Délmagyarország, 1976. május (66. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-09 / 109. szám
58 Vasárnap, 1976. május 9. Szeged infrastruktúrája h£MEír reiSÖFOKŐ KÖZPONTOK INFRASTRUKTURÁLIS ELLÁTOTTSÁGÁNAK SORREND* VALTQZASA 11960-1973j Egészségügy . Oktatás . Ntpmtrtk Lakos . ' Közlekedés KresMekm 1X0 B73 19©, B73 1300 fISn 1360 tm 1960 1373 1960 <ÁQ73 tHSngrt GyQySt , P.Pfcs M*Mískok 0= Debrecen « " L ÁBRA M SPORT. BhVONALA^A FAKTOR ANALITIKUS MQÜEL LJ^ALAPJÁM ~ U973Í közepesen fejlett 1 ABRA Hazánkban az Infrastrukturális ellátottságban keletkező hiányok, valamint a termelő és a nem termelő szféra oldaléról felmerülő növekvő Igény népgazdaságunktól nagy erőfeszítéseket kíván. Az infrastrukturális fejlesztés Irányénak és ütemének meghatározásához igen fontos, hogy a Jelenlegi ellátottság mértékéről és annak területi differenciáltságáról képet alkossunk. Az ilyen vizsgálatok leggyakoribb módszere az azonos jellegű területegységek relatív fejlettségi rangsorának megállapítása. Ezért Szeged Infrastrukturális fejlődését és fejlettségét oly módon célszerű vizsgálni, hogy összehasonlítjuk Szeged helyét a kiemelt felsőfokú központok körében. Az ilyen jellegű elemzések számos újszerű információt adnak városunk lnfraBtrukturális helyzetéről. Országos jelenség, hogy a felSzabadulást követő extenzív iparosítás idején az Infrastrukturális fejlesztést bizonyos mértékben alárendeltük a termelő szféra tőkeszükségleteinek. Hosszú távon azonban az infrastruktúra fejlettségi szintjének a gazdaság egészétől való lemaradás a fejlődés hatékonyságának fékezője lesz. SzeiMe aed fejlődésének más városhoz viszonyított tempóvesztesége is elsősorban az infrastruktúra színvonalában a legszembetűnőbb. Ezért kerül napjainkban mindinkább előtérbe a területi infrastrukturális bázis értékelése, tartalékainak feltárása és az infrastruktúra sokoldalú kölcsönhatásainak vizsgálata. Vizsgálatunk során — a szakemberek által elfogadott és leggyakrabban használt — naturális mutatórendszerre támaszkodtunk. A kiemelt felsőfokú központok infrastrukturális ellátottságát megvizsgáltuk két Időpontra (IBRO-ra és 1973-ra) mutatónként és Infrastrukturális ágazatonként, majd megkíséreltük megállapítani Szeged helyét a hazai nagyvárosok körében. Vizsgálati módszerként — tekintettel a mutatók között fennálló sztochasztikus kapcsolatra — a faktoranalizist alkalmaztuk. A modell eredménye alapján azt kaptuk, hogy Szeged infrastrukturális ellátottsága az egészségügy, az oktatás és a népművelés területén 1960-ban és 1973-ban is a legjobb volt az összehasonlításban résztvevő városok között. / 1973 T. Szeged 2 PÁCA 3. GySr 4. Ilehrecen 5. Miskolc 32 23 19 18 13 1. Szeged 2. Pécs S. Debrecen 4. Gvör 5. Miskolc 31 23 20 19 14 Bár Szeged 1973-ban ls megőrizte első helyét, azonban mutatói — az öt város átlagától való eltérés százalékában — csökkenő tendenctájúak. Tehát a fejlődés dinamikája nálunk lassúbb volt, mint az összehasonlításban szentse replő többi városban. Szeged a lakás- és kommunális ellátottság, a közlekedés és a kereskedelem tekintetében korántsem áll az élen. A vizsgált nyolc mutató alapján helyzete az alábbi módon alakult: 1973 1. Gyár 2. Pécs 3. Szpgod 4 Miskolc K- Dcbrcccn 34 91 21 20 14 1. Györ 2. Pécs 3. Mtskole 4. Szeged SL Debrecen 35 30 