Délmagyarország, 1976. május (66. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-21 / 119. szám

5 Péntek, 1976. május 21. Könyvünnep előtt Mindenki jól emlékszik a tavalyi mozgalmas, hangulatos könyvutcára. A különösen érdekes író-olvasó találkozók, irodalmi estek emlékét is könnyű felidézni. Kicsit hitetlenkedünk, lehet még valami újat kitalálni? Az ünnepi könyvhét programját böngészve megbizonyosodhatunk: a tavalyi ötletek újakat szültek, az egy évvel ezelőtti hasznos kezdeményezések sokakat arra késztettek, hogy az eddiginél lelkesebben vegyék ki részüket a könyvünnep előkészületeiből. Még nem csalogatnak a kötetektől tarkálló pavilonok, a Kárász utcát megpezsdítő ünnepi sürgés-forgás is várat magára, egyelőre a cseppet sem látványos munkákon a sor. A városi tanács vb művelődésügyi osztályán már rögzítették a programot, egyeztették az eseményeket, egyszóval azon fáradoznak, hogy a május 29-i ünnepélyes megnyitóra minden készen álljon. Soha ennyien nem serénykedtek azért, hogy a könyvhét szegedi ünnepe idén minden eddigin túltegyen. S ez nem valamiféle szellemi virtuskodás, hangzatos frázisbomba, igazságát hitelesíti: elsősorban a tartalomra, s nem a külsőségekre vonatkozik. Bizonyára az avatatlan szemlélő is észreveszi, a könyvhét idei lobogójára e hármas jelszó ' kívánkozik : az olvasó népért, a munká"sok, a fiatalok művelődéséért. A szándék valóra váltásáért idén a művelődésügyi osztály s a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat a szakszervezettel, az üzemekkel, az iskolákkal, a KISZszel, az úttörőelnökséggel karöltve szervezte a programokat. Ki-ki magáénak érzi a könyvünnep ügyét, s tesz meg a sikerért mindent, ami erejéből futja. Az általánosságoknál talán többet mond néhány példa. A 600. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet tanárai és diákjai társadalmi munkában hat új pavilont készítettek, így a könyvutca 15 házikója külsőre is tetszetősebb lesz A köteteket mindenütt az üzemek szocialista brigádjainak tagjai kínálják. Keresetük ugyancsak könyvre „váltó, zik", az árusításért járó fizetséget a brigádkönyvtár gazdagítására ajánlják. A közös könyvsarkok s az egyéni gyűjtemények gyarapításához a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat is hozzásegít. Üjdonság lesz még: a könyvutca pavilonjai ezúttal nem a kiadók nevét viselik cégérükön. Tematika szerint kínálják a portékát, bárki könnyen áttekintheti, milyen új művekkel gazdagodott a szép-, az ifjúsági irodalom, a társadalomtudományok, a szakirodalom, vagy a művészetek köre; a zeneszeretőket is külön pavilon várja. A könyvhét központi rendezvénye a május 31_i irodalmi est, melynek a Bartók Béla Művelődési Központ ad otthont. Az est ven-, dégei Sőtér István és Tóth Béla, a műveikből Válogatott részleteket neves fővárosi művészek szólaltatják meg. Az ünnep eseményeinek sorába üzemekben, iskolákban, művelődési házakban, klubokban meghirdetett író-olvasó találkozók, könyvről szóló vetélkedők kapcsolódnak. A könyvutcán ugyancsak ki-ki megtalálhatja az érdeklődésének megfelelő szórakozást, megnézheti többek között a Minerva, a Tömörkény Irodalmi Színpad, a vasútforgalmi szakközépiskola „utca-színházi" produkcióját. Látványosnak ígérkezik a gyermeknapi díszszemlébe illeszkedő könyvkarnevál, a gyermek népi együttesek és a tápéi táncegyüttes felvonulása. L.Zs. Kölnben daloltak Jól két hetet töltött Kölnben a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola kórusa. Tavaly jártak Szegeden a Rajnai Pedagógiai Főiskola tanárai és hallgatói, a főiskolán tanulmányozták a Kodály-módszer oktatását, hospitáltak a gyakorló általános iskolában, a