Délmagyarország, 1976. május (66. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-14 / 113. szám

Péntek, 1976. május 14. Szekér Gyula ottawai megbeszélései Közéleti napló fl^yy g nggyg|]|| teStVÉr... »,,,.. Ilvnn 1'/,.' . „T . « x-.-T'P « T nnnr ívt KÁDÁR JÁNOS FOGADTA A NYUGAT-BERLINI SZOCIALISTA EGYSÉGPART KÜLDÖTTSÉGÉT Dr. Szekér Gyula, mány elnökhelyettes a ka­nadai kormány meghívására kedden este hivatalos láto­gatásra Ottawába érkezett. Szerdán találkozott Pierre Elliott Trudeau miniszterel­nökkel. Ezt megelőzően tárgyalá­sokat folytatott Donald Jamieson kereskedelem és iparügyi miniszterrel a ma­gyar—kanadai gazdasági kapcsolatokról. A miniszter ebédet adott a magyar mi­niszterelnök-helyettes tiszte­letére, ezen a kormány több tagja is részt vett. A nap folyamán dr. Szekér Gyula jelen volt a kanadai parla­ment ülésén, majd eszme­cserét folytatott Mitchell Sharppal, a kormánypárt parlamenti vezetőjével, aki a miniszterelnököt annak tá­vollétében rendszeresen he­lyettesíti. Ezt követően Alas­tair Gillespie bánya- és energiaügyi miniszterrel tár­gyalt, majd találkozott a kanadai sajtó képviselőivel. Hivatalos ottawai tárgyalá­sai befejeztével dr. Szekér Gyula Torontóba és Mont­realba látogat. Kádár János, az MSZMP baráti légkörben vélemény­I Központi Bizottságának első cserét folytattak a két párt a kor" titkára, csütörtökön, a Köz- tevékenységéről, valamint a .. .. . nemzetközi kommunista és ponti Bizottság szekhazaban munkásmozgalom, a nemzet_ fogaeta a Nyugat-berlini közi helyzet időszerű kérdé­Szocialista Egységpárt kül- seiről. döttségét, amely Gerhard A találkozón részt vett Danelius-nak, a párt elnö- Biszku Béla, a Politikai Bi­kéne'.i vezetésével tartózko- zottság tagja, a Központi dik hazánkban. Elvtársi, Bizottság titkára. HARKÁNYBAN KOSZORÚZOTT A BOLGÁR HAZAFIAS FRONT KÜLDÖTTSÉGE A Bolgár Hazafias Front hősi emlékműnél. A Hazafias országos tanácsának küldött- Népfront képviseletében sége, amelyet Pencso Kuba- részt vett a koszorúzáson dánszki, a Bolgár Kommu- Göbölyös Gábor, az országos nista Párt Politikai Bizott- tanács nemzetközi o6ztályá­ságának tagja, a BHF orszá- nak vezetője és Krasznai gos ianácsának elnöke ve- Antal, a Baranya megyei zet, csütörtökön a dél-bara- népfrontbizottság titkára. A nyai Harkányt kereste fel, bolgár vendégek Baranyából amelynek környékén 1945 való elutazásuk előtt megte­tavaszán véres csatákat vív- kintették a pécsi Szliven tak a fasisztákkal a hazánk áruházat, amely a Baranya felszabadításában részt vett . , ,„..„, bolgár harcosok. A bolgár 66 a Szbven test­katonai temetőben a delegá- vérmegyék közötti baratsa­ció koszorút helyezett el a got fejezi ki a nevében. Munkavédelem Ezernyi féle anyagot vizs- A cél: az egészségre ár­gálnak a SZOT Munkavé- talmatlan, a dolgozók biz­delmi Tudományos Kutató tonságát védő anyagok kiki­Intézetében. sérletezése. (MTI) tunk benne. Szó sincs arról, hogy egyen­lőségjelet, tegyünk a varrónő, s mondjuk, a ruházati ipar közé, ahol — sok más mel­664 ezer női kosztümöt és ru­hát készítettek'. Azt a meg­állapítást azonban bátran Hatékonyság (3.) A sikernek nincs titka Az idősebbektől' sűrűn hall- konzervatív fazon miatt lelő stratégiáját és taktiká­hatunk történeteket, melyek használati értéke és ára csök- ját, azaz hosszú távon is biz­a valami kori varrónő arany- ken, s nem nyújt akikora tosan alapozhasson az ér­kézéről, a sarki hentes mér- hasznot, amennyit reméltek, kölcsi és pénzbeli elisrnert­te gyönyörű húsokról, a Másfajta, de végeredményé- ségre. A nemzetközi keres­szomszéd utcabeli pék feleri- ben azonos eset: a silány kedelem „goodwill" kifejezé­hetetlen ízű cipójáról szól- csomagolás miatt az export- se — üzleti jó hírnév — azt