21 18 16 Míg 1960-ban — a kereskedelem kivételével — a vonalas • Az Infrastruktúra olyan gazdasági feltételek (úthálózat. k«zlrkedés, közművek, közoktatás atb.l gyűjtőneve, amelyek nem vesznek részt közvetlenül a termelesi folyamatban, de közvetve befolyásolják a termelés fejlesztenének lehetőségeit. Infrastruktúra terén Szeged a harmadik helyen állt az egyesített rangsorban, addig 1973-ra a negyedik helyre esett vissza, sőt még az utolsó helyezett Debrecentől is minimális különbség választja el. Természetes, hogy ez relatív romlás fejlődést takar, de a vizsgált városokkal összehasonlítva a fejlődés dinamikája azok átlagánál alacsonyabb. Meg kell jegyezni azonban, hogy a relatív romláshoz hozzájárult, hogy 1973ban csatlakoztak Szegedhez a környező községek. Egyedül a gázzal való ellátottság aránya javult 1960—1973 között Szegeden. Igen kedvezőtlenül alakult városunkban a vízvezetékkel ellátott lakások aránya. Ennek romlása elsősorban a környező községek Szegedhez való csatolásával és a peremkerületek nagy számú magánépítkezéseivel magyarázható. Érezteti továbbá hatását a dinamikus állami lakásépítés is, amely a víztároló kapacitás fejlesztését igényelte, ami viszont a hálózatépítés fejlesztésének rovására ment. Ugyancsak utolsó helyen állunk a vizsgált városok körében a csatornahálózatba bekaDcsolt lakások arányát tekintve. Ennek oka elsősorban az, hogy Szeged csatornahálózatának zöme a századfordulón létesült, s ma már elavult, korszerűtlen és túlterhelt. Ahhoz, hogy új területeket tudjunk a hálózatba kapcsolni, előbb új gerincvezetékeket kellett készíteni, ami szintén megmerevítette a korábbi ellátottsági színvonalat. Az elmondottakon kívül kedvezőtlenül hat a külterületeken még ma ís nagy számban megtalálható nyíltszelvényű csatorna. Tehát a lakásokhoz kapcsolódó egyéb létesítmények megvalósítása elmarad a lakásépítés által támasztott Igényektől. A többihez viszonyítva fejletlennek mondható Szeged közlekedése ls. Városunk úthálózata rosszabb az országos átlagnál, igen magas a kiépítetlen utak aránya. A környező községek csatlakozásával tovább romlottá helyzet. Lassan a fejlődés legsúlyosabb gátját a közlekedés elmaradottsága képezi. A város egészét jellemző kedvezőtlen útviszonyok egyes kerületekben még súlyosabbak. A közlekedéshálózat fejletlensége az egyéb infrastrukturális elemek hatékonyságát is rontja. Mind a fejlődés dinamikáját, mind pedig a fejlettség szintjét vizsgálva, városunk legelmaradottabb területe a kereskedélem (1. ábra). Igen súlyos gond a kereskedelmi hálózat méretének kicsinysége és korszerűtlensége. Egyes területek ellátottsági színvonala különösen kirívó. A kereskedelmi hálózat nincs szinkronban a lakásépítkezéssel. Városunk kereskedelmi hálózatának javítását fékezik a jelenleg érvényben levő közgazdasági szabályzók. Az elmúlt időszakban az építési területeken kívül egyáltalán nem fejlesztették a kereskedelmi hálózatot. A peremterületeken zömmel korszerűetlen, roszszul ellátott magánházakban levő kereskedelmi egységek működnek. A szállodai ellátottságot Illetően Szeged relatív helye a másodikról a negyedikre esett viszsza. E romlás oka elsősorban a Hungária Szálló bezárása, mivel az épület tönkrement. A sportlétesítményekkel való ellátottság színvonalát kifejező naturális mutatók adják