Délmagyarország, 1976. május (66. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-06 / 106. szám

2 Csütörtök, 1976. május 6. Fogadás a szovjet sajtó napja alkalmából % Budapest (MTI) A szovjet sajtó napja al­kalmából I. P. Aboimov, a Szovjetunió budapesti nagy­követségének sajtóattaséja szerdán fogadást adott a nagykövetségen. A fogadóson megjelent Grósz Károly, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propaganda osztályának vezetője, Lakatos Ernő, a Minisztertanács Tájékoztatá­si Hivatalának elnökhelyet­tese, Pálfy József, a Magyar Újságírók Országos Szövet­ségének elnöke, az országos lapok, a rádió és a televízió több vezetője és munkatár­sa. Ott voltak V. J. Pavlov nagykövettel az élen a nagy­követség munkatársai, vala­mint a Budapesten akkredi­tált diplomáciai képviseletek több sajtóattaséja. Összeült a BT 0 New York (MTI) Kedden délután összeült a Biztonsági Tanács, hogy Egyiptom kérésére megvi­tassa a elszjordánial hely­zetet. A tagországok az ülés kezdetén szavazás útján döntöttek arról, hogy Egyip­tom, Jordánia, Szíria, Izrael és a Palesztinai Felszabadí­tási Szervezet képviselője szavazati jog nélkül • részt­vehet a vitában. Az Egyesült Államok, csakúgy mint ko­rábban, most ls a Paleszti­nai Felszabadítási Szervezet jelenléte ellen szavazott. — Nemzetközi eiméleti konferencia Tihanyban Budapest (MTI) Tihanyban szerdán meg- MSZMP Központi Bizottsá­kezdte munkáját az a há- génak titkára üdvözölt, majd romnapos nemzetközi tanács- bevezető szavaiban elmon­kozás, amelyet a kommunis- dotta: ta és munkáspártok nem- — A magyar kommunisták zetközt elméleti és tájékoz- számára nagy öröm és meg­látó folyóirata a Béke és részt akiket Győri Imre, az nelc egysége és együttműkö­dése a világpolitika döntő tényezője. Együttes fellépé­sük nyomán nemzetközi fé­Szovjet és magyar munkások képviselőinek találkozója 0 Moszkva (MTI) Moszkvában a Barátság Házában szov­jet és magyar munkások képviselői talál­koztak. Kicserélték tapasztalataikat mun­kahelyük szocialista versenymozgalmáról, az MSZMP XI. és az SZKP XXV. kong­resszusa határozataiból adódó üzemi fel­adatok végrehajtásáról. A Szovjet—Magyar Baráti Társaság és a Novosztyi sajtóügynökség rendezésében megtartott találkozó szovjet résztvevőit Jurij Zsdanov, a Novosztyi sajtóügynökség szocialista osztályának főszerkesztője mu­tatta be: részt vett az eszmecserén Va­lentyina Nizernaja, az egyes számú moszk­vai óragyár dolgozója, Pavel Novozsilov metróépítő vájár, a szocialista munka hő­se, AnatoliJ Ribakov, a Krasznlj Proleta­rij Szerszámgépgyár esztergályosa, a szo­cialista munka hőse és Nyikolaj Metyol­kin, a Vlagyimir Iljics villamosgépgyár ko­vácsműhelyének dolgozója. A magyar résztvevőket: Török Ildikót, a Debreceni Magyar Gördülőcsapágy Művek munkás­nőjét, Gál Lajos borsodi vájárt és Háziin­ger Györgyöt, a Danúvia Szerszám- és Ké­szülékgyár szakmunkását, az Országos Bé­ketanács alelnökét Haynal Koméi, az Or­szág-Világ főszerkesztője mutatta be. A tanácskozás három fő téma körül folyt. A szovjet munkásaktivistákat és a magyar vendégeket egyaránt érdekelte ho­gyan oldják meg a másik ország nagy­üzemeiben a minőséggel kapcsolatos prob­lémákat, és érdekes eszmecsere alakult ki a szovjet és a magyar ipari üzemek kö­zötti kapcsolatok helyzetéről. Ezzel ösz­szefüggésben a jelenlevő munkások, szo­cialista brigádvezetők, művezetők kifejtet­ték véleménüket a szocialista gazdasági Integrációnak azokról a problémáiról ls, amelyek leginkább érintik és legjobban foglalkoztatják a gyári munkásságot és műszaki értelmiséget. ren kedvezőbbek a feltételek a béke és a haladás erői szá­mára. Ez együtt jár a békés Szocializmus valamint az MSZMP Központi Bizottsá­ga rendez a hérom nagy for­radalmi erő — a szocialista