Délmagyarország, 1976. június (66. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-15 / 140. szám

5 Kedd, 1976. június 15. Nyitnak az épilitáM Vasárnap megnyíltak a Somogy megyei KISZ ön­kéntes ifjúsági építőtáborok. A Siófoki Állami Gazdaság balatonújhelyi táborába 200 középiskolás diáklány érke­zett Nógrád megyéből, a Balatonbogiári Állami Gaz­daság lengyeltóti táborában pedig 250 Komárom megyei középiskolás lány kezdte meg hétfőn a munkát. A két tá­bor lakói a cseresznyeszedés­ben és a kertészeti munkák­ban segítenek az állami gaz­daságokban. Öntözési . bemutató és verseiy A kiskörei vízlépcső és öntözőrendszereinek építésé­re, a Vlz ésszerű hasznosítá­sára alakult KISZ-védnök_ ség országos operatív bizott­sága a Szolnok megyei véd­nökségi napok keretében vasárnap országos öntöző­versenyt rendezett a kisúj­szállási Tisza—II. Tsz kor­szerű nagyüzemi öntözőtele­pén. A vetélkedőn tizenhá­rom, egyenként háromtagú csapat indult, s elméletből, gyakorlatból egyaránt vizs­gázott. Az induló csapatok­nak a korszerű öntözőgépek komplett beállítását, a cél­szerű öntözést kellett bemu­tatniok. Az erős mezőnyben a Szarvasi Állami Tangaz­daság együttese bizonyult a le«! óbbnak, és nyerte- el a kéthetes szovjetunióbeli uta­zást. A második és a harmadik helyen két-két csapat vég­zett, a tiszaföldvári Lenin Tsz egyes csapata, a Hajdú­nánási Állami Gazdaság ver­senyző brigádja, illetve a ti­szaföldvári Lenin Tsz máso­dik garnitúrája és a gáva­vencsellői Szabadság Tsz együttese. , A gyakorlati verseny kü­löndíjával ugyancsak a szarvasi tangazdaság fiatal­jait jutalmazták, míg a KISZ KB különdíját a leg­jobban mozgósító gazdaság KISZ-szervezete részére a mezőhéki Táncsics Tsz és a tiszaföldvári Lenin Tsz KISZ-bizottsága kapta meg. A helyezettek jutalma is külföldi út és pénzjutalom. A versenyben induló csapa­tok tagjai elnyerték a Szak­ma Ifjú Mestere jelvényt és oklevelet. ICik tehetitek róla? Gondok a garzonházban A meghívó nem volt dí­szes. Egyszerű, közvetlen hangon hívta az embereket a gyűlésre. Az összejövetelt az IKV rendezte. De az új­szegedi garzonház lakói kényszerből adtak egymás­nak randevút, alig egyhóna­pos együttélés után. Az egyéni és a közösségi érdek szerepelt a napirenden. A témát alaposan ' körül­járták, és csodálkozva fedez­ték fel, hogy nemcsak joga és kötelessége mindenkinek az együttélés szabályait be­tartani. a társadalmi tulaj­dont védeni, hanem érdeke is. Címszóban ezt kifejezni egyszerűnek tűnik, hiszen minden fórumon elhangzik: óvni kell a társadalmi tu­lajdont, és tisztelettel lenni a másikra is. A garzonház lakói előtt sem volt ismeret­len két tétel, mégis sokan elfeledkeztek ezekről. Alighogy lakók költöztek a házba, le kellett zárni a sze­métledobót, mert a hullám­papírtól kezdve bútordara­bokig minden belekerült ab­ba. A ház gondnokai türel­mes agitáció jukkái sem ér­ték el, hogy ne az emeleti folyosókon tárolják egyesek a kerékpárokat és gyerekko­csikat. Azon máig is csodál­kozni lehet, hogy a villany­óraszekrényeket, a lépcsőal­jakat miért tömték meg ócska ruhákkal, kacatokkal. A folyosók műanyag bur­kolata több helyen már fe­ketélik, mert a cigarettázók kiégették. A lift gyakorta elromlik, mert rosszul hasz­nálják. A nagy raj, lárma miatt amit a folyosókon ját­szók, kiabálók okoznak, so­kan panaszkodnak, mert nem tudnak pihenni. A lakógyűlésen hosszú, terjedelmes panaszos listát soroltak fel, de mindegyik nont után rákérdeztek: mi­képp lehetne a gondokat megszüntetni. Lakni tudni