelemen Janka levelező ta­gozaton fejezte be egyetemi tanulmányait. A zalaszent­gróti Béri-Balogh Adám gim­názium orosz—német, illetve magyar—német szakos taná­rai — immár diplomával: — Kétéves kislányunk van, így nem könnyű albérletet kapni — mondják. — Az egyetem dékáni hivatalában láttuk a zalaszentgróti pá­lyázatot, lakást is ígértek, féle képzés szétválasztására. Őszintén szólva, ez igen nagy árrt azoknál sem egyszerű a L°nzoel^ ,más kerdes- ht*y egyszer helyzet, akik tanítani akar­nak. Kereskedelmi kifejezés­sel élve: a kereslet-kínálat viszonyában közismerten sok a nehézség. megszoktuk már, nem akarunk eljönni onnan. — Az okok? — En zsombói vagyok, a feleségem pécsi — mondja Győri Tanítóképző Nagy Sándor. — Azt talál­Nyelvi-Irodalmi 13111 meg Zalaszentgróton, ami legnagyszerűbb a peda­— A Főiskola Tanszékén kaptam állást ^^H forrósága: az utolsó évesek mondja Décsy Kornélia ma- KÓgus munkájában: a tehet­közott. Jóllehet tisztázódott gyar általános és alkalma- séges, jó szándékú gyerekek zott nyelvészet szakos tanár- ' """""" | ' 1 ' nő. (A jól sikerült államvizs­már, hogy a most végzőket még nem érinti a változás, a téma „fut", újabb és újabb prob­lémák megvitatását kálja. sokaságát. Az igazi tanár pe­dig szerintem azoknak a gye­mégis egyfolytában ga után már nyomtatásban rekeknek a nevelésénél kez­dődik, akik nem hoznak ha­zulról semmit, vagy csak na­gyon keveset. Egyszerű, tisz­is „dukál" a „tanárnő" cím.) provo- — Nagy-nagy örömmel és meglepetéssel vettem tudo­Bölcsészek között vaevok. másul, hogy öt pályázó kö- ta falusi gyerekek — s né. z.ül _ akik között több éves hány másodikost-harmadi­kost nyugodt lélekkel ajánl­dagógusok is voltak — én- hatnék az egyetem német gem találtak méltónak a ta­Bölcsészek között, ahonnan ZÜ1akik között több éves az egyetemekről legnagyobb gyakorlattal rendelkező pe. számban kerülnek ki tanár­szakosok, s akik talán a leg­hangosabban reagáltak az új rendeletre. Nem célom az szakára. Hogy például a fe­legeltet a szövetkezet, jó fü­vű, frissen telepített, öntö­zött legelön. A téli takar­mány is megterem: széna, |ddrg'csak7zerre"^"mTthaT-' silo, abrak es .szántott lu- |lgy6ről, jövőre a dup­cema. Uj uzemuk 250 vagon ..... Jj*... c-órifn+f lilíaT-roánvl ad időn ldJdl VdTJdR.. szárított takarmányt ad idén, ebből 60 vagonnal külföldre Megkérdeztük a szövetke­szállilanak valutáért. Min- zet vezetőit, mit tehet egy dent összevetve a szövetke- jiyen nagyüzem a kisgazda­zet vezetőinek számítása sze- sag0k segítéséért. Virágoz­rint csupán fél hektár terű- hat-e egyáltalán a nagy ár­let kell egy szarvasmarha nyékában a kicsi? Idén két­egész évi takarmányának ezerre kötöttek szerződést a megtermeléséhez. háztáji gazdaságok. A válasz: _ , ..... ...... . , ,„ csak akkor virágozhat, ha a Telepükön kulon tartanak nagyüzem segít. Takarmányt húshasznosítású állatokat is. is adnak, az átvételt is ga­Itt őrizni akarjak a magyar- rantálják és vemhes kocák tarka előnyös tulajdonsagait, eladásával is segítik a ház­iden UO-et adnak le — tobb- tóji ágazatot. Remélik, hogy ségét exportra szállítják —, a legfrisebb intézkedések to­de öt év alatt ötvénnel emel- yábbi ösztönzést jelentenek, kedik az egy év alatt vagas- ^ még többre is számithat­ra adható allatok szama. pak Korszerű szarvasmarhatele­pük gazdaságos kihasználása így lesz teljes öt év alatt. gondolni se nagyon mertek Sok húst vártunk Tápé kö- rá, hogy vágóhidat és hús­zös gazdaságától, hiszen el- feldolgozót is építsenek. Ak­sők között épült az akkor kora készült csak, hogy a egyik legkorszerűbbnek hitt kényszeryágásokat le tudták sertésnevelo es hizlaló tele- ' . „ . -„-u-i pe. Szédítőnek éreztük a ter- bonyolítani. Ezt a vagohidat