Délmagyarország, 1976. június (66. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-19 / 144. szám

4 Szombat, 1976. június ÍSi: 3 I R • MI » Befejeződött az oyari előkészítése Az 1975. évi állami költ­ségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat megvi­tatására tegnap, pénteken a Parlamentben ülésezett — dr. Bognár József elnökleté­vel — az országgyűlés terv­és költségvetési bizottsága. Ezzel az üléssel — amelyen részt vett Faluvégi Lajos pénzügyminiszter is — befe­jeződött az országgyűlési bi­zottságoknak az a tanácsko­zássorozata, amely a parla­ment nyári ülésszakát hiva­tott előkészíteni. (MTI) Tanévzáró ünnepség a megyei pártiskolán Tegnap, pénteken délután tartották tanévzáró ünnepsé­güket a megyei egyéves és öthónapos pártiskola hallga­tói. A megyei pártbizottság ok­tatási igazgatóságának épüle­tében rendezett ünnepséget Szabó Gáborné igazgatóhe­lyettes nyitotta meg, majd dr. Törköly Ferenc igazgató­helyettes rövid összefoglalója után dr. Koncz János, a me­gyei pártbizottság titkára mondott beszédet. Egyebek között rámutatott arra. mi­lyen nagy jelentősege van napjainkban a korszerű marxista műveltségnek és szemléletnek és annak, hogy az eseményeket helyesen és biztonsággal ítéljük meg, s hogy ilyen szellemben végez­zük mindennapi munkánkat Aláhúzta, hogy a pártiskola most végzett hallgatói előtt jelentős feladatok állnak: marxista ismereteik birtoká­ban még következetesebben kell folytatniuk tudatformáló tevékenységüket. A hallgatók nevében Ke­resztes Mihályné, az egyéves pártiskola hallgatója köszön­te meg az oktatók eredmé­nyes munkáját, és búcsúzott el az iskolától, a tanároktól A most véget ért egyéves és öthónapos pártiskolán 41— 41, összesen 82 hallgató fe­jezte be tanulmányait. A ko­rábbiaktól eltérően ebben az évben az egyéves pártiskola hallgatóinak vizsgát kellett tenniük. Az ünnepség Szabó Gábor­né zárszavával fejeződött be. Gyermekvédelmi emlékülés Hetvenöt évvel ezelőtt, 1901-ben rögzítették először törvényesen: a gyermekvéde­lem állami feladat. Ebből az alkalomból emlékülést tar­tottak tegnap, pénteken, a városi tanácsház dísztermé­ben. Jelen volt Szabó G. JMSZIÓ, a Csongrád megyei tanács elnökhelyettese, ök­rös János, a Pedagógus Szakszervezet Csongrád me­gyei titkára, Forgó Pál, a városi tanács vb művelődés­ügyi osztályának vezetője. Az MSZMP Szeged városi bizottságát Vántus Istvánná munkatárs, a KISZ Csongrád megyei bizottságát Tóth Zsuzsanna titkár, városi bi­zottságát Illés Tóth István titkár képviselte. A Magyar Pedagógiai Tár­saság ügyvezető elnöki tiszt­ségében dr. Diós József mondott megnyitót, ezt kö­vetően Bányainé dr. Birkás Mária, a városi tanács el­nökhelyettese, a Magyar Pedagógiai Társaság tagja méltatta az intézményes gyermekvédelem jelentősé­gét. Előadásának első részé­ben a gyermekvédelmi te­vékenység első, fontos moz­zanatait elevenítette fel, egyebek között a 75 évvel ezelőtt született törvénycik­ket, az első gyermekvédő intézmények megalakulását. Régi dokumentumok felhasz­nálásával pergette vissza a menhelyi gyermekek életét, majd emlékeztetett arra a változásra, mely a gyer­mekvédelemben a felszaba­dulás után bekövetkezett. A kialakuló új társadalomban már nem egyszerűen a szo­ciális gondozás lett a cél, hanem a testben, lélekben egyaránt egészséges generá­ció nevelése. Létrehozták a gyermek- és ifjúságvédelem széles körű intézményrend­szerét. Ezen intézmények aktuális feladatait nagyrészt a gazdasági fejlődéssel, a társadalmi átrétegződéssel kapcsolatosak. Fontos körül­Hamarosan költöznek az új raktárba mény például, hogy egyre növekszik az aktív kereső nők száma, ezzel arányosan — s a napközi otthoni férő­helyek