Délmagyarország, 1976. május (66. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-28 / 125. szám

Péntek"; 1976. május 28. 7 Kereskedelmi vállalatok AktíVÍtÁS 6S HlllllKfl a munkaversen/ben A Szegedi Élelmiszerkis- sadalmi munkával 8500 tár. ból a termékekből, melyek kereskedelmi Vállalat dol. sadalmi munkaórát fordíta- az ifjúsági, a népesedés- és gozói tegnap délután terme- nak a vállalati feladatok tel- nőpolitikái határozatok valólési tanácskozáson vettek jesítésére. Ebben szerepel ra váltását szolgálják. A foa vállalat József At- például a SziUéri sugárúti, lyamatos áruellátás érdekékultúrtermé- valamint a József Attila su- ben szocialista szerződéseket dolgozói gárúti hamarosan átadandó kívánnak kötni az ipari szálúj ABC-áruházak berendezé- lító vállalatok brigádjaival. . „ ,, . , se társadalmi munkában, Ság- Eddig 15 ilyen szocialista teben tették versenyfel- vári_ és petőfitelepen bőví- szerződést kötöttek. A váajaniasokat, s ezeket most tik, felújítják üzletüket a sárlási körülmények javítájobb ellátás érdekében. Egyik sa is programjukban szerevállalásukat augusztus 20-ra, pel. Éppen ezért ötezer négya másikat november 7-re tel- zetméter bolti alapterületjesítik. bővítést hajtanak végre. A Delta Kereskedelmi Vál- A kiszolgálást, az árukínáellátásának folyamatos, ki- Ialat szocialista brigádjai latot azzal is javítják, hogy egyensúlyozott biztosítását szintén újabb munkaverseny- több árudát önkiszolgálásra életszínvonalát és felajánlásokat tettek. Nem- alakítanak át. A forgalom tovább ja- csak, hogy teljesitik az V. öt- emelkedését a munkaidő jobb belső éves tervben szereplő 5,5 kihasználásával, a termeléfoko- milliárd forintos forgalom kenység növelésével akarják éves késedelem nélküli lebonyolí- hozni. A nyereség növekedéA' részi tila sugárúti ben. Az ÉLIKER ezen a héten több csoportban kis tanácskozások kereösszegezték tanácskozásukon. Vállalták, hogy vállalatuk üzletpolitikájában maradéktalanul teljesítik az alapvető célkitűzéseket, a többi között a fogyasztók Dolgozóik életkörülményei t vitják, elősegítik a munkaerőtartalékok zottabb feltárását. Az _ vállalati terv végrehajtása tását, s igy 1980-ra 50 száza- sét a forgalom emelésén túl kapcsán vállalják az 1976. lékkai növelik a vállalat ár- költségcsökkentéssel szándéévre tervezett forgalom bevételét, de ehhez több mint koznak elérni. Gyakorlatilag megnövelését. Ezt a válasz- 22 millió forint értékű áru- tehát hatékonyabban, takaréték bővítésével és a folya- készletet biztosítanak' s ez a kosabban dolgoznak. A válinatos, kiegyensúlyozott áru- növekVő árumennyiség gaz- lálat gazdasági, politikai és ellátással kívánják elérni. Az dagabb választékot ad a bol- társadalmi szervezeteinek általuk vállalat forgalomnö- tokban. A megye üzemeit vezetői az alapvető kötelesvekedés három és fél száza- csak azokból az árufélesé- ságükön túl is mindent meglékát dolgozói életszínvona- gekből szolgálják ki, melyek- tesznek azért, hogy a brigálának és életkörülményeinek ből a lakosság ellátása mara- dok felajánlásaihoz a feltéjavitására fordítja a vállalat, déktalanul biztosítva van telek adottak legyenek. EgyTehát előnyben részesitik a >^fkakörülSfyS betérő vevőket, melynek megteremtésére 9 Jobb választékot adnal? azok- millió forintot fordítanak. Az ÉLIKER dolgozói, szocialista brigádjai vállalták, hogy kommunista műszakok boltjaikba szervezésével és egyéb tárA fluktuáció és a fegyelem összefüggései Az SZMT elnökségi ölése Ezernyi összetevője van a munkaerő-vándorlásnak, s a laza munkafegyelemnek. Ezeket az összetevőket elemezte tegnapi ülésén az SZMT elnöksége — mely tegnap, dr. Ágoston