Délmagyarország, 1976. április (66. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-02 / 79. szám

Pínleí, X976. április 2. 3 Április 4-e alkalmából: Megemlékezések, kitüntetések, jutalmak Köszöntötték a forradalmi munkás­mozgalom szegedi veteránjait Április 4-e, hazánk felszabadulásának 31. évfordulója alkalmából tegnap, csütörtökön az Országházban és Szege­den megkezdődtek a bensőséges ünnepségek. Méltatták föl­szabadulásunk jelentőségét, s a munkában élen járóknak kitüntetéseket, jutalmakat adtak át. A városi pártbizottság ta­lálkozóra hívta össze tegnap, csütörtökön délelőtt Szege­den, az MTA Biológiai Kuta­tóközpontjának előadótermé­be a forradalmi munkásmoz­dalom régi harcosait. Dr. Varga. Dezső, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára köszöntötte a veterá­nokat, és emlékezett meg hazánk felszabadulásának 31. évfordulójáról. Beszédében hangsúlyozta, hogy a felsza­badító szovjet katonák mel­lett tisztelettel gondolunk a munkásmozgalom regi har­cosaira, akik magasra emel­ték a forradalom zászlóit. Megalkuvást nem ismerő harcukkal a Horthy-rendszer uralkodó osztályának tudo­mására hozták, hogy létezik olyan erő is hazánkban, amely a szocializmusért har­col. A beszédet követően Mar­tin Márta, a Szegedi Nem­zeti Színház művésze egy Váci Mihálv-verset szavalt, majd dr. Halász Norbert, a kutatóközpont párt titkára tá­jékoztatót adott a tudomá­nyos munkáról és a párt­szervezet életéről. A vendé­gek végül megtekintették a laboratóriumokat és az inté­zetek egyes osztályait. * Bensőséges ünnepséget tar­tottak csütörtökön Budapes­ten, a Barátság Házában. Nagy Mária, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság fő­titkára a népeink közötti ba­rátság ápolásáért végzett munkáért kitüntetéseket nyújtott át. Az MSZBT leg­magasabb kitüntetését, az aranykoszorús jelvényt ado­mányozta több szovjet diplo­matának, a magyarországi kirendeltségek számos veze­tő szovjet munkatársának, to­vábbá a hazánkban ideigle­nesen állomásozó szovjet déli hadseregcsoport több tisztjé­nek. * A konzervgyár tegnapi ün­nepségén az Élelmiszeripar Kiváló Dolgozója kitüntetést kapta Komáromi Károlyné raktáros, Kovács Antalné gyümölcsüzemi csoportveze­tő, Török Mihályné sűrítő, Sebők András gépkocsiveze­tő és Fejes József rakodó. Miniszteri dicséretben része­sült Barna Ferencné főze­léküzemi és Kovács Józsefné raktári dolgozó. A szegedi textílművekben a Könnyűipar Kiváló Dolgo­zója kitüntetést kapta: Balla Mária kártológép-kezelő. Ba­logh Andrásné szövőnő, Friss Ferencné lánccsévélő, Kovács Lajosné szövőnő, Kováts Lászlóné fonónő, Huszka Já­nosné malőrfűző, Tóth Mi­hályné fonónő, Tari Vince szövő főművezető, Bácskai László árutisztító művezető, Fekete István szövő főműve­zető és Kádár Sándor ter­melési osztályvezető. Arany­koszorús KISZ-jelvényt ka­pott Gál Sándor keresztorsó­zó művezető; Berkó Sándor konyhavezető pedig a KISZ KB dicsérő oklevelét vehette át A Pamutnyomóipari Vál­lalat központja által meghir­detett pályázat értékelése nyomán kiváló üzemrész lett a BD-fonoda, Kiváló Üzem­vezető kitüntetést kapott a szövődéből Orvos László, a BD-fonodából Kéri Tibor, Kiváló Művezető lett a szö­vődéből Körmöczi Imre. Az ünnepségen megjutalmazták a kongresszusi és felszabadu­lási munkaversenyben élen járó dolgozókat. A Szegedi Ruhagyár teg­napi ünnepségén a Könnyű­ipar Kiváló