Délmagyarország, 1976. május (66. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-22 / 120. szám
4 Szomjbat, 1976. május 22.' A szovjet kormány nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról.) együttműködés vágányára don bonyolulttá tegyék a lalt katonai kötelezettségek ] k ^ ne^U^ felyzetet, akacia" tekintetében tesz, a mai hely. 7" A moszkvai szerződés yokat gördítsenek a szociazet miatt szükséges, amikor a szovjet-nyugat- lista ullamokkal való egyutta másik fél teauverke-ési nemet kapcsolatok tekintete- mukodes utjaba. es bármely LSSolffiínBES b? értékelhető történelmi esetlegesen felmerülő nehézhatarkonek. Ala- seget annak bizonyga^asara írását követően dolgozták ki használjanak fel, hogy az [az NSZK, illetve a Lengyel enyhülés politikája kudarcra Népköztársaság, a Német van ítélve. Demokratikus Köztársaság és *<>• Nem keveset kell még a Csehszlovák Szocialista tenni azért, hogy a nemzet[Köztársaság szerződéséit, és közi feszültség enyhülésének a leszerelési javaslatokat. A kölcsönösségnek és annak az elvnek alapján, hogy nem ér- ... ..... heti károsodás egyik részt ^J^T^9. aeuó országot sem, a Szovjetunió e téren kész a legradikálisabb intézkedésekre Ezzel kapcsolatos jól ismertek, és változatlanul érvényben vannak. 5. A tények elferdítése, az Javaslatai létesítettek diplomáciai kap- folyamata visszafordithatat• ' csolatokat az NSZK és aszó- Innna váljék. Ami a Szovcialista országok között. Mi- jrtuvigt illeti, az — mint az ként a Szovjetunió, úgy a SZKP XXV. kongresszusán többi szocialista ország eseté.' is kifejezésre jutott — a jöeXfeé\gy!bSteZ)ke^ * - NSZK-hoz'fűződő vőben is következetesen folyZ£kéZVeLZVJíÜ1;tCSZ kapcsolatok normalizálása- tat ja a hosszú távú együttnak kiindulópontja a megle- mukodes kapcsolatainak fej nem képes keresztülhúzni a mmnnnnrX mórfon hek chsmeresc. az cro alkal- W " Német. Szovetseg Kozmazisáról való lemondás, az tarsaság irányában. a pókirreális, revansista szellem- tikai, gazdasági, tudományos tői átitatott törekvések feladása volt. Az a tény, hogy Bonn készmeggyözö módon bizonyít ják, hogy a nemzetközi biztonság nem teremthető meg a politikai és katonai szembenállás feltételei között. Az enyhülés nem jelenti és A népgazdasági feladatok az NSZEP IX. kongresszusa előtt Horst Sindermann beszámolójának vitája A Német Szocialista Egyscgpárt IX. kongresszusa pénteken délelőtt folytatta munkáját. Az ülésen Horst Sindermann. az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, fez NDK miniszterelnöke tartott előadói beszédet az NSZEP IX. kongresszusának az NDK népgazdaságának fejlesztésére és az 15»76—80-as évekre érvényes ötéves tervre vonatkozó irányelveiről. és kulturális élet területén egyaránt. E politika megvalósításában a Szovjetunió nek mutatkozott politikáját ^sz együttműködni az NSZK ., .rOA-wr.- ir;-ini.,.u mindazon erőivel, amelyek nem is jelentheti a történelmi fejlődés objektív íolya- » világban kialakult Viszo- n„fn-nn1e „.nkhor, „ tiWaV. matainak befagyasztását. "Fokhoz igazítani, Ighetővé « " A„f~ Egyben nem ad menlevelet tette az NSZK számára, hogy Znt *l a hívT az elavult, korhadt rendsze- a nemzetközi kapcsolatok P™lnaK a rendszerében elfoglalja az őt megillető helyet. reknek. Nem jogosít fel senkit a népek nemzeti felszabadulásukért folytatott igazságos harcának elnyomására. Nem szünteti meg a társadalmi átalakulások