Délmagyarország, 1976. május (66. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-15 / 114. szám

Szombat, 1976. május 15. 5 A KISERLET ta brigádmozgalom is versenymozgalom, a tét, a szellemi torna izgalma fűti a a fölkészülés! önműveléssel Kulturosok egymás közt csak így emlegetik. Kulturo- radhatatlan brigádvetélkedő, sok, akiknek nyelvét, ha megoldja a bizalom, fölpanaszol- mert amiképpen a szocialisják, mennyi gond, veszödséo, temérdek izgalom, hogy az egyszerű munkás is beüljön az irodalmi ankétra, könyvet vegyen a kezébe, uram bocsá', eljusson néhanapján a színházba, vagy megálljon a festmények előtt, hisz nekik szö- becsvágyat, Oczték fel a kultúrteremben. időt hasznos tölthetik el). A kísérletet tehát óvatosan kezdték. Szerényen, de teljesíthetően. Egy női csaket nemigen érdekli, ha ar- vek szelleme nyitott kapu- ff a. Rató .f°fiara jó csupán, hogy a brigá- kat talált az öntödében. lista. brlgad közds vallntosa dok kipipálják, a részvétel A És akkor Jönnek a miér- érezték, sőt némileg megtek. Mi értelme a kultűrát előzték, hiszen hasonló válf öl tál aló nagy-nagy buzga- lalásokon már korábban töplomnak, ha a beszervezette- rengtek. Vagyis az lrányelpcldáui nem szólt egyébre, mint rendszeres könyvtárláEgy esztendő, a kísérlet logatásra, olvasásra, s az meghirdetése óta, nem idő, egynél tervekből sem patakviszont elegendőnek látszik zott több óhaj: Takács Jámozgalom három kívánságá- f'f turisták az nosné ismeretterjesztő előból csak elnéző tündér mél- elsö Pihenőpadnál, visszanéz- adásokon Varga Sándorné tányolná a harmadikat, mit m' " J?du.ltak- MJ"" P°]i ik«> továbbképzésen vesz formális, az unalom lusta darazsai zümmögnek a fejekben. Mit érnek a jelszavak, ha a szocialista brigádérnek a Jelszavak, ha a vállalás nem önkéntes. Az üzcaz első tájékoztntó megbe- részt, Kovács Ilonka belratszélésen (elhívták az üzem kőzik a zséplrodalmi könyvmi kulturosok na non la szem- 08 8 brigádok vezetőit, abri- tárba stb. Konkrét — és érb^fanek^ tvúk^ totós Bédpatrónusokát, a Juhász lékelhető vállalások. A léddemmájávalfmi TeS C.vula Művelődési Központ nyeg^a szabad idő kulturált előbb hát az isénv vagy a el°adojat) elhatarozUk: szí- eltöltése, a művelődés lassankínálat n7 éh* a crZnnek" S°ruarl önkéntesaegi alapon lassan szokássá váljék. va» a £éo szervezik. A brigádvezetők is % + If ftf fvább, eszerint Hogy valami elkezdődött, * . . _ . .. döntöttek a tagok, nem kote- bizonyítja, az üzem vezetői ls Aligha vitaa, akik megta- lező, ám aki vallalja, s megkülönböztetett flgvelemnultak már szocialista mó- amennyit vállal, becsületből mpl kí«.ériw- fninHnt.Vi w„„ don élni és dolgozni, csak teljesíti. Visszaigazolt hét ták ^sztályvez»tök s a maguktól vállalhatják a har- brigád (az összesnek fele), 70 brigádok lesutóbbi értékelémadlkat: művelődni. A szrar- dolgozó a 480-ból, többségé- ^fmár tóapc«.n XX. Balomra, az egyéni kedv föl- ben férfiak meg csak nem is veUék mlkérU feleltek meg taratlan energiáira számít a a legfiatalabbak, akadnak a harmadik követelmenvnek kísérlet ts. Nem verték nagy- köztük 2» évesek, de jó öt- Amisre SoX^hat dobra, egyelőre «ak kiemelt venesek is A /"rvezésre az Ugyre> mert ÜJabb kollek. vállalatoknál Indította útjára munkacsoport alakult, föl- tíyák jeiezték. részt vennétavaly áprilisban az MSZMP mértek, a jelentkezett bri- nek ' k(.