Délmagyarország, 1976. május (66. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-25 / 122. szám

65 Kedd, 1976. május 25." Közlekedés­biztonsági hét Somogyi Károlyné felvétele Részlet a Fegyveres Erök Klubjában megnyílt kiállításról A közlekedésbiztonsági hét alkalmával tegnap Sze­geden, a Fegyveres Erők Klubjában rajzokból és fény­képekből dokumentációs ki­állítás nyílt. A hét végéig nyitva tartó kiállításon a látogató meggyőződhet arról, hogy milyen intenzív oktató­nevelő munka folyik az óvo­dákban és az iskolákban a helyes közlekedésről, a bal­eseti veszélyek elkerüléséről. Ma, kedden déjelőtt 11 órakor a Mérei utcai óvodá­ban módszertani bemutató lesz. Délután 4 órakor a Technika Házában Major János közlekedési mérnök, a szabadkai delegáció tagja tart előadást Jugoszlávia közlekedési törvényéről és a magyar turisták számára nélkülözhetetlen közlekedési tudnivalókról. A megyei KBT Kossuth Lajos sugárúti titkárságán délután 4-től 6­ig dr. Keresztes Mátyás köz­lekedési ügyész, Bénák Lász­ló (Állami Biztosító), Bódi András rendőr százados és Tölgyesi Béla osztályvezető (városi tanács) vesznek részt a tanácsadó szolgálatban. A KRESZ-előadást és vizsgáz­tatást a MÁV-kultúrházban dr. Keresztes Mátyás, a Fegyveres Erők Klubjában Oszlár György rendőr őr­nagy, az Autóklubban Vígh László vezeti, mindhárom rendezvény este 6 órakor kezdődik. Balesetek ax utakon Hattyastelepen, a Vaskapu utcában, egy balra ívelésű kanyarban személygépkocsi­val autóbusznak hajtott Papp Antal, Gyálarét, Bacsó Béla utca 5/B szám alatti la­kos. Papp megsérült. Ittas állapotban, álló gép­kocsinak hajtott kerékpárral Szegeden, a Petőfi sugárúton Bublák István, Szeged, Do­bó utca 59. szám alatti la­kos. A kerékpáros a csomag­tartóra esett, és betörte a hátsó szélvédő üveget. Sé­rülést szenvedett és anyagi kárt okozott. A rendőrség eljárást indított ellene. Zsombón, a Bába-dűlőben az esti órákban kivilágítat­lan kézikocsit húzott Kisapá­ti István, Zsombó, Dózsa-dű­lő 126. szóm alatti lakos. A kézikocsinak hátulról neki­ha.itott személyautóval Hódi Gábor, Mórahalom, Szegedi utca 13. szám alatti lakos. Az összeütközés következtében Kisapáti súlyos sérülést szen­vedett. Az ügyben a vizsgá­lat folyik. Szeged és Balástya között, az E5-ös úton balra kanya­rodott személygépkocsival Papp József, Balástya, Galy­gonya 28. szám alatti lakos. Mögötte haladt személygép­kocsival Németh Imre, Bu­dapest III. kerület, Veder utca 6. szám alatti lakos, aki a kanyarodó járműnek üt­között. Németh könnyebben, vele utazó felesége súlyosan megsérült. A Római körút és a Szil­léri sugárút keresztezésében Nagy Ferencné, Tápé, Dobi István utca 18. szám alatti lakos személygépkocsival nem adott elsőbbséget Nyári Zoltán, Domaszék, 593. szám alatti lakosnak, aki motor­kerékpárt vezetett. Összeüt­köztek, Nyári súlyos sérülést szenvedett. Bordóny és Zákányszék között személygépkocsija ve­zetése fölött elvesztette ural­mát Lovászi László, Bor­dány, Rákóczi utca 7. szám alatti lakos. Árokba hajtott és felborult. Sérülést szenve­í ríett utasa, Lovászi Edit, Ma kezdődik az operai találkozó