Délmagyarország, 1976. május (66. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-08 / 108. szám

Szombat, 197G. május 8. Május 25-29: Ünnepi könyvhét Mint korábban beszámol- ner Tamás vezényel, a i-en- után 3-tól Kertész Gyula, a tuiik róla, a hazai színházak dező Huszár Klára, s a főbb debreceni színház igazgatója operái tagozatai mutatkoz- szereplők, a Szegedről el- tart vitaindítót a vidéki ope­nak be május végén Szege- származott Szabadíts 'Judit rájátszás aktuális1 problémái­dén, a Kulturális Miniszté- mellett Ágoston Edit, Hor- róí, két nappa] később, rium, a megyei és a városi váth Bálint, Németh József ugyanebben az időpontban, s tanács, valamint a Szegedi és Marczis Demeter. Május ugyancsak a Juhász Gyula Nemzeti Színház rendezésé- 29-én, a szegedi operisták művelődési központban, Gó­bén. A jelentős eseménynek előadása zárja a sorozatot, bor István kritikus beszél a ígérkező országos találkozó Pál Tamás dirigélával Mo- vidéki operaiátszás örömel­előkí iszületeiriil sajtótájé- zart Figaro házasságát mu- ről és gondjairól. Az elöadá­koztatón számolt be tegnap tatják be. Ugyanaznap dél- sokra és a szakmai tanács­ai színházban Giricz után 3-tól a Postás Művelő- kozásokra színházi és zenei Muttmí igazgató és Horváth dési Házban lép közönség vezetőket, kritikusokat, szak­Zoltán, a szegedi színház ze- elé az Állami Déryné Szín- embereket hívtak meg. az nei főrendezője. ház: László Endre vezényle- ország minden tájáról. Má­Operai együtteseink mft- tével, Kertész László rend e- jus 25—29. között a Bartók sodízben adnak találkozót zésében, Smetana vígoperá- Béla művelődési központban egymásnak, először 1973-ban ját, az Eladott menyasszonyt látható (délelőtt 10-től este Debrecen rendezett hasonló mutatják be. 6-ig) a Magyar zene és tánc­íesztivált, ahol a szegediek a művészet harminc éve című Falstaffot mutatták be. Ak- A művészi program kl- vándorkiállítás. Az esemé­kor határozták el, két-három egészítéseként szakmai ta- nyékről fölvételt készít a te­évenként valamennyi érin- nácskozásokat és kiállítást levízió és a rádió, tett városban megrendezika rendeznek. Május 28_án déI_ N. I. talalkozot. A szegedi feszti­vál is két célt szolgál: me ismertetni a közönséget más városok operai kultúrájával, és vendégül látni a műfaj pzakembereit, lehetőséget ad­ni vitákra, az operai színhá­zak szakmai problémáiról, fejlődéséről, a működésük lehetőségeiről. A Magyar Ál­lami Operaházat Oberfrank Géza karmester és szólisták képviselik: Andor Éva, Nagy János, Ötvös Csaba, Polgár László. Május 25-én lépnek föl a Manón Lescaut-ban, •ahol a Szegedi Szimfonikus Zenekar játszik, s a további szerepekben szegedi művé­szeket hallunk. Másnap este mutatkozik be a Debreceni Csokonai Színház, melynek operai társulata Szabó Lász­ló dirigálásával, Sándor Já­nos rendezésében, a Varázs­fuvolát viszi a közönség elé, főbb szerepeiben Tóth Jó­zseffel, Hegyes Gabival, Györgyffy Józseffél. Marsay Magdával, Pallos Gyöngyi­vel és a szegedi Zámbó Gé­zával. Május 27-e szegedi nap lesz a színházban: Sza­latsy István vezényletével Vőn tus István operáját hall­hatja a közönség, az Arany­koporsót. A pécsiek Weber operáját hozzák, A bűvös vadászt, május 28-án. Breit­Az évről évre minden ta­vasszal megrendezett, szép hagyományokra visszatekin­tő ünnepi könyvhét a ma­gyar irodalom, az írók és ol­vasók seregszemléje, közös ünnepe, egyben, a hazat könyvkiadás és könyvter­jesztés nagy erőpróbája. Az író-olvasó találkozókkal, de­dikálásokkal, irodalmi mű­sorokkal gazdag eseményso­rozat Budapesten és vidé­ken egyaránt május 28-tól június 4-1 g tart. Az idén Kőbánya ad ott­hont az ünnepi könyvhét or­szágos és fővárost