Délmagyarország, 1976. május (66. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-30 / 127. szám

Vitte *SÖl£TÁ8IM,£G¥£$ÖtJ£T£K! ím Vh * c/ id. évfolyam 127. szám 1976. május 30., vasárnap Ára; 1 forint A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Nemzetközi ülésszak Pfiiiatlelphiátaa készülnek a szovjet űrhajósok Szovjet tudósok és űrha­jósok nagy csoportja vesz részt a nemzetközi űrkuta­tási bizottság (COSPAR) jú­nius 6-án az Egyesült Alla­mok-beli Philadelphiában kezdődő 19. ülésszakán — közölte a TASZSZ tudósító­jának adott nyilatkozatában Roald Szaggyejev akadémi­kus, a COSPAR alelnöke, a 6zovjet küldöttség vezetője. A COSPAR ülésszakán az űrkutatással kapcsolatos mintegy ötszáz beszámolót vitatnak meg. A Msztyiszlav Keldis aka­démikus által készített be­számoló elemzi a Venus felszínére leszállt két szov­jet űrállomás kutatási ered­ményeit Az ülésszak kiemelkedő eseménye lesz Pjotr Klimuk és Vitalij Szevasztyjanov űr­hajósoknak, a Szaljut—4 űr­állomás második személyzete tagjainak beszámolója a világűrben végzett 63 napos tudományos munkájukról. Komócsin Zoltán szakközépiskola és szakmunkásképző Életútja példakép népünk ifjúságunk számára Győri Imre beszéde a névadó ünnepségen t Megnyílt a szegedi könyvutca Száznál több új kiadvány Gazdag könyvhéti program • &ö®rsm fosrn mmmn Avxmmsesífk mmmtm^U CSAKIS m A mmmmm mmmim AZ mmn m A CSkíxvis mmm...,, Ragyogó időben, az eddigi legszebb könyvutca nyílt meg tegnap, szombaton dél­előtt Szegeden. A Kárasz UL­cán felállított • könyypaváo­riok és -sátrak között már a reggeli órákban sok érdeklő­dő böngészett a könyvheti kiadványok között. A Móra Könyvesbolt előtt a munkás­őr-zenokar adott térzenét, majd Hajdú Gézának, a So­mogyi-könyvtár igazgatóhe­lyettesének megnyitó szavai után dr. Grezsa Ferenc iro­dalomtörténész, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola tanszékvezető főiskolai do­cense tartott ünnepi megnyi­tó beszédet. A könyvutca ün­nepélyes megnyitóján közre­működött még Martin Márta, a Szegedi Nemzeti Színház művészé A sok érdeklődő között többek között ott volt Bányainé dr. Birkás Mária, a városi tanács elnökhelyet­tese és Szántó Tivadar, a vá­rosi pártbizottság osztályve­zetője is. A kiadók és terjesztők több mint 12o új kiadványt jelentettek meg az ünr.eoi könyvhétre. 2 és fél millió példányban. A legkeresetteb­bek minden bizonnyal az im­már hagyományos ,, féláru" könyvek, a Szép versek '73 című lírai antológia, a Kör­kép '76, mely 24 mai magyar elbeszélést nyújt át az olva­sónak, a Rivalda 74—75 szín­mű-antológia, melv az el­múlt színházi évad magyar drámainak javát foglalja kö­retbe, valamint az I részem­mel 19T5. melynek darabjait a magyar írók és publicisták riportjaiból és szociográfiai jéílegü alkotásaiból válogat­ták. A Szovjetunió népei iro­dalmának kisprózájából ad válogatást A kakukk_kút cí­mű válogatás. A könyvhét szegedi műso­rában a holnapi program a gyermeknap jegyében zajlik. A könyvutcában könjrvkar­nevált, vetélkedőt és rajzver­senyt rendeznek. Holnap, hétfőn este kerül sor a könyvhét ünnepi irodalmi estjére a Bartók Béla műve­lődési központba este 7 óra­kor. Az est íróvendége Sőtér István Kossuth-díjas és Tóth