még mindig megle­hetősen szűkös keretei miatt — még több gyermek marad felügyelet nélkül. Sajnos a szülők alkoholizmusa, a vá­lások megszaporodása is növeli a gyermekvédő intéz­mények feladatait A törek­vések között szerepel a fia­talok szabad idejének hasz­nos kitöltése, a szociális nehézségekkel küzdő csalá­dok gyermekeinek segítése. Ennek érdekében a jövő­ben javítani kell a területi gyermekvédelmi munkát erősíteni a harmonikus csa­ládi nevelést A megelőző intézkedésekből az eddiginél nagyobb részt kell vállalni­uk az oktatási intézmények­nek. Kiépítésre vár az is­kolapszichológusi hálózat összehangolásra szorul a te­rületi, a munkahelyi, az intézményi és a hatósági gyermekvédelmi munka. | A gyermekvédelmi emlék­| ülés folytatásaként ma, l szombaton délelőtt, az újsze­gedi Gyermek- és Ifjúság­védő Intézetben tartanak ün­nepséget. Téma: A balatoni idegenforgalom A magyar utazási irodák szövetségének propadanda bizottsága tegnap, pénteken délelőtt tartotta soron követ­kező ülését a balatonszemesi Vadvirág nyaraló telepen. A Balaton és a partján le­vd két megye idegenforgalmi teendőinek időszerű kérdé­seit vitatták meg a résztve­vők. (MTI) Szegeaen a nyugati ipari övezetben felépült koordinációs vállalati raktárakat hamarosan átadják rendeltetésüknek. A raktárnak öt nagy vállalat a gazdája, köztük a DÉLTEX, amely lassan megkezdi' a beköltözést. A konfekciósrész áll­ványzata már elkészült és folynak a technológiai szerelé­sek. Fodor lmréné, a DÉLTEX igazgatója arról tájékozta­tott, r.ogy sok milliós raktári készletük átköltöztetésében társadalmi munkában segítségét ajánlotta fel a Centrum Áruház méteráruosztályának szocialista brigádja. A szak­ma és a vállalatok együttműködésének igen szép példája ez, amelyhez csatlakozott a Komplett Ruházati Vállalat központi áruforgalmi főosztályának szocialista brigádja is. A nemes ügynek szeretnék megnyerni a Szegedi Ruha­gyár szállítási brigádját is. Képünkön: a raktárban az utolsó simításokat végzik a szerelők Magasabb „fordulatszámon" L ássuk, miből élünk" — szoktuk idézni a tréfás „kiszólást", felele­tül is vághatjuk rá a másikat, „a piacról élünk mindnyájan". Termeljük, vagy eladjuk — így vagy úgy, a mun­kánkból kell megélnünk, s az ellen ki­váltképp nem lenne senkinek kifogása, hogy még jobban éljünk. Jobban élni. teljesebb, szép emberi éle­tet élni — ez feszül terveinkben, s ha mostanában sokat beszélünk gazdaságunk­ról, gazdálkodásunk javításáról, az csakis ezért van. Tervezni, dolgozni a tervek megvalósításáért és ellenőrizni az ered­ményességet, s mindezt jobban, mint eddig bármikor — ez jövőnk kulcsa. Mert ebből élünk. S ha hibázunk, ezt nyögjük. Hibák nemcsak azért vannak, mert sok a hibalehetőség — már a hibalehetőség felismerése is lépés a javítás útján. Es nem is abból születnek a hibák, hogy va­laki, valakik akarják, hogy legyen. Nem, nagyon sokan készek az egyetértésen túl­menve meg is valósítani a terveket, ma­gyarán: dolgozni. A város 85 — ipari üzemben, téeszben, kereskedelemben, közlekedési vállalatnál dolgozó — pártszervezetében készült in­tézkedési terv, amely hivatott körvonalaz­ni, hogy az alapszervezetek a maguk ha­táskörében milyen gazdaságirányító mun­kát végeznek. A termelés pártirányítisáról szólnak ezek a tervek, ami jelenti azt is, hogy — az üzem, téesz termelési feladata­it, céljait ismerve — az alapszervezet mi­lyen eszközöket és módszereket lát jónak ahhoz, hogy meg is valósuljanak a tervek. Nagyon tanulságos, miként tükrözik ezek a programok egyrészt a vállalat helyzetét, másrészt azt, hogy mi az „erős oldala" a pártvezetőségeknek. Igen, a feladatmegha­tározás, meg a javasolt módszerek mutat­ják azt is, mennyire