nak. Vonjuk le ebből a meg- ra szállított ára úgy érkezett sűríti magába, amit a fej­szépítő messzeség hatását, meg a vevőhöz, hogy csupán lesztés első pillanatától az ám még akkor is marad va- a kikötött ár felét adta meg ára eladásáig a termelőtevé­lóságmagva az elbeszélések- érte. Folytathatjuk: a kiváló kenység egésze átfog, nek. Mégpedig az, hogy a fogyasztási cikk azonnal el- Ma még a vállalati maga­varrónő, a hentes, a pék' — veszti vonzerejét, ha a gyár- tartás nem igazodik eléggé a persze, nem mindegyik — tó nem ad folyamatosan pót- siker sokféle, s egymással igazodott a vevő igényeihez, alkatrészeket, s így verseny- bonyolult kölcsönhatásban munkájának, termékének mi- képes áruját versenyképte- álló összetevőihez. Jogos kö­nősége nagyjából azonos volt, lenné teszi. Az ilyen termelő vetelmény ezért, hogy növe­betartotta a maga vállalta rövid időn belül elveszti kedjék a vállalatok érzékeny­határidőket, azaz megbízhat- megbízhatóságát is, ahogy az sége mind a költségekkél, szintén, aki a megszabottnál mind az értékesítési lehető­gyengébb anyagot használ ségekkel szemben. A szabá­fel. vagy nem tartja be a lyozó rendszer változása eb­szállítási határidőket. be az irányba mutat. Ahhoz, azonban, hogy hatása nagy lett - például februárban , Beszédek- újságcikkek, te- erejű legyen, elengedhetetlen -77 "„ .!J. J levizio. es radionporlok visz- a vállalati tevékenység tö­szatérő szokványos kérdése, kéletesítése is. Mégpedig úgy, hogv mi a siker titka? Nos, hogy ne csak kívánják a ter­vállalhatjuk, hogy minden- a sike™.k ~ ahogy a ku" melife a sikert - mert ez ma faita termelésnek - és ára darcnak úgyszintén — nincs sem hiányzik —, hanem tud­iellera szolgáltatásnak _ titka- nincs ,semmiféIe kide- ják, jól megfontolt konkrét, varrnak aznnos eUemzöi 1 "Ehetetlen oka. Magyarázata, tervek. távlati programok erek egy lésre sikert ígér fe,tórható eredője amil alapján, hogy mit kell ten­- i a , € ' kabb van- Sűrűn a közgon- mük érte. másik résre a kudarc lehe- dolkodásban is a termelők tósegere figyelmeztet. A val- magatartósában is - s nem rA •• ~7 uah<>gy er- kevésbé a kereskedőknél ­rol előző cikkünkben szól- az a látezat uralkodikj hf>gy tunk - függ a röfordítás es ,iszeszélyes» meg „kiszámít­a hozam aranyától, azaz a hatatian" a siker, nem tud­termeles, költségek alakulá- ni. mj válik be, s mj nem. satól, de nagy hiba lenne azt Kétségtelen, akármilyen fei­gondolni hogy mas tenyezők lesztésról, termelési lépesről nem hatnak közre. Wven szó. a kockázat jelen­A termelőmunka haszná- létét nem vitathatjuk, s ezt nak ~ nyereségének — ke- a kockázatot vállalni kell. reteit a szabalvozó rendszer Aligha következik azonban — az árvetéstől az adózásig, ebből, bogv a termelés ésér­az elvonásoktól a támogatá- tékesítés összefüggő folyá­sokig — adja meg. Azon be- mata pusztán koekázatok to­lul azonban a termelő dolga, megéból áll. Ha ez jgazlen­hogv miként él lehetőségei- ne, akkor sehol semmiféle vei. folismeri-e az eredmény tervet nem készíthetnének, gyarapításának sokféle mód- akkor — az abszurdumig ját, mit hasznosít, & mit hagy menve — fejleszteni sem ér­veszni azokból. demes, s beruházni még ke­Tetszetős és kelendő a kö- vésbé. töttholmi. Aki ilyet készít, számíthat az üzleti sikerre. Vannak előre látható, ki­Csakhogy: a fazon, a színe- számítható tényezői a siker ­zés, az anyag bolyhosodása nek, az üzleti eredménynek, stb. mind-mind befolyásolja s akadnak' bizonytalan, tehát a vevő magatartását. Azaz többféle módon figyelembe előfordulhat, hogy a termék veendő mozzanatok. E kettő ugyan korszerű — anyaga, elegyítése, egészséges aránya technológiája is az —, de a a feltétele annak, hogy a kikéezítési mulasztások, a termelő kialakíthassa