Délmagyarország, 1976. május (66. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-15 / 114. szám

4 Szomtiat, 1976. május 15. Befejeződtek a magyar—ír gazdasági tárgyalások Pénteken budapesten befejezte hivatalos tárgyalásait az ír export tanács (IEB) 15 tagú kereskedelmi delegációja. Ebből az alkalomból Colm Barnes, a tanács elnöke elmondta, hogy Írország gazdasága, Magyarországéhoz hasonlóan, nyitott, nemzeti jövedelmének több mint 30 százaléka a külkereskedelem bevételeiből származik. Az export fokozását segíti az export tanács, amely kormányszervként működik, s számos országban nyitott már irodát. A magyar kereskedelmi kamarával csaknem 15 éve tartanak fenn kapcsolatokat, az együttműködés különösen az elmúlt néhány évben vált intenzívvé, miután az IEB létrehozta bécsi irodáját, amelynek vezetője rendszeresen jár Magyarországra az ir exportőrök megbízásából. Mivel a két ország gazdasága hasonló adottságokkal rendelkezik, Írországban is és Magyarországon is főleg a munkaigényes ágazatokat fejlesztik, lehetőség van a kooperációs kapcsolatok kiépítésére: mondotta Magyar- bolgár népfront-megállapodás Pénteken a budapesti BKP Politikai Bizottságának nagykövete — Sarlós István Belgrád-rakparti népfront- tagja, a Bolgár Hazafias a két nép közötti barátság székházban befejeződtek a Front országos tanácsának elmélyítése érdekében kifejHazafias Népfront Országos elnöke a két szervezet kö- tett tevékenységéért átnyújTanácsa és a Bolgár Haza- zötti. öt évre szóló együtt- totta Pencso Kubadinszkifias Front országos tanácsa működési keretmegállapodást nak a magyar népfrontmozvezetőinek tárgyalásai. A írtak alá, Az ünnepélyes ak- galom Barátság érmét, megbeszéléseket követően tuson — amelyen részt vet- Pencso Kubadinszki és kíSarlós István, &z MSZMP tek a HNF OT vezető tiszt- sérete pénteken délután elPolitikai Bizotságának tag- ségviselői és jelen volt Via- utazott hazánkból. A bolgár ja. a Hazafias Népfront or- dimtr Videnov, a Bolgár J^^V MolnlfVéll szágos tanácsának főtitkára Népköztársaság rendkívüli a HNF OT titkára búcsúzás Pencso Kubadinszki, a és meghatalmazott budapesti tatta. Kölcsönös támogatás a szövetkezetekben Küldöttközgyűlés Szegeden Tegnap, pénteken délelőtt Köztudott, 1974-ben létesí- láshoz, a váratlan és külső Szegeden, a Tisza Szálló tü- tették a Csongrád megyei hatások ellensúlyozására körtermében a TESZÖV közös gazdaságok ezt az ala- nagyszerűen bevált, mellett létesített Kölcsönös pot, jelenleg 53 szövetkezet Azok a termelőszövetkezeTámogatási Alap küldött- a tagja. Szentes és térségé- tek, amelyek a KTA-nak közgyűlést tartott. Molnár bői 20, Makó és térségéből tagjai, a bank útján kölcsönt Imrének, a TESZÖV elnök- 16, míg Szeged és környéké- kaphatnak, kezességvállalás, helyettesének megnyitója ről 17 téesz. A beszámolóból, óvadéknyújtás, vagy végleután Kálmán János, a TE- a vitából is egyértelműen ges juttatás formájában is SZÖV titkárhelyettese ismer- kiderült a kölcsönös támo- igényelhetik az alap szolgáltette a megjelent küldöttek- Satás elve és gyakorlata a tatásait. A közös gazdaságok , , . U-, termelőszövetkezetekben önkéntes elhatarozassal csatkel a működési szabalyza- egyre