Dolgozója ki­tüntetést kapta: Mári Sán­dorné. Makra Andrásné, Csókási Béláné, Patyi István­ná, Rojmond Kálmánná, Ba­ráth Mihályné, Bárányi Fe­rencné, Nagy Pálné, Csáti Mária, Bereng József, Kiss Jenő, Poór György, Nyilasi György, Török Péter, Gödi József és Nagy Miklós. E kitüntetést kapta a szentesi gyárban Rákász Jánosné. * A szegedi mezőgazdasági szövetkezetek legjobb dolgo­zóinak tegnap, csütörtökön délután Bányainé dr. Birkás Mária, a Szeged városi ta­nács elnökhelyettese adta át az elismeréseket, a tanács vb-termében tartott ünnep­ségen. A Mezőgazdaság Ki­váló Dolgozója kitüntetést kapta a Felszabadulás Ter­melőszövetkezet dolgozói kö­zül Bús Sándorné kertész, Filák Károly traktorvezető, Kozák Pál villanyszerelő, dr. Szajkó József jogtanácsos, Temesvári Mihály gépkocsi­vezető és Tóth Kraboth Já­nos fogatos, a Jószef Attila Tsz dolgozói közül pedig Fa­zekas Mihály tehenész, Gá­bor Gáborné bérelszámoló, és Szabó István munkavé­delmi megbízott. A Komszo­mol Tsz dolgozói közül Gál Gáborné növénytermesztő és Gyuris József növényvédő szakmunkás, a Móra Ferenc Termelőszövetkezetből Deák János traktorvezető, Jani István baromfigondozó, dr. Komáromi János állatorvos, és Nyeste Imréné növényter­mesztő, a Tiszatáj Tsz-ből pedig Balogh Jánosné nö­vésztermesztő, Jakab Árpád sertéságazat-vezető és Márta János fogatos vette át ugyané kitüntetést. Miniszteri dicsé­retben részesült Maróti Jó­zsefné, a József Attila Tsz növénytermesztője, Balázs Antalné, a Móra Ferenc Tsz vendéglátó üzemének a veze­tője, Steiner Béláné, a Fel­szabadulás Tsz könyvelője, és Hegedűs Mihály, a Fel­szabadulás Tsz traktorveze­tője. * A Magyar Építőművészek Szövetségének székházában csütörtökön Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter nyolc építésznek adta át az 1976. évi Ybl Miklós-dijat. * A felszabadulás évforduló­ja alkalmából tartott ünnep­ségen csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémia Or­szágház utcai dísztermében adta át Keserű Jánosné könnyűipari miniszter az ágazat 100 dolgozójának a kormánykitüntetések külön­böző fokozatait és ugyanitt nyújtotta át a nyomda és könyvművészet legjobbjai számára alapított Tótfalusi Kis Miklós-díjakat, és a műszaki haladás érdekében legkiválóbb teljesítményt nyújtó műszakiaknak az Eötvös Loránd-díjakat. * A Belügyminisztériumban csütörtökön ünnepségeket rendeztek hazánk felszaba­dulásának 31. évfordulója alkalmából. A Belügymi­nisztériumban végzett ered­ményes munkájuk elisme­réseként a Magyar Népköz­társaság Elnöki Tanácsa ki­nevezte vezérőrnaggyá dr. Abel László határőr ezre­dest, dr. Matuska Béla, Or­bán István és dr. Selmeci György rendőr ezredeseket. Az Elnöki Tanács hat bel­ügyi dolgozónak d Vörös Csillag Érdemrend kitünte­tést, 25-nek „Kiváló Szolgá­latért Érdemrend" kitünte­tést adományozta. A belügyminiszter nyolc alezredest előléptetett ezre­dessé. Főtiszteket, tiszteket, tiszhelyetteseket „A Haza Szolgálatért Érdemérem" a „Közbiztonsági Érem" és a „Tűzrendészeti Erem" arany, ezüst fokozatával tüntetett ki. A kitüntetéseket és elő­léptetéseket Benkei András belügyminiszter adta át. Az ünnepségen részt vett Borbándi János, a Magyar Szociálisig Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese. * A katonai és a politikai kiképzés színvonalának eme­lésében, a néphadsereg harc­készültségének fejlesztésé­ben, beosztásukban