Délmagyarország, 1976. május (66. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-13 / 112. szám

Csütörtök, 1976. május 13. 5 Folytatják a nyomdaipar korszerűsítését Tovább javulnak a napilapok, folyóiratok előállításának műszaki, technikai feltételei. Az elmúlt tervidőszakban — amely egy 15 éves fejlesztési koncepció első szakaszát képezte — a színes, mélynyomású és ofszet folyói ratgyártás korszerűsítése lényegében a terveknek megfelelően haladt, kisebb elmaradásokkal, amelyeket az idén hoznak be. Amíg az előző öt évben a könyvelőállítás fejlődött mennyiségileg dinamikusabban, a mostani tervidőszakban a nagyobb előrelépésre új üzemek létrehozásával, a meglévők rekonstrukciójának befejezésével, a központi napilapgyártás fejlesztésével kerül sor. Mindezzel elsősorban az oldal- és példányszámok növelhetöségére, a minőségi színvonal emelésére törekednek. Ezt a gépcseréken, elavult üzemek szanálásán túl az ofszetfechnologia elterjesztésével oldják meg. Az első hazai ofszetnyomású naoilao 1968-ban Debrecenben készült, ezt követte 1972—75 között a veszprémi, a kecskeméti, a pécsi és a nyírségi nyomda technológiai átállása. Az NDKból várt gépek megérkezése után az idén kerül sor a szombathelyi, a szolnoki és a szekszárdi nyomda ofszetberendezésének üzembehelyezésére. Kémilliárd forintot igénylő egyedi nagyberuházásként az idén látnak hozzá a központi napilapok új, korszerű nyomóbázisának létrehozásához a Szikra lapnyomdában, ofszetrotációs technológiával itt készül majd a Népszabadság és a Népszava. Az így létrejövő kapacitás azonban lehetőséget nyújt arra, hogy a nappali műszakokban más lapokat és színes folyóiratokat is előállítsanak. A nagyberuházás a tervek szerint 1979 decemberére készül el. Két ötéves tervet ölel fel a folyóirat-nyomtatás korszerűsítése, a nyomdai kapacitás lényeges bővítése. Ezen belül az ioarág eddigi legnagyobb beruházása, az Athenaeum nyomda új színes mélynyomó üzemének megközelítőleg egymilliárd forintot igénylő építése az idén fejeződik be. Ilymódon az Athenaeum több mint kétszer annyi hetilap és folyóirat kibocsátására lesz képes, mint a fejlesztést megelőző időben. A Zrínyi nyomda múlt esztendőben átadott csepeli üzemében teremtették meg az ofszet-eljárással készülő hetilapok és folyóiratok — köztük a Ludas Matyi, a Rakéta, a Magyarország és a Családi Lap — biztos bázisát. Az ötéves tervben folytatják a vidéki nyomdák rekonstrukcióját. Ofszetrotációs gépet kap a békési, a szegedi és a Fejér megyei nyomda. Mindezt a könyvnyomtatás további fejlesztésével, az átfutási idők rövidítésével, a minőségjavítással egyidejűleg hajtják végre, nem tévesztve szem előlő a paoírtakarékossági intézkedéseket. Vendégcsalogatók a fesztiválhoz Á kőzelgő szegedi fesztivál nek. Sok színű, pergő, a ze- kiadványokat, melyek gazdaeseményeinek jegyében szü- ne és a képsorok hangulatát- gítják ismereteinket a városletett Kis József Kossuth-dí- harmóniáját tetten érő, a ról, eligazító kalauzai az jas filmrendező Szegedi nyár szegedi őslakóknak is sok idegeneknek, népszerűsítői című színes kisfilmje, s je- rejtett szépséget felvillantó eredményeinknek. A szegedi lent meg a szegedi városi kisfilm született. Bízunk Dóm tér is minden bizonytanács művelődésügyi osztá- benne, hogy a MOKÉP oko- nyal hasznos kalauza lesz a lyának kiadványaként Varga san és jól időzíti az orszá- Szegedre érkező vendégekJózsef könyve, A szegedi gos bemutatást, így ez az nek. Dóm tér. kotás valóban eléri célját, Kedvcsináló, vendégcsalo- küldetését, gató Kis