Délmagyarország, 1976. május (66. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-18 / 116. szám

3 Kedd, 1976. május 1$. J&i; RAOIOTIIEH ÜTTÖRÖ-TALALKOZÖ MOSZKVÁBAN Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára táviratban üdvözölte a szovjet úttörővezetők hétfőn Moszkvában megnyílt össz-szövetségi találkozóját, amelyen mintegy 1200-an vesznek részt. A FRANCIA ELNÖK WASHINGTONBAN Hétfőn délután megérkezett az amerikai fővárosba Giscard D'Estaíng francia államfő, A francia elnököt, aki a Concorde szuperszónikus utasszállító repülőgéppel tette meg a Párizs— Washington távolságot, az amerikai főváros közvetlen közelében levő Andrews légitámaszponton Gerald Ford amerikai elnök és más magas rangú amerikai személyiségek fogadták. AZEVEDO IS INDUL AZ ELNÖKVÁLASZTÁSON Jósé Pinheiro de Azevedo tengernagy, portugál miniszterelnök kijelentette, hogy indul a június 27-re kitűzött portugál elnökválasztáson. A Portugál Szocialista Pártnak egyedül kell kormányoznia, mert máskülönben szakadás következik be a páH soraiban — mondotta Mario Soares, a PSZP vezetője. Azzal kapcsolatosan, hogy a szocialisták Eanes tábornoknak, a szárazföldi erők vezérkari főnökének elnökjelöltségét támogatják, kijelentette: „A PSZP-nek szüksége van a szocialisták és a katonák közti szövetségre a még fiatal demokrácia stabilizálása céljából, még akkor is, ha egy szocialista, vagy egy a szocialisták által támogatott polgári jelölt a jelenlegi helyzetben talán -többséget szerezne a választásokon". TÜNTETÉS BILBAÖBAN A spanyol belügyminisztérium betiltotta azt a tüntetést, amelyet a spanyol Francoísta Veteránok Szövetsége elnevezésű jobboldali szervezet május 20-án akart megrendezni Madridban. A több mint 500 ezer főt tömörítő szövetség a tervezett megmozduláson részben Franco tábornok halálának féléves fordulójáról kívánt megemlékezni, míg a fő cél azonban a spanyc^ kormány reformtervei elleni tiltakozás lett volna. Bilbao több ezer lakosa tüntetett vasárnap a késő esti órákban. A nagyszabású megmozdulás résztvevői amnesztiát követeltek a politikai foglyok számára. Arra szólították fel a hatóságokat, hogy engedélyezzék a visszatérést mindazok számára, akiknek politikai okokból kellett elhagyniuk az országot. AZ EGK ÉS AZ OLASZ KOMMUNISTÁK Altiero Spínelli, az Európai Gazdasági Közösség bizottságának olasz alelnöke, aki független jelöltként a kommunista listán indul az olasz képviselőválasztáson, a választási kampány idején ' nem vesz részt a bizottság tevékenységében, azonban nem mondott le tisztéről. Teendőit ideiglenesen a bizottság más tagjai veszik át. Spínelli a testület zárt ülésén, hétfőn kérte átmeneti felmentését, a választási kampányra hivatkozva. Hasonló eset korábban már többször is előfordult: az EGK bizottságának számos más tagja is indult országa parlamenti választásán, és arra is volt példa, hogy sikertelen kísérlete után viszszatert közöspiaci funkciójába. Spínelli hétfőn Brüszszelben külön sajtókonferencián indokolta meg elhatározását. Az EGK bizottságának alelnöke újból kijelentette: az olasz gazdaság és politika súlyos problémáit nem lehet a kommunisták közvetlen részvétele nélkül megoldani, ugyanakkor a gazdasági közösségnek nincs mitől tartania, ha az Olasz Kommunista Part bekapcsolódik a kormányzat munTárgyalások és harcok Libanonban Kongresszus Berlinben Líbiai—palesztinai—szíriai hármas