Józsefnek, az SZMT vezető titkárának elnökletével ülést tartott — az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezete megyei bizottsága által készített jelentés visszaélést állománybavétel is. Az utóbbi miatt a szakszervezeti bizottságoknak gyakrabban kellene a betegség miatt távolmaradókat látogatni, a alapján. Az elnökség munkájában részt vett Besenyei Zsolt, a megyei pártbizottság munkatársa, s Salli Ferenc, a HVDSZ központi titkára is. elkövetőkkel alkalszemben szankciókat mázni. A vizsgálat alapot ad nemcsak a négy vállalatnak, hanem minden munkahelya munkafegyelmet javítsa, a munkaerőcsökkentse. Négy vállalat, a DÉLÉP, kája kevés ahhoz, hogy a a CSOMIÉP. a vásárhelyi 15—20 százalékos bérnöve- , Közúti Építő Vállalat, a kedést rejtő ígéreteknek va- neK arra> FÜTÖBER csongrádi gyár- laki is ellenálljon, ne cserél egységének munkaerőhely- gesse munkahelyét. Leszű- vándorlást a szükséges inzete, munkafegyelme, a fiuk- kíthetné a munkerő-vándor- tézkedések megtételével tuáció elemzése hasznos ta- lást az is, ha a szak- és sepasztalatokat ad. E tapasz- gédmunkások bérezése diffet a la tok jelzik, egy sor in- renciált lenne. Csökkentenék tézkedésre van szükség mi- azoknak a munkaköröknek a előbb. Annak ellenére, hogy számát, ahol segédmunkás a felsorolt vállalatok a ne- szinten szakmunkát végezgyedik ötéves tervben tel- nek. Előfordult, hogy a majesítették azokat az ágazati gasabb bér csak ígéret maés területi feladatokat, me- radt, s ez újabb munkahely Ivek tevékenységüket alap- cserét vonz magával, jaiban megszabták. Az ered- A szocialista brigádokban mények mellett azonban ott dolgozók aránya az össz fogvan a komoly gondot jelentő lalkoztatottak 60 százaléka, munkafegyelem, a munka- S ha ezt az arányt összeveterő-vándorlás. Az átlagos jük a ki- és belépőkével; állományi létszám 31,1 szá- három szocialista brigádzaléka például kilép ezektől tagra évente átlagban kél új a vállalatoktól, míg a belépő belépő jut. A munkahelyek munkavállalók aránya 33,2. csereberélgetésének oka A munkahelyét cseréigetők olykor a rossz munkaszertöbbsége olyan, aki egy év- vezés. A gazdasági vezetés nél hosszabb ideig nem tar- feladata a megfelelő anyagtózkodik a vállalatnál. Jó- ellátás megteremtése, a szerivel annyi idejük sincs, baleset- és munkavédelmi hogy a munkát, a környeze- problémák, az egyenletes tűket megismerjék — máris munkaelosztás, a munkába továbbállnak. vivés s az üzemi demokráAz említett négy válla- cia egyes kérdéseinek meg. latnál együttesen a törzsgár- oldása. A munkafegyelemről da tagok száma a vizsgált szólva nyílt irtok, hogy az időszakban 2694 volt. ez pe- építőiparban a munkaidő dig az átlagos állományi kihasználása nem több mint létszám 28 százaléka. Érde- —6—6 és fél óra naponta, mes egymás mellé állítani Ok van elég, az ingázás, az a vállalatokon belüli ara- alapanyagokra való várakonvokal: a DÉLÉP 6 ezernél zás. az étkezési körülmétöbb dolgozójából 1670. a nyek. S ugyanakkor még CSOMIÉP 1682-cs összlét- mindig magas a nem teljeszámából 372, a KÉV 992 sítménybérben dolgozók aráfoglalkoztatottjából 77, a nya, a differenciálást pedig FÜTÖBER 930 emberéből nem alkalmazzák kellően. 