szükségességét. De mindezekről a kérdésekről minden ország 11. A már elért eredményekre támaszkodva, orszá8. A háború utáni Európa üaink sokat elérhetnek a kétoldalú együttműködés további szélesítésében politikai, kereskedelmi, gazdasági és más területeken. A Szovjetunió és az NSZK történetében rendkívül fontos esemény volt a NyugatBerlinnel kapcsolatos négyoldalú megállapodás. A négyoldalú-megállapodás .... ...... sajat népének kell döntenie, lényegét tekintve az NSZK közötti együttműködés fejAz enyhülés lényege első- metve a Szovjetunió, az NDK lesztésének széles körű lehesorban abban rejlik, hogy az és a többi szocialista ország ősegei vannak a nemzetközi államok közötti viták és közötti normális, jószomszédi pintérén is. Szó lehet arról, konfliktusok esetében ki kell kapcsolatok kialakítására irá- hogy a.. ket. orszff . zárni az erő alkalmazását, nyuk A megállapodás ilyen, ' ' vagy az azzal való fenyege- és csakis ilyen értelmezéstőzést. Az enyhülés célja új ben töltheti be sikerrel felvilágháború fenyegetésének adatait megfékezése, annak a lehe. erőfeszítéseit európai jelentőségű nagy programok végrehajtásában, például az energetika, a környezetvédelem, vagy a közlekedés terén. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a kölcsönös kapcsolatok fontos szférájává hivatott válni a hajsza fokozására vetőbb feltétele a más or- nak és »keménységet« kö szagok belügyeibe való be vetelnek a szocialista orszá. . , ,, , 9. Azoknak, akik még kéta népek telelem neikul te- kés ás mellett élésperskinthessenek a jövőbe. ... _ .....—.„ . Az envhülés eevik leealao- V , , ° í'^fZV leszerelés és a fegyverkezési Az enyhülés egyik legalap- 2esl ha]sza fokozasára biztat- hajsza korlatozása, amelyek korunk legégetőbb kérdései. nem avatkozás elvének szí- gokkal [Való kapcsolatokban, sZKP^^ŐtiSí^hSá^ gorú megtartása, az egyes ál- "akik gátlástalanul kiforgat- * tSÍZkS Zz lamok íüggetlensegenek es iák NSZK és a s-ocialistn W ionos oeiceneic az szuverenitásának tiszteletben TszTgokszerzZLZTsÉel- ZPtVZ™,' urszugoK szí rzoui seiners szei szetes életformájává kell valtartasa. lemet és betűjet, mindazok- nia Ez&n száUnak sikra az A Szovjetunió mindig is nak, akik a nacionalista, re- eur'óp„iak milliói A Német hú volt és hű marad a be- uaníista koncepció feléleszté- Szijvetségi Köztársaság népe kés egymás mellett élés ma- sén fáradoznak, nyíltan meg elgH „kárcsak bármely eurógasztos elveihez, minden al- kellene mondaniuk: milyen , áUam népe elött ma Iámhoz fűződő kapcsolatai- más alternatívát ajánlanak ugyanúgy mint tegnap, az az ban. Mindenki számíthat er- Európa orszagainak es sajat ala kérdes áll• mire re, aki a népek közötti kö_l- népüknek, hogytan gondol- f iránvítani energiáját, a csonosen előnyős egyuttmu- kodnak a Nemet Szovetsegi mérl mel ffc servenyöjére ködés és a tartós biztonság Köztársasag jovojerol? gyakorol befolyást, a béke kialakitasán munkálkodik. Nem véletlen, hogy az vagy a háború serpenyőjére. 