megnyi­tójának. A zalai építők megkezdték gyasztott árut állít elő, s a 790 millió forintos költ- 11 500 tonna mezőgazdasági séggel, kiemelt nagyberuhá- eredetű terméket tárol mire­zásként épülő zalaegerszegi litüzemének kamráiban. A hűtőház alapozási munkált, dunántúli és a balaton-par­A Magyar Hűtőipar zala- ti fogyasztók ellátásán kívül égerszegi gyára nagy meny- jelentős exportfeladatokat is nyiségű bogyósgyümölcsöt és betöltő zalaegerszegi hűtő­zöldséget dolgoz fel. Egy év házban már 1977 végén üze­alatt 11 ÖOQ tonna gyorsfa- mi próbákat tartatlak. százalékkal kevesebbet. Dr. Péczely György egyetemi tanár Százhetvenhárom napsütéses óra Április időjárási mérlege Az elmúlt hónap ldőjárá- körülmények között volt, itt (111%), Szeged 57 mm sának fő jellegzetessége két- a talajmenti lehűlés sehol (138%), Makó 56 mm (138%), ségkívül a hőmérséklet rend- sem süllyedt —4 fok alá. Mezőhegyes 35 mm (84%), ellenes időbeli alakulása Tájékoztatásul közöljük né- Orosháza 48 mm (128%). volt. A szokásostól eltérően hány helyről a talajmenti A napsütéses órák havi idén áprilisban a legmele- minimumhőmérséklet érté- összege a hónap végi, tartó­gebb időjárás a hónap első keit: Bécsalmás —1 fok, san borult időjárás miatt papjaiban 2—6-a között ala- Kiskunfélegyháza —3 fok, valamivel kisebb volt az át­kult ki, amikor a hőmérsék- Kistelek —3 fok, Szentes —4 lagosnál. Szegeden 173 nap­let napi középértékei 6—9 fok, Szeged —2 fok, Makó sütéses órát jegyeztek fel, a fokkal haladták meg a nor- —2 fok, Mezőhegyes —4 fok, normálértéknél (187 óra) 7 málértéket, s csúcsértékei Orosháza —2 fok. országszerte a kora nyárnak A hónap csapadékviszo­megfelelő 24—26 fokig emel- nyai is eléggé egyenlőtlenül kedtek. Ezzel szemben a hó- alakullak. A lehullott eső nap utolsó napjai szokatlan mennyisége a Tiszántúl ke­hideget, súlyos károkat elő- leti felének és a Kisalföld idéző fagyokat hoztak. Így körzetének kivételével meg­például 28—3(ha között a haladta a sokévi átlagot, sőt hőmérséklet 6—7 fokkal ma- az Északi-hegyvidék és a radt a szokásos április végi Bakony térsége annak más­értékek alatt. Az április 29- fél-kétszeresét kapta. Az eső­ről 30-ra, majd az április zések azonban jóformán csak 30-ról május l-re virradó a 22—27-e közötti időszakra két éjszakán országunk egész összpontosultak, a hónap el­területén arős fagy alakult ső fele országszerte nagyon ki, a Dunántúl egyes terüle- száraz volt. tein és a magááabb hegyvi- Szegeden a hőmérsékiet dekeinken pedlg havas esőt havi középértéke 11,7 fokot hozaporokat^ jegyeztek fel A ^ j ez Q 3 fokkal voU ma_ fagyok mezogazdasagi karte- bb sokévl átlagnál> a elét nagyban fokozta az a h. nagyobbik felének korúimeny hogy a megelőző mel időjarása miatt. A meleg majd csapadékos ido- l g bb felmelegedést. 25 jaras hatoséra a vegetáció 4.én mérték, a ieg­orszagszerte erős fejlődesnek alacsonyabb hömérsékiet a indult , , hónap utolsó napján alakult A legsúlyosabb fagyhely- k- A Dél.A]föld áprilisi csa_ zet a Dunántúl nyugat, teru- padékmérlege a hónap végi leten es az Északi-kozep- ismétlődő kiad6s edzések hegyseg tersegeben alakult miatt a túinyomó ki. Itt a taláj mentén he- részén mérsékelt többlettel Ivenként -6 fokot ,s mer- zá amint a követke. tek de meg 2 meleres ma- adatQk szei^ltetik: BácS­gassagban is -3 fokig suty- a]más 59 mm (122%), Kis­lyedt a homerseklet. . ... . . „ , .. . kunfélegyhuza 70 A Duna—Tisza köze es a , . Dél-Alföld nagyobbik része (194%), Kistelek 41 még viszonylag kedvezőbb (105%L Szentes 41 A szobrász - üzen Vajon tudják-e az újsze­gedi November 7. művelődé­si központ Tábor utcai kép­zőművészk'örének tagjai, hogy egyik vezetőjük, Lapis