Tömörkény gimnázium énekkaránál, valamint a Szakszervezeték Altalános Munkáskórusánál. Viszontlátogatásra utaztak tehát most a szegedi főiskolások, s a lányokat elkísérte a karmester, dr. Mihálka György mellett a főigazgatóság főelőadója, Kiss Judit, valamint az ének-zene tanszék művésztanárai, Szabó Orsolya és Szabady Józsefné; mindketten fölléptek koncerteken is (Szabadyné például Szatmári Géza egyik dalát ls énekelte). A szegedi küldöttség előadásokat hallgatott Kölnben, s dr. Mihálka György is tartott előadásokat, a magyar zenepadagógia hazai és nemzetközi jelentőségéről, valamint a hangképzés és a kórus vezényléstechnika összhangjáról. | A tapasztalatokról beszélgettünk dr. Mihálka György főiskolai docenssel: — Ami meglepett bennünket. zeneoktatásunk az értelmi nevelés módszerén alapul, efelől közelítenek a zenéhez, inkább tanulják a különböző stílusokat, irányzatokat, semmint énekelnek. Természetesen a tánczene is szerepel az órarendekben, hiszen nagy hatása van az ifjúságra, nem térhetnek ki előle. Egységes tantervük nincs, általában azt tanítják a tanárok, amit akarnak, és úgy tanítják, ahogyan akarják. Hiányos az ellenőrzés is, de a hallgatók rendkívül fegyelmezettek, koncetráltak. Így miközben alaposan ismerik a zenét, gyakran előfordul, hogy hamisan énekelnek. Zeneoktatásuk jelenlegi állapotát maguk sem egyértelműen ítélik meg, s többen változtatni szeretnének rajta, így dr. Rudolf Klinghammer és dr. Reínhold Weyer, a főiskola oktatói, könyv alakban összegezték többek között a reformmal kapcsolatos elképzeléseiket is. — Gondolom, több koncertet is adtak. — A kölni dómban rögtönzött kis hangversenyünk csak amolyan kedvcsináló volt. Fölléptünk a rodenkircheni városrész iskolájában, a Rajnai Pedagógiai Főiskolán, s közös koncertet adtunk a Wesseling gyár jubileumi ünnepségén, több mint ezer ember előtt, a helyi énekkarral, s az összesített kórust Klinghammer vezényelte. Négy óráig készült felvétel együttesünkkel a kölni rádióban, a tiszta műsoridőt 30 percesre tervezték, 70 percesre bővült. Műsorainkon a reneszánsz és barokk muzsika mellett a romantikusok (Schubert, Schuman, Brahms) művei, valamint századunk zenéje szerepelt, természetesen több magyar kompozíció, Bartók, Kodály, Farkas Ferenc, Szőnyi Erzsébet, Balázs Árpád, Karai József alkotásai: a Bárdos műveknek (Magas a rutafa, Túrót eszik a cigány) óriási sikere volt. Kirándulásaink során eljutottunk a bonni Beethoven házba is. Hazatérve pedig megtudtuk, kórusunkat Kiváló Együttes címmel tüntették ki — elsőként a főiskolai együttesek közül. S hogy milyen jó hatást tett az együttesre ez az út, mutatja, a nyári szünetben önként ajánlják fel az énekesek, hogy közreműködnek egy szegedi dómkoncerten. N. I. Pécsiek az operai találkozón Huszár Klára rendező A bűvös vadászról A jövő heti szegedi operafesztiválon a Pécsi Nemzeti Színház társulata Breitner Tamás vezényletével Weber operáját mutatja be, A bűvös vadászt. A pécsiek előadásának rendezője, Huszár Klára, így nyilatkozik a produkcióról : — A bűvös vadász végletesen romantikus mű. A vele való munkára elsősorban a kíváncsiság serkentett: hogyan tudok megbirkózni olyan munkával, mely számomra feladat, nem pedig természetes művészi megnyilatkozás. Másodsorban a zene inspirált. Alighogy foglalkozni kezdtem vele, megbűvölt; egyre jobban magával ragadott. Irigyeltem a karmestert, mert a szövegkönyvvel sehogysem tudtam megbarátkozni. A rendező számára pedig — még akkor is, ha az illető operarendező és munkájának alapanyaga a zene — meder a szöveg, melyben a zene érzelmi és indulati erőit kibonthatja. A zene egyre ismerősebbé is vált számomra, egyre