j£)bban érvényesül> ez lakoztak, s mint több féltőt, a Kölcsönös Támogatási az aiap a biztonságos ter- szólaló hangsúlyozta, ezt a Alap célját és feladatát, meléshez, a kockázatvállá- folyamatot nem tekintik lezártnak, a jövőben lehetőséHatékonyság (A.) Nagyobb hozamokat, de bog lyan? Kezdjük két példával. Szé- gokban ennél les körű vizsgálódások bizo- meghaladja a nyitják, hogy az ország kukoricatermése 10—15 százalékkal növelhető csupán azzal, hogy mindenütt idejéis nagyobb, hogy a szálas- és a tömeg70 százalékot, takarmányok szakszerű öna tsz-ek nagyüzemeiben 6-5, tözésével nagy hozamnövea háztáji gazdaságokban pe- kedést lehet elérni. Ez a dig 30 százalékra tehető. Ez a helyzet is félreértfelismerés széleskörű. még nem eléggé Sem az, hogy az > oy — —" •' hjz, 3. helvzet is iGJrGGrt" » ben és szakszerűen vetik el, _. öntözés önmagában nem bolkeliók+nnen ánnliók éc eon- hetetlenul mutatJa. hogy mi- dogít Megfeielő tápanyagéilátás és más alapvető té nyezők nélkül nem éri el a növényvédőszerek s a termelésben résztvevő más eszVe5osanéPtakaríttók ábeé5ez8t°n; ,yen sok fÜgg a gépek' a oosan taKarnjaK oe ezt a berendezések, a technikai rJ^ÜI l^^T^Z: felszerelések.'a műtrágya, a várt hatást. Évről évre nagyobb területet ölelnek fel a különfé- •• , , le növénytermelési rendszeKSÍ rek Azyiparszerü termelés bevált módszereivé lettek, eredményességük kétségbevolna közül. Mezőgazdaságunk ta valy 84 százalékkal több ^trágya hatóanyagot hasz- ^hatattamTévedés tonna nalt, .fel- m>"t l9 '0-ben. Egy- gondolni, hogy altalán nem biztos azonban, hogy éz a többletráfordítás mindenütt meghozta a lehetséges eredményt. Sőt, en már mindazt kiaknázták a nagyüzemek, ami a termelési rendszerekben rejlik. A s ss^rssa. 8é=; növényt Igen nagy veszteségeket lehet elhárítani a kenyérgabona megfelelő idő- közörTas^nosításótók ben való betakantasaval is. A termés minden egy százalékos növelése — illetőleg a veszteség csökkentése — több mint 70 ezer tonna ku koricával és 40 ezer kenyérgabonával javíthatja a termelő üzemek eredményét s egyidejűleg a népgazdaság gabonamérlegét. Hasonló vagy még elgon- juk. Nincs olyan tsz vagy re^h7ológiája]Va"koTszerű8^dolkoztatobb szamokat ka- állam, gazdasag. amelyikben takaritási módszerek alkalpunk akkor is, ha a no- nem lehetne jav,tan, a ta- ma?ása mé jelentőg tarta. vénytermeles mas agazatait la.i tápanyagellatasanak ha- lékok feltárását kínálja vesszük szemügyre. Mind- tékonyságát. Részint azzal, Igen fontos hozamnöVelő téegyik arra figyelmeztet, hogy hogy az egyes hatarreszek, nyezd az egyes tájakon w. kézenfekvő lehetőségek van- táblák tényleges szükségleté- megfelelőbb növényfajok és nak a hozamok növelésére, nek megfelelő tartalmú és fajták meghonosítása A a megtermelt értékek meg- mennyiségű műtrágyát hasz- költségek számottevó mérovasara. Nem kizarolag ar- nalnak fel, s a legalka ma- séklésére ad m6dot M ener„ ro van azonban szó hogy sabb időben De azzal ,s, ia takarékosabb felhasznáhektaronkent többet takarít- hogy csökkentik a műtrágya lása a termelésben és tersünk be. Annak is kiemel- helyenként tetemes tárolási ményszárításban egyaránt kedö jelentősége van- mind veszteségeit. Államunk továbbra