6. A Német Szövetségi Köz- NSZK-ban az enyhülés el- j\z e kérdésre adandó választ társaság a Szovjetunió fon- lenségei megkerülik az ezek- nem kerülheti el egyetlen értos nemzetközi partnere. Az re a kérdésekre való válasz- telmes ember sem. még keutóbbi éveket a szovjet—nyu- adást, hiszen a békés egy- vésbé egyetlen olyan szemé gatnémet együttműködés leg- más mellet élés elvei túlsá- lyiséq sem. akinek köze van különbözőbb területein egy- gosan mély gyökereket eresz- a külpolitika kialakításához, aránt jelentós előrelépések tettek már ahhoz, hogy cél- Ar jövője és sorsa jellemzik, ugyanakkor nem szenj ]enne nyíltan támadni elválaszthatatlanul összefügg szabad szemet hunyni a meg -ke(. E pc>litikai körök tak- az európai ügyek alakulásáoldatlan pZblémáZ" fefcU **** elsősorban arra irá- val, mégpedig a békés fejlősem. vnyul, hogy mesterséges mó- déssel." A Szovjetunió számára el- \J Ml fSk ie T* vi fontosságúak a két ország kapcsolataiban bekövetkezett változások. A nem kis erőfeszítéseknek köszönhetően az idegenkedés és a bizalmatlanság mindinkább átadja helyét a közös nyelv megtalálásának azokban a kérdésekben, amelyek közös érdekeket érintenek. Ebben a folyamatban óriási szerepük van a legfelső szintű személyes találkozóknak. A Szovjetunió és az NSZK kapcsolataiban a stabil politikai alap megléte hozzájárul a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok állandó fejlődéséhez. Magáért beszél az a tény, hogy öt év alatt ötszörösére emelkedett a két ország közötti árucsere-forgalom. Mindez öt-hét évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna. Ezt nem szabad elfelejteniük az NSZK -keleti politikája* bírálóinak, ök ugyanis önkényes módon csak arról beszélnek, amit még nem tettünk meg ilyen vagy olyan területen, de hailgatnak arról, hogy a Német Szövetségi Köztársaság korábbi kormányai nem tudtak, vagy talán nem is akarták országuk és fél Eupópa kapcsolatsai ss A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a VIII. és a IX. pártkongresszus között levő időszak az NDK fejlődésének legeredményesebb szakasza, s ez szilárd alap ahhoz, hogy a jövőre még igényesebb célokat tűzzenek ki, mint ahogyan az az NSZEP Központi Bizottsága által országos vitára • bocsátott irányelvekben meg is történt. A kongresszus délután a Minisztertanács elnöke által előterjesztett megvitatásával munkáját. A vita valamennyi résztvevője teljes támogatásáról biztosította a beszámoló tételeit, és megelégedésüknek és szociálpolitikai feladatok összegeket az egészségvéde-' lemre. Délután több külföldi küldöttség vezetője adta át üdvözletét az NSZEP kongresszusának. Carlos Altamirano, a Chilei Szocialista Párt főtitkára köszönetet mondott az NSZEP-nek az együttes megoldásából iudul általa nyújtott internacionaki, s fő feladatának tekinti, lista támogatásért. Hangozhogv a szocialista termelés tatta, hogy a történelem megyors fejlesztésének, a haté- netét nem lehet feltartóztatkonyság emelésének, a tudo- ni, a Pinochet-junta nem kemányos-műszaki haladás rülhet.i el bukását. A harc meggyorsításának, a munka azonban kemény lesz. A termelékenységének növelése chilei nép győzelmének egyik alapján emeljék a lakosság anvagi-kulturális életszínvonalát. Számos küldött méltatta az NSZEP egészségvédelmi politikáját. Miként Horst beszámoló Klinkmann, a rostocki egyefolytatta temi klinika vezetője is mondotta. az egészségvédelem a szocialista társadalom legnemesebb feladatai közé tartozik. Ebből kiindulva fordítanak a következő öt évben nagyobb adtak hangot, hogy a párt a továbbiakban is a gazdaság- minden eddiginél PARLAMENTI KÜLDÖTTSÉGÜNK OTTAWABAN A Péter János, az országgyűlés alelnöke vezette madöntő tényezője a szocialisták és a kommunisták egysége — mondotta. A küldöttek nagy tanssal fogadták Luiz Carlos Prestesnek. a