Béla József Attila-díjas író. A vendégeket bemutatja Bodnár György József Atti­la-díjas irodalomtörténész. Az irodalmi programban ki­váló előadóművészek működ­nek közre. Szombathelyen rendezték meg az ünnepi könyvhét or­szágos vidéki megnyitóját. Az ünnepségen részt vettek üobozy Imre. a Magyar Írók Szövetségének elnöke. Garai Gábor, az Írószövetség főtit­kára, a politikai, kulturális, művészeti életünk, valamint a szocialista országok író. szövetségeinek képviselői is. Megnyitó beszédet Dobozy Imre mondott.. 'itt & * OEgpogyi Kánáyns itoimtei* kmm :r r H« IP *t llí •pH*— ^ <f£, Az ünnepség diszelnökségé Szép és • maradandóan em­lékezetes dátum lesz a hu­szonkét esztendővel ezelőtt alapítóit hódmezővásárhelyi Vendéglátóipari Szakközép­iskola, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmun­kásképző Intézet és Kollégi­um számára 1976. május 29., szombat. Ezen a napon vet­te fel az intézmény — a korán, 51 éves korában el­hunyt — Komócsin Zoltán, pártunk és a magyar for­radalmi munkásmozgalom kiemelkedő harcosa, a nem­zetközi kommunista mozga­lom ismert személyisége ne­vét. A kertvárosi impozáns ok­tatási komplexum aulájában megtartott tegnap délelőtti névadó ünnepségen részt vett államunk és politikai életünk számos vezető sze­mélyisége, Komócsin Zoltán barátai és munkatársai, a család tagjai. Ott voltak Apró Antal, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, dr. Gosztonyi János oktatásügyi államtitkár, So­mogyi Miklós és Tóth Szil­veszterné. az MSZMP KB tagjai, továbbá dr. Juhár Zoltán belkereskedelmi mi­niszterhelyettes, dr. Siklós János, a SZOT elnökségének tagja, a Népszava főszer­kesztője. dr. Németh Lajos és dr. Koncz János, a me­gyei pártbizottság titkárai, dr. Perjési László, a megyei tanács elnöke, Bódi György, a KISZ megyei bizottságá­nak első titkára, dr. Szalon­tai József, a városi pártbi­zottság első titkára, dr. Csa­tordai Antal városi tanács­elnök, Oláh Mihály, az SZMT elnöke és dr Ágoston József, az SZMT vezető tit­kára is. A közönség sarai­ban ott láttuk Török Józse­fet, a szegedi városi pártbi­zottság és dr. Vezér Károlyt, a makói városi pártbizott­ság első titkárát és Molnár Sándort, a Hazafias . Nép­front Csongrád megyei bi­zottságának titkárát, és a megye más városainak kép­viselőit is. A Himnusz elhangzása után dr. F. Kiss Zoltán, az intézet igazgatója köszöntöt­te a megjelenteket, külön tisztelettel említve az iskola névadójának ugyancsak az elnökségben helyet foglaló családtagjait. Komócsin Zol­tánhét, gyermekeit és a hoz­zátartozókat. Megnyitójában az igazgató szólt az esemény jelentőségéről. Mint mon­dotta: társadalmunkban mindenkinek, aki az ifjúság nevelésében részt vesz, min­denekelőtt pedig az -. Iskolá­nak olyan példaképeket kell találnia, aki a költő szavai­val „erős fa, melyre rákúsz­hat a gyönge növendék", hi­szen a megtalált és szívvel­lélekkel vállalt eszméket, életeszményeket is jelentő példaképek arra sarkallnak minden embert, hogy hasz­nálni. tenni akarjon valami hasznosat másokért. Komó­csin Zoltán elvtárs az ifjú­ság, a másik ember, a haza, a nép, az emberiség sorsá­ért nagy felelősséggel cse­lekvő kommunista volt: vi­lágnézete, életútja, tettei, emberi