Délmagyarország, 1976. május (66. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-13 / 112. szám

Csütörtök, 1976. máius 13: L. Brezsnyev részt vett a Magyar- Pórffeon9r""üsro készül az HDK ország felszabadításáért vívott Megszolgált sikerek harcokban Is Áz SZKP Központi Bizottságának főtitkára találkozott a 18. hadsereg veteránjaival 0 Moszkva (TASZSZ. MTI) A 18. hadsereg veteránjai­val találkozott szerdán Moszkvában Leonyid Brezs­nyev, az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára, aki a Nagy Honvédő Háború ide­jén ennek a hadseregnek a politikai biztosaként harcolt. A szovjet hadsereg központi házában megrendezett talál­kozó részt vevői nagy szere­tettel üdvözölték a párt fő­titkárát, aki a háború első napjától az utolsóig ennek a hadseregnek a kötelékében harcolt, előbb a Szovjetunió területén, a Kaukázus védel­mében, Novorosszijszk, Keres és Ukrajna felszabadí­tásáért, majd a Lengyelor­szág, Csehszlovákia és Ma­gyarország felszabadításáért vívott harcoknak is részt­vevője volt. A találkozó résztvevői, mindenekelőtt a 18. hadse­reg és a Krím-félsziget kör­nyéki harcokban részt vett más hadseregek politikai osztályainak egykori vezetői elevenítették fel a nagy csa­ták emlékét, maid üdvözöl­ték az SZKP főtitkárát a marsallcsillag átvétele alkal­mából, valamint abból az al­kalomból, hogy a Szovjet­unió Hőse és a Szocialista Munka Hőse címek arany­csillagával kitüntetett szov­jet vezető szülővárosá­ban, Dnyeprodzerzsinszkben a közelmúltban felavatták mellszobrát. Leonyid Brezsnyev a je­lenlevő volt frontharcosok­hoz szólva kifejezte az SZKP Köznonti Bizottságának, a Legfelsőbb Tanács Elnöksé­gének és a szovjet kormány­nak a köszönetét a 18. had­s"-eg veteránjainak háborús hőstetteiért, a békés építő­munkához való tetemes hoz­zájárulásért a győzelem óta eltelt évtizedekben. Az SZKP KB főtitkára ezt az alkalmat arra is felhasz­nálta, hogy köszönetét fejez­ze kl a pártnak és a szovjet népnek az utóbbi napokban személyét ért elismerésekért. Leonyid Brezsnyev hang­súlyozta. hogy a Szovjetunió az SZKP XXV. kongresszu­sán elfogadott határozatok értelmében az elkövetkező időszákban is lankadatlan következetességgel fog küz­deni a békéért és a néDek biztonságáért, a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok békés egvmás mellett éléséért, a helsinki európai biztonsági konferencia hatá­rozatainak végrehajtásáért. Szólt az SZKP Köznonti Bi­zottságának munkájáról ls, amelynek legfontosabb ösz­szetevője — mint mondotta — a pártkongresszus határo­zatainak végrehajtása, és ezen belül is a szovjet em­A középületek falán már április utolsó hetében meg­jelentek a transzparensek, a pártot éltető feliratok, az ut­cákon, tereken plakátok so­kasága hirdette: IX. kong­resszusára készül a Német Szocialista Egységpárt. Az NDK kommunistáinak nagy tanácskozását köszöntve, az áruházak, üzletek kirakatai­ban hatalmas, vörös szegfű­és rózsacsokrok díszlenek ... Nem áru helyett, hanem sok és tetszetős áruval, fo­gyasztási cikkel körülvéve. Mintha a külföldi látogatók­nak is első pillantásra szem­léltetni akarnák, nagyon is helytálló a sok helyen kifüg­gesztett felirat: „Mérlegünk pozitív". Az NDK népgazda­ságának 1976—80. évi fejlesz­tésére vonatkozó kongresszu­si irányelvek a legutóbbi öt év gazdálkodásáról adott ér­tékelésében joggal állapítják meg: A VIII. kongresszus óta eltelt évek az NDK tör­ténetében a legeredménye­berek életszínvonalának . emelésével összefüggő fel- ' sebbek köze tartoznak. adatok megoldása. \Az SZKP KB főtitkára végezetül az SZKP és a szovjet nép mind szorosabb egységének jelen­tőségét méltatta. UNGTAD­ülésszak 0 Nairobi (MTI) Az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési értekezletének ne­gyedik ülésszaka, a kenyai Nairobiban szerdán folytatta az általános vitát A külön­böző társadalmi, gazdasági rendszerű országok kereske­delmi-gazdasági együttmű­ködésének