Délmagyarország, 1976. május (66. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-23 / 121. szám

» DMJEXS3L 12 Vasárnap, 1976. május 23: A legkirívóbb kockázat m Kolumbusz Kristóf 1492-ben hajónaplójában feljegyezte, hogy olyan bennszülötteket látott, akik csónakjukban „füstöt ittak". A történelem furcsasága, hogy Euró­pába egy orvos, Francisco Her­nandez hozta be az első dohány­leveleket. A növény nevét Jean Nicotról kapta, aki először ültet­te el az új dohánypalántákat. Az új szokás gyorsan átsöpört Európán. Érdekes, hogy éppen az első terjesztői, akik az indián varázslók tudományát vélték ve­lesaját hasznukra fordítani:min­den betegségre ezt rendelték és minden járvány ellen ezzel pró­báltak védekezni. Nem sokáig ké­sett azonban a dohányzás elleni védekezés sem: 1604-ben I. Já­nos angol király tiltotta be elő­ször. 1634-ben Oroszországban az első rajtakapás alkalmával orr­behasítással, visszaesés esetén halállal, vagy szibériai száműze­téssel büntették a dohányzókat. A dohányzás azonban mindezek ellnére terjedt, s az uralkodók rájöttek, íiogy a szenvedély meg­adóztatásával hatalmas bevéte­lekre tehetnek szert. A dohányzás sok esetben csak szokás, jól esik a rágyújtással kapcsolatos „szertartás". Máskor a feszélyezettséget, félszegségeL gátlásokat palástolja: például a kezűkkel bánni nem tudó színé­szek, i.v-előadók menedéke a do­hányzás. Súlyosabb esetekben azonban valóban szenvedély a dohányzás, amely csak a kábító­szer élvezetével hasonlítható ösz­sze. Az ilyen nikotinistákat sem­mi más pótjáték nem elégíti ki: nikotinra van szükségük és en­nek érdekében feláldozzák az egészségüket. A dohányzás okozta betegsé­gek közül legnagyobb veszéllyel a tüdőrák jár. Napi 10 cigaretta 10-szeresre. 20 cigaretta 16-szo­rosra, 30 cigaretta 25-szörösre nö­veli a tüdőrák esélyét. A másik gyakori következmény az idült hörghurut, amelyet több­nyire a dohányzás okoz. Az eb­ben szenvedők 95%-a dohányos. Sok hörghurutos arra hivatkozik, hogy a reggeli első szívásnál sza­kad fel köpete és e váladék tá­vozása után válik könnyebbé a légzése. Ez egyébként így is van. A nikotin okozta kezdeti mellék­vese izgalom hörgötágulást és az éjjel felgyűlt váladék elfolyóso­dását idézi elő. De szükség vol­na-e erre, ha nem termelődne ez a váladék — a dohányzás miatt? A tüdőtágulás lényege a vér oxigéncseréjét lehetővé tevő tü­dőlég-hólyagocskák túlfeszülé­se, megrepedése és elsorvadása, amit az idült hörghurut okozta szelepszerű hörgöelzaródások idéznek elő, megkisebbítve ezzel az aktív légzőfelületet. A szív- és érrendszeri betegsé­gek terén a dohányzásnak a ko­szorúserekre való hatását is so­kat vizsgálták. A végtagok verőér­szűkülete réggebben tipikus fér­fibetegség volt, ma azonban már a dohányzó nők között is szere­pelnek" áldozatai. A gyomor hurutos és fekélyes megbetegedéseit sokszor a do­hányos ember lenyelt nyálának tulajdoníthatjuk. Az idegrendszerben kezdetben, az első szívások után észlelt élénkséget az idegsejtek izgalma okozza, amiket azután bénulás követ. A finom idegrendszeri te­vékenységet követő sportteljesít­ményeknél már egyetlen cigaret­ta hatása is lemérhető romlást okoz. A látás, egyensúlyérzés za­varai, a fejfájás nagyon gyakran függnék