érletben íeevikük KB agitációs és propaganda, gádtagokmtveltöltlk el sza- példápl a Munka bizottsága. A szocialista brl- bad idejűket, és mit csinál- és műveltség vetélkedőre gádok művelődési tevékeny- nának szívesen. A kérdőívek mron„ort„ PíT,,t„tt „ ségének új, kísérleti rend- várhatóan bizonytalan, szűr- döntőbe - ezt a bSo szerére fogalmaztak meg ke képet adtak: általában ol- már aliBhn kel. mpnBVfvnin irányelveket, lévén, hogy a vasgatnak, tévét néznek, ker- a"gna KeU meggyoznl>brigádmozgalom kiterjed a tészkednek, a nők kézimun- Amit a kísérlet egy esztenmunkásosztály többségére (05 káznak, s tulajdonképpen ta- deíe hozott — a szemléletszázalékára), egymillió 300 nácstalanok, mit ls vállalja- változásban mérhető igazán, ezer tagjából félmillió fiatal, nak. Ütibeszámolókra, kül- A brigádértekezleteken azaz Ifjúsági szocialista brigá- politikai előadásokra kíván- óta két napirend mindig dókban 300 ezren dolgoznak, cstak, közvetlenül a munka- szerepel: a társadalmi muna „a mozgalom fejlődése nem idő után szívesen beülnek ka és a művelődés. (Mert az mentes a problémáktól". Ne- vidám műsorra, vagy beszél- öntödeiek rendkívüli tórsavezetesen: „a gyakorlatban getni színészekkel — Jöhet dalmi munkát végeznek, odanem valósul meg a hármas barmi, csak ide, az üzembe, tont a tanműhely után most célkitűzés egysége, a műve- ne kelljen elmenniük. UJ alumíniumcsarnokot épílődési tevékenység háttérbe tenek. a gyáron kívül meg szorul. Csak a brigádok egy- Az igény, mondhatni, típl- iskolákat, patronálnak, nyugharmada tesz állandó erőfe- kus- A szocialista brigádok- díjas dolgozóikat segítik.) szitásokét művelődési színvo- ^ISSSS^^ EKET. KUSSTt 15-öt, többnyire kollektiven, lül is legyen valaki, belső mindig más megy vele. Tlpl- moto;- f"*™""1' összefogni f •. . a művelődési tevékenységet. kusnak tűnik az is, hogy az Szodalista Mer7/idést kötöt. . ,, . . . ,. üzemnek — immár a hét tek a zeneművészeti főiskola helyett „a. egyén, a brigád brigád vállalúsa1ra fölépített szegedi tagozatának növensajátos helyzetét kell figye- _ ^ közmüvel6dési terve dékeivel (hogy milyen halembe venni, élőtérbe helyez- fg fe[adatként az oktatást aJöf ^jjni az egyéni vállalásokat, jeiölte mc(7. Nem iebec»ülen- Gyula művelődési k'özponbiztosítanl a brigádok szer- ^ hUzen már u ^ hét_ tokkal máf kapcsolatból lépköznapi, hogy ilyen nehéz fi- tpk, egy-egy Izgalmasnak zikai munkakörben a beta- fgérkez6 rendezvényre elmunKaKorpen a oeta- jogot élveznek. kat és az azok Jegyében vég- nított 65 ^gedmunkások kö- Művcl6désUgyben a Ws „ » ^ akfd' «"»* Epések diplomáciája: Jó tahiányzik az általános iskola nácsadó. Kiváltképp, ha a (csak tavaly 45-en fejezték fokozatosság elvét — az ügy nalának emelésére '. Altalános elvként leszögezik az irányelvek: a korábban formális vállalások laza keretei vezett patronálását, és a mechanikus pontrendszer helyett a megfogalmazott célozett művelődési tevékenységet kell minősíteni". A kísérletet egy osztendebc). Ugyanakkor kísért a veje meghirdették az Öntödei szély, jó néhányan a tanuVáilalat szegedi gyárában ls, lásra szűkítenék a művelőahol a szocialista brigádok- désl tervet, pedig most tobbban csak fizikai munkások röl van szó. Az állami és a dolgoznak. Mondani sem kell, politikai oktatás, a különbönehéz munkával keresik a ző tanfolyamok rendszere így kenyerüket. Es a nehéz tost.i is a részfeladatok javát tette szellemében — ébren tartják, okosan vigyázzák. Nikolényi