kell, mondo­gatják a házmesterek, akik az együttélés minden bukta­tóját. örömét és bánatát már taoasztalták. Persze rövid idő alatt ennyi probléma egyetlenegy házban sem gvűlt össze, mint Újszege­den. Miért nem tudnak együtt lakni a fiatalok otthonában? Talán a szinte egykorú fia­talok nehezebben alkalmaz­kodnak. mint a különböző évjáratúak? Vagy tudva azt. hogy csak ideiglenes ottho­nuk, keveset törődnek a há­zirenddel? Kétségtelen, speciális a helyzet. Ha minden szobá­nak gazdája lesz, akkor 1000 —1200 ember lakja a gar­zonházat. Egy folyosóra 30 lakóegység nyílik, és ezért még jobban kell alkalmaz­kodni. A sajátos helyzet miatt most új házirend készül. Emeletenként két-három embert választanak a lakó­bizottságba. Az is új kezde­ményezés, hogy önként je­lentkeztek a lakók (termé­szetesen szakmabeliek) a szükséges javításokat elvé­gezni. Az újabb fejlemények kellemessé teszik a közérze­tet. Az intézkedések mellett azonban az lenne a leghasz­nosabb, ha az ottélők jobban megbecsülnék az állami se­gítséget. Nem felejtve el azt: a 70 millió forintos épüle­tet öt év múlva mások is szeretnék használni. De arra ts lehet gondolni, aki a szocialista együttélés szabályait megszegi, annak a garzonházi bérletét a ta­nács felmondhatja. H. M. habbal „Nyári szünetre óvodás gyermek gondozását, étkezte­tését vállalom." „Iskolásgyer­mekek nyári felügyeletét el­látom." Cím, vagy inkább jelige: így jobban bírja az ostromot a hirdető. Egy hónap: 1000— 1200 forint. Ha „Gyermek­szerető" a jelige, legalább plusz egy százas. Ha „Kertes ház", akkor de távol áll­jon tőlem, hogy ezen gúnyo­lódjak, amikor sok száz anyu­kának egyetlen remenye az ilyen hirdetés. Hiszen, ha fizetés nélküli szabadságot kér — és kap-e? — a veze­tők mellett a kolleganői is megorrolnak: dolgozniuk kell helyette. A fizetésnek így a fele megy el, úgy pedig az egész — mert hiszen itt a nyár, itt a gond a gyerekek­kel. s az egyszerű tény miatt, hogy hosszabb a gyermekek szabadsága, mint a szülőké. • i Ha egy gyermek van, a két szülő munkahelyének és az ovinak kell hangolódni, ha kettő, akkor már... de ez csak számtan. íev igen könnyedén követhető. Az életben már igen súlyos gond. Es elsősorban azért, mert a dolgozó anyukák ide­geinek kell állnia a pergő­tüzet. „Mindig a baj a gye­rekkel? Most betegség, most baleset, most igazolt távollét Készülnek a díszletek Teljes apparátussal dolgozik a Dóm téri „díszletgyár". Az asztalosműhely valósággal ontja a méretre szabott, ösz­szeszögezett léckereteket. A rájuk feszített vásznak színe­sednek, mintázódnak a festők ecsetjei alatt. Körülbelül tíz­ezer négyzetméter felületű kulisszát állítanak öösze. Mind­ez a szabad ég alatt történik, s ezért örülnek minden eső­mentes napnak a szegedi szabadtéri nagy műhely dolgo­zói. A szakembereknek — akárcsak a korábbi években — most is segítenek a diákok. Szegedről Kistelekre ment mentőautóval hétfőn hajnali fél 4-kor — óránként mint­egy 80 kilométeres sebesség­gel — Muhari István, Ópusz­taszer, Huba utca 6. szám alatti lakos. Elmondása sze­rint Balástyán, a Felszaba­dulás utcában egy vadga­lamb repült a mentőautó el­ső szélvédő üvegének, s et­től megijedt. A kocsi meg­csúszott, nekiütközött egy betonoszlopnak, majd láng­ralobbant és kiégett. Sérülést szenvedett Szabó István, Ma­kó, Czuczor utca 13. szám alatti lakosú betegápoló. Az anyagi kár mintegy 100 ezer forint. Deszken, az Alkotmány ut­cában egy erős ívű kanyar­ban megcsúszott Börcsök Szilveszter, Deszk, Kossuth utca 15. szám alatti lakos