nyilvánvalóbbá, hogy milyem mély és erős kapcsolat fűzi elődeihez, elsősorban Beethovenhez, de még Mozarthoz is. A Fidelióval való közeli rokonsága teljesen egyértelmű, de a Varázsfuvolához is több szállal kapcsolódik, s ez a rokonság adta kulcs nyitotta meg számomra az utat, melyen a mű színpadi megvalósításához jutottam. — Meggyőződésem, hogy a művet, színpadi megjelenítésében sem szabad megfosztani romantikájától. De ennek egy ma megemészthetőbb, és a magam számára járhatóbb útját választottam: a mese stilizációját Weber zenéjének főszereplője a természet; a német erdő. Szelíd nyugalmának és démoni erejének állandóan vibráló kettőssége, emberi sorsok és lelkiállapotok vetülete. A Pécsi Nemzeti Színház jelenlegi előadásában reális, de bizonyos mértékig leegyszerűsített színpadi keretben, korszerű vetítés stilizációja teremti meg awtermészetet és egyben a lelkiállapotot. Ez ad vibráló, változó hátteret az énekes színészeknek. — A főszemélyek közül az egyik — Gáspár — az abszolút rossz megtestesítője, Agátha az abszolút jóé. Max kettőjük között tévelyeg, s már-már elbukik a babonák hálójában. Max és Agátha zenei szövete rendkívül végletes, az intim szféra és a démoni-drámai egymás mellett jelennek meg áriáikban. Schubert-dalt és Verdi-áriát kell előadniuk egy zenei egységen belül. Jellemformálásukat ez a végletesség határozza meg. Legérdekesebb volt számomra a darab egyik csúcsjelenetének, az „Ördögárok" képnek színpadra állítása. Ez a jelenet drámai szimfonikus költemény. Az első ütemek kozmikus nyugalma válik démoni viharrá. Ez a vihar kíséri Gáspárt és Maxot, akik a Sátán segítségével hét bűvös golyót öntenek. Amilyen hátborzongató a zene, olyan szinte megmosolyognivalóan korszerűtlen a történet vadromantikája. Kinyíló koporsók és megszólaló szellemek képi hatáseszközeivel nem akartam és nem is tudtam élni. Még a golyóöntés aktusát sem ^voltam képes a maga dologi realitásában színre vinni. Tovább kellett lépnem a stilizálás irányában: táncosok személyesítik meg a megvadult természetet. Általuk történik minden, még a bűvös golyókat is ők hozzák létre. Így a jelenet vége a természet által majdnem letiport ember szabadulását és eszméléséfc fejezi ki. — Ahányan nézünk valamit, annyiféleképpen nézzük. Nekem A bűvös vadász így mutatkozott. A Varázsfuvola és Fidelio trambulinjáról ugrottam bele a számomra ismeretlen mély vízbe. Amit a kievickélés után a felszínre tudtam hozni, az(/ magam is megszerettem. Remélem, a közönség is így lesz vele. Rozsnyay Mátyásemlékverseny A nem szakmabeli általában úgy képzeli el a gyógyszerész munkáját, hogy áll a patikamérleg előtt, és vegyszereket méricskél egy előírt recept szerint. A Juhász Gyula Művelődési Központban tegnap, csütörtökön reggel kezdődött Rozsnyay Mátyás-emlékverseny azonban mást bizonyít: a fiatal gyógyszerészek tudományos kutatásait szemlélteti a tizenkettedik alkalommal Szegeden megrendezett előadóverseny. Az átlagos gyógyszertári laboratóriumban elvégezhető kísérletekről adnak számot a fiatal gyógyszerészek. A huszonkilenc előadást a kétnapos versenyen 150 gyógyszerész hallgatja végig, akik az ország minden részéből érkeztek. Köztük vannak a gyógyszerkutatás országos intézményeinek vezetői ls. A tudományos előadóverseny résztvevőit a tegnapi megnyitón többek között Szabó G. László, a megyei tanács mb. elnökhelyettese és dr. Kedvessy György egyetemi tanár, a SZOTE gyógyszerészkarának dékánja köszöntötte. A fiatal kutatók előadóversenye ma, pénteken este ünnepélyes eredményhirdetéssel fejeződik be. Bemutató után Beszélgetés Kertész Ákossal Biztosítási feltételek nyugdíjasoknak Rögtönzött