kiszélesítése, mint az új gazdasági világrend ki­alakításának nélkülözhetetlen feltétele az UNCTAD-ülés­szak egyik fontos témája. Aszen Velkov, a KGST bolgár titkárhelyettese fel­szólalásában tájékoztatót adott arról, hogyan járul hozzá a KGST és tagországai a nemzetközi gazdasági együttműködés fejlődéséhez. Tavaly a KGST-országok árucseréje a fejlődő álla­mokkal 1970-hez képest 2,3­szeresére nőtt. Ugyancsak ta­valy a szocialista és a fejlő­dő országok kőzött 180 gaz­dasági és műszaki-tudomá­,nyos együttműködési megál­lapodás jött létre. Marcelo Fernandez Font kubai külkereskedelmi mi­niszter felszólalásában hang­súlyozta: Kuba nem értegyet azokkal a követelésekkel, amelyek összekeverik a fej­lett kapitalista és a fejlett szocialista országok szerepét a nemzetközi fejlesztésben. Nem ért egyet annak köve­telésével, hogy a szocialista országok is nemzeti termé­kük egy százalékával járul­janak hozzá a fejlődő orszá­gok megsegélyezéséhez. Sem a Szovjetunió, sem a többi szocialista ország nem fele­lős a fejlődő országok gyar­mati kizsákmányolásáért. A kapitalizmus és a szocializ­mus között békés, de egyút­tal erőfeszítéseket kívánó gazdasági harcban nem vár­ható el a szocialista orszá­goktól az, hogy gazdaságai­kat egyoldalúan az elmara­dott országok követeléseinek válogatás nélküli támogatá­sának szenteljék akkor, ami­kor a fejlett tőkésországok ezt a segítséget és az ezzel a segítséggel a fejlődő orszá­gokban elért gazdasági növe­kedést néha saját kizsákmá­nyoló céljaikra használják fel. Iszlám konferencia 0 Istanbul (AFP, UPI, getek' is teljes jogú tagja lett MTI) a mohamedán országok ta­Az iszlám országok kül- nácskozó testületének, ügyminiszteri konferenciája Waldheim ENSZ-főtitkár az szerdán Istanbulban meg- iszlám konferenciához inté­kezdte munkáját Hivatalo- zett üzenetében hangsúlyoz­san 42-re emelkedett a részt- ta: „Meggyőződésem, hogy az vevők száma, miután a Pa- istanbuli tánácskózás hozzá­lesztin Felszabadítás! Szerve- iórulkbéke' ® nemzétközi u egyetértés, a társadalmi és zet mellett sz egykori fr<m- gazdasági haladás megvaló­cia gyarmat, a Comore-szi- sulásához. Udinéban újra mozgaft a fald 0 Udine (UPI, MTI) ről érkeztek jelentések, ezek Szerdára virradó éjjel ls- erőssége kisebb volt. mét megmozdult a föld a ka- A múlt csütörtökön kezdő­tasztrófa sújtotta Udine kör- dő udinei katasztrófasorozat zetében, valamint Dél-Olasz- halálos áldozatainak száma ország egyes vidékein. Rö- elérte a 870-et. Az eltűntek viddel éjfél előtt a Jugoszlá- számát a hatóságok négy­viával és Ausztriával hatá- százra becsülik, ros olasz körzetekben újabb Ugyancsak erős, 6,25-os pánikot okozott a földlökés- (Richter-skála) földrengést sorozat. A hajnali jelenté- jelentettek Görögországból, sek szerint két személy éle- Athéntól mintegy háromszáz tét vesztette, sokan megse- kilométerrel nyugatra fekvő besültek. Nápolyból és Ta- körzetből. A károkról még rent térségéből is rengések- nem érkezett hír. ' E témáról beszélgetve, az NDK fővárosában, Berlinben eltöltött egy hét alatt, párt­és állami vezetőktől, munká­soktól, szövetkezeti gazdák­tól, magyar kollégáktól ezt a kifejezést hallottuk leggyak­rabban: stabilitás. Bővebben szólva: kiegyensúlyozott fej­lődés, megalapozott és nö­vekvő jólét, biztonság... Ez utóbbi fogalomnak ebben az országban különös súlya van mostanában, amikor a nyu­gat-berlini, nyugat-németor­szági tévé- és rádióadók ön­maguk életformájának dicsé­rete mellett az elmúlt idők­ben mind gyakrabban voltak kénytelenek szólni az inflá­cióról, munkanélküliségről, létbizonytalanságról is. Az NDK polgárai megnyugvás­sal, öntudattal és növekvő büszkeséggel nyugtázzák, hogy számukra mindez isme­retlen. Néhány jellemző szám, ami mostanában, a kongresz­szus előtti időkben minden­napi beszédtéma náluk: a legutóbbi öt évben a nemze­ti jövedelem átlag 5,4 szá­zalékkal nőtt évente, 1975­ben meghaladta a 141 