Délmagyarország, 1976. április (66. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-14 / 89. szám

2 Szerda, 1976. április 14: Kádár János felszólalása jrjt a csillagok felé (Folytatás az L oldalról.) most is kinyilvánítjuk szo- nemzetközi tanácskozásait, ^^ ^ ÜV* Al. lidarlfiioimlzof a tnlzóc m («ir n Irnmmimio+n áa mun. resszív erő összefogásával a béke megőrizhető, a társa­dalmi fejlődésé, a népek sza­badságának ügye feltartóz­tathatatlan folyamatként ha­lad előre. A Magyar Népköztársaság a béke védelme szempont­jából döntő tényezőnek te­kinti a szocializmust építő népek egyeztetett nemzetkö­zi fellépését, ugyanúgy, mint az összes békeszerető erő összefogását és mindent megtesz előmozdításukért. Kormányunk a helsinki zá­róokmány ajánlásainak meg­valósításáért és a helsinki szellem más földrészeken való érvényesüléséért dolgo­zik. A más társadalmi rend­szerű országokkal fennálló kétoldalú kapcsolatainkban értékeljük a másik oldalról megnyilvánuló reális szem­léletet, a becsületes együtt­működési szándékot, és a kölcsönösen előnyös kapcso­latok fejlesztésére, a békés egymás mellett élés megva­lósítására törekszünk. Világnézetünkből követ­kezően mindig vallottuk, s most is kinyilvánítjuk szo­lidaritásunkat a tőkés mo­nopóliumok ellen küzdő osztálytestvéreinkkel, az im­perialista elnyomás ellen, a nemzeti létükért, szabadsá­gukért küzdő népekkel. Szo­lidárisak vagyunk a portu­gál haladó erőkkel, Angola törvényes kormányával, azokkal az arab erőkkel, amelyek a haladás nemzet­közi erőivel együtt küzdenek az izraeli agresszió felszá­molásáért, a közel-keleti kérdés igazságos rendezésé­ért. Elitéljük a chilei kato­nai junta véres terrorját, köveleljük Luls Corvalán elvtárs, valamennyi bebör­tönzött latin-amerikai haza­fi szabadon bocsátását. A Magyar Szocialista Munkáspárt síkraszáll a nemzetközi kommunista mozgalom marxista—leninis­ta egységéért, a proletár in­ternacionalizmus eszméjének érvényesüléséért. A proletár internacionalizmus mindig éltetője volt mozgalmunk­nak, s ma nagyobb szilkség van hatalmas erejére, mint bármikor volt. Támogattuk és támogatjuk n testvérpár­tok kétoldalú és sokoldalú nemzetközi tanácskozásait igy a kommunista és mun káspártok európai találkozó­jának összehívását is. Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! Csehszlovákia Kommunis­ta Pártjának XV. kongresz­szusán a Központi Bizottság magas eszmei és politikai színvonalon összegezte a megtett út tapasztalatait, és világosan megjelölte a to­vábbi fejlődésnek, a fejlett szocialista társadalom építé­sének, a köztársaság további felvirágoztatásának nagy­szerű céfjait. Küldöttségünk a magyar kommunisták, a magyar dol­gozó nép nevében a kong­resszusnak eredményes ta­nácskozást kíván. A Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság testvért népeinek pedig azt kívánjuk, hogy teljes si­kerrel váltsák valóra a XV. kongresszus határozatait. Éljen Csehszlovákia Kom­munista Pártja és dolgozó népe! Éljen, virágozzék a cseh­szlovák—magyar barátság! Éljen a szocializmus és a békél Lubomir Strougal beszámolója Lubomlr Strougal, a cseh­szlovák Minisztertanács el­nöke referátumának első reszében Ismertette az el­múlt öt esztendő gazdasági, társadalmi, tudományos és kulturális fejlődésének ered­ményeit, majd a VI. ötéves terv feladatainak elemzésé­re áttérve megállapította: — A CSKP politikájának alapvető célja, hogy a la­kosság anyagi és kulturális színvonalának emelése érde­kében 1975-höz viszonyítva 1980-ra biztosítsa a nemze­ti jövedelem 27—29 százalé­kos gyarapodását. Ezt több mint 90 százalékban a mun­ka termelékenységének fo­kozásával kell elérni. A kö­vetkező öt esztendőben to­vább kell erősíteni az ország ipari jellegét: az ipari ter­melés volumenét 32—34 szá­zalékkal kell emelni. Gyors ütemben kell fejleszteni a gépgyártást, mert ettől függ az egész gazdaságpolitika si­kere. A mezőgazdaság bel­terjesse tételével biztosítani kell a belső piac ellátását alapvető élelmiszercikkek­kel. Növelni kell az expor­tot, és javítani kell haté­konyságát. — Arra törekszünk, hogy gondoskodjunk országunk lakosságának jólétéről — hangoztatta a kormányfő. 