találkozót tartottak szombaton este Damaszkuszban. Az ötórás eszmecserén jelen volt Dzsallud líbiai miniszterelnök, aki délután érkezett Damaszkuszba; Arafat, a PFSZ VB elnöke; Szalah Khalaf, Araíat munkatársa, az L'Fatah KB tagja; szíriai részről pedig Ajubi miniszterelnök és Khaddam külügyminiszter. A találkozó részvevőit a késő esti órákban fogadta Asszad szíriai államfő. Hétfőn folytatódtak a tüzérségi összecsapások Bejrutban és a libanoni fővárostól keletre levő hegyvidéken. A diplomáciai „hadszintéren" hétfőn délután az egyetlen esemény Dzsallud líbiai miniszterelnök beiruti megbeszéléssorozata. A líbiai kormányfő — aki előző nap Damaszkuszban Asszad szíriai elnökkel és Jasszer Arafattal, a BFSZ VB elnökével tárgyalt — a libanoni fővárosban találkozott Rasid Karami miniszterelnökkel, Kamai Dzumblattal a libanoni baloldali erők vezetőjével, továbbá a siita él a szunita mohamedán csoportok vallási vezetőivel. Az APN hírügynökség ismerteti a libanoni baloldalhoz közel álló politikai körök véleményét: amely szerint a katonai konfrontáció újabb eszkalációja mögött a reakciós köröknek az a kísérlete áll. hogy lehetőleg elhúzzák Frangié végleges lemondását, és külföldi csapatok bevonásával „nemzetközi üggyé" alakítsák a libanoni válságot Közéleti napló HAZAÉRKEZETT FRANCIAORSZÁGBÓL GASPAR SÁNDOR Gáspár Sándornak, az (CGT) meghívására FranciaMSZMP Politikai Bizottsága országban járt magyar szaktagjának, a SZOT főtitkárá- szervezeti küldöttség vasárnak vezetésével a Francia nap este hazaérkezett BudaÁltalános Munkás Szövetség pestre. MOSZKVAI PARTKÜLDÖTTSÉG BUDAPESTEN Igor Nyikolajevlcs Pono- zottságának delegációja. A marjov, a moszkvai pártbt- küldöttség az MSZMP buzottság titkárának vezetésé- dapesti bizottságának meghível hétfőn Budapestre érke- vására hat napot tölt a mazett az SZKP moszkvai bi- gyar fővárosban. SZÉPVÖLGYI ZOLTÁN JAPÁNBAN Hétfőn Tokióba érkezett udvariassági látogatást tett Budapest fővárosi tanácsá- Jamamura Hisasinál, a tokiói nak küldöttsége, élén Szép- prefekturális tanács elnökévölgyi Zoltánnal, a fővárosi nél és Minőbe Ribkicsinél, a tanács elnökével. A nap fo- tokiói kormányzó polgárlyamán a magyar küldöttség mesternél. PARLAMENTI BIZOTTSÁGOK ÜLÉSE Hétfőn az Országházban tó, az Országos Tervhivatal együttes ülést tartott — dr. elnökhelyettese, Kovács GyuBognár József és Palkó San- la külkereskedelmi miniszdor elnökletével — az országgyűlés terv- és költségterhelyettes és Vincze Imre pénzügyminiszter-helyetvetési, valamint kereskedel- tes. A vitában felszólalt Sasi mi bizottsága. Az ülésen Kálmán, dr. Szabó Kálmán, részt vett Inokai János, az Horváth Lajos, Bollók Jóorszá egy ülés alelnöke is. A ysefné, Técsi János, Inokai két bizottság a világpiaci János, Radnóti László, SS közgazdasági'ten- "o-ú László, dr. Kovács nivalókat vitatta meg. Tájé- Gábor, Antal Imre, Nagypakoztatót tartott dr. Gadó Ot- taki Imre képviselő. P