András szobrászművész is itt ismerkedett jó néhány évvel ezelőtt a szobrásza tat ? A mostani tanítványokhoz ha­sonlóan ő ls itt érezte elő­ször az alkotás örömét, s próbálkozott újra és újra, vajon mire futja képességei­ből. Kezdhetné a beszélgetést a sztereotip fordulattal — „Mar gyermekkorom óta" — s én folytathatnám: szobrász szerettél volna lenni. Jó len­ne indításnak, s amint azt már oly sokszor hallhattuk, olvashattuk, ezután kereset­len, vagy éppen előre meg­szerkesztett mondatok követ­kezhetnének a művészet szépségéről általában, a szob­rászatról, mint a művészet egyik kifejezési formájáról, ós így tovább. * Aki Lapis Andrást ismeri, tudhatja, aligha számíthat hasonló fennkölt szóáradat­ra. Már pedig sokan ismerik, egykori munkatársainak se szeri, se száma: annyi helyen dolgozott. Volt „kulimunkás", raktári anyagmozgató, a Vár restaurálásánál kőfaragó, volt fötldmérő és gipszöntő. Soha nem is tagadta: jó ideig bi- a művészet áhítatos misztifi- kái, a Szegedi Nyári Tárlat­zonytalankodott, milyen szak. kálására — saját munkájuk- ra megformázott Pro Urbe ma vagy hivatás mellett kös- kai népesítik be otthonukat,- sorozat darabjai. Egyik göm­sön ki. Minden érdekelte, műtermüket. Ö nem a múlt- bölyűen simul a kézbe, mint minden munkában talált va- nak, hanem a jelennek, s vízkoptatta kavics, másik ké­lami vonzót, mint afféle jó még inkább a jövőnek él. nyes-fényes, mint tlp-top ék­értelemben vett kalandor, Tekintetének nem hiányzik szerdoboz, megint másik ér­lehetőleg minél több oldala- legsikerültebb munkájának dekességével, szembetűnő ról meg akarta ismerni az látványa sem, szobájának fa- egyszerűségével szép, két-, életet, a különféle embere- lát mindig az aktuális fel- három- és négyoldalúnk. Kö­ket. Divatos kifejezéssel él- adathoz készített tervek raj- zös vonásuk, hogy mindegyi­ve, érdeklődése végtelenül zai, tanulmányai díszítik, ken a Tisza kettéosztotta nyitott, figyelmét sokszor a Amikor kialakult a végleges Szeged „lenyomata", mely legapróbb részletek is meg- elképzelés, elkészült a szo- hol domborzati térképre, hol ragadják, s ennek most — bor, vagy a kisplasztika, be- tornyokkal megtűzdelt hold­már Ismert művészként — kerülnek valamelyik fiók-mé- béli tájra, hol nyíló, szirmait som látja kárát. Ezt igazol- lyére, szekrény rejtekébe, pazarlón szétszóró virágra, júk szobrai, kisplasztikái, Mint múlandó virágok, nem vagy éppen buján lomboso­Meg csak néhány simítás a kalapon, s elkészül a szobor Somogyi Károlyné felvételei grafikái is: csak úgy dúskál- érdekesek többé, nak a legváltozatosabb té­mákban. Még duzzadó iz­mokkal a talieskának feszü­— A művészet eszköz arra, hogy az alkotó átadja érzé­lő, s megtörten szerezámuk gondolatait, azaz üzene­mellett pihenő kűbikosfigu­tét az embereknek — tartja dó fára hasonlít. Aligha le­hetne ékesebb bizonyítéka annak, hogy a megrendelés, a méretekben, az anyagban, a formákban megnyilvánuló kötöttség nem válik a mű­ci111.^ nuumwí.ftu- . AJ' AK J AUKAUW6 1.C.11 va.ii, u ...u rák: a kétkezi munka szép- ™ „ÍÍSÍ vészét kárára. Sőt, ahogy La. ségének és gyötrelmeinek ki­Ferencé, Michelangelóé, a szellemi értékeket termő te­vékenység megörökítői. Foly­embereivel: arcuk, mozdula taik egy-egy futó pillanat, hangulati benyomás őrzői, grafikákról, kisplasztikákról pis András munkájában ta­pasztalta: serkenti a fan tá­lenne a cél, magamnak' üzen­fejezői Az érmék tudósi és ni' Ezért nem dédelgetem művészportréi, köztük Erdei ™ ^lí^ér^m ** * kell az igény sürgetését, szí- KOTOKeavex- ^ Alig két éve végezte el a tathatnám a ma „köznapi" 8okra' Fnblkul bármely'k képzőművészei főiskolát, a művészeti agoan — a szoo- niár több 8ikere8 