világrendszer, a nemzetközi munkásosztály és a nemzeti felszabadító mozgalom őszinte eszmecserék együttműködése, és a nem- megbeszélik közös zetközi feszültség enyhülésé­nek elmélyítéséért vívott harc kérdéseiről. A tanácskozáson 43 test­vérpárt képviselői vesznek tiszteltetés. hogy a folyóirat egymás mellett élés térhódí­szerkesztöségének felkérésére tásával, a nemzetközi enyhü­házigazdái lehetünk ennek a lés erősödésével, a közös nagyjelentőségű tanácskozás- harc és a munka külső fel­nak. Pártunk kiemelkedő tételeinek fokozatos javulá­fontosságot tulajdonít annak, sával. hogy a testvérpártok nyílt, Győri Imre végül kifejezte során azt a meggyőződését, hogy a harcuk Tihanyban összeült elméleti időszerű kérdéseit konferencia hozzájárul a A Központi Bizottság tit- nemzetközi kommunista és kára beszéde további részé- munkásmozgalom egységéhez, ben kifejtette, hogy korunk fellépésének hatékonyságá­három fő forradalmi érejé- hoz. Lakásprogram az NDK-ban Amikor a Német Szoéla- lakásválasztékban jelentke- AzNSZEP május első felé­lista Egységpárt VIII. kong- ző helyi különbségeket. ben összeülő IX. kongresszu­resszusa meghirdette az A áU 197h ^ ,980 sának határozati javaslata NDK átfogó Szociálpolitikai ^^ tetófepítitt 60 hangoztatja: tervét, a lakásépítési prog- m|Uárd márkával támogatle. A hosszutavu lakásépítési ram ebben központi szere- ^ tervidőszakhoz ké- program további megvalósí­pet kapott. A lakásépítés, az t ^ fi7 szazaiékQs növe- fásához egyidejűleg fel kell ehhez szükséges kommuna- kedégt; jeleni* A támogatásra építeni a szükséges gye.-­lis létesítmények a város- szánt fi5Szef, emelése lehető- mekintézményeket, iskola­építés, a falvak és települé- vé |eszi_ hogy a kompiex la- kat, tornacsarnokokat, poli­k,Í,al,akÍltíL.ziíSy^llzt-a kiépítésben számos minő- klinikákat és orvosi rendelő­S érintik P SéSÍ JaVUldSt éfjenek CL ket stb. Az új lakások 45 A szociálpolitikai terv A Jelenlegi, átlagosan 56 százaléka a munkáslakás­konkrét feladatainak meg- négyzetméteres új lakások építő társaságok és mintegy határozásakor Erich Hőnek- lak(jterét 58 négyzetméterre 10 százaléka mint öröklakás. S titkárai. mST- "ővelik, és több 3-4 lakó- a munkás- és sokgyermekes en leszögezte: az éleik örül- térrel rendelkező lakástépi- családok tulajdonát kell, mények jelentós javításának tenek. hogy képezze, alapja a lakásépítés további BREZSNYEV FOGADTA RÁÜL CASTRÖT Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak főtitkára szerdán fogad­ta Raul Castrót, a Kubai Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagját, a Köz­ponti Bizottság másodtitká­rát. A LENGYEL KORMÁNYFŐ PÁRIZSBAN Piotr Jaroszewicz, a Len­gyel Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke, szer­dán délután hivatalos láto­gatásra Párizsba érkezett. A lengyel kormányfő látoga­tása során több megbeszélést folytat majd Chirac minisz­terelnökkel, Giscard d'Ete-, taing köztérsasági elnök csütörtökön ebédet ad tisz­teletére az Elysée-palotában, majd a két kormányfő pén­teken jegyzőkönyvet ír alá a francia—lengyel gazdasági és ipari együttműködés el­mélyítéséről és kiszélesítésé­ről. MEGNYÍLT AZ ÜNCTAD KONFERENCIA Peter M. Kotnange, a ke­nyai elnöki hivatal állam­minisztere szerdán Nairobi­ban megnyitotta az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési értekezletének (UNCTAD) 4. ülésszakát. A tanácskozáson a szocialista és a fejlődő or­szágok, valamint a tőkés államok 153 minisztere, ösz­szesen mintegy 4500 küldöt­te vesz részt. Közéleti napló LAZAR GYÖRGY AUSZTRIÁBA LÁTOGAT Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke dr. Bruno Kreisky szövetségi kancellár meghívására a közeljövőben hivatalos látogatásra Auszt­riába utazik. BIRÖ JÓZSEF NAIROBIBA UTAZOTT Dr. Bíró József külkeres. Tervhivatal