olitikai életének jelentős állomásához érkezik az NDK: május 18. és 22. között tartják a Német Szocialista Egységpárt IX. kongresszusát. Mérleget készítenek a legutóbbi tanácskozás óta eltelt időszakról, és kitűzik a következő öt év alatt elérendő célokat. S még előbbre is tekintenek az időben: elfogadják a párt új programját. A most érvényben levőt, amely 1963ban lépett életbe, túlhaladta a történelem, az NDK minden szempontból magasabb osztályba lépett. Különösen az utóbbi öt esztendőre mondható ez el. A VIII. kongresszust 1971ben tartották, és ettől kezdve napjainkig az NDK fejlődésének legsikeresebb, legegyenletesebb szakaszának lehettünk tanúi. Bátran használhatjuk a „leg"-eket, a tények alátámasztják ezt a fokozást. Minden eddiginél átfogóbb szociális programot hirdettek és valósítottak meg. Félmillió lakás építését tűzték ki célul, és több mint 600 ezer készült el: a dolgozók szabadságideje tizenöt napról tizennyolcra, emelkedett., csaknem négymillióan kaptak érezhető béremelést. Elégedettek lehetnek a nyugdíjasok i», az államalapítás óta most emelkedett legnagyobb mértékben jövedelmük. Az állam és a társadalom nagy figyelemmel fordult a fiatalok, a házasok és a sokgyermekes családok felé. Intézkedések egész sorával könnyítették meg a tanulást. a szakmai fejlődést és a családalapítást. A

szociális és a gazdasági feladatokat szo. ros összefüggésben kell vizsgálni ez a^ elv valósággá lett ebben a periódusban. Az elv magyarázatául idézzük a Leuna vegyiművek párttitkárának szavait, amelyek a Magyar Televízió egyik riportfilmjében hangzottak el az NSZEP IX. kongresszusát megelőző napokban: „Ha az emberektől megköveteljük a jó munkát, akkor gondoskodni kell kulturált élet- és munkakörülményeikről ls." S valóban, a mérleg mindkét serpenyőjébe kerültek súlyok. Minden eddigi közül ezt az ötéves tervet hajtották végre a legfolyamatosabban, alegcéltudatosabban és a 'legsikeresebben. Hasonlóan, sőt talán még látványosabban sikeresnek mondható ez az időszak a külpolitika szempontiából, öt esztendővel ezelőtt még küzdeniük kellett az országot körülvevő nemzetközi elszigetelés,' a hidegháború e maradványa ellen. Az NSZEP VIII. kongresszusa leszögezte, hogy a nemzetközi enyhülés az NDK elsőrendű nemzeti érdeke. Kimondták, hogy minden tőlük telhetőt megtesznek az európai biztonsági értekezlet összehívásáért. szorgalmazzák az. NDK felvételét az. ENSZ-be és azt, hogy a világ valamennyi kormánya fölvegye a szocialista német állammal a diplomáciai kapcsolatot, hogy normalizálódjanak kapcsolataik a másik német állammal és Nyugat-Berlinnel. És mi történt azóta? Valamennyi cél megvalósult. Szétpattant a blokád pántja, az NDK ma elismert, nagy nemzetközi tekintélynek örvendő ország. Berlinben közvetve vagy közvetlenül több mint száz állam képviselteti magát és a Lipcsei Vásár résztvevőinek érdeklődése jelzi, hogy olyan állammal van dolgunk, amely az ipari termelés tekintetében a világon a tizedik helyen áll. A mérleg elkészítése után a IX. kongresszus részletesen meghatározza majd a következő évek tennivalóit: kijelöli a fejlett szocialista társadalom további építésének útját. Az eddig közzétett dokumentumok arra vallanak, hogy az új kongresszus határozatai az eddigiek szerves folytatását alkotják majd. F

olytatják azt, ami bevált, ami oly sok SÍJ kert hozott — természetesen magasabb szintre emelve, a mind nagyobb követelményeket támasztó kor és az emberek növekvő igényeinek megfelelően. Meleg érdeklődéssel tekintünk aa NSZEP IX. kongresszusa elé. Nemcsak azért tesszük ezt, mert a meggyőző eredmények elismerést keltenek, hanem azért is, mert nyilvánvaló, hogy a szocialista közösség egyik fontos, testvéri országának fejlődéséről, erősödéséről tesz majd tanúságot. Megérkeztek a küldöttségek Berlinben ma, kedden öszszeül a NSZEP