József filmje. Mint- A szegedi Dóm tér kataha egy nagyon szép kiállító- lógusának is nevezhetnénk sú, színes, képes elbumot la- Varga József könyvecskéjét, pozgatnánk, úgy villannak A képekkel gazdagon illusztfel pillanatról pillanatra a rált kiadvány ennek az oly legszebb szegedi műemlékek, sokszor dicsért, s jó néhánya leghangulatosabb terek, ut- szor vitatott épületegyüttescák, az ünnepi hetek sok- nek bemutatására vállalkoszínú forgatagának megany- zott. Felidézi a tér kialakunyi mozaikképe. Nem lehe- lásának történetét, a legfontett egyszerű dolog 15 perces tosabb eseményeket, utal kisfilmben elmondani a mo- azokra a változásokra, amezi nyelvén, ami a szegedi lyek az évszázadok során nyárban érdekes, izgalmas, ezen a területen lejátszódtak, szép és tanulságos. Mindé- Külön fejezetben mutatja be nekelőtt a film készítőinek a város legrégebbi építészeti azt kellett eldönteniük, mi a emlékét, a Dömötör-tornyot, szándékuk az alkotással. Is- s a magyarországi egyházi meretterjesztő filmet csinál- építkezés utóbbi korszakának janak, a programot felvonul- legnagyobb szabású, oly kütató tartalomjegyzéket állít- lönbözőképpen értékelt alkosanak össze vagy megpróbál- tását, a Fogadalmi temploják felidézni annak a közel mot. Végigvezet bennünket a két hónapnak sajátos han- Nemzeti Emlékcsarnok árgulatát, melyet két szóban kádjai alatt, s arra is vállalígy fogalmazhatunk meg: kőzik, hogy felvázolja a szaszegedi nyár. Kis Józsefék az badtéri játékok történetét, utóbbit választották, képileg legfontosabb eseményeit, felfogalmazták meg, amit oly sorakoztassa az elmúlt 40 évsokszor elmondunk, leírunk, ben bemutatott darabokat, mesélünk. A közös erőfeszí- Varga József könyvét gazdag tés nyomán ez a Szegedi névmutató egészíti ki. nyár jó propagálója, szíves A szegedi városi tanács kalauza, vendégcsalogató mo- művelődésügyi osztálya évek zi-leporellója az események- óta megjelentet könyveket, T. L. A XI. Dél-alföldi Tárlat Tavaly, a X. Dél-alföldi Tárlat kapcsán, Csongrád és Békés megye képzőművészeinek rendszeres bemutatkozási fóruma mérlegre került. Kritikusok, művészettörténészek s maguk az alkotók elemezték- értékelték e fontos kiálb'tás történetét, fejlődését, céljait. A jubileumi retrospektív tárlat bizonyságként szolgál, hogy a két megye három kéozőmúvészcsooortjába tömöriilt festők, grafikusok, szobrászok, iparművészek jelentős és fontos fórumuknak, sajátjuknak érzik a Dél-alföldi Tárlatok sorát, hiszen a válogatás korszakos, egyes személyek művészi pályájának és az egész dél-alföldi képzőművészek számára is fontos munkákat sorakoztatott fel. Abban azért mindenki megegyezett, hogy az itt élő művészeknek többet kell vállalniuk ahhoz, hogy műveik mozgékonyabban, a mai valóságunkat gazdagabban, differenciáltabban, mélyebb elkötelezettséggel tükrözzék. Ezt az igényt egyaránt megfogalmazták szervezők-rendezők, kultúrpolitikusok, művészek és a közönség is. Az új évtized kezdése, a tizenegyedik tárlat nagy csalódás. Fogalmazhatnánk úgy, régen láttunk ilyen alacsony színvonalú kollektív kiállí- Mások, jó néhányan a részt- lik. 4. Ebben a fajta közeg* tást. Ha az okokat kutatjuk, vevők közül, bizonyára „ran- ben a fiatalok szerepeltetése Tóth Valéria szobrai, Németh József és Fülöp Erzsébet festményei Somogyi Károlyné felvételei jó néhány jelenségre talál- gosabb" tárlatokra tartogatsem a legszerencsésebb, mert A Ezerféle árucikk A DÉLKER sajtótájékoztatója Tegnap délelőtt Szegeden, ezer négyzetméter alapterü- mint a korábban csak imaz újságírók