Vendégegyüttesek részvé­telével rendezik meg a hé­ten Szegeden az operafesz­tivált. Ma, kedden este az Állami Operaház szólistái: Andor Éva, Nagy János, ötvös Csaba és Polgár Lász­ló éneklik a fontosabb sze­repeket a szegedi társulat Manón Lescaut előadásában. A karmester Oberfrank Gé­za lesz. Holnap, szerdán este Mo­zart operájával, a Varázs­fuvolával mutatkozik be a debreceni Csokonai Szín. ház, az előadást Szabó Lász ló vezényli. A szege­diek csütörtökön Szalatsy István dirigálásával, Vántus István: Aranykoporsóját látsszák, a pécsiek pedig Weber- A bűvös vadász cí­mű operáját mutatják be, Breitner Tamás vezetésével, pénteken este. Szombaton as Postás Mű­velődési Házban délután 3­tól láthatja a közönség a Déryné Színház vendégjáté­kában Smetana vígoperáját, az Eladott menyasszonyt (ve­zényel László Endre), s az operai találkozót a szegedi­ek bemutatója zárja: ugyan­csak szombaton, este 7 órá­tól, a Figaro házasságát vi­szik színre, Pál Tamás ve­zényletével, a Szegedi Nem­zeti Színházban. A progra­mot kiegészítő szakmai ta­nácskozásoknak a Juhász Gyula művelődési központ ad otthont, május 26-án és 28-án, mindkét alkalommal délután 3 órától. Kísérletezve, de felelésen Bordány, Rákóczi utca 7. szám alatti lakos. Irányjelzés nélkül kanya­rodott kerékpáron Balástyán. az E5-ös út és a dóci be­kötőút kereszteződésében Csányl Sándorné, Balástya, Galygonya 365. szám alatti lakos. Egy személygépkocsi elé fordult, amely elütötte. Csányiné súlyos sérülést szenvedett. Szegeden, a Vásárhelyi Pál utcában segédmotorral füves területről figyelmetlenül haj­tott a szilárd burkolatú út­testre Magyar Ferenc, Sze­ged. Gólya utca 9. szám alatti lakos. Összeütközött egy gépkocsival. A motoros súlyos sérülést szenvedett. Szeged és Szatymaz között, az E5-ös úton az esti órák­ban kerékpárját maga mel­lett tolta Kalapács István, Szatymaz, I. kerület 51. szám alatti lakos, majd figyelmet­lenül áthaladt az úttesten, s egy fékező gépkocsi ellökte. A kerékpáros sérülést szen­vedett, a gépkocsivezetőnek pedig mintegy 4 ezer forint anyagi kárt okozott. Egészségügyi együtt­működés Hétfőn az Egészségügyi Minisztériumban alóírták hazánk és a Kubai Köz­társaság 1976—80-ra szóló egészségügyi együttműködé­si munkatervét. A dokumen­tumot magyar részről dr. Medve László miniszterhe­lyettes. a Kubai Köztársaság képviseletében dr. Pedro Azcuy Henriquez egészség­ügyi miniszterhelyettes lát­ta el kézjegyével. Az érintett felek — az új, öt évre szóló munkaterv alapján — rendszeresen ki­cserélik fontosabb orvostu­dományi dokumentációikat, s évente megküldik egymás­nak orvostudományi ren­dezvényeik jegyzékét. Gon­doskodnak az orvosok és gyógyszerészek cseréjéről, kölcsönösen támogatják egyes szakemberek szakmai képzését, továbbképzését és elősegítik egészségügyi in­tézmények közvetlen együtt­működsét. (MTI) Felvétel a SZOT Munkavédelmi Továbbképző Intézet üzemmérnöki tagozatára : A SZOT Munkavédelmi Továbbképző Intézet felvé­teli pályázatot hirdet afc 1976—77-es tanévre az üzem­mérnöki tagozatra. Jelent­kezhetnek valamely műsza­ki főiskolán üzemmérnöki oklevelet