a legegységesebb képet. A belőlük faktoranaltzissel képzett komplex mutató alapján a rangsor (2. ábra) a következő: Faktorárták Miskolc 2.64 fejlett Pécs Debrecen Szeged Győr 1,11 0,84 közepesen fejlett 0,21 0,20 fejletlen A sportéletben tapasztalt lemaradásunk legfőbb oka a létesítményellátottság alacsony volta. Ez mind a minőségi sportra, mind pedig a tömegsportra rányomja bélyegét. E létesítmények beruházási igénye igennagy, így tanácsi fejlesztésből e gondok nem oldhatók meg. ezért különösen fontos a fokozott méretű központi támogatás. összefoglalóan megállaofthatő, hogy Szeged infrastrukturális beruházásaira nagyobb súlyt kell fektetni további lendületes és harmonikus fejlődése érdekében, hogy az elmaradás ne legyen a fejlődés fékje, valamint hogy a növekvő elvárásokat minél magasabb szinten legyen képes kielégíteni. ABONYI GYULANFI DR. BCRCZI GYULA A magyar Horatius Emlékezés Berzsenyi Dánielre Kétszáz esztendeje, 1776. május 7-én született Berzsenyi Dániel Egyházashetyén (Vas megye), és száznegyven éve, 1836. február 24-én halt meg Niklán (Somogy megye). Berzsenyi tulajdonképpen vulkánikus természet, aki lelke mélyén emésztő indulatokat hord. A magányban fejlődve a mogorvaságig zárkózott, még társaságban sem tud felmelegedni. Bizalmasan csupán Kazinczy és Kis János előtt nyilatkozott meg. Jól mondja róla Szerb Antal: 5 az y jámbor irokéz, akit megöl a civilizáció. A magyar költészet számára Kis János, a költő komája fedezte fel, aki versírás közben lepte meg: .,Oroszlánnak látom én itt körmeit". Verseit elküldi Kazinczynak, a széphalmi mesternek, aki áradozva üdvözli az új költőt. Költészete nemcsak az antik szellemben gyökerezik, hanem kora felvilágosultságában ls. Erre vall Kazinczy Ferenchez intézett költői levele. A költő szerint az ész minden. Enélkül nincs virtus, nincs boldogság, s az észből származik minden jóság. Az ész formálja a nyelvet is. Minden józan nép ezért becsüli „az ész szövétnekét gyújtó Minervát". Sajnálattal állapítja meg, hogy most, amikor mindenütt a nép már ébredni kezd, „csak a magyar szunnyad mély rögzésben". Költészete három ízléstrány hatását mutatja. Pályája elején a szentimentalizmus hatása alatt áll, később Horatiust követi, pályája végén már romantikus vonásokat tüntet fel költészete. Hazafias ódáiban — akárcsak Kölcsey — belső, erkölcsi megújhódást sürget. Bessenyei, de különösen Kazinczy, feltétel nélkül a felvilágosodás hívei, akik meg voltak győződve a nyugati kultúra átalakító és megújító erejéről. De mindkettőjüknél hiányzott a történelmi érzék, nem voltak tisztában az igazi megújhódásnak történelmi és lélektani feltételeivel. Kazinczy azt hitte, hogy nálunk egyedül meg lehet valósítani a nyugat-európai műveltség eszményét, s egy pillanatig sem gondolt arra, hogy egyetlen egy népet sem lehet múltja, sőt történelmi hagyományai ellenére műveltté tenni. Berzsenyi felvllágosultsága már nem ennyire feltétel nélkül való, hanem a nemesi múltban, a magyar romantika életszemléletében gyökerezik. Bár szellemi látóköre nem oly széles, mint Kazinczyé, mégis a dunántúli magyar nemesi életforma révén éppen a magvarság szempontjából megfelelőbb eredményre jut: a magyarság legnagyobb baja nem az. hogy műveletlen, hanem az, hogy ..a nemzet őrlelkét tapodja", azaz múltját, sajátos