1980-ig a reáljövedelmeknek 23—25 százalékkal kell nö­vekedniük. A családok 60 százalékában az egy főre eső évi átlagjövedelem 1980-ban meghaladja majd a 15 600 koronát. — Az életszínvonal emelé. sét célzó Intézkedéseket érintve Lubomir Strougal kijelentette: a CSKP Köz­ponti Bizottsága állandó fi­gyelemmel kíséri a kiske­reskedelmi árak alakulását. Az alapvető élelmiszerek és iparcikkek ára 1976 és 1980 között is változatlan marad. — A következő öt évben — folytatta — az ipar ex­portjának csaknem 58 szá­zalékkal kell növekednie. A párt ebben az időszakban is a gépipart tartja döntő ipar­ágnak. Főként ennek az Iparágnak az exporttermelé­se biztosítja népgazdaságunk importjának fedezését; ellát­ja az országot gépekkel és jelentősen hozzájárul a belső piac áruválasztékának gaz­dagításéhoz. Ezért a gépipa­ri termelést 48—51 százalék­kal — az országos átlagon belül Szlovákiában 70 szá­zalékkal — kell fokozni. — Nyersanyag- és ener­giaszükségletünket a KGST­országokkal és elsősorban a Szovjetunióval megvalósított együttműködés elmélyítése, továbbá saját nyersanyafor­rásaink optimális kihaszná­lása és ésszerű kőolaj- és földgázgazdálkodás útján kell biztosítani — hangsú­lyozta a továbbiakban. A VL ötéves tervben az összes ipari beruházások egyhar­madát a tüzelőanyag- és energetikai bázis fejlesztésé­re fordítjuk. Saját energia­forrásaink jobb kihasználása érdekében a szénlparbnn — egyre rosszabbodó fejtési feltételek mellett — 1980­ban legkevesebb 125 millió tonna szenet kell k'termelni. Az eddiginél jobban kell gazdálkodnunk a folyékony fűtőanyagokkal, különösen a petrolkémiában és a közleke­désben. ahol pótolhatatla­nok. Jobban kell gazdálkod­nunk u villanyárammal, amelynek fogyasztása öt év alatt 30 százalékkal fog nö­vekedni. A következő öt évben megteremtjük a felté­teleket az atomenergetika fejlesztéséhez. Strougal miniszterelnök ezután a mezőgazdaság ered­ményeiről és feladatairól szólott. Aláhúzta: a párt gazdaságpolitikájának fontos célja a mezőgazdaság bel­terjessé tétele. Ez az egész társadalom ügye. A most megkezdett ötéves tervben a csehszlovák mezőgazdaság összes termelése 14—15 szá­zaléka gyarapszik. Ügyelni kell a növénytermesztés és az állattenyésztés összhang­jának megteremtésére. Első­rendű feladat, hogy Cseh­szlovákia 1976 és 1980 között 53—55 millió tonna gabonát termeljen. A kormányfő hangsúlyoz­ta, a munkaerő ésszerűbb felhasználásának szükséges­ségét, és rámutatott, hogy tovább kell tökéletesíteni a tervezést és Irányítást. Lubomir Strougal végeze­tül megállapította: — Jó feltételekkel rendel­kezünk ahhoz, hogy céljain­kat elérjük. Tervünk igé­nyes, de reális, anyagi és műszaki bázisunk fejlett. Nagy lehetőségeket biztosít, hogy részt veszünk a szocia­lista gazdasági integráció­ban, és együttműködünk a Szovjetunióval. Terveink si­keres végrehajtásának zálo­ga dolgozóink odaadó mun­kája, és gazdag tapasztalata. Szergej Koroljov, akadé­mikus: Az a remény vonzott a ra­kétatechnikához, hogy el­kezdjük az űrrepülést, fellő­jük az első szputnyikot. So­káig nem volt meg azonban a reális lehetőség ehhez, az első űrsebességről csak álmo­dozhattunk. A nagy teljesít­ményű ballisztikus rakéták létrehozásával egyre köze­lebb kerültünk leghőbb vá­gyunk megvalósításához. Fi­gyelemmel kísértük az ame­rikai szputnyik előkészítésé­ről szóló híreket, amelyet nem minden Célzás nélkül neveztek el Avantgarde-nak. Egyeseknek akkor úgy tűnt, hogy ez lesz az első műhold a világűrben. Megkértem, hogy válogas­sanak nekem össze anyagot erről a leendő szputnyikról, Elém rakták. Számolgattunk, és arra a meggyőződésre ju­tottunk, hogy az amerikai rakétaszakemberek csupán egy narancsnyi szputnyikot küldhetnek fel a röppályára. Számba vettük mi is a le­hetőségeinket. Meggyőződ­tünk, hogy