IX. kongresszusa. Hétfőn egymást követően érkeztek a NDK fővárosába a kommunista és munkáspártok s a nemzeti demokratikus mozgalmak küldöttségei, hogy vendégként résztvegyenek a tanácskozáson. A kongresszust nagy nemzetközi érdeklődés előzi meg. Erre mutat, hogy eddig 52 ország 500 újságírója akkreditáltatta magát a kongreszszus sajtóközpontjában. Hétfőn a délelőtti órákban megérkezett Berlinbe az SZKP-nak az NSZEP IX. kongresszusa munkájában résztvevő küldöttsége. A delegációt Mihail Szuszlov, az SZKP PB tagja, a KB titkára vezeti. A szovjet vendégeket Erich Honecker, az NSZEP KB első titkára, Willy Stoph, az Államtanács elnöke és Horst Sindermann miniszterelnök fogadta. Az NSZEP kongresszusára további pártküldöttségek érkeztek. A bolgár delegációt Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, a csehszlovák pártküldöttséget dr. Gustáv Husák, a CSKB KB főtitkára, a lengyel pártküldöttséget Edward Gierek, a LEMP KB első titkára vezeti, a Román Kommunista Párt küldöttségének vezetője pedig Ilike Verdet, a Román KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a Közpőnti Bizottság titkára. BÁTYAI JENŐ: Lapok a szegedi tudományés technikatörténetből illlÉÉTtl "i "iit)» 84. Több mint 140 éve annak, hogy hazánkban is felvetődött az önkéntes tűzoltóságok létrehozásának gondolata. E gondolatok megvalósulásának jegyében, világviszonylatban is az első között alakult meg Aradon Magyarország első önkéntes tüzoltókara, 1835-ben. A szabadságharc bukása után azonban hosszabb szünet következett, mert a kormányzat politikai bizalmatlansága és elutasító magatartása miatt a következő csak 18S6ban jött létre, Sopronban, Soproni Torna- és Tűzoltóegyesület néven. A tüzoltóegyesületek létrejötte előtt, a középkorban, városaink a tűzoltást a céhekre bízták. A fecskendő kezelése rendszerint az ácsok feladata volt. Minden céh, nagyságához képest, köteles volt vödröket, illetve fecskendőket beszerezni, és minden kijelölt céhmester, legényeivel együtt, tűz esetén az oltásban részt venni. Az első tűzrondészotl rendelkezést II. József császár adta ki. E rendelet olyan alapvető igazságokat tartalmaz, amelyeket alapjaiban ma is helyesnek tarthatunk. A céhek mellett sok helyen a népesebb iskolák diákjait is bevonták a tűzoltói teendők elvégzésébe. így jöttek létre híres diáktüzoltóságok Debrecenben, Hódmezővásárhelyen, Nagyszombaton, Eperjesen, Sárospatakon és még több diákvárosban. A technika rohamosabb fejlődése során a céhek ellen nemcsak az ipar gyakorlása, hanem a tűzoltói ténykedés terén is egyre több panasz merült fel. A létrejövő nagyobb ipartelepek is önálló tűzoltócsapatokat hoztak létre országszerte, hogy mentesítsék a céheket a tűzoltási kötelezettség alól. Az ország első tüzoltókara annak köszönhette létrejöttét, hogy 1835. augusztus 27-én Arad főterén Bujanovics kereskedő háza kigyulladt A ^bé* padlásán bét mázsa puskapart tároltak, aminek felrobbanása veszélybe dönthette volna az egesz várost. Rítt József kalaposmester bátor tarsaival biztonságos helyre hordta a puskaport, és így megelőzte a katasztrófát. A tűz után tizenharmadmagaval, a tanács szentesítésével, megalapította az első tüzoUótársulatot. A kiegyezést követően egymás után alakultak az önkéntes tűzoltóságok, és számuk 1880-ra elérte az 1761-et. A szegedi önkéntes tűzoltóság 1881. évi megalakulását hosszas küzdelem előzte meg. A