magatartásának for­máló ereje mindenképpen követendő példa lehet, s kell, hogy legyen ,a tanuló­ifjúság számára. A megnyitó utan Győri Imre, az MSZMP KB titká­ra mondott beszédet Á szocializmus életképessége a tömegek erejében van Tisztelt Ünnepi Gyűlés! Ilyenkor sem a magánélet Névadó ünnepségre jöt- csendjét kereste. Ha a fővá­tünk el. A szűkebb pátria, rosban elfáradt, mint a Hódmezővásárhely és Csöng- KISZ KB első titkára, a rád megye adózik Komócsin Népszabadság főszerkesztője, Zoltán emlékének azzal, vagy az MSZMP Központi hogy ez az iskola és kollé- Bizottságának külügyi titká­gium a mai napon felveszi ra, a helyi közügyekbe ásva pártunk, népünk kiváló fiá- magát regenerálódott, erőt nak nevét gyűjtött. Innen indult el 1944 őszen. Minden alkalmat inegra­21 éves fejjel a frontvonala- gadott rá, hogy a megye la­kon áthatolva, hogy mielőbb kóival, a városi és a falusi bekapcsolódhassák a íelsza- emberekkel találkozzék, osz­badult Szeged munkájába. S tozzon örömeikben és gond­ha tehette, ideje engedte, jaikban. Gondolom, a jelen­élete végéig ide, Csongrád- levő tanulók szülei, nagy­ba, Szegedre. Hódmezővá- szülei közül is többen részt sárhelyre tért haza hétvé- vettek ilyen találkozókon, geken és ünnepnapokon. Az hétvégi eszmecseréken, otthont, a pihenés, erőgyűj- Szenvedélyesen érdeklődött tés és feltöltődés színhelyét és figyelmesen hallgatott, de jelentette számára ez a vi- ha kellett vitatkozott, útba­dék. Mint akkori megyei tit- igazított. Segített is az ügyes­kár, gyakran voltam részese bajos dolgokban. A legkö­és tanúja Komócsin Zoltán zelebbi találkozáskor magá­ig töltött hétvégéinek, Un- tói értetődő természetesség­ei—i—i- ^tív piheaégéníü+jRel szólt személyes kérései* elintézéséről, panaszok, sé­relmek orvoslásáról. Figyel­tek rá, bizalommal voltak iránta az emberek, mert ő is komolyan vette őket. A csongrádi találkozások, baráti-elvtársi véleménycse­rék gyakran szenvedélyes vitákba, izzó hangulatú röp­gyűlésekbe csaptak át. Öt­tíz ember előtt ugyanúgy belemelegedett — még szó szerint is — egy-egy témá­ba, akár az ezres és tízezres nagygyűléseken. Szinte ki­fogyhatatlan volt az érvek­ből. Az elvi szilárdság és a jó logika adták szenvedélyes hangú megnyilatkozásainak biztos kapaszkodóit. Elő­adásmódjának rendkívüli szuggesztivitása, belső meg­győződése tiszteletet ébresz­tett, és maradandó hatást váltott ki. Jól emlékszem, milyen magával ragadóan beszélt a Vietnami oéo feénetes helyt? állásáról, biztosan bekövet­kező győzelméről olyan idő­pontban, amikor az ameri­kai és . a saigoni csapatok abszolút szárazföldi és légi­fölény birtokában minden fronton feltartóztathatatlan­nak tűnő offenzívában vol­tak. Még egy élményt szeret­nék felidézni. Ahogy elné­zem a jelenlevő ünneplöket, úgy tűnik, hogy a döntő többség akkoriban születhe­tett, amikor Békés, Bács, Szolnok. Hajdú, Csongrád és a többi megyék falvait a mezőgazdaság szocialista át­szervezése válaszút elé állí­totta. Így csak tankönyvek­ből, elbeszélésekből ismer­hetik, hogy az új életet, a szövetkezeti gazdálkodást milyen fájdalmas, nehéz va­júdás árán vállalták a falusi emberek, köztük esetleg az . (Folytatás « % oldalonJ

Next

/
Thumbnails
Contents