klubjában saj- letű, 609 vagon árut tud be- portból ismert babapiskóta tótájékoztatót rendezett a fogadni. Közép-Európa leg- gyártására. Csongrád-Bács megyei FU- korszerűbb raktárháza ez. Jelentós a DÉLKER szeSZÉRT és a szegedi Élelmi- amely 20 vagonos banánér- repe a háziasszonyok másoszer-kiskereskedelmi Vál- lelővel is rendelkezik; az áru dik műszakjának megkonylalat. Kádár János, a sze- mozgatását gépek végzik. nyítésében ls. Ezért hozza be gedi ÉLI KÉR áruforgalmi nT?T tfihh , * a kész. és félkész ételeket osztályának vezetője meg- A ?£LI^ucikk behoz^S válasZíékbf": ?ébi*V nyitó szavai után Adamik l^etvái^l például a BoL István a Déiiavümölcs és 11 ert-Kes. s_vei io - á Népköztársaságban, az Él eímfs zer" keresk edel m i la,kozik- A val,lalaí a'fU NSZK-ban. hús- és haikon. Víiíoint nFrKFBrek- sakor évi for3almulc a(J0 mii- z-rveket hozat be számos lámfőnöke" ismertette váuL £ 2Tt^. ffnyező or.ág'pől. Termé. af^rLÍ SH5SC árd forintót. SzéliTs k'órű kap- f™*^^ az import aruk oenozataia olatot tart fenn partnerei- tavalviho- hasonló lesz a/ ban, és azok hazai értekesi- . vilá„DÍacon s a ver_ a tavalyíno nasonio iesz az tícéhen a DÉLKER amely vel ,a vua«piacon,_ s a vei ellátás. Külföldi szabadalom 962 óta 611 fenn különK senyben hazal gyfrakat,-- * a'aptón szétesttjük a ná'uok szereoet tölt be azimport! ösztönöz uj termékek előál. p bébiételek ská'áját. termikek beszerzúteben és lítására Az édesipart példa- Csoko-ád,ból és de^ertelosztásában. Rákospalotai "1 3 szemenként csomagolt á-kból is meefelelő ellátást nagy raktárháza, amely U cukorkák előállítására, vala- ígér a DÉLKER. . , _ hiányzik az igazi megmére. hatunk. 1. Többen, e tájnak ták „puskaporukat". 3. A mu- tésnek szinte minden feltéjelentős alkotói közül vala. vészek mintha nem tudná- tele. milyen okból bojkottálták a nak kilépni saját „bűvös kö- ,, . , _ . , ,-T .. „ - ,,,./„ ." . ,. Alig néhány olyan művészt szereplést. (Nem eloszor!) 2. reikbol", önmagukat ismét- emelhetünk ki a sorból akik mmmammmmommmmmmmmmmammmmmmmmmmmmmmmmammmmmmam évek óta minden kiállítást rangjukhoz mérten megtisztelnek; akik tudják, hogy minden egyes bemutatkozási lehetőség nemcsak szereplés, egy a sok közül, hanem komoly felelősség is. Ez a fajta önmagukkal szembeni igényesség és a nagyobb közösséggel szembeni felelősségérzet hiányzik sokukból. Jó és követendő példaként említhetjük Németh József öt nagyméretű olajtemperáját, mely az immár klasszikus Németh-i piktúra jegyében fogant, és saját, magas művészi mércéié szerint készült ismét. Különösen Bethlehemesek című művében érződik a megszokottnál több lírai elem. személyesebb motívum. Gácsi Mihály metszetei (és nem rézkarcai, amint a katalógus jelzi) igényességükkel, szellemességükkel, mesterségbeli bravúrjaikkal szinte egyedül képviselik a színvonalas grafikát. (ö nyerte a XI. Délalföldi Tárlat Koszta-emlékplakettjét.) Ebbe a (sajnos rövid) sorba kívánkozik még Tóth Valéria neve, aki szintén saját színvonalán jelentkezik, lírai töltésű szépséges asszonyalakjai és kamaszfiú figurái most is a plasztikai anyag legszebb darabjai. világ teremtése Az Állami Operaház bemutatója Az Állami Operaház új Az unalom embert szül. A zene útja a XX. században bemutatójához, Andrej Pet- bibliai rend szerint előbb elvált egymástól..., a koron A világ teremtése című Adám (Dózsa Imre), majd moly zene túlságosan kompbalettjéhez Jean Ej felnek, a egy felvonással később Éva likált, nehezen követhető közismert francia karikatu- (Metzger Mária) csodálkozik lett, s ez a