Brazil Kommunista Párt főtitkárónak azokat a szavait, hogy a Szovjetunióhoz való viszony a proletár internacionalizmus fokmérője. A IX. kongresszus szombaton délelőtt folytatja Horst Sindermann beszámolójának megvitatását. A FRANCIA BALOLDAL CSÚCSTALÁLKOZÓJA ' lengyel és román személyiségeken kívül dr. Keresztúry George Marchais, az FKP főtitkára, Francois Mitterrand. a Szocialista Párt első titkára és Róbert Fabre, a baloldali radikálisok mozténésznek, a Magyar Tudo- gaimának elnöke — pártjaik mányos Akadémia levelező küldöttségei élén — péntetagjának is odaíélték aHer- ken megbeszélést folytattak a gyar parlamenti küldöttség Dezső írónak és irodalomtörkanadai látogatásának első napján, csütörtökön a kanadai parlament két házának vezetőivel folytatott megbe- der".díjati amiért sokoldalúan Szocialista Párt székházászéléseket. James Rerome, a kanadai parlament elnöke délben ebédet adott a magyar vendégek tiszteletére. Este Gerald Laniel, a képviselőház alelnöke a küldöttség tiszteletére fogadást és díszvacsorát adott, amelyen megjelent Bora Laskin, Kaés eredményesen járult hozzá ban, Tavaly, júniu&.óta ez a német nyelvterület irodai- volt a francia baloldal vemának megismertetéséhez. DNYEPROPETROVSZK KITÜNTETÉSE • Megalapításának 200. évfordulóján Lenin-renddel nada főbírája, aki a főkor- tüntették ki Dnyepropetrovszmányzó távollétében ellátja kot. Az ukrajnai város azzal annak teendőit, valamint érdemelte ki a kitüntetést, részt vett a parlament két hoSF dolgozói tevékenyen házának számos tagja és részt vettek a forradalmi több vezető kormánytisztvi- mozgalomban, a Nagy Hon- Ivan Grisin, selő. zetőinek első csúcstalálkozója. A találkozóról kiadott közlemény szerint három párt. küldöttsége ismét leszögezte ragaszkodását a közös programhoz. SZOVJET—KÍNAI KERESKEDELMI MEGÁLLAPODÁS Pénteken, kormányküldöttség élén Pekingbe érkezett Szovjetunió védő Háború idején a német kükereskedelmi miniszterhqfasiszta betolakodók ellen lyettese és még ugyanaznap ,, , , , . . alairta Csen Csie kínai kulvivott harcban, s kimagasló kereskedelmi miniszterheeredményeket értek el a íyettessel, az 1976. évre szóaz gazdasági és kulturális épí- ló szovjet—kínai árucsereosztrák tudományos akadé- tésben. Leonyid Brezsnyev, forgalmi és fizetési megállamián kiosztották az idei Her- az SZKP KB főtitkára üd- b0ílást: Az alalró? eIoíí , Grisint fogadta L1 Csiang, der-dijakat. Az iden bolgár, vözölte a város lakóit, és to- kínai külkereskedelmi micsehszlovák, görög, jugoszláv, vábbi sikereket kívánt nekik, niszter. ÜJ HERDER-DÍJASOK Pénteken Bécsben, BÁTYAI JENŐ: Lapok a szegedi tudományés technikatörténetből 88. valósítása után egyre több elismerést értek el. és a pesterzsébeti leánygimnáziummal elnyerték a Lechner Ödön Társaság aranyérmét. Szivessy Tibor a fővárosban, vidéken és külföldön 200 kisebb-nagyobb építkezésnek volt tervező és művezető építésze. A teljesség igénye nélkül, csak a legjelentősebbeket említve, tervei alapján épült fel az FTC sporttelepe és klubháza, Kecskeméten a városi művésztelep, a kaszinó épülete. Kolozsvárott sporttelep, Törökkanizsán templom. Baján szanatórium jelzik munkássága első szakaszának jelentősebb állomásait. Tevékenységének második szakasza 1914 és 1945 közötti évekre tevődik. Ekkor készült el tervei alapján Budapesten a Fórum (ma Puskin) mozi belső kialakítása, majd az Uránia mozi