elnöke kedelmi miniszter szerdán niszter látogatást elutazott Nairobiba, ahol a magyar delegáció élén részt vesz az UNCTAD negyedik ülésszakának munkájában. ELUTAZOTT AZ NSZK MUNKA- ÉS SZOCIÁLIS­ÜGYI MINISZTERE Karakas László munka­tózkodott Walter Arendt, a Német Szövetségi Köztársa­ság szövetségi munka- és szociálisügyi minisztere. A minisztert fogadta Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára. Huszár Ist­ván, a Minisztertanács el­nökhelyettese, az Országos A mi­tett a Munkaügyi Minisztérium­ban, a SZOT munkavédelmi kutatóintézetében, a Video­ton rádió- ée televíziógyár­ban és a székesfehérvári könnyűfémműben. A lá(oja­tás alkalmával szervezett eszmecserék szívélyes lég­ügyi miniszter meghívására körben zajlottak le. Walter május 2-től 5-ig hivatalos Arendt szerdán elutazott látogatáson hazánkban tar- hazánkból. Közlekedési együttműködés KGST-tanácskozás Budapesten 0 Budapest (MTI) kozáson a KGST-tagországok és a Finn Köztársaság kép­Szerdán megkezdődött a viselői foglalkoznak a vasúti KGST és Finnország, együtt- közlekedes korszerűbb auto­mukodési btzottsaga közle- matizálási. telemechnaikai kedesi munkacsoportjanak és távközlési eszközeinek kö­ötödik ülése Budapesten, a ^ létrehozásával kapcso­postások Benczúr utcai mű- iatos kérdésekkel és egy köz­veiődési központjában. pont) közlekedési dicspécser A május 7-ig tartó tanács- szolgálat megszervezésével. támogatása. Es az, hogy lakásépítés milyen nagy sze­repet. Játszik az NDK-ban, jól kitűnik az állami terv­ből. E szerint a következő ötéves tervben (1976—1980) 7—800 ezer, 1990-ig pedig 2.8—3 millió lakást építe­nek fel. A lakáskérdés ezzel a tervidőszakban megoldó­dik. A VT II. pártkongresszus célkitűzését ls Jelentősen túlteljesítették. 1071 és 1975 között a tervezett 500 ezer lakással szemben 609 ezer lakást adtak át. Ezzel 1,8 millió állampolgár lakásvi­szonyai javultak meg. Ma az NDK-ban 2,8 la­kosra Jut egy lakás. Átla­gosan egy lakás 2,7 lakótér­rel rendelkezik, területük 57.9 négyzetméter. Az öröklakások, a családi házak 85 százalékába" mun­káscsaládok és sokgyerme­kes családok, továbbá szö­vetkezeti parasztok költöz­tek. • Az 1990-ig szőlő hosszútá­vú építési program célji, hogy a lakásproblémát — mint szociális kérdést — megoldja. Az 1990-ig írt-, Illetve átépítendő 2,8—3 mil­lió lakás az NDK tőrténe',, mének eddigi legnagyobb beruházása. A terv szerint 1980-lg a lakások számának egybe kell esni a háztartá­sok számával. 198o és 1990 között elsősorban az elöre­gedett lakásállományt újít­vik Isi. és méS5iüntet)fc 4 BÁTYÁI JENŐ: Lapok a szegedi tudomány­és technikatörténetből 76. A romba dőlt Szegedet a király, 1. Ferenc Jó­zsef még márciusban meglátogatta, és az újjá­építésre királyi biztosságot nevezett ki, élén az akkori miniszterelnök, Tisza Kálmán öccsével, Tisza Lajossal. A királyi biztos adminisztratív törzskarához tartozott Kelemen Mór osztályta­nácsos, aki a kisajátítási és a telekkönyvi ügyek vitelében tűnt ki. Stesser József miniszteri tit­kári minőségben az elnöki osztályt vezette Ti­sza körül. Innen a Belügyminisztériumba ke­rült, ahol később a miniszteri tanácsosi rangig vitte. Tisza Lajos egyszerű fogalmazóként hozta magával Kállay Albertet, aki a város és a ki­rályi biztos közötti összekötő kapocs volt. Az újjáépítés befejezése után Kállayt nevezték ki a város főispánjává, és ezt a tisztet több mint három évtizedig töltötte be. Időközben egyide­jűleg volt Hódmezővásárhely és Szabadka főis­pánja is. A Szabadelvű Párt tagjaként Tisza Kál­mán, majd Tisza István politikájának volt híve. Különös érdeme Szeged újjáépítésében az új­szegedi liget fásítása. Szegeden halt meg, 1922­ben. A város vezetői közül azokat is meg kell itt említenünk, akik munkásságukkal jelentősen