város vezétől már a hatvanas években gondoltak felállítására, ami azonban a hetvenes években sem valósult meg. Csak a rekonstrukciós építkezések során merült fel ismét a gondolat, hogy az újonnan épülő értékeiket hozzáértő szakgárdával kell megvédeni tüz esetén. A szegedi önkéntes tűzoltóság megalakítását az 1871-ben létrehívott Magyar Országos Tűzoltó Szövetség is nagymértékben támogatta. A Szegedi önkéntes Tűzoltóegylet 1881-ben 62 taggal alakult meg. Szluha Ágoston, majd 1884-től Rainer József elnöklete alatt működött. Első főparancsnokuk Nigrrnyi Pál volt. akit Juranovits Ferenc, majd Molnár Elemér követett. További parancsnokok a múlt században a szegedi tűzoltóság élén: Kispál Sándor, id. Ottovay Károly és Brettner Ernő. A tűzoltóegylct taglétszáma a századfordulón már meghaladta a 200 főt. Előbb minden területen saját maguk választotta egyenruhában jártak, majd 1896-ban egységesítették öltözéküket. A legénység ruházata a következő volt: a zubbony sötétkék posztóból vagy fehér csíkos kék vászonból készült, bő szabású, álló gallérral, amelyet vörös teveszőrzsinór szegélyezett. A zubbony mellén két, zsebfedővel ellátott zseb volt, öt domború, sima, sárga fémgombbal gombolták. A nadrág a zubbonyhoz hasonló színű sötétkék posztóbői vagy fehér sávolyvászonból készült. Téli időszakra félcombig érő köpenyt rendszeresítettek. 1893-től kezdve a szegedi tűzoltók is részt vettek az országos versenyeken, és 1896-ban a négykerekű mozdony fecskendő iskolafelszerelésével második és kötélereszkedésben első helyen végeztek, de a későbbi versenyeken is mindig több számban helyezőitek voltak a szegediek. A 6. országos versenyt, 1905-ben, Szegeden rendezték meg. Az 1904-ben tartott III. nemzetközi kongreszszusok kapcsán születtek meg azok a határozatok, amelyek végrehajtására a gőzmalmokban és nagyobb gyárakban magán tűzoltóságokat kellett szervezni, a színházi díszletek és előadások tűzvédelmét, és az egész országra kiterjedő tűzjelző szolgálatot meg kellett oldani. A szegedi tűzoltóság főparancsnoka a húszas években Papp Ferenc, alparancsnoka Horváth István volt. A felszabadulást követően, 1945-ben megszüntették az önkéntes tűzoltótestületeket, ugyanakkor köteleztek minden községet, megyét és várost, hogy tűzoltóságot tartson fenn. Az állami tűzoltóság új megszervezésére 1948-ban került sor. majd a minden évben megrendezett tűzoltóversenyek országszerte társadalmi eseménnyé váltak. Az állami tűzoltóság mellett kisebb településeinken jelenleg is az önkéntes tűzoltói testületi rendszer van érvényben, sőt visszanyúltunk a diáklűzoltók hagyományához is, amikor létrehívták az úttörőtűzoltókat. A szeged) önkéntes tűzoltóság, megalakulását követően, előbb a városházán kapott elhelyezést, majd számuk emelkedése, felszereléseik mind nagyobb térigénye miatt — a város múlt század végi főmérnökének. Tóth Mihálynak tervei alapján — építették fel számukra, eklektikus stílusban, 1898-ban, a Kossuth utca 15. szám alatt ma is meglevő egyemeletes épületet, amely a későbbiek során ls minden' igényt messzemenően kielégített. A mentőszolgálat létrehívásával itt helyezték el a mentőállomást is. A szegedi tűzoltóság 95 éves fennállása alatt áldozatos és nem egyszer önfeláldozó tevékenységet fejtett ki a város életében, a közösségi és az egyéni gazdasági javak tűz elleni védelmében. : . : (folytatjuk^ _ 'uT»1 11 * t /