is 'táaz egyes üzemek. mind a Sokat yita kérdég az mogatja a népgazdasági nepgazdasag szempontjabo öntözés fejlesztésének üteme, szempontból fontos fejlesz- hogy milyen hatasfokkal nz öntözés módja, az öntözött téseket. köztük például a meíéshez sziik^éges1 tnyagi növények köre- az egyes be' gépesítést- a .sz<310" és gyü" melesnez szukseges anyagi rendezések magas fajiagos mölcsös-telepítést. A termees szellemi eroforrasokat köUsége, az öntözés gazda- lés azonban konkrét üzemi nulyen eredmennyel Járnak ságossá Egyetértés van keretek között szerveződik. a kulonfele ráfordítások. viszont8 abban, hogy hazai Nem az államtól, hanem a EzeKneK a tenyezoKneK az viszonyaink között, kedve- gazdaságoktól függ, hogy összességet szoktak egy szo- Z(-)Uen csapadéké évjáratok- milyen jól hasznosulnak a val hatekonysagnak nevezni. ban igen nagy a vízpótlós t.ermelőföldek, az álló- és Hosszú volna tételesen jelentősége. Biztonságosabbá forgóeszközök, mennyire akfelsorolni a hatékonyság teszi a termelést, javítja az názzák ki a hozamnövelés, a minden elemét a mezőgazda- áru minőségét. A túlöntözés költségcsökkentés lehetőségesági termelésben. Egyebek ellenben csak látszólag jár it Ha például a mezőgazmelletf igen nagy jelentősé- ilyen előnyökkel, mert való- daság rendelkezésére álló ge van az ipari eredetű jában rontja \ termés bel- mintegy 230 milliárd forint anyagfelhasznalásnak. Jól tartalmi értékét, csökkenti értékű állóeszköz állomány érzékelteti ezt az a tény, az áru eltarthatóságát Az kihasználását csupán néhogy ma már 60 százalék üzemekben dönthető el, hogy hanF százalékkal sikerül jakörül van ennek az aránya .. „ „,,„ vitaniuk, akkor több száz a mezőgazdasági termelésre mu> m'Kor-_muye" millió forinttal növekszik az fordított összes anyagköltsé- ben célszerű öntözni. Ta- üzemek együttes eredménye, gekből. Az állami gazdasá-. pasztalatok tömege igazolja, K. s. get adnak az eddig kívülmaradt téeszeknek, éppen az eredményesebb munka érdekében. A küldöttgyűlés megválasztotta a tizenegy tagú intéző bizottságot, elnökének Révész Ferencet, az ópusztaszeri Árpádvezér Tsz elnökét, s az öttagú ellenőrző bizottságot, elnökének Kecskés István, az árpádhatmi Árpád Tsz elnökét. Az Intéző bizottság a Kölcsönös Támogatási Alap ügyintéző szerve, gondoskodik a pénz kezeléséről és a döntési hatáskörébe utalt kérelmek, kölcsönök elbírálásáról. Az alap forrása a termelőszövetkezetek évenkénti rendszeresen teljesített hozzájárulása, vagyis jelenleg 53 szövetkezet tíz éven át az évi bruttó jövedelem 0,5 százalékával fejleszti az alapot. Indokolt kérelemre, legalább hat hónapi tagság után a kérelmező szövetkezet kölcsönt kaphat. A szerződést a Kölcsönös Támogatási Alap megbízásából és nevében az érintett téesszel a bank köti meg, figyelembe véve a közös gazdaság anyagi helyzetét stb. A KTA tagjaiért kezességet vállalhat, illetve óvadékot is nyújthat. Indokolt, rendkívüli terhek esetén, súlyos elemi csapáskor végleges juttatást is nyújthat egy-egy gazdaközösségnek. és Munka \ tisztesség E