értik a dolgukat az alapszervezet, a pártbizottság vezetői, és a munkába bevont szakemberek. Mert a párt gazdaságirányító és ellenőrző szere­pe akkor nem válik szólammá, ha a gya­korlatban — és mindenütt a helyben meg­oldandó feladatokra alkalmassá téve — jól elemzik a munkahely gazdasági lehetősé­geit, és megtalálják a módszereket, ame­lyekkel jobban tudnak dolgozni, a gazdál­kodási hibáit javítani. A szervezettség és a komoly munka — ezzel érhetünk csak el a nagy hatékony­ságú, korszerű gazdálkodáshoz. Azt tük­rözik az intézkedési tervek, hogy jól lát­ják a feladatokat az alapszervezetek és csúcsvezetőségek. Átlagon felül jól dolgoz­ták ki a termelési szerkezet korszerűsíté­sére. az exportértékesítés fokozására, va­lamint a meglevő termelőkapacitás jobb kihasználására tett javaslataikat, de szint­úgy sokat lendít majd a munkán az anyag- és energiatakarékosság lehetőségeit feltáró felmérésük és javaslataik. A tervek mintegy 40 százalékában nem szerepel vi­szont kellő súllyal a munka- és üzemszer­vezés tökéletesítésének problémaköre, a vállalaton belüli létszám-átcsoportosítás, az adminisztratív létszám csökkentése, s több munkaterv nem tartalmaz módszere­ket, javaslatokat a munkaidő jobb kihasz­nálására, a munkafegyelem megszilárdítá­sára, az anyagi ösztönzés módszereinek javítására, a normakarbantartás tökéletesí­tésére. Mindezek persze összefüggő felada­tok. Nem kell ahhoz közgazdásznak len­ni, hogy tudjuk: nem a munkapad mellett állónál kell keresni a hibát, ha nem jól szervezték a termelési folyamatot, s nem a munkás lóg, ha nincs anyag. A munka­fegyelem az üzemszervezés függvénye — éppen ezért fontos lenne átértékelni azo­kat a cselekvési programokat, amelyekben nem határozták meg az üzem- és munka­szervezési teendőket. A pártszervezetek erejét fémjelzi, hogy a környezetükben fellelhető hibákat, hiá­nyosságokat nem hallgatják el, sőt ön­kritikus bátorsággal vizsgálják, van-e ben­ne szerepük, miben mulasztanak, hogy a hiba így alakult Kétségkívül úgy tűnik, túl sokat kívánnak a pártszervezetektől; ma már csak úgy válhatnak munkahelyük motorjává, ha a gazdaságszervező munká­hoz értenek, célt és módszert tudnak ad­ni, képesek az ellenőrzésre is, ugyanakkor politikai munkájuk során megtalálják az utat minél több emberhez: Legyenek gaz­dasági szakemberek is, meg az agitáció élharcosai is — de hogyan győzik? Hogy a feladatokat miként hajtűk végre, s hogy ebben a munkában olyan vezetők vannak-e fontos poszton, akik iranyítani képesek, attól rengeteg függ. Csaknem minden. S noha a kérdésfelvetés — misze­rint nem kivánnak-e túl sokat a pártszer­vezetektől — talán élesnek látszik, utal­junk arra a tapasztalatra, amit ezeknek az intézkedési terveknek az áttanulmányozása csaknem mindenütt igazol. Azt nevezete­sen, hogy a párt káderpolitikai elvei ma már nemcsak az elvárások, de a gyekorlat­ban is egyre jobban — ha még nem ls mindenütt — érvényesülnek. Ezeket a ter­veket a politikát értő, a gazdasági kérdé­seket Ismerő tehetséges emberek állíthat­ták csak össze, tehát vannak olyan kollek­tívák, amelyek egy ilyen jelentós és mun­kaigényes feladat megterhelését bírják, sőt: aktivitásukat fokozza, hogy a bennük rejlő pluszt ls adniuk kell, ötleteket kell kicsiholniuk magukból, hogy módszereket javasolni tudjanak. Korai lenne ma még ezeknek a tervek­nek a pontos jövőjét megjósolni. Bizonyá­ra lesz néhány tétel, amely az összegzés­kor az adósság rovaton marad, még ha most azt tartjuk is pajzsul, hogy nyilván­valóan szükséges lesz majd menetközben csiszolni, kiegészíteni, tökéletesíteni és át­értékelni a feladattervek nem egy pont­ját. Bizonyára lesz még igy is, ami nem valósul meg, és