szerzett dolgozók. A foglalkozásokat Buda­pesten tartják. Tanulmányi idő: a budapesti ágazaton 3 félév, a vidéki ágazaton 4 félév. Az oktatás a főisko­lai levelező rendszer szerint folyik. A hallgatók az előírt tanterv szerint félév végén kollokviumot, megbatározott, tárgyakból szigorlatot tesz­nek. A tanulmányok sikeres elvégzése után munkavédel­mi üzemmérnöki képzettsé­get igazoló bizonyítványt kapnak. A tagozat hallgatóit a le­velező hallgatókra vonatkozó kedvezmények illetik meg. A jelentkezést a nyomtatvány­boltokban beszerezhető űrla­pon a SZOT Munkavé­delmi Továbbképző Intézet, 1368 Budapest, postafiók: 200 címre kell beküldeni. Jelentkezési határidő: 1976. JUHOS 30. Hogy az Egyetemi Színpad vasárnap este ismét bemu­talta Szegeden új műsorát (Vagyunk), alkalmasnak és időszerűnek látszik nyugvó­pontot keresni egy vitában. E helyütt nem utolsósorban azért, mert Árkost Árpád­nak és együttesének új pro­dukciójáról lapunkban is két­fajta vélemény hangzott el, s ezek, valamint a szerkesz­tőségünkhöz azóta érkezett I levelek az előadás politikai I tartalmát feszegetve, általá­nosabb érvényű kérdések kö­ré sűrűsödtek. Dr. Vetess Sándor például fölveti: mi­lyennek kell lenni ma, itt és nálunk, a politikus színját­szásnak? „Mit kell, kellene má nekem, az átlagnézőnek, hallanom és látnom egy poli­tikus színházban, a színját­szás nyelvén, a művészet eszközeivel — politikáról?" * Amikor a bemutató kap­csán helyt adtunk Kovács Miklós írásának (Politikus színház?), tettük azért, mert fölfedeztük soraiban az ag­gályokat, melyek évek óta az Egyetemi Színpad működé­sét kísérik. Hogy messzire ne menjünk, a városi párt­végrehajtóbizottság 1974-es állásfoglalása tisztázza: „az együttesnek érdeme, hogy új utakat keres a színpadi ki­fejezésmódban, viszont nem egy előadás politikailag és főleg a (jórészt egyetemista fiatalokra gyakorolt) közön­séghatását tekintve, igen vi­tatható." Itt persze nem le­hetett még szó a Vagyunk­ról, ám Kovács Miklós cikke kimondatlanul is ennek az állásfoglalásnak változatlan érvényességét sugallta. Egyet­értettünk vele, hogy „a poli­tikát — ilyen vagy olyan ér­telemben — egyetlen színház sem kerülheti meg", s hogy az Egyetemi Színpadon „a politikus jelleget abban lát­ják, hogy aktuális társada­lompolitikai kérdésekre ref­lektálnak, nem egyszerűbb kérdésekre, mint a ma for­radalmisága, a társadalmi el­kötelezettség, a szocialista humanizmus, az elvtelenség és karrierizmus, a közömbös­ség és anyagias szemlélet­mód, a hatalomhoz való vi­szony kérdései." Ami egyér­telműen a Színpad javára szól. Akkor is, ha Kovács Miklós hozzáteszi — ebben viszont a mi véleményünk nem feltétlenül azonos —: „Nálunk nepi bontakozott ki a pol-beat, s nem bontakoz­hat ki a tisztán politikus színház sem, mert a politi­kai funkciók ellátására tár­sadalmunkban ennél sokkal hatékonyabb fórumok mű­ködnek." A kettő ugyanis — a tisztán politikus színház és a hatékonyabb fórumok — nem szükségképpen egymást kizáró tényezők, hanem adott esetben egymást erősíthetik. A kérdés tehát az, politi­kus színház-e (egyáltalán színház-e) a Vagyunk, s a mi