István Panasz kontra panasz Meghatóan rendesek, vagy Javíthatatlan gonosztevők a szegedi buszsofőrök? Glóriás szent, vagy rossz indulatú pokolfajzat valamennyi buszon közlekedő szegedi? Nyilvánvaló, hogy ez a fehér-fekete osztályozás, ez a vagy-vagy szembeállítás merő képtelenség, s különben is, nézőpont kérdése, hogy milyennek ítéljük egymást. Meg attól is függ, persze, mennyire vagyunk igazságosak. Az a fiatalember, aki egy járatkimaradás miatt a következő kocsi teljesen vétlen vezetőjére támadt dühödten a 11-es vonalon, aligha nevezhető tárgyilagos, angyali léleknek a kormánykcréktől nézve, jóllehet, azért volt szörnyen ideges, mert nem akart elkésni a munkahelyéről. De az a íízipszllonos is hiába vár megbocsátó csókot attól a nagymamától, akinek unokáját a hátsó ajtó közé szorította, pedig esküdni mert volna, hogy mar nem látott leszállni készülödőt a visszapillantó tükörben. Ilyenformán a perlekedés lassacskán mind hangosabbá válik, és már-már állandósul. „Mi, utasok, ki vagyunk szolgáltatva a sofőr urak kénye-kedvének" sommáz könnyelműen az, akt Újszegedről időben el akar jutni a gumigyárba, de késik a járat. „A tisztelt utas azt hiszi, csinálhat a kocsiban, amit akar, s ha szólnak neki, még neki áll följebb" — általánosít gúnyosan az egész napi munkától fáradt és kedvetlen Volán-alkalmazott. Hogyan lehet itt igazságot tenni? Legutóbb illetékes fórum próbált rálaszt adni erre a kérdésre. Ráférne a blrá'at néhány arrogáns buszvezetőre — vélte az egyik fölszólaló. Nevelni kellene a szegedi utazóközönséget a kulturált közlekedésre — adták vissza a lapot a másik oldalról. És voltaképpen igazuk van nekik is. Mindkét félnek „csak a szépre emlékezve", több türelmet, megértést ét udvariasságot kellene tanúsítania, s valóban civilizált emberekhez méltóan, elásni a csatabárdot. Nem ügy persze, hogy az utas mindenbe belenyugodva, ráhagyja, ha kimarad egy járat, s nem oly módon, hogy a vezető valóban eltűri a fagylaltozást vagy a rongálást is a kocsiban. Azt mondják, a buszsofőrök többsége igazán előzékeny, akár fát lehetne aprítani a hátukon, olyan békét termétzetüek — a kötözködö, molesztáló utas azonban őket is képes kiborítani. És az idős asszony, aki — úgymond — Imájába foglalja az őt megváró, sőt a kocsira felsegítő sofőrnek a nevét, holnap bizonyosan káromló levelet is képes irni, ha nehézkes mozgása miatt úgy dörrenek rá a vezetőfülkéből, hogy „szedjük a lábunkat, nyanya". Elhangzott olyan vélemény is az emiitett fórumon, hogy rendben van. normális dolog mindenféle békességkívánság, a Volán azonban mégiscsak szolgáltató vállalat, elsősorban nckt kellene a lakosság kedvében járnia, és nem fordítva. Az utazóközönséget ugyanis bajos dolog lenne leváltani, ellenben attól nem roskadna össze a világ, ha a feladatát csakugyan pocsékul végző kocsivezetőktől megszabadulna a cég. Hát persze — vágják rá —, ahogyan azt Móricka elképzeli! Mint legtöbb munkahelyen, a Volánnál is létszámgondokkal küszködnek, s örülnek, ha tartani tudják az embereket. Nem a pénz kicsi, hiszen egy buszsofőr annyit is kereshet, mint a városi tanácselnök. Hanem a munka nehéz. Az egyre zsúfoltabbá váló, útlezárásokkal nehezített városi forgalomban rendszeresen helytállni, figyelni, mindig siető emberekkel törődni — ez nem gyerekjáték. Vannak, akik pénzért csinálják, de olyanok képezik a többséget, akik inkább szakmaszeretetből. Ez