jó százkilós szer­kezetet tudunk feljuttatni a röppályára! Jurij Gagarin: 1957. november 3-án újabb szovjet műhold szállt az ég felé. Az első után a máso­dik! Sokkalta nagyobb és nehezebb volt. Fedélzetén hermetikus fülkében tartóz­kodott Lajka kutya... Amikor azokban a napok­ban a lapokat olvastam, töp­rengtem: „Ha egyszer élő­lény tartózkodik a világűr­ben, miért ne repülhetne oda fel az ember is?" És akkor jutott először eszembe: „Mi­ért ne lehetnék én ez az ember?" V. Pavlov professzor: Az első szputnyikok fellö­vése után -a tudósok és mér­nökök hozzáfogtak az ember űrrepülésének előkészítésé­hez. Ez mindnyájunk számá­ra új, ismeretlen; számos or­vosi-biológiai és technikai kérdés még tisztázatlan volt, a világűr is számtalan titkot rejtegetett magában. Olyan fontos és komplex problémákat kellett megolda­nunk, mint az űrhajós biz­tonságának és az élettevé­kenységhez szükséges körül­mények biztosítása a repülés minden szakaszában, vissza­hozása a Földre, az egész ra­kéta-kozmikus rendszer meg­bízhatósága. Jevgenyij Karpov orvos: Az 1959 elején lezajlott ér­tekezleten neves tudósok, minisztériumok és hivatalok képviselői vettek részt. Napi­rendje: az ember első űrre­pülésének előkészítése. Az összegyűltek arról be­széltek, milyennek képzelik el azt az embert, aki megfe­lelő kiképzés után sikeresen megbirkózhatna mindazzal, ami az űrrepülés alatt vár rá. Már sok szakember, fej­tette ki a véleményét, ami­kor végre Szergej Koroljov kapott szót. Az űrrepülésre legalkalma­sabb személyekkel, vélemé­nyem szerint, a légierő ren­delkezik — mondotta. — Ezek a következő pilóták... Jurij Gagarin: A bizottság mindenbe be­lekötött. Amikor az első szakorvos, a szemorvos elé kerültem, nyomban rájöttem, hogy mennyire komoly dolog ez az egész.,. Belgyógyászok és idegor­vosok, sebészek és gégészek végezték a selejtezést. Ke­resztül-kasul lemértek ben­nünket, végigkopogtatták tes­tünkön az egész morse­ábécét, speciális készüléke­ken forgattak, műszerek vizs­gáztattak minket... (Folytatjuk.) Kirilenko beszéde Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja XV. kongresszusá­nak kedd délelőtti ülésén elhangzott felszólalásában Andrej Kirilenko, az SZKP Politikai Bizottságának tag­ja, a KB titkára, az SZKP küldöttségének vezetője egyebek között ezeket mon­dotta: Moszkvából való elutazá­sunk előtt Leonyid Brezs­nyev, az SZKP KB főtitkára megkért bennünket, hogy adjuk át a csehszlovák kom­munistáknak, az egész cseh­szlovák népnek legszívélye­sebb üdvözletét, jókívánsá­gait, és megkért, hogy mond­juk el: szívvel és lélekkel mindig Önökkel van. Ezek a szavak kifejezik azt az ér­zést, amelyek egész pártunk, az egész szovjet nép táplál csehszlovák barátaink iránt. Leonyid Brezsnyev öt év­vel ezelőtt erről az emel­vényről szólva a CSKP XIV. kongresszusát a szocializmus ellenségei felett aratott győ­zelem, a szocializmus diada­la kongresszusának nevezte. Az azóta eltelt évek az e győzelem megszilárdításáért folytatott politikai és ideoló­giai harc és a szocialista Csehszlovákia sokoldalú fej­lődésének évei voltak. A társadalmi fejlődés kér­dései marxista—leninista megközelítésének, a jobbol­dali opportunizmussal, mint a legfőbb veszéllyel szembe­ni következetes harcnak kö­szönhetően, a CSKP vezető szerepe és a tömegekkel való kapcsolatai megerősítésének következtében pártjuknak sikerült konszolidálniuk a társadalmat, és új távlato­kat nyitottak Csehszlovákia gazdasági, társadalmi és kul­turális fejlődése előtt. Ezek­ben az években megszilár­dul országuk pozíciója a nemzetközi porondon, nőtt Csehszlovákia Kommunista Pártjának tekintélye a nem­zetközi kommunista mozga­lomban, és a világ forradal­mi-felszabadító mozgalmá­ban. A szocialista Csehszlová­kia sikerei csakúgy, mint más testvéri országok vív­mányai, különösen szembe­tűnőek akkor, ha a kapita­lista világ helyzetével ha­sonlítjuk össze őket. Az el­múlt évek, mint ismeretes, a kapitalizmus