megfe­Királydinnyénél, kutyatej- hatvan fokra melegítik a nél, csenevész bokroknál „csumájától" megtisztított többet a maga erejéből a kékfrankos és kadarka ösz­kiskőrösi homok se teremne, szezúzott bogyóit, legföljebb akárcsak a mi homokvidé- négy óráig tartják ezen a künk nagyobbik fele. A sző- hőmérsékleten, és minden lő és a gyümölcs hozta ki az használható festékanyag a ottani táj emberét is csont- mustban marad. Alig hitték jára aszalt szegénységéből, el az apróságokra is kényes mint a miénket. Jól tette te- szakemberek, hogy az üve­hát a termelőszövetkezetek gekbe töltött Nemeskadar­területi szövetsége, a me- ka vérpiros színéhez semmi­gyei tanács mezőgazdasági és féle, importból származó, kü­élelmezésügyi osztálya és az lön adagolt festékre nincs agráregyesület, hogy szóló- szükség. Számokkal itt bizo­termel; gazdaságaink szak- nyitották, hogy a szőlőter­embereit idehozta tapaszta- melés akkor a leggazdaságo­latcserére. Ha máshová men- sabb, ha a termelés, a feldől­tek volna új módszerekre fi- gozás és az értékesítés mind gyelni, az első bemutatótól egy kézben marad, az utolsóig ott lett volna az ellenérv: próbálnád meg Üj termelési rendszer gaz­nálunk! De másképpen be- dája lett ez az állami gazda­szélnél, ha a homokot meg- ság, hogy a nagyobb termést látnád! Itt ellenérv nem szakmai tanácsadással és gé­volt, látnivaló azonban bő- pekkel is segítse, és ha a ven. csatlakozó szövetkezetek _ ,,. . _ ... akarják, a feldolgozásra és Szőlős ember akkor orul, értékesítésre is egyezséget ha szölorol-borrol beszelhet. köthetnek. Első föladatnak A gyülekezes perceiben es azt tekintik5 hogy a régeb­menetkozben a buszban — ^ telepített szőlőket alkal­orom nelkul r- csak arról massá te ék épi művelés­folyt a szo, hogy joparszo- re A szakmaban jártas vetkezetben mar befejező- embereket külön érdekelte, dott a szüret. Majusban? A hogy a kettőnegyvenes sor­minden datumra hihetetlen távolságot ,tt nem növelték pontossággal emlekezo rúzsai duplájára hogy a hatalmas elnök, Negyokru Antal sze- üj gépek elférjenek közte, rint 193a május 3-án volt mert u é ik nincSenek utoljara ilyen fagy, mint , most, május elsejének haj­nalán. A fürtöt is hozó rü- A termelési rendszerek gyek nagyobbik része elfa- némelyikének a vitathatat­gyott.. Nem egyformán terült lanul óriási előnyök mellett a hideg az ültetvényekre, van egy nagy gondjuk is: jól van, ahol az almát is, ba- dolgozó gépeik drágák. A rackot is megcsípte, kisebb kiskőrösiek a homoki ember az a terület, ahol csak a „célszerűségét" vitték át az szőlő alsó rügyeit érte. állami gazdaság keretei kö­Bócsára érkezvén már csak 7-é- és sok ötlettel, legtöbb­borról beszéltek. Itt mutat- szor egyszerű munkaval ták be vendéglátóink, a Kis- ^guk gyártották vagy ala­K. S. körösi Állami Gazdaság dol­gozói, sok újdonsággal fel­szerelt szőlőfeldolgozójukat, pincéjüket |s palackozóju­kat. Nem mondom el a bor­készítés boszorkánykonyhá­kítottak át olyan gépieket, amelyek a mostoha talajon is jól használhatók. Soltvadkerten azt mutat­ták be, hogyan lehet egy­szerűen átalakítani egy trá­gyamarkoló gépet a régi be­janak minden apróságát, tonoszlopok igen gyors ki­csak azt, hogy új módszerrel emeléséhez; hogyan használ­készítik a vörösbort. Egy- hatnak gépi fúrót villanytól szerű, de elmés szerkezettel Magyar lámpagyár működik Indiában A hyderabadi fényforrás- ták át. A lámpagyárban két gyár felépítéséről a szerző- nagy teljesítményű normál­dést a magyar és az indiai lámpagyártósor üzemel majd. partnerek még 1971-ben kö- . .... ... , ,. ,, tötték meg: a megállapodás Indlában eddl£ csak klSebb alapján az Egyesül Izzó vál­magáncégek foglalkoztak lalta valamennyi gyártóbe- ^mpagyártással. A magyar , , , , ... és