erényeit tagadja meg. Berzsenyi magyarságszemléletének sarkvontja: a magyarnak, nem lehet jövője, ha megtagadja múltját. A költő szemében a nemzetet tulajdonképpen a nemesi osztály képviseli, amelynek erejét a felvilágosodás eszméit hirdetők most kezdik' megbontani. Mint a nemesi rend költője, elsősorban velük száll szembe, az újítással együtt járó elpuhultságtól és Idegenmajmolástól félti nemzetét. Ezért magasztalja az egyszerű, ősi erényeket. Mély honszeretettel, elragadó lelkesedéssel fordult nemzetéhez. Felindultan ostorozta a régi magyar erényekről való megfeledkezést, büszkén zendítette meg lantját hazája kiváló férfiainak tiszteletére. Ódáiban ragyogó képek és megkapó gondolatok váltogatják egymást, elragadó tűz és ritka nyelvi erő jellemzi őket. Az antik versformákban egyetlen magyar költő sem tudta felülmúlni. A vallásosság, erkölcsiség, megelégedés, múlandóság eszmét sokszor ihlették merész röptű költemények írására. A falusi élet boldogságát, a költői hivatás gyö-; nyörűségét, a baráti érzelmeid örömeit erő és gyönyörűség hatvj móniájával énekelte meg. Csak á szerelmi lángolás maradt távol lelkétől. Lírájának a fenség a ffl jellemvonása. Mindig komoly ég eszményi: a férfias erkölcsöknek és a nemzeti erényeknek hirdetője. Gondolatat, képei, hasonlatai igen sok esetben Horatiusból indulnak ki. Ódáin és elégiáiri kívül episztolákat is írt. Rímtelen jambusokban verselt, mint Kazinczy Ferenc, a horatiusi episztolák tanulmányozásának jő hasznát látta. Elmélkedett a tuH domány boldogító erejéről, megemlékezett az emberek erkölcsteY len babonáiról, rátámadt a külJ földleskedő főurakra, magasztalta a nők hivatását, felszólalt aá irigy írók és civakodó tudósok ellen; megénekelte a városi élet előnyeit, a művelt társalgás örömeit. A klasszikus versformákbarí való költést ő emelte igazi művészi magaslatra. Tüze, nemes méltósága, nyelvének komoly pátosza tette méltóvá a magyar Horatius névre. Nála a klasszikus forma nem utánzás, hanem gondolatainak és érzéseinek természetes megnyilatkozási formája1 örökre megformázta a magyar klasszikus óda tökéletes alakját2 Széchenyi hatására írta 1833ban A magyarországi mezei szorgalom némely akadályairól című tanulmányát. A birtokok rossz elosztásának, s a föld rossz kihasználásának következményeit taglalja. Művének egyik legfontosabb gondolata az „erkölcsi cultura" követelése. Jobb bánásmódot követel a jobbágyoknak, a magyar börtönök és a büntetőrendszer embertelenségéről beszél. Követeli a földek tagosítását, az ipar és a kereskedelem' fejlesztését. A kritikáról (1835) írott tanulmánya a legszebb és legszemélyesebb. Hirdeti, hogy bírálatra és az elmüetnek biztonságára minden művésznek szüksége van.' „Szükség, hogy a kritika a költőkkel vigyázva bánjon, nehogy a merészt félénkké, a melegszívűt hideggé tegye s az által szárnyaikat szegje." Emlékezésünket Kölcsey szavaival zárluk: ,\Az élet útjai keresztüljárnak egymáson s leggyakrabban elveink szentsége sem oltalmazhat meg akár tévedéstől, akár félreértéstől; de a sírdomb békesség laka s küszöbén ember érdek nem léphet be. Te a földi leplet s vele a halandó gyarlóságait levetkezéd. Elköltözött az ember: a költő, e nemzeté marad végiglen, e nemzeté, mely neved és dicsőséged szent őröli, ség gyanánt bírja." DR. FÜR ISTVÁN