lviszem az arcomat a fényképészhez, elvárom, hogy jó képet csináljon róla. Mondhatna kifogást is: de ilyen arcról? Mindig „hozott anyagból" dolgozik, egyszer jó, máskor rossz a „nyersanyag", de tudja, neki csak jól szabad dolgoznia. Melléüt a szedő a nyomdában egy betűt, ha sikerül a sajtóhiba, tízezrek szeme akad meg rajta. Néha mutogatják is. Csak tíz fokkal csavarja arrébb valaki a kormányt — nyolcan mennek gyorskocsival és halálos bajjal a kórházba. Rosszul lendíti a lábát a tévétoma „hősnője", a fél ország félálmában is rámondja: ejnyeejnye. Az ő munkája akkor szép, ha jó. Hány szakma van, ahol nem szabad tévedni? Nagyon sok. És ahol lehet? Talán egy sincs. Pedig valaki tévedett, ha beázik a cipő, vagy a háztető. Nem szabadna beáznia. Szerintem tévedés fúrja az alagutat a praktikus ésszel megtervezett és minden kényelemmel fölszerelt új lakások némelyike alá is, ha már a ballagó szél is átfúj rajtuk. Nem az a baj, hogy szélcsöndben tervezték, az inkább, gondolom én és még sokan mások, hogy kihagytak belőlük néhány kanál maltert. Látom, az egyik tízemeletes oldalára le-följáró „álványt" szerkesztettek, és ha jól látom, jóval utólag bevakolgatják az illesztési hasadékokat. Nem merem számítgatni, mennyibe kerülhet, de biztosan többe, mintha menet közben mindjárt így csinálták volna. Azt se, hogy az olyan garanciális javítások mennyibe kerülnek, amit fél kézzel meg lehetett volna előzni, pedig a hiba jószerével nem több, mint egy roszszabbul sikerült láblendítés a televízióban, vagy szóbotlás az írógéDen. Egyiket észrevesszük, a másikat nem. Vagy ha igen, elkezdjük magyarázni, pedig némelyiket magyarázhatjuk igy is. úgy is, az alapigazság nem változik: minden elvétett munka sok pénzbe kerül. Sokkal többe, mintha nem vétjük el a lépést. Ha valaki fejjel lefelé rakja a földbe a palántát, otrombát téved, de hajszálra annyit dolgozik, mintha jól tenné. Az a gyanúm, kisebb tévedést se úszunk meg kevesebb munkával: aki hanyagságból nem dolgozik jól, legtöbbször ugyanannyit dolgozik. Ha a tanító két betűt kihagyna az ábécéből, holtunk napjáig emlegetnénk érte. Javítóból hozza haza valaki a kocsiját, kinyitja elöl-hátul, belemászik, aláfekszik, és estig még szépen eljavítgatja. Lehet, hogy csak két csavart felejtettek el meghúzni benne, lehet, hogy többet, mégsem emlegeti holta napjáig, pedig az első kanyarban már közel állt hozzá. Vannak tévedések, amelyeket nyersen, úgy ahogy vannak, enyszerűen lenyelünk. Vigye vissza a kocsit, és keresgélje, ki tévedett? Vigye vissza a több százezer forintot érő új vagy fölújított lakását, mert ott is kifelejtettek két betűt az ábécéből? Nézem egy ház építőit. Mint a hangya, úgy dolgoznak, és olyan pontosan, mint a Nap járása. Nem a magukét építik ők sem. Víztárolót készít az egyik brigád, tűzoltáshoz, betonból. Menyasszonyt nem öltöztetnek gondosabban, mint ahogy ők simogatják a még nyers peremet, vagy ahogy fugázzák a kívülről húzott téglák közeit. A víznek talán mindegy lenne, csak ki ne folyjon, talán az se venné észre a kisebb hibáf, aki eljár mellette, de aki csinálja, észreveszi. Száz meósnak nincs jobb szeme, mint neki. Sok embert kérdeztem, olyanokat, akik nagyon jól dolgoznak. Azt mondják, legalább a saját munkájára legyen kényes az ember. Jó lenne fölírni legalább akkora betűkkel, mint egy kaszkóreklám. Bennünk