hangverseny a kölni dómban A nyugdíjas és a nyugdíj előtt álló ügyfelek érdekében az Állami Biztosító megállapodást kötött a Nyugdíjfolyósító Igazgatósággal, hogy — az érdekeltek írásbeli megbízása alapján — a nyugdíjból vonják le a havonta esedékes biztosítási díjat. E megállapodás alapján először áprilisban BácsKiskun, Borsod, Csongrád, Fejér, Győr, Heves, Komárom, Pest, Szolnok és Veszprém megye nyugdíjasai fizették be ilyen módon biztosítási összegüket a nyugd íj j áran dós ágból. Az egyszerűsített ügyintézéssel egyidejűleg megszüntették a szóban forgó megyékben a biztosítási díjak személyes beszedését. Kedvező, hogy azok az ügyfelek, akik eddig évente egy összegben fizették a díjat, 1976 januárjában már csak egy negyedévet fiaettek a biztosítónak. Azt követően a nyugdíj járandóságból vonják le a havi részleteket. Mindazok, akiknek biztosítása alapján kártérítés jár, igényük bejelentésekor az utolsó nyugdíjszelvény bemutatásával igazolhatják biztosításuk érvényességét Ha levélben jelentik be kárigényüket, akkor is közölniük kell a nyugdíjtörzsszámot és azt, hogy a díjat a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság útján fizetik. Azok a nyugdíjasok, akik eddig még nem adtak megbízást a díj befizetésére nyugdijuk levonásából, , azok saját érdekükben mielőbb teljesítsék megbízatásukat. az Állami Biztosító illetékes fiókjánál. Az új díjkifizetési rendszer célja — amely közel százezer nyugdíjast érint —, hogy a díjkifizetés elmulasztása miatt ne érje anyagi hátrány a segítségre szorulókat. Az egri ősbemutató után a Szegedi Nemzeti Színház is bemutatta Kertész Akos Sziklafal című drámáját. A premier után beszélgettünk a szerzővel. — Ügy érzem, nem fontos ebben a darabban Kassai Kornél személye — mondja Kertész Ákos. — Sokkal inkább érdekelt engem a más és más szerepben élő nők egymáshoz fűződő kapcsola| ta, ezen keresztül az, ahogyan a férfivel éltek, ahogyan hozzá kötődtek. Kornél | figurája csak ürügy. Lehetőséget ad a mai emberi kapcsolatok boncolgatására. ' — Az ősbemutató után már lemérhető, hogyan fogadta a közönség a darabot... — Nehéz a saját munkámról, a színre állításról beszélnem. Az eddig hozzám eljutott vélemények szerint megértették, amit mondani akartam. — Miért negatív példákkal mutatja meg az ideális férfinő kapcsolat lehetséges öszszetevőit? — Nem hiszem, hogy ezek negatív példák. Én minden ember által megélt, vagy megélhető problémát látok a nők egymáshoz és a férfihoz fűződő viszonyában. Mindenesetre nem volt szándékom csak negatívumokat felsorakoztatni. — Anna, a második feleU'Cff, akit Martin Márta keltett életre, nem annyira földön járó, gyakorlatias üzletasszony, inkább társasági nagyasszony. A szöveg alapján nehéz elképzelni, hogy ilyen szintre fejlődhetett Anna. — Anna maga harcolt ki magának mindent, bármilyet árat kellett is fizetni. A semmiből indult, valóban mindig megmarad közönséges üzletasszonynak, nem emelkedhet önmaga fölé. Ha a közönség másként értékeli Martin Márta Annáját, az a szerepfelfogás sajátosságából ered. — A szegedi tolmácsolás visszaadta-e a szerző elképzeléseit? — Kissé lesüllyedt a dráma a realitás szintjére, néha a naturális megfogalmazásig. Ennél többet akartam mondani, föléhelyezni a mondanivalómat a történésnek. Nem tudom, milyen alkotói átértékelés miatt vesztette el a darab az általánosabb érvényű mondanivalóját. — Eddigi művei, a Makra, a Névnap először könyv alakban láttak napvilágot, csak aztán kerültek színpadra. A Sziklafalnál a színpadot illette az elsőbbség. A könyvesboltokban megtalálhatjuk-e majd a kötetet? — Nem tudom. Szeretném, de egyelőre vannak akadályai. Honti Katalin