vezett számokat is: ígéret bővítik most, Tápén akarják Közlekedési balesetek Súlyos sérülést szenvedett Személygépkocsival nem Zsombó és Kiskundorozsma adott elsőbbséget Szegeden, a között Nagy József, Kiskun- Brüsszeli körúton Vedrédi dorozsma, Marx utca 26. Balázsné, Dóc, Alkotmány szám alatti lakos, aki kerék- utca 26. szám alatti lakos, párral irányjelzés nélkül kai Összeütközött a motorkerék­nyarodott. és egy személy- párral haladó Batka Sándor, gépkocsi elütötte. Orosháza, Kígyó utca 5. szám Szeged és Röszke között alatti lakossal, akinek utasa, személygépkocsival útpadká- Égető Mária,, Hódmezővá­ra szaladt majd egy platán- sárhely, Tanácsköztársaság fának ütközött Bogdanovicz tér 78. szám alatti lakos Svetozár jugoszláv állam- volt, és sérüléseket szenve­polgár. Súlyos sérülést szen- dett. A két gépjárműben ke­vedett a gépkocsi vezetője és letkezett kár mintegy 10 ezer utasai közül Petrovics Dra- forint. gosan. Könnyebben sérültek jj- , Gvanias Marjanovic Katerina és Mar- Újszegeden, a Gyapjas ianovic Zorán jugoszláv ál­a Pál utca és az Odesszai kör­,„_ ,„• , út kereszteződésében sza_ al LSan^S1 * ^l?? 'THST íft ezer forint torkerékpárral Szentesi Tóth Amikor az új telep épült, Nem kijelölt átkelőben János Szeged, Gyapjas Pál áthaiadni az úttesten atCa ala"' lak«5; Szegeden a Brüsszeli körút Összeütközött egy kanyarodo és a Dugonics utca kereszte- <*ukl6* autóbusszal. A moto­ződésében Bősze Lászlóné, Szeged, Oskola utca 23. szám ros súlyosan, utasa, Oresi György, Szeged, Szőregi út alatti lakos. Egy személy- 19- szám alatti lakos köny­gépkocsi elütötte, és sérülé- nyebben sérült. Az anyagi seket szenvedett. kár mintegy 5 ezer forint. nársegédi állásra. Örömöm leségem nagyvárosi létére kettős: győri vagyok, szüleim miért szokott meg gyorsan ott élnek, s bár a régi ba- Zalaszentgróton, annak itt rátok, ismerősök szétszóród- kell keresni az okát. A kul­tak, lesz alkalmam újakat turális lehetőség hiánya, a szerezni, a környezet isme- nem túlzottan ideális kolle­rős. A másik, a fontosabb: füális légkör ellenére a ta­olyan fiatalokkal foglalko. zom majd — magyar nyelv­nítvánvok adnak értelmet munkánknak. Véleményem tant és "beszédművelést" keit «erint nem az irányított el­oktatnom —, akik felnőttek, mégis szinte velem egyko- hanem rúak, és taníthatok, ami átfogó mindig a legfőbb volt. helyezkedésre van szükség, a pedagógusképzés reformjára. Nincs vágyam rosszabb, mint olyanokat pe­dagóguspályára kényszeríte­ni, akik nem odavalók iga­Van tehát, akinek a nagy- zán. Gyakorlatközpontúbb városban történő elhelyezke- egyetemi oktatással, a fel­dés a hivatástudattal kapcso. veendő tanárszakosok jobb latos igények, álmok betelje- „szelektálásával" kellene el­sülését is jelenti. Főiskola érni, hogy a hivatástudatot azonban csak nagyobb váró- ne az egyetemen kelljen ki­sokban van: így Décsy Kor- alakítgatni. Persze, az erköl­nélía esete csak kivétel le- csi-anyagi ősztönzés növelése het. Vagy mégsem? Hajpál Gabriellá.nak pél­dául már volt egy állása. Nem érettségi után, hiszen Lehet, hogy újabb lépcsők azonnal felvették, hanem né- következnek a forduló után, hány hónappal ezelőtt. Hogy is történt? A tatai Eötvös József gimnázium meghirde­tett egy történelem—latin földön kell járni. S ehhez szakos állást, ami számára nem árt megjegyezni, tehető­egyeztek. "Az^iskola^Bzika- 32 ^ tanára azonban időközben elott' hc*y a Pedagógusoknál megnősült, felesége több éves a szakma mindig és csakis gyakorlattal rendelkező ma- — hivatás. sem ártana! Az utolsó lépcsőről az em­ber rendszerint feljebb lén. de az is elképzelhető, hogy az egyenletes, sík talajon, a gyar—latin szakos tanárnő; Domonkos László

Next

/
Thumbnails
Contents