hozzájárultak az újjáépítési munkálatok minél rugalmasabb kivitelezéséhez. Dánt Ferenc főis­pán, akire ugyan ekkor már nem sokat bíztak, de intézkedéseivel mindenkor rugalmasan és körültekintően segített. Pálfy Ferenc polgármes­ter is mindenben nagy szívóssággal és eréllyel JáA fii. SzlHha Ágost főkapitányként vett részt a biztosi tanács munkájában. Szabados János ta­nácsnok újságíróként került a városba, az új­jáépítés ideje alatt főként a színház és egyéb kulturális ügyek intézésével foglalkozott. Egyéb­ként a Dugonics Társaság megalapításában is tevékenyen közreműködött. Zombory Antal ta­nácsnok a város pénzügyeit kísérte figyelemmel, és az egész újjáépítés alatt egyik legoptimistább vezető volt. Az újjáépítési bizottság egyik leg­értékesebb és legbuzgóbb tagja Pillich Kálmán volt, akit 1880-ban választottak be a bizottságba, miután Bakay lemondott. A várost képviselte úgyszintén a bizottságban Rosenberg Izidor (Ró­sa Izsó) ügyvéd, aki nagy szorgalommal és ki­emelkedő munkaerővel dolgozott az újjáépíté­sért. Az újjáépítési bizottság munkájában részt vett még Talllán Béla torontáli főszolgabíró, Jankovich Miklós képviselő, aki korábban Du­napatajon volt szolgabíró. Végh Aurél képviselő itteni tevékenységét a rossz nyelvek szerint leg­inkább csak arra használta fel, hogy ő legyen Csanád vármegye főispánja. Szemző Gyula bács­kai képviselő ugyancsak jelentős szerepet vitt az újjáépítési bizottságban, de azt megelőzően a kitelepítésekben is sokoldalú segítséget nyújtott. Horváth Gyula kormánypárti képviselő szintén tagja volt a bizottságnak. Később, 1891-ben ő alapította meg a Magyar Hírlapot. Az egyházi erőket fogta össze az újjáépítés érdekében Dobó Miklós kanonok, akiről Mikszáth ugyan azt írta, hogy: „a szegedi romok közül véli kihalászni a püspöki süveget". A bizottság legfiatalabb tagja Rónám Béla fftldhirtnkrm volt. A királyi biztos, Tisza Lajos, aki Szeged új­jáépítéseben tanúsított szerepéért grófi rangot kapott, Geszten született, 1832-ben. Iskolai ta­nulmányait Debrecenben és Berlinben végezte. Hazatérte után politikai pályára lépett. Deák Ferenc pártjának tagjaként szerzett képviselői mandátumot, majd a kiegyezés évében Bihar vármegye főispánjává nevezték ki. 1871-től több kormányban a közmunka- és közlekedésügyi tárcát vitte, de 1873-ban lemondott a miniszter­ségről. Bátyja, Tisza Kálmán miniszterelnök se­gítségével nevezték ki 1879-ben a királyi biztos­ság vezetőjévé. Amikor ezt a tényt Mikszáth megtudta, azt írla, .hogy Szegedet két Tiszával verte meg a sors. 1892—94-ben a király szemé­lye körüli miniszter volt. Budapesten halt meg, 189S-ban, 66 éves korában. Szeged, háláját kife­jezve ezáltal, 1884-ben megfesttette arcképét Benczúr Gyulával, majd 1905-ben Fadrusz János állal készített bronzszobrát állították fel a Szé­chenyi téren. A bizottságnak tagja volt még Komjáthy Béla függetlenségi párti országgyűlési képviselő, aki 1880-ban megírta Szeged veszedelmét, szatirikus hangvételben. Egyébként neves bűnügyi védő volt, akinek védőbeszédei a kor politikai életére igen jellemzőek. Szakmai tevékenységén túlélő­szeretettel foglalkozott irodalommal. Tisza Lajos bizottsága 1879. június 12-én kezdte meg a munkát, amikor a Klauzál tér 1. szám alatti Üj-Zsótér-házban helyezkedtek eL Itt jobbára az újjáépítés adminisztratív munká­latait végezték, így Lechner Lajos és mérnök­kollektívája jobbnak látta, ha szeparálja magát, ezért választotta a műszaki osztály működési he­lyéül a reáliskola épületét, az egyetem mai köz­ponti épületét, a Dugonics téren. Minden bi­zonnyal ezért is sikerült a város újjáépítését nagyszerűen és gyorsan végrehajtani. Művük ma is érték, jó alapja csaknem száz év után is a városfejlesztésnek. íFoigtatjukJ

Next

/
Thumbnails
Contents