nem azért, mert túl me­résznek tűnt már a felvetéskor is, hanem azért is, mert talán nincs is erő egyszerre mindent megoldani. De az a tény maga, hogy a pártszervezetek a lényeges kérdé­seket látják, biztató arra nézve, hogy ér­demi munkát fognak végezni, s ez a mun­kavégzés egyúttal a legtöbb embernek vá­lik közös érdekévé. A pártszervezetek fel­adata pedig az — mert hogy politikai munkát végeznek, s nem igazgatnak az igazgató helyett, s nem szervezik a mun­kát, az erre a feladatra alkalmazott szak­ember helyett —, hogy politikai eszközök­kel-módszerekkel teremtsék meg a munka végrehajtásának teljes folyamatában a kedvező feltételeket. M ik a kedvező feltételek? A sok kö­zül most egyet, ami alighanem mégis a legfontosabb: az, hogy min­den ember, aki részt vesz a végrehajtás­ban, találja meg a helyét, a feladatát. Gon­dolkodó emberek tudják csak ezt a sok feladatot elvégezni, akik ráadásul érzelmi­leg is azonosulnak a célokkal, vágyaikat, ambíciójukat is megvalósítják általuk. Ezek a tervek akkor nem maradnak pa­píron, s akkor nem merevednek dogmává, ha lehetőséget kapnak az emberek min­den munkahelyen, hogy ötleteikkel, javas­lataikkal, újításaikkal gazdagítsák, S akkor ambicionálják is, hogy megvalósuljon ez a magukénak is érzett program. Ez már va­lóban politikai munka: az alapkérdésekben csakis így lesz összhang az emberek és a párt céljai között. Annyiszor szóltunk arról, milyen fon­tos, hogy a pártszervezetek munkaközös­ségük motorjává váljanak — ezek a tervek élő példaként bizonyítják, hol jó ez a mo­tor. S melyik motor volt képes a követel­mények szerinti fordulatszámon dolgozni. Mert ebből, csakis ebből élünk, s ami­kor munkájukról emelkedett hangon szó­lunk, azt szeretnénk érzékeltetni: a párt­szervezetek jó munkája záloga annak, hogy a maga helyén mindenki próbáljon a megfelelő fordulatszámhoz felgyorsulni. Hogy jobban dolgozzunk — és jobban él­jünk. Szőke Mária Tájékoztató: A termőföld hasznosításáról Dr. Jávori Ferenc, a MÉM megbízott főosztályvezetője a termőföld hasznosításának kérdéseiről tájékoztatta pén­teken az újságírókat. Az utóbbi években rendszeresen több tízezer hektárnyi föld műveletlen maradt A mű­velés elmaradása részben a kedvezőtlen talajadottságok­kal magyarázható. Viszont számos esetben a mezőgaz­dasági nagyüzemek és más földhasználók vétkesek a parlagon hagyott földek ese­tében. A MÉM egész sor intézke­dést hozott a tarthatatlan helyzet megváltoztatására; egyebek között felkérték a megyei tanácsokat, hogy a szakigazgatási szervekkel fo­kozottabban ellenőriztessék a földek hasznosítását. Az ille­tékes hatóságokat arra szólí­tották fel hogy a mulasztó földhasználókkal szemben következetesebben alkalmaz­zák a szankciókat. A megyei földhivatalok az eddiginél körültekintőbben szervezik meg a határszemléket, és gyors összesítést készítenek a kihasználatlan területekről. A MÉM további intézke­désére június végéig minde­nütt újabb ellenőrző határ­szemlékre kerül sor. Ameny­nyiben parlagon hagyott te­rületet találnak, úgy javas­latot tesznek a mulasztó üzemi vezetők és földtulaj­donosok — használók — fe­lelősségre vonására, és a sza­bálysértési eljárás megindí­tására. Grillsütők exportja A szombathelyi Fémipart Szövetkezet külföldön is ke­resett termékei a három vál­tozatban készülő grillsütők és kempingfőzök. Mindkét gyártmány már régebben el­nyerte a Kiváló Aruk Fóru­ma emblémáját. Az év ele­jén kétmillió forintos expor­tot terveztek, de ezt már ed­dig hárommillióra teljesítet­ték. A kemping grillsütőből a legtöbbet Jugoszláviába szállítják, de küldenek a Ka­nári-szigetekre, s hamarosan Svédországba, illetve Norvé­giába is.

Next

/
Thumbnails
Contents