össze túlhajtott dohány­zással. A nikotin miatt csökken a ve­sében a vizelet kiválasztása és ugyanígy csökkentett a belső el­választású mirigyek hormonel­választása is. A nők menstruációs zavarait és fájdalmas görcseit sok dohá­nyosnál a nikotinnak a sima iz­mokra gyakorolt hatásával ma­gyarázhatjuk. A frigiditás és a korábban bekövetkezett klimax, valamint a meddőség több szerv­re gyakorolt komplexhatás kö­vetkezménye. Gyakrabban ész­leljük a dohányzó nők terhességi hányásait A dohányzás károsító hatása a méhen belüli életben is kimutatható: egyetlen cigaretta elszívása 10—20-szal szaporítja a magzati szívhangokat. Továbbá, mivel a nikotin átkerül a tejbe: a szoptató anya gyermekének a fejlődése gátolt, a gyermek is passzív dohányzóvá válik. Mindent egybevetve ma már alig vonható kétségbe, hogy ha bármely iparágban felfedeznének a dohányzáshoz hasonló károsító tényezőt, akkor az itt dolgozók jogosan követelhetnének veszé­lyességi pótlékot és megrokkaná­suk esetén minden bíróság elfo­gadná kártérítési igényüket. Mivel ilyen makacs szenve­délyről van szó, a legjobb tanács: ne szokjunk rá. Aki pedig le akar szokni, azt tanácsolhatjuk, hogy radikálisan tegye azt. A dohány­zás abbahagyásához, a legjobb segédeszköz az erős akarat. A csökkentési szándék rendszerint csak kibúvót jelent, és ideig-órá­ig tart. A sport és a szépség Az arc és hajápolás, a jólöltö­zöttség a szépségnek csak az egyik oldalát adja. Ezen kívül a kiegyensúlyozott egyéniség, a testi-lelki harmónia, a frissesség a mai ember szépségének titka. E követelmények megvalósításá­hoz kevésbé ismert út vezet. Hi­szen sokan nem tudják, hogy a rendszeres testedzés nemcsak a testre, de egész bensőnkre kihat, hogy a testápolás az arcápoláson kívül mennyire nélkülözhetetlen a szépségápoláshoz is. A ruga­nyos, kisportolt test aligha ott­hona akaratgyenge embernek. S csak akkor lesz értékes, eredmé­nyes mindaz, amit életünkben te­szünk, ha jól működő szervezet­tel rendelkezünk. Az egészséges életmód által megtaláljuk és be­töltjük igazi helyünket és korunk ellenére is megmaradunk fiatal­nak. Ha keveset mozgunk, ak­kor tagjaink energiaelosztása rossz, és szívünknek is több a megterhelése. Az a szervezet, amelynek nincs elegendő része mozgásban, lassabban végzi az anyagcserét is. Salak-anyagok maradnak a testben és lassan zsír rakodik le rajta. Ha a ma élő és néhány nem­zedékkel előbb élt ember fizikai erőkifejtését, mozgásmennyiségét összehasonlítjuk, óriási különb­séget állapíthatunk meg. A mo­sóteknőt kiszorítja a mosógép, a kaszát a kombájn, a gyárakban is egyre több fizikai munkát vé­geznek el az ember helyett a gépek. Á civilizációnak életünket, munkánkat megkönnyítő áldásai miatt az emberek többsége elké­nyelmesedik, s ezt a veszélyt fel­ismerve, kutatják a megoldás módjait. Egybehangzóak a véle­mények, hogy a sport a mai em­ber számára nélkülözhetetlen. Elősegíti a fiatalok fizikai fejlő­dését, de nevelésük hatásos esz­köze is, szórakoztató időtöltés, bármely területen és bármely munkakörben dolgozók számára. Egyben megvéd a kevés mozgás ártalmaitól. Az emberek a rendelkezésükre álló szabad időt igen sokfélekép­pen töltik el. Vannak, alcik a passzív pihenést, a semmittevést