több éven át végzett kiemelke­dő munkájuk elismeréseként az Elnöki Tanács vezérőr­naggyá nevezte ki Trombi­tás Dezső, Mándi Árpád, Dózsa Ferenc és dr. Kovács Jenő ezredeseket. A Vörös Csillag Érdemrenddel tün­tette ki néphadseregünk nyolc tábornokát, illetve tisztjét. A Kiváló Szolgála­tért Érdemrendet 29-en kap­ták meg. A tábornoki kinevezéseket, a kitüntetéseket és előlépte­téseket Czinege Lajos vezér­ezredes. honvédelmi minisz­ter csütörtökön nyújtotta át a Magyar Néphadsereg köz­ponti klubjának nyári he­lyiségében. Az ünnepi ese­ményen megjelent Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. Ugyancsak részt vett az ün­nepi eseményen J. A. Nau­menko vezérezredes, a Var­sói Szerződés egyesített fegy­veres erői főparancsnokának magyarországi képviselője. * A Csongrád megyei Rend­őr-főkapitányságon rendezett ünnepségen részt vett dr. Kovács Lajos, az MSZMP Csongrád megyei bizottsá­gának osztályvezetője, dr. Petri Gábor országgyűlési képviselő, az Elnöki Tanács tagja, Szabó G. László, a Csongrád megyei tanács mb. elnökhelyettese, s a fegyve­red testületek képviselői is. Dr. Tóth László, a szegedi városi és járási rendőrkapi­tányság pártbizottságának titkára megnyitó szavai után ünnepi beszédet mondott dr. Oskó Lajos, az MSZMP Csongrád megyei BM-szer­vek titkára. Ezután dr. Ke­lemen Miklós vezérőrnagy, a főkapitányság vezetője ki­tüntetéseket adott át. Kiváló Szolgálatért Érdemrend ki­tüntetést kapott Varga And­rás rendőr őrnagy. Számosan részesültek a Haza Szolgála­táért, valamint a Közbizton­sági Érem arany, ezüst és bronz fokozatában. Többen kapták meg a fegyveres szol­gálat után járó Szolgálati Érdemérmet. Eddig végzett eredményes munkájukért ju­talomban és törzsgárda jel­vényben részesültek számo­san a polgári alkalmazottak közüL Export, import Tegnap, csütörtökön Hor­váth Ede, a Chemolimpex Külkereskedelmi Vállalat vezérigazgatója sajtótájé­koztatót tartott. — A múlt évben vala­mennyi szerződésben vállalt kötelezettségünknek eleget tettünk. Huszonnyolc száza­lékkal nőtt kivitelünk a szo­cialista országokba, és az import csaknem 65 százalék­kal emelkedett. A tőkés pia­con az export a múlt évinek 107,9 százaléka. Két év alatt több mint 60 százalékkal nőtt a tőkés kivitel. Az im­port évről évre csökken: 1974—1975 között 25 száza­lékkal. Elsőrendű feladat az ex­portstruktúra változtatása. Minden piacon keresett, jól eladható cikkeket akarunk kínálni vásárlóinknak. Tő­kés exportunk az ötödik öt­éves terv végére csaknem 50 százalékkal nő, míg az import 20 százalékkal. Kivi­telünk a szocialista orszá­gokha előreláthatólag 70 százalékkal lesz több a ta­valyinál. (MTI) Somogyi Károlyné felvétele A Szegedi Építőipari Szövetkezet elsős szobafestő-má­zoló szakmunkástanulói két hete kapták meg az első ön­állóan megoldandó feladatot. A 600-as intézetben és a szö­vetkezetben tanultaknak megfelelően ügyesen, nagy gond­dal újítottak föl a szegedi Sajtóház homlokzatát. A falat — a városszépítési elképzeléseknek megfelelően — világoskék és fehér, osztrák gyártmányú festékkel vonták be. Az eiső önálló munka szépen sikerült, az oktatók joggal dicsérték meg a fiatalokat. Képünkön: két. elsős tanuló, Tóth Sándor és Papp István fehérre festi a domborműveket, illetve a diszsávokat. TISZTA VIZ Falugyűlések ürügyén ' A falugyűlések mostani sorozatában legtöbb szó ta­lán a