átépítése. Szintén ebben az időben épültek a Gorkij fasori bérházcsoportjai és a Naphegyen családi házai. Szolnokra a hitelbank épületét, Szentgotthárdra az iskolaszanatóriumot tervezte. Szivessy készítette a New York-palota átépítési, továbbá a szegedi hűtőház és baromfitelep kivitelezési terveit. Igényes és jónevű festőművészeknek, Lux Eleknek és Márffy Ödönnek műteremházakat alkotott. Élete harmadik szakaszában, 1945 után bekapcsolódott a főváros újjáépítésébe. A kissé mát előrehaladott korú szakember fiatalos lendülettel S'iressy Tibor, századunk egyik legtermékenyebb építésze Szegeden született, 1884. szeptember 24-én. Alapfokú és középiskolai tanulmányait itt, szülővárosában végezte. Igen jó rajzkészsége és a századforduló körüli építkezések aránya érdeklődését az építészet felé irányították. A piarista gimnáziumban szerzett érettségi bizonyítványóval 1902-ben a budapesti műegyetemre iratkozott be, de egy év múlva Berlinbe ment, és a charlottenburgi építészeti főiskolán szerzett oklevelet 1907-ben. Ezután két éven keresztül berlini és budapesti építészeti irodákban dolgozott. Saját irodáját 1909-ben nyitotta meg, amely 40 éven át állott fenn. Építészeti tevékenységének első lépéseitől kezdve nagyon tartalmas életútján mindvégig a Lechner Ödön szellemében fogant új formák keresésének útján haladt, bár ifjú éveiben Lechner Ödön még barokkos, rokokó-reneszánsz elemekkel kialakított szegedi városházát csodálta. A kiváló felkészültségű szakember mégis az új formanyelv megteremtésének lett küzdőtársa, és ennek jegvében társult két alkalommal is, előbb 1909 és 1916, majd 1925 és 1932 között Schulek Frigyes igen jónevű tanítványával, Jánszky Bélával. Közös irodájukban egymás után tervezték meg magyar jellegű épületeiket, nemegyszer Loó& Károly, véleményét-is kikérve. Terveik meg- készítette a volt Kúria, a Magyar Tudományos Akadémia, a Nemzeti Színház, az Alfa mozi és még 10—15 bérház helyreállítási terveit. E nagy munkák befejezését követően, 1949-ben az Általános Épülettervező Vállalatnál irányító tervezőként helyezkedett el, és itt működött egészen 1959-ig, amikor 75 éves korában nyugdíjba vonult. Szivessy Tibor tervezői és építőművészi tevékenysége mellett jeles szakirodalmi munkásságot is kifejtett. Szakmai egyesületekben évtizedeken át vezető szerepet vállalt, hogy az eklektika stíluskeresésének minél nagyobb fórumot találjon. A felszabadulás utáni megújuló magyar építőművészeti élet megteremtésében is szerepet játszott, és ennek a szervező munkának eredményeképpen Kozma Lajossal és Fischer Józseffel közösen hozták létre a Magyar Építőművészek Szövetségét. Budapesten halt meg 1963-ban, 79 éves korában. Emerczy Pál vasúti mérnök 1857-ben szülétett Pozsonyban. Középiskolai tanulmányainak szülővárosában tett eleget, majd a bécsi műszaki egyetemen szerzett mérnöki oklevelet, 1879-ben. Szegedre 1889-ben került, és a MÁV-nál mérnöki beosztásban helyezkedett el. Innen Hatvanba helyezték, ahol közel tíz évig fűtőházi szolgálatot látott el. Innen helyezték vissza Szegedre, most már főmérnöki beosztásba, és egyben a fűtőház főnöke lett. Jó felkészültségű mérnök volt, a műszaki fejlesztést mindennél fontosabbnak tartotta, és több újszerű megoldást vezetett be szolgálati állomásain. Érdemeit elismerték, és több magas kitüntetésben részesítették. Fiatalon 48 éves korában hunyt el, 1905-ben. (Folytatjuk-)