kiállításán raszatban különösen - fik- mö ötte Nem ihen a ^^ tiv közegben mozog az alko- rok üj ^ üj ÖUetek fog_ „„ , J4:, A. szobrászát minden- lalk)oztatják Megvalósításuk­szobrokról — mikor melyik aga K°zugy, appan a hoz már úgy kezdhet, hogy műfajt, megjelenítési módot P' inaiban. amikor megszu- néh- hete iiZsebében-. a látta alkotójuk a legkifeje- "ik az lenni elszakad a kap- Derkovits-öSztöndíj. Eddigi zőbbnek. Egymás mellé so- cs?laiaa ValoSagt°1- őncélu' tevékenysége, alkotói ered­rakoztatva őket az élet tel- va menyei alapján egyedüli Jességét, változatosságát hir- Sok munkája a Gabonater- szobrászként kapta meg detnék. mesztési Kutatóintézet felké- Csongrád megyéből a három * résére készült, többnyire ér- évig tartó rendszeres tamo­De Lapis András munkáit mék. Az intézet tevékenysé- gatást, s ez idő alatt bizo­aligha látta valaki is így, gét Szimbolizálják, a gyakor- 'nyara az eddiginél is több ahogy gondolatban elsorol- latban közvetlenül hasznosít- mű kerül majd ki keze alól. tuk, együtt, bizonyára maga ható tudományos kutatások- Remélhetőleg Szeged közte­alkotójuk sem. Nem tartozik ra utalnak. Tucatnyi variá- rein is viszontláthatunk be­azok közé, akik — önnön si- cióban készültek, csakúgy, lőlük néhányat, kereik felelevenítésére vagy mint legfrissebb kisplaszti- Ladányi Zsuzsa mm mm mm Babonaság - bolondság A mai, kicsit is bájolás olvasott ember azt téről a hihetné, tán nem is alaptalanul, szép hogy babonaság halál mar nincs is. Hanem az em­beri tudat vad bo­zótosaiban, föl­csapázatlan lelki horhosaiban, dág­ványaiban, ősre­zervátumalban, ha nem is terem már, de őrződik a babonaság. Az új­ságíró szimatü és költő vénájú Pol­ner Zoltán százig való imát és rá­olvasót, bajokból kirántó szóboli receptet gyűjtött össze tájunknak inkább a tanyai világában élőktől. A szerelmi bű­mibenlé­tehénron­tás módozataiig, a és csöndes óhajtásáig Polner gyűjtemé­nyének anyagá­ban leledzik im­már sok, eddig eltűntnek hitt lá­pi virágú hiede­lemhagyomány. földgöröngyöktől. Folner, ahogy régész a föld alól, történelmet ás elő. Mit akar vele? Előbb csak rá­szörnyült a félre­taszigált tüskés bozótok legtövén tenyésző, halál­színű és illatú, bolondgomba ka­Hidegrázást oko- lapú virágzatokra, zóan, fogat vacog- Talán versírásra tatóan szép sza­vakban hömpö­lyülnek elő a nyelvünket leg­romlatlanabbul használók szájá­ról a szellemvi­lágtól segedelmet igénylő botorsá­gok. Dörömböl­nek, ahogy kopor­só dörömböl te­metéskor az első ingerli, de továb­bi kutatásokra bi­zonyosan. Hiszen a művelődés terén is siető rohamok­kal haladó vilá­gunk rövidesen maga mögött hagyja az ördö­gökkel, magas egekkel cimborás téveteg nézeteket. T. B. Szegedi együttesek kitüntetése Huszonnégy amatőr mű- Béla Kamarakórust, a MaJ vészegyüttest tüntettek ki a gyar Kábelművek férfikarát, Kiváló együttes címmel teg- a siófoki Dalkört, a szege­nap, a Fészek Klubban tar_ di juhász Gyula Tanárkép­tott ünnepségen. Az idei pá- Főiskola női karát, az lyázaton több mint 100 óbudai kamarazenekart, a együttes vett részt. debreceni jazzegyültest, a Első alkalommal tüntették szentesi Horváth Mihály ki a Debreceni Népi Együt- gimnázium diákszinpadát. a test, a szekszárdi ÁFÉSZ éa Pé"l Központi Amatőrszín­Babits Mihály megyei mű. Padot' a todapesti Dési-Hu­velődési központ, a miskolci Avas, a szegedi ÉDOSZ Táncegyüttesét, a debreceni Maróthi kórust, a veszpré­mi SZMT Liszt Ferenc ve­ber István képzőművészeti kört, a pécsi Bóbita báb­együttest. a békéscsabai Nap­sugár bábegyütlest, a pécsi Ifjúsági Ház Ixilon filmstú­dióját, a bajai Duna íotóklu-, gyeskarát, a szegedi Bartók bot és az óbudai fotókört.

Next

/
Thumbnails
Contents