gépkocsija. Áthaladt a me­net irány szerinti bal oldal­ra és összeütközött egy má­sik személygépkocsival, ame­lyet Mágori János, Makó, Lenin utca 2. szám alatti lakos vezetett. Sérülést szen­vedett Mágori és a vele uta­zó felesége. Az anyagi kár mintegy 10 ezer forint Bordány és Kiskundorozs­ma között oldalkocsis mo­torkerékpárt vezetett ittas állapotban Gyuris Ferenc, Domaszék, Tanya 950. szám alatti lakos és elébe hajtott egy ' személygépkocsinak, amelyet dr. Mezei János, Kiskunhalas, Árpád utca 27. szám alatti lakos vezetett. Dr. Mezei, ' hogy az össze­ütközést elkerülje, gépko­csijával árokba hajtott és anyagi kárt szenvedett. Gyu­ris Ferenc ellen a rendőrség eljárást indít. Makón, a Vörös Csillag utcában ittas állapotban haj­tott kerékpáron Kádár Jó­zsef, Makó, Kolozsvári utca 6. szám alatti lakos és sza­bálytalanul előzött két előtte haladó kerékpárost. Mögöt­te hajtott személygépkocsi­jával Erdélyi József, Kis­kundorozsma, Tisza utca 11/A. szám alatti lakos, aki a kerékpárossal összeütkö­zött. Súlyos sérülést szenve­dett a kerékpáros. Megsé­rült Erdélyi utasa, Maslói Magdolna, Kistelek. Vágó­híd, utca 5. szám alatti la­kos. Az anyagi kár mintegy S ezer forint, ... „ Munkában az egrylk diákcsoport — aztán meg az óvoda? Hát a termelés?" Márészt meg (sokszor csak a tekintet, s nem a kimondott szó csap­kod): „Milyen, szülő az, aki nem érti meg, hogy a gye­reknek is kell a nyári sza­badság?" Bocsánat! Én nem akarok senkit felbosszantani, de a legboldogabb éppen a szülő lenne, ha egész nyáron, vagy legalább az ovisok egyhóna­pos kényszerszünetében a strandon napozhatna vagy a szobában játszhatna, foglal­kozhatna gyermekével. Ezt ne vitassa el se a munka­hely, se a gyermekintézmény. De az indulatok most ezért áramlanak oda és vissza — s ehhez alighanem mind­egyik fél szempontjait leg­jobb lesz elmondani. Mert az óvodák, napközik helyzete sem könnyű. Az óvodai takarítás és a szabadságolások miatt a rendtartás 2—4 hét szünetet ír elö. Nem csoda, ha elmen­nek a lehetőség határáig: a városban több mint 30 óvó­növel kevesebb van, mint! kellene, agyonhajszoltak, fá­radtak az óvodák pedagógu­sai. Ki vitatná el tőlük a pi­henés jogát? A gyermekek elhelyezését az óvodai szünet két hetében feltétlenül a szü­lőnek kell megoldani, a fenn­maradó két hétre — nagyon indokolt esetben — áthelye­zik a gyermeket más intéz­mény felügyelete alá. De... egyszerre csuk be két tar­jáni óvoda, átalakítás folyik a Juhász Gyula utcai óvodá­ban (de hogyan? Az is ün­nep, ha látják a ktsz dolgo­zóit, nemhogy még a munka haladna!), megy a móka (és a per) a tarjáni ötös ütem­ben levő óvoda körül, ame­lyet ugye felépítettek, de műszaki okok miatt megnyit­ni nem tudnak. Vagyis: szomszédban levő „átvállaló" óvoda még a nagyon indo­kolt esetben sincs. Csak el­méletben. Ezt is tudni kell. De még azt is mondjuk el. hogy a jó nagymamik feledik fájós lábukat, korukat és minden bajukat, hogy a nap­közis gyerekek (hiszen őket nyárra úgyis kiteszik) tudjanak pár hetet ott­hon vidámkodni, akik nagy­mamát is „örököltek" az élet­től. Tehát: mégis csak keve­sebb a nyári létszám! • Nem véletlen, hogy most csak az ovisokról szólunk — szerencsére a nyári napközis iskolai táborokba minden je­lentkező gyereket felvettek. Ez biztató, mert kevesebb a csatangoló „kulcsos gyerek", s ha mégis van — nem irigy­lem aggódó szüleiket. A három-hat éves gyerme­kekkel ezt ki ne próbálja senki! Szerencsére alig van rá példa. Arra inkább, hogy magunkkal hordjuk a hiva­talba, a boltba, meg