politikánk javára vagy elle­ne dolgozik. Kovács Miklós olyan jeleket is észlelt, me­lyek veszélyesek lehetnek, azért lette szóvá, mert ag­gódik — értük, s nem elle­nük. Kardos József válasz­cikkéből (Apolitikus szín­ház?) kiéreztük a vita lénye­gét, miközben meglepődve tapasztaltuk, Kovács Miklós írása többféle módon értel­mezhető. Megítélésünk sze­rint okuk lehetett az egye­temieknek „merev elutasí­tást" kiolvasni belőle —ezért is közöltük a cikket —, s az okok valójában odavezethe­tők, hogy (Kardos József fo­galmazása szerint) „rossz fel­hang" kíséri a színpad mun­káját; a lezáratlan, mert ér­telmetlenül nyitva hagyott viták pedig kellemetlen köz­hangulatot táplálhatnak. Ki­váltképp, ha hozzávesszük, a szegedi felsőoktatási intéz­mények lapja, a Szegedi üEgefam i&- poternikusan fo­gadta a Vagyunkat. Kritiku­sa elismerte a „ragyogó csa­patmunkát, magas szinvona­lat", ám a^t is megpendítet­te, hogy „a forma, a játék­stílus nem válhat öncélúvá... nem mindenhol és mindig következetesek ..., nem hasz­nál az ügynek a felszínes, za­varos indulatoskodás", végül: „tisztábbá, egyértelműbbé kell tenni az egész előadást." A dolgok logikája szerint most valami igazságosztó, az indulatokat lecsapoló szen­tenciafélével illene előállni. Ami a jelen pillanatban kép­telenség. Egyszerűen azért, mert az Egyetemi Színpad tevékenységét folyamatnak tekintjük, ahol a legutóbbi állomás, a Vagyunk — bár­mily furcsán hangzik — tar­talmazza mindazon mozza­natokat, melyeket a vitatko­zók pro és kontra elősora­koztattak. Vagyis nem egy­értelmű produkció a Va­gyunk. Amiképpen a modem zene egyik stilusismérve a tonális bizonytalanság, az Egyetemi Színpad is mintha esztétikumot keresne a mon­dandó és a kifejezés többér­telműségében, valamiképpen kifejezve a mai ember szo­rongásait, a fiatalokat érő be­hatásokat, a két világrend­szer ellentmondásainak hoz­zájuk beszüremkedő és náluk megélő problematikájától a mi szocialista (tehát szükség­képpen átmeneti) társadal­mupkban föllelhető erkölcsi visszásságokig. Kétségtelenül akad eszmeileg tisztázandó, nem is kevés, a Vagyunkban. Abban is biztosak lehetünk, hogy éppen a választott té­ma, a társadalomban helyét kereső ember (fiatalokról van szó!) tépelődései, a gon­dolkodó ember vívódásai ad­ták az ötletet Árfcosiéknak, hogy besorakozva a modem színház kísérletezőinek tábo­rába, a hagyományos színhá­zi formáknál közvetlenebb úton-módon fejezzék ki: tud­nak és akarnak gondolkodni. S ha már a Vagyunkról asze­rint zajlik a vita, mi a po­litikus színház, nem árt föl­említeni Erwin Piscatort, akinek alapvető munkája ép­pen erről szólt 1929-ben. Töb­bek között Brechtet idézte: „Minden kínai kuli, hogy ebédjét megkeresse, kényte­len világpolitikát csinálni." Minden külső és belső meg­nyilvánulásában — írta Pis­cator — kora sorsától függ, bármi legyen is az álláspont­ja. „Számunkra az embernek a színpadon, mint társadalmi funkciónak van jelentősége." Akkor tehát Piscator úgy érezte, hogy a színház fel­adata „pusztán színpadi esz­közökkel leleplezni a disz­harmóniát, s az embert fen­séges nagyságában ábrázolni, olyan