van a hiba. Beveszünk olyan téveszméket, hogy a sorozatban végzett munkánál nincs időnk odafigyelni az apró részletekre. Ne beszéljünk most arról, hogy láttam én már sorozatban — dehogy végzett, abbahagyott munkánál is kártyázni embereket, beszéljünk csak a nagyobb igazságról. Lehet dolgozni pénzért, jobban dolgozni nagyobb pénzért, de jól dolgozni csak az tud, aki tisztességért is dolgozik. A maga tisztességéért. A munka tisztességéért. összeszámlálhatnánk, kik vannak többen. Bemegyek egy gyárba, látom, száz embernek olyan pontosan jár kezelába. mint az óra. Kettő-három akad csak. aki lábát lógatva, tökmagot rágva szereti önmagát elképzelni leginkább. ök rakják a borsot levesünkbe, két marékkal. Jólesik kézbe venni azt a cipőt, vagy csizmát, amelyikben kis cédula mondja, ez meg ez a brigád készítette. Saját nevüket teszik ki reklámnak. Gondolom, ha itt üt mellé valaki sorozatban, vagy itt lógatja a lábát, a reklámból is és a brigádból is kimarad. A munkatársak a pallérnál is jobban tudnak ügyelni egymásra. E

rre meg azt mondhatják, bölcs bukfenccel áthárítjuk a felelősséget. Aki jól dolgozik, nyakába varrjuk koloncnak a lógóst: te felelsz érte. Ahelyett, hogy örülnénk, ha jól dolgozik, és hagynánk dolgozni. A mai gépesítés mellett csapatjáték nélkül alig van jó munka. Es ha egy ember kényes lehet a munkájára, legyen kényes rá a brigád is. Ha nem tudja jobb belátásra bírni a tökmagoF lógóst, rázza le a nyakáról. • HORVÁTH DEZSŐ Az OKISZ és a HVDSZ együttműködése Az ipari szövetkezetekben Zoltán, a HVDSZ főtitkára jó kapcsolat alakult ki. Hakifejtett szakszervezeti tevé- tartotta. sonló együttműködési megkenységröl, a szövetkezetpo- Az ipari szövetkezetek je- állapodást kötöttek az ipari litikai és helyi szakmai szer- lenleg több mint 70 ezer szövetkezetek szövetségei is vek együttműködésének fej- tagsági viszonyban nem levő a megyei szakszervezeti bilesztéséről, a politikai-gazda- dolgozót foglalkoztatnak, zottságokkal. A mostani tasági feladatok megoldásához Többségük alkalmazott, de nácskozás jó alapot teremnyújtandó szakszervezeti se. sok közöttük a fizikai dolgo- tett az együttműködés erösígítségről tanácskoztak pénte- zó is. Ennek a 70 ezres lét- téséhez, a szakszervezeti mozken az OKISZ székházában számnak azonban csak kö- galom fejlődéséhez az ipari az Ipari Szövetkezetek Or- rülbelül egyharmada szak- szövetkezetekben. A tanácsszágos Tanácsának és a He- szervezeti tag. Ezért jelölte kozáson hangsúlyozták: a lyiipari és Városgazdasági meg a tanácskozás fontos fel- szövetkezetekben dolgozó, Dolgozók Szakszervezetének adatként, hogy a szakszerve- munkahelyükön vezető tisztvezetői, a HVDSZ területi és zeti mozgalom létszámában séget betöltő szakszervezeti megyei bizottságainak titká- és hatékonyságúban is erő- tagok mozgalmi tevékenysérai, valamint a szövetkezetek södjék az ipari szövetkezetek- gükkel. erősödő szervezettséterületi szövetségeinek szo- ben. gükkel eredményesen segítvetkezetpolitikai osztályveze. Az OKISZ és a HVDSZ hetik a szövetkezetük előtt tői. A vitaindítót Rév Lajos, között egy korábbi együtt- álló feladatok sikeres megaz OKISZ elnöke és Fabók; működési szerződés alapján oldását. t