575, a törzsgárdatag. Tehát a A munkaidőalap kihasznáFÜTÖBER-nél vagy törzs- lását befolyásolja az ösztöngárda tag valaki — vagy zö bérrendszer hiánya, a „vándormadár". szervezetlenség, az egész naKözismert hogy a teljes néhá órás f foglalkoztatottság magaval ,K ' . ' hozta a munkaerőhiányt. A 'atlan, vagy igazolt távollét, .vállalatok meggyőző mun- az indokolatlan táppénzes ki jól dolgozik, tudatosan végzi-e el feladatait pontosan, hibátlanul — vagy csak a fizetési szalagra gondol? Ki tudja ezt mérni és megválaszolni — hiszen a fejekbe nem látunk bele. Van, aki azt felelheti erre — s- nem kis igazság rejlik ebben —, akár lelkiismerete, akár boríték hajtja az embereket, így is, úgy is a közös célok megvalósítását segíti. Munkánkat viszont akkor koronázza siker a termelésben is, a politikában is, ha tudatosan — mondjuk ki: öntudattal — törekszünk a lehető legjobbat nyújtani. A politikai munkába is — mondjuk —, pedig az önként vállalt párttagság, pártmegbízatás, funkcióviselés eleve feltételezi a legjobb szándékot-készséget. A politizáló, aktív emberek nyilvánvalóan tudatosak, politikai feladataikat kedvvel, lendülettel vállalták, és minden törekvésük az, hogy helytálljanak. Ez nem szólam, éppen azokban az alapszervezetekben hyilvánvaló, amelyekben most folyik, vagy befejeződött a tagkönyvcsere előtti beszélgetéssorozat. Mert sok párttag — önmaga megméretése után— azt mondta el a vezetőségnek, hogy feladatot, megbízást vállalna. Legtöbben az alapszervezet munkáját irányító vezetőségtől várják a feladat meghatározását, mások javasolták is azonnal, mit tudnának végezni. A textilgyár egyik idős munkása, régi párttag különben, azt fejtegette, milyen jó volna, ha az alapszervezet és a KISZ közösen rendezne szakmunkástanulókkal, ifjú szakmunkásokkal találkozót, baráti összejövetelt, amelyen az idősebb szakik beszélgetnének a fiatalokkal a jó munka presztízséről, a munkás öntudat kialakításáról, meg arról, hogy mitől lesz társadalmunkban becsülete a kétkezi munkának, a fizikai megerőltetés, vagy a magas fokú szakismeret ad-e rangot. — A vezetőség határoz majd, hogy ráosztják-e megbízatásként a jó javaslat megvalósítását. Igen, a vezetőségek felelőssége igen nagy a munka arányos elosztásában. A feladatokat is jól kell meghatározni, de még nehezebb, hogy megfelelő ember kapja meg a feladatot, hiszen a „testre szabott", képességeihez, ismereteihez mért munkát mindenki jobban tudja végezni. És nagyobb kedvvel is. Ha a párt összességében igaz a statisztika, miszerint a tagság 80—85 százalékának van pártmegbízatása, nyilván az alapszervezeteknél is ilyen az arány, mint ahogy kis közösségében szintúgy látja mindenki azt is, hogy sok az olyan párttag, akire többféle pártmegbízatás hárul, őket tehermentesítené a munka átgondoltabb elosztása. Különösen fontos, hogy alapszervezetében kapjon lehetőség szerint mindenki feladatot, hiszen ez erősíti a pártéletet, s ezáltal fejleszti a készséget a megbízatás teljesítésére. Szűkebb környezetében jobban, teljesebben lehet megismerni mindenkit, a munka ellenőrzése épp ezért közvetlenebb a kollektíva megítélésében. Ellenőrzés és megítélés — nem túl kemény szavak ezek? Egy-egy pártszervezet tagjai nem lehetnek, nem is egyformák. Vannak, akiknek folyton olajozott a munkakedve, másoknak lelkesedése, állhatatossága lankad. Vannak, akik a jelentéssel le nem adminisztrálható, nem látványos feladatokat is évszámra szorgalommal megoldják, mások meg hajlanak afelé hogy nyüzsögve, magamutogatással, nem kis fontoskodással hívják fel a figyelmet tevékenységükre. Érdekes vita kerekedett erről egy 36 tagú alapszervezetben, a beszélgetések tapasztalatait, tanulságait összegző taggyűlésen. A beszélgetéskor ugyanis sokan felvetették, hogy a taggyűléseken kevés a hozzászóló, a tagság tehát nem elég aktív. Mondta ezt olyan is, aki legritkábban emeli kezét szólásra, meg olyan is, aki szívesen kifejti véleményét — ez utóbbi elvtársunk hozzátette: restell már megszólalni, mert mások talán azt hiszik, nagyon szereti saját hangját hallani, netán okoskodik. Azt szűrték le a vitában, hogy a helyén