választják, mások az ellenkező végletet, a túlzásba vitt szórako­zást, vagy a túlzásba vitt aktív pihenést. Egyaránt helytelen. Szoktassuk hozzá szervezetün­ket, akár az esti tornával is las­san a sporthoz, hiszen a sport kedvező hatással van az ember fizikumára és — szellemi tevé­kenységére, senki sem nélkülöz­heti. Az esti torna megszokása után, apródonként áttérhetünk a néhány perces reggeli vagy nap­közi tornára, és azok, akik ezen kívül az évszaknak megfelelően az évszak sportjának is hódol­nak, egyre jobban urai lesznek testüknek és ez kihat a minden­napok apró sikereire. Mind erő­sebben érezzük, fiatalabbak let­tünk. Ha tehát barátságot kötünk a sporttal, s szabad időnkből egy részt rászánunk, egészséget, ki­egyensúlyozottságot kapunk cse­rébe. Az egészség, kiegyensúlyo­zottság pedig szépség. Ezzel tehát visszatérünk eredeti gondola­tunkhoz, hogy a rendszeres test­edzés a szépségápolás egyik kel­léke. CSABA ÉVA A jövő hét - a múltban időjárás Az 1900—1975. között naponta végzett szegedi meteorológiai megfigyelések feljegyzése és rendszerezése jó alkalmat ad ar­ra, hogy összehasonlítsuk a jelen­legi napi időjárást az egykorival, s megállapítsuk, mennyiben te­kinthető rendkívülinek, szélsősé­gesnek, vagy éppen az évszak­nak megfelelőnek, átlagosnak. MAJÜS 24 25 26 27 28 29 30 Középhőmérséklet 17,5 17,8 Átl. maximum 22,8 23,2 Átl. minimum 12,2 13,5 Legmagasabb 32,0 32,2 hőmérséklet 1950 1953 legalacsonyabb 3.8 6,0 hőmérséklet 18,1 18,5 18,6 18,6 18,6 C° 23,5 23,8 24,0 23,9 23.8 C° 12,8 13,2 13,1 13,2 13,3 C° 33,7 32,0 31.1- 31.2 32,2 C° 1950 1958 1951 1942 J930 6,8 6,6 3,0 7,2 5,8 C° 1944 1944 1974 1928 1927 1957 1957 H a csak lehet, elkerülöm azt a padot a téren. Pár hete rosszul lett ott egy idős ember, elszédült, lefektették, s hiába volt a mentők sietsége. Rosszul lesz valaki az utcán, buszon, villamoson — segíteni se tudunk, még aki végzett is elsőse­gélynyújtó tanfolyamot (még min­dig kevesen vannak!), az se tud dönteni, mit tegyen. Lehet epilep­sziás roham, szédülhet valaki magas vérnyomástól, cukorbeteg előtt is elsötétülhet a világ —so­rolni is felesleges. Csakhogy nemegyszer perce­ken múlik élet-halál, s valahon­nét tudni kellene, ha nem ne­künk, de legalább az avatott se­gítőnek, orvosnak, ápolónak, hogy mi lehet a baj. Évek óta kapható a gyógyszer­tárakban egészségügyi lap, ame­lyet kérésre kitölt az orvos — vércsoportot, ájulással járható betegséget, életmentő gyógyszert, vagy éppen gyógyszerérzékenysé­get megtudhatnánk róla, végül is a tünetek váratlanok és a legkü­lönzöbb helyen felléphetnek, s ha ez a lapocska a személyi iga­zolványban megtalálható lenne, biztonságot jelentene a betegnek, eligazítást a segíteni akaró em­bertársainak. Még az egészséges ember is kerülhet olyan helyzet­be — a mai forgalomban köztünk jár a vétő és áldozat is —, hogy időt nyernek, ha vércsoportun­kat tudják a mentők, segítő szak­emberek. Sok országban kötelező például gépkocsivezetők, baleset­veszélyes gépeken, üzemben dol­gozók számára ilyen lapocskát zsebben tartani. Nálunk is ajánlatos. A téren, annál a padnál nem mindenki csak a kezét tördelte volna. Talán segíteni is lehetett volna. Életet is mentene az egészség­ügyi lap, ha használata elterjed­ne, ha mindenki tudna róla. Sz. M. A művészetek hódolata Schiller: A művészetek hódolata (Tót­falusi István ford.) című művéből idé­zünk a vízsz. 