mil­liárd márkát, ami 10 milli­árddal több a tervezettnél. Amit a lakosság ebből köz­vetlenül érez: a tervezett 500 ezer helyett 609 ezer la­kást építettek, illetve korsze­rűsítettek; a lakosság tiszta jövedelme 27 százalékkal volt magasabb, mint 1970­ben; a kiskereskedelmi for­galom 28 százalékkal nőtt. Minden száz gyerek közül 45 bölcsődébe kerülhet, az óvo­dás korúak közül 82 óvodá­ba; 70 kaphat iskolai napkö­zis gondozást, nevelést. Az NDK minden 540 állampol­gárára jut egy orvos. Berlin kedvelt és nagy forgalmú bevásárlóközpont­jában, a forgalmas Alex egyik impozáns épületében, a Centrum Áruházban érdek­lődtünk: hogyan mérhető le az ő forgalmukon a növekvő jólét? Az áruház vezetői is a stabilitás hangsúlyozásával kezdték a választ: azzal, hogy az NDK állampolgárai tudják, ha bérük, keresetük ennyivel és ennyivel nő, akkor olyan arányban többet is vásárolhatnak, jobban él­hetnek. Egy rövid statiszti­ka, amely az országos ada­tokkal egybevág: az áruház forgalma 1970-ben 400 mil­lió márka volt, tavaly 530 millió márka. Ez azonban csak az érem egyik oldala. A másik: a szocialista tábor országai között az NDK-ban legma­gasabb a munka termelé­kenysége és az egy lakosra jutó nemzeti jövedelem: ez utóbbi körülbelül másfélsze­rese a miénknek. Német ba­rátaink nagyon komolyan, sőt szigorúan, veszik a mun­kát. Rend van náluk,, fegye­lem, ami a magasabb értékű technikával és nagyobb ter­melési kultúrával, a mun­kásember nagyobb szakkép­zettségével és öntudatával parosulva érlelte a legutóbbi öt év sikereit is. A szigorúbb és eredménye­sebb munka bizonyítékaként hadd írom ide Ewald Achil­lesnek, a halberstadti gép­gyár esztergályosának véle­ményét saját tevékenységük javításával kapcsolatosan: „Ha az NDK gyáraiban le­vő minden gép és berende­zés jobban kihasználva, he­tenként csak egy órával dol­gozna többet, évente három­milliárd márkával nagyobb értéket termelnénk. Ezért minden perc számít a mun­kában. Az én gépem másfél millió márkába került, és óránként 1652 márka érté­kű teljesítményt kell vele el­érnem. Tehát minden perc, amikor nem termel a gép, 27,55 márka veszteség a nép­gazdaságnak." Akik így gondolkodnak, így dolgoznak, azok igazán megszolgálják a sikert. F. Fábián Ferenc in varja vendégeit Ünnepi díszben várja Ber. szabású lakásépítési prog­lin a sok-sok vendéget, aki ramnak megfelelően, lakáso­az ország különböző vidékei- kat. Az építészeti alkotások ről, meg külföldről érkezik, közül kiemelkedik a legje­hogy küldöttként, vendég- lentősebb, a Köztársaság Pa­ként vagy tudósítóként részt Iotája, amelyet 32 hónapos vegyen a Német Szocialista építési idő után április 25­Egységpárt kongresszusán, én adtak át az ország népé­Lobognak a munkásosztály nek. S akik látták már —az vörös lobogói, az NDK-cí_ első héten legalább félmillió­merrel díszített fekete-vörös- nyian —, csak helyeselhet­arany nemzeti zászlói, s szí- ték, hogy a palotát éoítő nük beleolvad a fák és a kollektíva elnyerte annak a bokrok üde zöldjébe, a sok 122 érdemrendnek egyikét, millió virág színpompájába, amellyel az NSZEP Központi Ragyogó színfolt a sok ezer Bizottsága a pártkongresszus színes plakát; kereken há- tiszteletére indított munka­romszáz művész üdvözli vál- versenyben kimagasló ered­tozatos, sokféle plakáttal a ményekkel szereplő kollek­kongresszust. tívákat tüntette ki. A főváros és lakossága sok Persze nemcsak az építő­létesítménnyel gazdagodott munkások, hanem a népgaz­ezekben a napokban: iskolá- daság sok más ágának dói­kat, tornacsarnokokat, sport- gőzéi is büszkén jelenthették, létesítményeket, bölcsődé- hogy teljesítették a kong­ket, óvodákat adtak át. meg resszus tiszteletére tett váL. — természetesen — a nagy- lalásukat. BÁTYAI JENŐ: Lapok a szegedi tudománv­és technikatörténetből 80. Két kiváló építész, Meixner Károly és Ney Béla tervező munkájának köszönhetjük a német reneszánsz stílusban emelt postaépületet, a