ahol még megengedhető, minde­nüt ott topognak, firkálnak és unatkoznak. Csak az tiltsa ki őket, aki szabadságot tud adni a gondokkal küszködő szüleinek! De ahol a feladat jellege megengedi, meg kel­lene oldani, hogy hazavihes­sen aktát, tervezést, kinn.Vi­tást, egyéb munkát az anyu­ka, higgyék el, ez az „enged­mény" a leglelkiismeretesebb munkára sarkallna minden­kit. (Van rá példa. hogy „gyes"-en levő anyukákat is így von be. „szippant vissza" vállalata.) És kérjük a gyer­meküket otthon, gves-en gon­dozó anyukákat, hogy na csak pénzért, de segítő szán­dékból is vállalják egy-egy „ovis" felügyeletét. Az országos átlagnál maga­sabb Szegeden a nők foglal­koztatottsági aránya — ha nem lenne szükség munka­erejükre, nem így lenne. Le­maradhatnak-e nyáron a tervvel az üzemek, megáll­hat-e az élet, lassulhat-e a munkatempó kimaradásuk: miatt? S ha nem. akkor ki­nek kell ezt megoldania? Az egyenlő rangú, felelős női munkát nem deklarálni kell. hanem feltételeit megterem­teni. Utóirat: A textilgyár üzemi óvodájában nincs takarítási szünet. Takarítás persze van, festés-mázolás, ahogy azt a nagykönyvben előírják. Da mikor? Amikor bitosítani tudják a legkisebb létszámot. Megkérdezik a szülőket — s amikor legtöbb tudja elhe­lyezni a gyermekét, csak aki­nek múlhatatlanul fontos, az viszi be — akkor jöhetnek a festők, a takarítók. * Jó volna úgy nézni a gon­dokat. mint ők. Az óvoda ma még nemcsak pedagógiai in­tézmény (az elsősorban, per­sze!), de szociális feladatai is vannak. És ha a termelés annyira fontos (és az!) és a női munkaerőre annyira szükség van (és van!), akkor szorosabban kellene össze­hangolni az érdekeket, s ta­lán félre is lehetne tenni egy-egy érdekellentétet. Mert a termelés — politikai kér­dés. Különben ez már a jövő nyárra tanulság — de tavaly is ugyanez volt a helyzet! Addig is: jó volna még több hirdetés, miszerint „gyermekek gondozását nyár­ra vállalom . . ." Szökc Mária „Elveszett" pohár Tóth BéLa felvételei Készülnek a „Tragédia" díszletei Örökzöld téma az újsze­gedi partfürdő vendégeinek normális kiszolgálása, el­látása. Itt volt a legutóbbi — s egyben első idei — napfényes, strandolásra alkalmas vasárnap, saj­nos éppen olyan gyöngesé­gekkel, mint a tavalyi nyá­ri vasárnapok. A legbosz­szantóbb természetesen az, hogy a fürdővendégek óhaját egyetlen fillér beru­házás nélkül teljesíteni le­hetne. de mégsem teljesí­tik. A legtermészetesebb kí­vánság, hogy a hangos be­mondó tájékoztassa a kö­zönséget az időről, nem is a várható ldőlárásról. ha­nem arről, hogy mennyi a Dontos idő. hány óra van. Elsősorban a gyerekeknek lenne erre szükségük, hi­szen anvukájuk lelkükre kötötte, hogy mikorra men­jenek haza ebédelni, vagy meddig szól a kimenőjük. Az apróságok nem győznek I szaladgálni. keresgetni olyan felnőttet, akinek órát látnak a karján. S ki hagyja csuklóián a karórát a fürdőben? Kevesen. Az ellátás továbbra is magán viseli évek óta tartó betegségeit. A Szegedi ÁFÉSZ pavilonjában üve­ges sört. üdítő italokat, sü­teményt, főtt kolbászt áru­sítanak, de van csapolt sör is. Ez rendben is volna csak az már sehogv sincs rendién, hogy az üveges italok mellé nem hajlan­dók poharat adni a vá­sárlóknak. „A pohár kell a csapolt sörhöz! — mondia a kiszolgáló. — Mit szól­nának hozzá, ha annyi po­harat kellene elmosni." Hiába mondja a szeren­csétlen vevő. hogy nem tud inni üvegből. Kár a fáradtságért. Viszont a szö­vetkezet kereskedelmi munkája így elégtelen osz­tályzatot kaphat. G. I. í.

Next

/
Thumbnails
Contents