indiai cegek már tárgyal­rendezés, ezenkívül a lám- nak az Biparág pagyárhoz tartozó komplett sében való további részvétel üveggyár és alkatrészgyártó lehetőségeiről, annál is in­üzem gépeinek szállítását. A kább, mert az indiai kor­Tungsram-gépeket a múlt mány elhatározta, hogy ezt évben kezdték felszerelni a a jövőben kiemelten fejlesz­magyar vállalat műszaki ter- ti. Indiában ugyanis egy vei alapján, s az utolsó be- lakosra alig néhány lámpa rendezéseket határidő előtt, jut, míg a fejlett országok­ra év első negyedében ad- ban 10—14 az átlag. messze, a szőlötábla köze­pén, új oszlopok kilyukasz­tására: milyen gépet szer­kesztettek a szőlőt tartió huzalok ki feszítésére, és milyen — sortávolságot a i traktorról kezelve változtat­i ni tudó — földfúrót szer­kesztettek az oszlopok föld­be rakásához. Egy másik táblában a permetezés átala­kított gépeit, mutatták be, a harmadik a talajművelés, tápanyag-utánpótlás és szü­retelés megintcsak ötletes gépeit láthattuk. Alkotóikat dicsérik ezek a gépek. Kívülről nézve is rokonszenves vállalkozásnak tűnik a kiskőrösi, a szakem­berek szinte minden megol­dásban találtak követni va­lót, és könnyen követhetőt. „Magától adódó" ötletek szülték a gépeket, látszik, hogy a konstruktőr és a felhasználó igen szoros munkakapcsolatban van. Újra felmerült viszont az a gondolat is, hogy a házi konstrukciókkal dolgozó ter­melési rendszer jó ugyan, de kényszermegoldás: gép­gyártásunknak jobban kelle­ne követnie a mezőgazdaság igényeit. Mert akármilyen egyszerű ötlettel készült is a fák alját gyomirtóval per­metező gép, vagy az oldala­zó, a gyümölcsfák tövéig ki­benyúló tárcsa, jól felszerelt gépgyár százszor könnyeb­ben gyárthatná azokat A hasonló gondokkal küz­dő „homoki testvér" jó in­dulata sugárzott a bemuta­tóból: minden elfogadott újításukat, megvalósított öt­letüket szívesen továbbad­ják. jöjjenek a gépműhelyek szakemberei, „koppintsák le", még tervrajzot is ad­nak hozzá, sőt ha kell, el is készítik a gépeket Maga a termelési rendszer itt is két nehéz gond felol­dására született. Fogy a munkaerő a mezőgazdaság­ból, a gépesítés olyan kényes ágazatokban is elkerülhetet­len, mint a szőlő- és gyü­mölcstermesztés. A rendszer tagjai a permetező helikop­tert és a szüretelő kombájnt is igénybe vehetik, ha nincs elegendő művelő gépük, azt is kaphatnak, de legalább ennyire fontos a megbízha­tó szakmai irányítás. Szá­munkra újdonság, hogy szakszövetkezetek is csatla­koztak a termelési rend­szerhez, természetesen a kö­zösen művelt területükkel. Számítanak ugyan rá, hogy a nagyüzemi módszerek a háztáji agronómusok köz­vetítésével átcsorognak a kisüzemekbe is, de a szak­szövetkezetek nem ezt a lehetőséget tekintik elsődle­gesnek. Számítanak rá, hogy a kis parcellákról ugyan­olyan rohamosan fogy a munkaerő, mint a nagyüze­mekből. Ha őrizni akarják a sívóhomok jólétet termelő lehetőségét, egyetlen megol­dásként előttük is csak a gé­pesített, korszerűen szerve­zett, az új termelési módo­zatokat bátran alkalmazó szőlő- és gyümölcstermelés lehet. Másik célja a rend­szernek, hogy emelje a ter­mésátlagokat is. ötvenhat mázsával kezdték a kiskőrö­siek, most 80-nál tartanak, és úgy tervezik, hogy hama­rosan elérik a 100 mázsát is. Csupán 300 forintot fizet­nek hektáronként a termelé­si rendszer tagjai az állami gazdaságnak, és a három év átlagát meghaladó termésnél a ráadás 3 százalékát. Nánási Imre igazgatóhe­lyettes mondotta búcsúzás­kor: nem akar külön jöve­delmet húzni az állami gaz­daság a termelési rendszer­ből. Alapvető kötelessége, minden jobb lehetőségek kö­zött működő üzemnek, hogy segítse a nálánál gyengéb­bet Ahogy a nagyobb test­vér segíti a kisebbet. Horváth Dezső 4

Next

/
Thumbnails
Contents