való szónak, az érdemi beszédnek mindig van szíves hallgatósága, arra senki sem sajnálja az időt, viszont attól még senki se tartsa magát aktívnak, ha kéznél vannak a tetszetős szavak, csuda kerek mondatok. Nem az az igazán aktív aki mindig, mindenütt, mindéről rögtönöz felszólalást, aki minden jegyzőkönyvben szerepel — az igazi aktivitás szerény és szürke hétköznapi tettekben is lehet látni. De csak tettekben! Mert jellemzője az aktivitásnak, természetesen, hogy a párt tagjai beszédeikben is képviseljék, magyarázzák és terjesszék a párt politikáját, de ennek az legyen a fedezete, hogy a reá háruló konkrét feladatokat is pontosan és időben teljesítse. A meggyőződést, s az aktivitást, ezt a hatalmas erőt, mégis csak a kommunista kötelességteljesítés fémjelzi, és jobban, mint a szavak. Nem „járnánk körül" a témát, ha nem beszélnénk arról is, amit ugyan ritkán vetünk fel; mi van a borítékjában annak, aki tudatosan vállal pluszt, aki társadalmi és pártmunkát végez szabad idejében? Termelőüzemekben vetették fel a beszélgetéskor, hogy pártfeladatot jól ellátni csak ott lehet, ahol a növekvő gazdasági feladatokat jó munkaszervezéssel, gondos üzemszervezéssel oldják meg, nem pedig túlórákkal, és hóvégi vagy félévi hajrával. Ez a dolgok egyik oldala — a másik meg ebből következik: akit szorít a sürgős pártfeladat, az ereje tartalékait is bevetve tud csak helytállni munkakörében is, megbízatásában is. És ehhez még kapcsolódik, hogy sok munkahelyi vezető az anyagi elismerésnél kizárólag a gazdasági munkát állítja mércéül — a kollektívához kötődést, a közös tennivalókban való részvételt nem veszi figyelembe. Kényes kérdés? Senki nem hirdeti másként ma sem, mint tegnap, hogy tudniillik a párttagság, a megbízatások vállalása nem jelent és jelenthet senkinek személyes előnyt, de ami ugyanakkor szintén egyértelmű: hátrányt sem! A

ki munkakörében kiváló, az tudatosan vagy akaratlan is, rak egy-egy téglát közös építkezésünkhöz, de aki szívvel-lélekkel, kommunista elkötelezettséggel pluszt is vállal, annak mindenki előtt legyen becsülete, s erre ügyelni kell az anyagi elismeréskor is! SZŐKE MARIA Búzatermesztési bematató A mostani ötéves terv a gabonatermesztés dinamikus fejlesztését irányozza elő, és továbbra is szántóterületünk 27—30 százalékán kell búzát termeszteni. A termelés eredményessége nemcsak a fajtáktól függ, hanem a megfelelően végzett talajműveléstől, a vetés időpontjának helyes megválasztásától, s a betakarítás szervezettségétől is. A babarci búzatermesztési rendszerben 6U mázsa a hektáronkénti átlagtermés. Szakosított termelésük lényege: a szükséges teendők optimális időben való elvégzése. Ezért volt hasznos, hogy a Magyar Agrár Egyesület Csongrád megyei szervezete és a megyei TESZÖV szervezésével Szajkra utazott több mint nyolcvan mezőgazdasági szakember a héten, tanulmányozni a babarci Béke Termelőszövetkezet búzatermesztési rendszerét. Ezt a rendszert a termelőszövetkezet két éve dolgozta ki, és azóta is eredményesen alkalmazza. Bármely más termelőszövetkezet is beléphet rendszerükbe. A vezető téesz kidolgozza a partnergazdaság területére a legalkalmasabb technológiát, részletezve a talajművelési, a talajvizsgálatokon alapuló talajerő-gazdálkodási, a növényápolási, fajtákra és betakarítási rendszerre. Mindezek mellett több segítségnyújtást is biztosítanak. A partnergazdaság ezekért a szolgáltatásokért hektáronként 100 forintot fizet. \ V . , -Mm Ibi XJt r r, i A Csongrád megyei szakemberek egyik csoportja a területi szemlén Radics Ferenc felvételei Gárdián Menyhért, az ópnsztaszeri Árpád vezér Tsz 16agrouomusa a GK—I RZ buzaíajiát vizsgálja