korszakban, ami őt a valóságban társadalmilag el­torzítja." Mondani sem kell, a poli­tikus színház funkciója, ma és nálunk, mas. A színház nem csinálja a politikát, ha­nem leképezi, a maga esz­közeivel tükrözni igyekszik — és azt várjuk tőle, hogy segítse, támogassa. A színház politizál, rendeltetése és jel­lege szerint közvetve és köz­vetlenül. De minden esetben úgy kell értelmeznünk, hogy a művészet eszközeivel teszi, tehát a legfontosabb, hogy mondanivalójának szelleme világos legyen, s az eszközei valóban művésziek. Az Egye­temi Színpad Crotowski ke­zét fogja. Munkájának, fej­lődésének jelen stációjában — a kifejezésmód csalhatat­lanul tehetségre valló meg­nyilvánulásai mellett — ott látjuk a problémát, hogy a formációk tetszetősségének, merészségének, (vélt vagy valóságos) újszerűségének olykor-olykor hajlamosak föl­áldozni a mondanivaló elvi­politikai tisztaságát. Az alap­vető szempontnak a nem alapvetóeket, a másodlagosa­kat. Amikor szegény színház­ról, kegyetlen színházról be­szélnek, valójában Grotows­kit követik, s miután az ő wroclawi Laboratóriuma ná­lunk csak papírról ismert, fölvállalják az élő közvetí­tést. Nincs itt most módunk a lengyel Grotowski kísérle­teiről csupán oly mértékű tá­jékoztatást is adnunk, amely kimutatná a nyilvánvaló azo­nosságokat például a Labora­tórium Apokalipszise és az Egyetemi Színpad Vagyunk­ja között. Ezen sorok írója (aki láthatta mindkettőt) csak emlékeztet arra, hogy a legfrissebb információk sze­rint maga Grotowski ls to­vábblépett, s színház szót tö­rölte intézményének nevéből, s új koncepciójában az eti­kai kérdések boncolgatása szinte kiiktatja a hagyomá­nyos színház-esztétikai meg­közelítésnek még csak a le­hetőségeit is. (Pontosan nem tudhatjuk, ám az előzmé­nyek és a legújabb értesülé­sek ismeretében elképzelhet­jük, miként.) Az Egyetemi Színpad nem­csak másolja, a maga mód­ján — gondolati tartalmával és kifejezésben eszközeivel — be is építi, tovább is építi az avantgarde számukra érté­kesnek vallott és elfogadott eredményeit. Egy amatőr színpadnak — ismert okok miatt — a kísérletezés na­gyobb szabadsága adatik meg. De sohasem a kísérletezés szabadságának felelőssége nélkül. Az együttes nagysze­rű hazai és külföldi sikerei pedig a biztatás mögött ép­pen ennek a felelősségnek súlyát is növelik, ezért sze­retnénk, ha értékes és mél­tányolt kísérletezésük, politi­záló kedvük, az elkötelezett­ség irányában munkálna. Nikolényi István Nyári programok hazalátogató honfitársainknak Hétfőn ülést tartott a Ma­gyarok Világszövetségének elnöksége; megtárgyalta azo­kat a programokat, esemé­nyeket, * rendezvényeket, amelyekkel a nyári hónapok­ban fogadják a külföldön élő, hosszabb-rövidebb idő­re hazalátogató honfitársa­inkat. A tanácskozáson — amelyet dr. Bognár József ak-artomilfip. a irÓMTifing eí­nöke vezetett — dr. Szabq Zoltán főtitkár előterjeszté­se alapján vitatták meg és hagyták jóvá a szövetségi munka „menetrendjét" a vendégforgalmi időszakra. Az ülés végén az MVSZ elnöksége tagjai közé vá­lasztotta Schiffer Pál nyu­galmazott nagykövetei. (MTg _ »

Next

/
Thumbnails
Contents