1., függőleges 16., vízszintes 28. és függ. 22. számú sorokban. VÍZSZINTES: 1. Az idézet első sora (Zárt betűk: A, B, Ó, N, K.) 14. Valami­hez verődő. 15. Befed, takar. 16. Svéd és magyar gépkocsik jelzése. 17. A végzős diákok teszik. 21. A dió nagyobb fele(!). 23. Tagadószó, ford. 25. Faipari Igazgató­ság. 26. ö, a szláv nyelvekben. 27. AÖD. 28. Az idézet harmadik része (Zárt betű: L.) 30. Rajzeszköz. 32. Törököknél a nem mohamedánok neve. 33. Balzac egyik hí­res müve. 35. A Száva mellékfolyója. 37. Mutatószó. 38. Egymásutáni magánhang­zók. 39. Alakváltoztató állatka. 40. Áb­rándos képzelődésre is ezt mondjuk. 42. Jugoszláviai város. 44. Izolda becézve. 45. Nevezetes 12. sz.-i műemlék templom­rom. 47. Pati ..., gyógyszerész. 48. Vég­nélkül késik. 49. Tartozást kiegyenlít. 50. Szén. vanádium és argon vegyjele (—'). 51. Ókori római hármasfogat. 53. NURÖ. 34. Segély fele 55. Nemzeti díjas író az NDK-ban. 56. Rag. 58. Mezőre páratlan betűi. 59. Szovjet repülőgép típus. 60. Tréfálkozó, alakoskodó. 63. Azonos ma­gánhangzók. 64. Vonaton jegykezelő. 66. Kórházi szülésznő, névelővel. 68. Sajtó­terméket megrendelek. FÜGGŐLEGES: 2. A tű szúrás vége. 3. Kérésziül. 4. VÓB. 5. Valahova ügyesked­ve közelebb jutó. 6. Céltáblán van. 7. Ó. 8. Luxemburg és Bulgária gépkocsijainak jelzése. 9. Ókori római istennő, a házas­élet védelmezője. 10. A közepén csörög. 11. TKK. 12. Ez a szláv nyelvekben. 11 Hajszoló, zavaró. UB. Az idézet második sora (Zárt betűk: Y, Ü, E.) 18. Szláv ere­detű családnevek gyakori végződése. 19. Régi típusú mozdonyok hajtóereje, név­elővel. 20. Becézett női név. 22. Az idé­zet harmadik sora (Zárt betűk: Ö, L.) 24. Makacsság, konokság. 27. Botanikus kert. 29. A finnek „örök" csodafutója. 31. Nem csak a bánatban, de az ... is együtt. 34. ...nia, női név. 36. Arpádházi királyunk nevének része. 41. Lom betűi. 43. ... ia, (j—i) ókori ifjúsági ünnep. 45. ... elye­zik a kaszárnya tetejét 46. Lettország tengerparti részének neve. 48. Érintené. 51. London folyója. 52. Sémita nyelvjárás. 55. Kerék franciául. 57. Illetőleg, más szóval. 60. Testrész. 61. 1AJ. 62. Óda, né­metül. 65. Fegyvert használ. 67. Keresztül. BEKÜLDENDŐ: a vízszintes 11., füg­gőleges 16., vízszintes 28. és függőleges 22. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉSEK — NYERTESEK A két héttel ezelőtt megjelent rejt­vény megfejtése: A magyarországi mezei szorgalom némely akadályairól — A ma­gyarokhoz — A közelítő tél. A megfejtők közül sorsolással nyertek, és személyesen vehetnek át vásárlási utalványt a szegedi Móra Ferenc Köny­vesboltban (Kárász utca), ahol érte azon­nal vásárolhatnak: Gaál Sándorné, Sze­ged, Alföldi u. 22., Bischoff Gyuláné, Sze­ged, Bercsényi u. 16., Jurka József, Sze­ged. Kockaház u. 3., Németh Zoltánné, Szeged. Tarján 306 A., Krauser Gyuláné, Szeged. Mátyás tér 14. A megfejtéseket postai levelezőlapon kérjük beküldeni. Beküldési határidő mindig a megjelenéstől számított 6 nap. Címünk: Délmagyaronszág Szerkesztősége, 6740 Szeged, Tanácsköztársaság útja 10.

Next

/
Thumbnails
Contents