utóbblak megértésére számít a türelmes, józan itéletü utazóközönség is. a valóban kulturált közlekedés érdekében. F. N. I. munka meg a szellemi igénybevétel mintha a kézzel fogható valóság és a művelődési óhajok legszélső ívére feki, s a hozzá társult ismeretterjesztő-kulturális program egyelőre szolid kiegészítőnek látszik (külpolitikai szülnének. Izgalmas volt be- fórum, kertbarátok köre, előjárni a „távolságot" Szőke adások az orvostudomány és Lászlóné oktatási felelőssel, az űrkutatás témáiról, zenés Mert kidértllt, örömmel vág- klubdélután Szeged irodalmi tak neki, megtisztelőnek örökségéről, végül az elmai Magyar—Iraki gazdasági kapcsolatok A két ország gazdasági széléseket folytatott a maegyüttműködési állandó ve- gyar—iraki gazdasági és kegyes bizottságának alelnöke reskedelmi kapcsolatok to— magyar részről Udvardi vábbi bővítésének lehetőséSándor külkereskedelmi mi- geiről. niszterhelyettes, iraki részről A felek kölcsönösen egyetMusztafa Hamadun, a Leg- értettek abban, hogy a ma, „ ° . , **, . „ gyar—Iraki gazdasagi egyuttfelsőbb Mezogazdasagi Ta- működés és árucsere-forganács tagja — Bagdadben lom a jövőben ls jelentősen máim 7—13. kőa&tt megbe-. tofroghntn. . Tudományos Egyesületének délkelet-magyarországi szekciója, és a Szegedi tudományi Egyetem ségügyi szervezéstani intézete. Egy vizsgálat lezárása Kösxönat ax orvosoknak Szokatlan szövegű meghí- ság első titkára, dr. Kiss érdeklődését és vizsgálatait, vóra telt meg tegnap dél- Imre, a járási hivatal mb. most viszont a legőszintébb után a zákányszéki müve- elnöke és dr. Kulka Frigyes, hálával adózik érte. Makra lődési ház nagyterme: a Szegedi Orvostudományi Antal, Lajtár Ferenc, Engi „egészségügyi záróbeszélge- Egyetem rektorhelyettese is. Imre, Horváth Józsefné, Katésre" hívták a hat év óta Dr. Rózsa József, dr. Ne- zi Istvánná, Csányi János, tartó rendszeres szürővizs- mes János és dr. Kovács Jú- Sándor Ferenc szavaihoz — gálatok résztvevőit. Tóth lia nevét említette először a valamennyien a vizsgálat Szilveszterné községi tanács- professzor, akik a jól klépí- alanyai voltak — csatlakoelnök köszöntője és dr. Ne- tett tüdőgondozói hálózat zott fölszólalásában a mimes János megyei tüdőgon- vezetőiként fölvetették 1970- niszterhelyettes is. dozó intézeti igazgató beve- ben, hogy felkészült szakem- — Jól esett hallani — zetője után dr. Miskovits berek bevonásával az or- mondotta —, ami az orvosok Gusztáv, a Semmelweis Or- szágban egyedülálló vizsgá- munkájáról Itt elhangzott, vostudományi Egyetem tü- latot kezdjenek Zákányszé- bizalom sugárzik az egyszerű dőgyógyászati klinikájának ken. Rettegett népbetegsé- szavakból. Hasznos volt a professzora foglalta össze a günket, a tüdőbajt sikerült vizsgálat azért is, mert az szűrővizsgálatok tapasztala- visszaszorítanunk, van ener- összegyűjtött adatokból letait. Részt vett a beszélgető- glánk más légzőszervi beteg- vonható tudományos követsen dr. Aczél György egész- ségekre ls figyelni. A zá- keztetések az egész ország ségügyi miniszterhelyettes, kányszékiek vállalták, türe- orvosi ellátáséhoz szolgáltatlemmel viselték az évenként hatnak döntő érveket, ésfelháromszor ismétlődő szűrő- tehetően más nemzetek is vizsgálatokat, közvetlen kap- tanulhatnak belőle, csolat alakult ki a vizsgáló A szűrővizsgálatok zárulorvosok és a falu lakói kö- tak csuk le Zákányszéken, a Bött. Több mint egymillió kezelés