válsága ki­éleződésének, az infláció és a tömeges munkanélküliség növekedésének időszaka volt, amelynek terhei a néptö­megek vállára hárultak. Ugyanezek az évek Cseh­szlovákia számára a terme­lés gyors emelkedését hoz­ták, a tudomány és a kultú­ra területén hatalmas ered­ményeket, a nép életszínvo­nalának növekedését, a köz­oktatás fejlesztése széles programjának megvalósulá­sát, egészségvédelmi és más fontos szociális intézkedések valóra váltását jelentették. Ha arról a legjellegzete­sebb vonásról beszélünk, amely a legutóbbi kongresz­szusuk munkájától eltelt Időszakot jellemzi, akkor az áz optimizmus, a saját erő­be vetett meggyőződés,' vilá­gos tudata annak, hogy a választott út Igaz, hogy a párt politikáját és terveit az egész dolgozó nép széleskö­rűen támogatja. A proletár internacionaliz­mus a marxizmus—leniniz­mus. a kommunista pártok politikájának, egész tevé­kenységének legfontosabb elve. Mint Leonyid Brezs­nyev az SZKP XXV. kong­resszusán hangsúlyozta: „Ml, szovjet kommunisták úgy véljük, hogy a proletár in­ternacionalizmus megvédé­se minden marxista—leni­nista szent kötelessége." Mindannyian mélyen ér­dekeltek vagyunk abban, hogy minden nép teljeseb­ben kibontakoztassa tehetsé­geit, és képességeit, gazda­gítva ezzel a szocialista álla­mok nagy családjának ta­pasztalatait, ismereteit, kul­túráját. Az Önök pártja méltóképpen járul hozzá ehhez az igazán történelmi ügyhöz, amelynek sikerei döntő mértékben határozzák meg az egész emberiség fé­nyes jövőjét — mondotta egyebek között Andrej Ki­rilenko, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, az SZKP delegáció­jának vezetője. A kongresszus ma, szerdán folytatja munkáját. Közéleti napló HAZAÉRKEZETT KÜLDÖTTSÉGÜNK BELGIUMBÓL Az MSZMP küldöttsége, amely Sarlós Istvánnak, a Po­litikai Bizottság tagjának vezetésével részt vett a Belga Kommunista Párt XXII. kongresszusán, kedden hazaérke­zett. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Gyenes And­rás, a Központi Bizottság titkára fogadta. DR. MARÓTHY LÁSZLÓ FOGADTA TODOR TONEVET Dr. Marólhy László, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottsá­gának első titkára kedden fogadta Todor Tonev minisztert, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa mellett működő ifjúsági és sportbizottság elnökét. A találkozón jelen volt Nádor György, az Állami Ifjúsági Bizottság titkára és Vla­dimir Videnov, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagy­követe is. FŐSZERKESZTŐK ÉRTEKEZLETE A szocialista országok szakszervezeti központi lapjai­nak és folyóiratainak főszerkesztői Budapesten tartják ér­tekezletüket. A tanácskozás a SZOT székházában kedden délelőtt kezdődött. Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a SZOT főtitkára fogadta a szocialista országok szak­szervezeti sajtójának képviselőit. Tájékoztatta őket a ma­gyar szakszervezeti mozgalom Időszerű kérdéseiről, majd válaszolt a főszerkesztők kérdéseire. BUDAPESTEN JART DÁVID KIIENIN Az MSZMP Központi Bizottsága vendégeként április 12 —13-án Budapesten tartózkodott Dávid Khenin, az Izraeli Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Közpon­ti Bizottság titkára. Az izraeli vendéggel megbeszélést foly­tatott dr. Berecz János, a KB külügyi osztályának vezető­je a nemzetközi kommunista mozgalom időszerű kérdései­ről és a közel-keleti helyzet újabb fejleményeiről. A meg­beszélésen Ismételten megnyilvánult a két testvérpártnalt a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus elvein alapuló egyetértése és szolidaritása. Dávid Khenin kedden elutazott Budapestről. ELÓADÁS PÁRIZSBAN Dr. Balázs Péter, a Külkereskedelmi Minisztérium osz­tályvezetője kedden előadást tartott Párizsban, a francia külkereskedelmi központban, több mint száz francia gaz­dasági és külkereskedelmi szakember előtt az ötödik öt­éves tervről, s annak a magyar—francia gazdasági és ke­reskedelmi kapcsolatok szempontjából várható kihatásairól.

Next

/
Thumbnails
Contents