tör­vényszék épületét, a volt honvédtiszti pavilont, A historizmus modorában tervező Meixner 1853­ban született. Mérnöki oklevelét Pesten szerezte. Legiobb alkotásai Szegedhez kötik. Az említett épületeken kívül ő tervezte a reáliskola épületét is. Debrecen, Székesfehérvár és Győr számára is tervezett iskolaépületeket. Fiatalon hunyt el, 42 éves korában, 1895-ben. E korszak jeles építésztervezője Bachó Viktor, akinek tervéi szerint készült a Honvéd téri lak­tanya, koraeklektikus stílusban, de a klassziciz­mus korából vett elemek is felfedezhetők rajta, ö tervezte a Széchenyi tér 8. szám alatti Jerney­házat, a Finnncia épületét, továbbá a Burger­házat. 1885—86-ban tervei szerint épült fel a pia­rista gimnázium és rendház épülete, amelynek 153 méter hosszú homlokzata a főhomlokzatnak igen szerencsés, megsokszorozott ismétlése, kora­eklektikus stílusban. Bachó a tervek kivitelezé­sére oly annyira vigyázott, hogy ennél az épüle­ténél az énítés vezetését is ellátta. A kivitelező a jónevű Erdélyi Mihály volt. A talaj igen süp­pedékes volt, ezért négy méter mély alapozást készítettek. Az építkezéseket 1885 májusában kezdték meg, és még az év novemberében tető alatt állt az épület, amelyet véglegesen 1886 augusztusára adtak át. Az építkezés összes költ­sége 287 ezer forint volt. Az épület igen gazdag műszaki leírását Magyar Gábor adta meg a fő­gimnázium 1885—86-os értesítőjében. A volt leányiskola (ma jogi kar) épületét Petsch Elek tervezte. Az aradi Halmay Andor műve volt az újszegedi Vigadó, és az 1883-ban emelt neobarokk Kálvária-kápolna, amelyet a Streng és Herdtner cég épített fel. A kellemes hatású épületet azóta lebontották. Mendtvich Gusztáv tervezte a barokkizáló Rozália-kápolnát, amelynek elődjét az árvíz elmosta. Ezt a kápol­nát eredetileg a Dömötör-templom előtt építették fel, de a dóm építkezései miatt került át innen új helyére, a Lechner térre. Gál Ferenc Kárász utca 6. szám alatti házát Schweighardt Géza tervezte. A már említett Fellner és Helmer mű­ve volt a Lengvel-palota, a Klauzál tér 8. szám alatt. Hoffer Károly alkotása a Molnár-ház, Le­nin körút 29. és a Bruckner-ház, Lenin körút 39. szám alatt. A volt úrikaszinó épületét 1891-ben Gerle Lajos tervei szerint építették fel (ma a Juhász Gyula Művelődési Otthonnak ad otthont). A kedves hangulatú evangélikus templomot 1882­ben építették, Porzsolt Ernő és Halmay Andor alkotása. A magyar fotóművészet egyik első és egyben igen kiemelkedő személyisége, Kerny István Sze­geden született 1879-ben. Iskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd Pesten mérnöki oklevelet szerzett, és a postánál helyezkedett el, amelynek később műszaki igazgatója lett. Már kora ifjúságában megkedvelte a fényké­pezést, gépeit még maga építette. Egyaránt fog­lalkozott a negatív-pozitív eljárásokkal, az úgy­nevezett nemes eljárások elméletével és gyakor­latával, továbbá a fényképezés ipari alkalmazá­sával. Felvételeit és kidolgozásait művészi fo­kon gyakorolta. Felvételein a hazai tájakat örö­kítette meg, amelyek közül nem hiányoztak a nép életét és szokásait megörökítő művészi érté­kű képek sem. Igyekezett sajátos stílust kialakí­tani, amit aztán sokak követtek, és a nemzetközi irodalomba is magyar stílusként vonult be. So­kat tett a fényképezés népszerűsítéséért, nem az üzletet tekinte te benne, hanem a nép kulturális felemelését. Sok szakcikket, ismeretterjesztő írást jelentetett meg ennek érdekében, és a legszéle­sebb körökben tartott előadásokat a fényképezés népszerűsítésére. Művészi és irodalmi tevékenységét itthon és külföldön egvaránt nagyra értékelték. Számos hazai és nemzetközi kiállításon ért el értékes díiakat. A fotóművészek körében igen nagy ér­tékű Niepce—Daguerre-emlékéremmel szinte egész művészi pályáját tüntették ki. Előrehaladott kort ért meg, 84 évesen halt meg Budapesten, 1963-ban. (Folytatjuk.) / ( 7

Next

/
Thumbnails
Contents