minősége a köristának paradicsombeli fi- rá teremtőjére, a világra és zönség nagy részétől elvágurái adták az ötletet. A le- egymásra. A teremtés sike- lasztja. A szórakoztató célningrádi Kirov Színház né- rült. Az ördög (Keveházi Gá- zatú könnyűzene viszont túlzói előtt már öt éve szere- bor) és felesége (Orosz Adél) ságosan primitív, igénytelen pel A világ teremtése, siker- azonban akadékoskodnak, útra tért, s most mint két rel, ami az Állami Opera- irigylik, hogy a teremtő önálló, idegen nyelv létezházban sem maradt el. Effel folyton kitalál valami újat. nek egymás mellett... A világhírű rajzsorozatának A csábítás végül sikerül: az komponistáknak csak egy alakjai bevonultak a balett alma — ha képletesen is — szűkebb része és csupán névilágába, Natalja Kaszcttkina elérhetővé válik. Minden bi- hány műfajban vállalkozik és Vlagyimir Vasziljov ko- zonnyal azért, mert — mint- arra, hogy megkísérelje műreográfiája isteni balettko- ha csak a földön volnánk — veiben létrehozni e két zenei médiává alakulva, franciás a teremtő munka egyes állo- világ találkozását..." Petkönnyedséggel csevegi el a másait sűrűn követik az ün- rovnak sikerül e szintézist „teremtés" körülményeit. neplések, amiben nagy része megteremtenie. A nyugalmas édenkerti ál- yan a ham*kodó arkangyaJ b lóknak. Az Ur hallatlanul ellapotok unalomra kárhoztat- keseredik alkotásainak töké- _ .. ... .... , , ják az Urat (Róna Viktor), letlenségén, nem használ magába rejti mindhárom felszándéka megváltoztatásában ^(a'parSom a pXl" a női hizelkedés (az ördög f1" <a , „T A színpadi díszlet (Makai Péter) egyszerűségében is felesége_J>em_marad _ki ayf™ lőle), sem az arkangyalok kétszínúsége. Következne a csupán néhány szál köti a kiÚT-PtPs mplvpt a szprzők zsinorpadlashoz. Óhatatlanul lQnpszébe jut a nézőnek: hányemberi módon oldanak meg. „„„„ f, Ádám és Éva egymást vállalva önként hagyják el az édent. Petrov zenéje kiválóan fejezi ki a bibliai történet sze- . felvonásvéei replőinek jellemét. A lírai !!L,S,_AelVOnaf.„ hangvételt és hangszerelést hatásosan szakítja meg az ördögi rendetlenkedéssel a ,. _ , komponálásban is. Éva te- ^^o^^blteftw t' remtését az Ave Maria és balettben ls, gon" Solvejg dalának akkordjai kodtattak, eppen ezertnefonják körül. Adám járni ta- veueueK" nulását a skála alaohangjai Benko Károly követik. A zenetörténet különböző alkotásait idézi Pet- A közeljövőben (május 22rov: Lully. Rameau, Gluck, én) Szegeden vendégszerepel Haydn dallamvilága mellett az Állami Operaház két kiRavel, Prokofjev, Sosztako- tűnő balettművésze, Orosz vics és a jazzmuzsika hatá- Adél és Havas Ferenc. A borozzák meg a balett zenei lettest karmestere Pál Tahangvételét. Andrej Petrov más lesz, közreműködik a zenei hitvallását váltotta va- Szegedi Szimfonikus Zenelóra: a „komoly és a könnyű- kar. szor függnek dolgaink egy hajszálon, akár itt, ahol az ördögi cselvetések olyan jól emlékeztetnek a Gonosz XX. századi szellemére. A nézőtapsa már jelezte a sikert. Azon túl nem egy jelenetet követett úira taps, nevetés. Effel Ezek után inkább egyea művekre, mint alkotókra emlékezhetünk. Szépen megoldott, férfias lírával megfestett, mély emberi gondolatokat hordozó kép Dér István Apám című alkotása. Emlékezetes portré Fejér Csaba Lányarca, Fülöp Erzsébet Parton című líraian dekoratív alkotása és Zomborl László festményei. A grafikai anyagból Pataki Ferenc két alkalmi lapja, valamint Szekeres Ferenc Az első vándorlások című Gulácsyemléklapja és Papp György metszetei méltóak figyelemre. Tandi Lajos