természetesen tovább adat gyűlt össze, ezek feldől- tart, elsősorban a tüdőgondogozása számítógépekkel is zó intézetek közremüködésok Időt vesz igénybe. Any- sével. Nem szakítja meg nyl máris elmondható, hogy azonban a budapesti orvoslói jártak a zúkényszékiek, tudományi egyetem sem a hiszen n légzőszervi megbe- kapcsolatot Zákányszékkel, tegedéseket legtöbbször nem évenként egyszer ezután is vesszük észre, nem érezzük találkoznak a klinika orvosai betegnek magunkat, orvosi a betegekkel, és remény van beavatkozás, gyógyszeres ke- arra, hogy néhány év eltelzelés nélkül viszont súlyos tével az egész falura kiterjeba.lok forrásaivá lehetnek. dö szűrővizsgálatot megisA beszélgetés során sokan mételjék. A felelősségteljes mondtak köszönetet, az orvo- munka során kialakult kapsoknak. Volt köztük Olyan caolatok ébrentartását kérte is. hallottuk a felszólalások- az az emléklap is, amelyet a ból. aki először fölösleges beszélgetés résztvevői kapzaklatásnak vette az orvosok tak. dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára, Szabó G. László, a megyei tanács mb. elnökhelyettese, Jáhni László, a járási pártbizottEgészségügyi ankét Dr. Vilmon Gyula pro- nyos munkásságát dr. Zaláfesszor halálának 10. évfor- nyi Sámuel egyetemi tanár, dulója alkalmából tudomá- az intézet igazgatója ismernyos ülést rendezett tegnap, tette. Emlékeztetett arra, pénteken a Szemészeti Kii- hogy a neves tudós kutatónika előadótermében a Ma- munkája a magyar egészséggyar Egészségügyi Szervezők ügynek majd minden területét felölelte. Az ülésen kórházi morbiditásról, a Orvos- KÖJAL-ok szakemberszükegész- ségletéről, a fiatalkorúak terhességmegszakításának késői szövődményeiről, orMegnyitót dr. Berencsi vosi és társadalmi vonatkoGyörgy egyetemi tanár, az zásairól, a körzeti gyermekorvosegyetem oktatási torhelyettese mondott. rek- orvosi ellátásról, valamint a Az szakellátási rendszer irányiankétra eljött dr, Aczél tásáról hangzottak ei előadáGyörgy egészségügyi minlsz- sok. Közös vonásuk volt, terhelyettes és dr. Vidos- hogy n szerzők egy része falvy Magda, a Magyar Vö- még Vilmon professzorral röskereszt főtitkárhelyettese, közösen kezdett kutatásaiMegjelent Szabó G. László, hoz, másik része pedig az a Csongrád megyei tanács általa kezdeményezett vizSmb. elnökhelyettese és Szántó Tivadar, az MSZMP Szeged városi bizottságának osztályvezetője is. Dr. Vilmon Gyulának, a SZOTE Egészgálatokat folytatta. A referá tumokat Cserba László, Soós Lajos, dr. Farkas Márton, dr. Altmayer Pál, dr. Bakacsi ségügyi Szervezéstani Inté- Gyula és dr. Szentessy IstaLapi tójának tudomá- vőn készítették, _ Vásárhelyi termékek Moszkvában Evek óta már vissza-visz- helyi ipari szövetkezet terszalérően a KONZUMEX mékeiből a szovjet partner Külkereskedelmi Vállalat be- mennyit vásárol, mutatót rendez Moszkvában, ahol szerepelnek a hódmezővásárhelyi Elektrofém Ipari Szövetkezet termékel is. A kiállítás május 17-én. hétfőn kerül sor. ahol csillárokat, s különböző világítótesteket mutatnak be az Elektrofém A szövetkezet hatvanféle világítótestet, háromféle infraszárítót gyártott éddig. megnyitására Prof^uk . f. évbe" tovább bővül, színházi reflektorokat gyártanak. A megrendeléseket mind nem vállalták, de az idén 1 miitermékeiből. A bemutató lió 900 ezer £orint értékben egyúttal meghatározza azt készül a szövetkezetben a is, hogy 1977-ben a vásár- színházaknak reflektort