tiszta vízről esett. Hogy még nincs; hogy most készül a vízmű; hogy elké­szült; már van, de még eb­ben meg ebben az utcában nincs; van, de nyáron kevés, a legnagyobb melegben, amikor legjobban kellene. Akárki szólt, nem érte a vád: vizet prédikál és bort iszik. Akár az asztal mellett ült az illétő hivatalos elő­adóként, akár a nagy asz­tallal szemben, egyenrangú felszólalóként, őszintének hatottak szavai. f. Első gondolat falugyűlések ürügyén: lehet-e még prédi­kálni, és mást inni? Egyre nehezebb. A közös bölcses­ség fontos fórumán a mellé­beszéléseknek régen nincs helye, a kenetes nagyotmon­dásnak is hamar kilógna a lólába, a hencegésnek, mell­döngetésnek, a lehengerlő mindentudásnak, az „idefi­gyeljetek, emberek!" hangos mutatványának se hallga­tója, se nézője nem lenne. Hitele csak a felelősséggel kimondott szónak van. Az ígéret földjéről régen a valóság földjére értünk. Nincsenek nagy ígéretek, el­húzott mézesmadzagok. Fe­lelős ember, ha fölszólal, legtöbbször evvel kezdi: nem ígérhetek mást, csak amiben biztos vagyok. Magunkra vehetnénk per­sze a másik palástot is, nya­kig takarózhatnánk vele: nem ígérek semmit, mert nem tudom, mit hoz a jö­vendő. Sok mindent valóban nem tudunk, jósokra nem hallgatunk, de azt tudjuk, hogy a jövő kulcsa a kezünk­ben van. Az a biztos ígéret, hogy dolgoznunk kell, és munkánk gyümölcse ezután is a miénk lesz. Az üllésiek falugyűlésén az országgyűlési képviselő, Juratovics Aladár is azzal kezdte, ne várjanak tőle nagy ígéreteket, de azonnal sorba rakta azokat a lehető­ségeket, amiben segíteni tud. Abban például, hogy legyen benzinkútja a falunak, és legyen víztornya is. Kell persze sok minden még, nagy listát lehetne összeál­lítani abból, ami még nincs, de a két ajánlatból pontosan kitűnik, hol áll most Üllés, ha ilyen gondjai vannak. Sok az autó — és az a ben­zin is drága, amíg a leg­közelebbi benzinkűtig elvi­szi őket. — Lesz elég vásárló? — Lesz. — Akkor a kút is meglesz. És a víztorony? Van rnár törpe vízművük, talán hen­cegni akarnak, hogy mesz­sziről is lássák? Nagy sze­rencséje van ennek a falu­nak, gáz van alatta. A majd­nem másfél évtizede elfoj­tott gázkitörés kútja a köz­ség háztartásait is táplálja. Nyáron kicsi a víznyomás, nem gyulladnak be a mele­gítők. Máshol „leváltott" glóbuszt kap valahonnét a falu, ezt rakják majd hatal­mas szállítókocsikra. Ha a falu olajat is, gázt is ad az országnak, visszasegít fu­varral az olajipar. 2. Nem „mintaközség" Üllés, mások a gondjai, mint pél­dául Ásotthalomnak. Az azonban közös a járás többi k" őségével, hogy mindenhol előbbre akarnak lépni, és ha akarnak, lépnek is. Ki­sebb léptekkel talán, mint álmaink diktálnák, úgy csak, ahogy erőnkből telik. Erőnk viszont van, a közösség ereje nagy szó. Azt is egyik falu­gyűlésen hallottam, hogy segítsük a tanyaiakat, mert a szocializmus őket is meg­illeti, aztán hozzátették: de ők is segítsék a belső falut, mert a község a tanyán élő­ké is. Óvoda, iskola, művelő­dési otthon, bolt, rendelő, gyógyszertár, étterem ide is, oda is szolgál. A társadalmi munka, ha többen részt­vesznek benne, hamarabb terem messzebb nyúló víz­vezetéket, árkot-csatornát, járdát, virágot parkot, ját­szóteret. Mindennapajaink gondjai­val ki tudja, hány gyűlés, hány értekezlet foglalkozik. Ha mind lendít valamit, legalább egy lépéssel előre, már nem volt hiába. Sok­szor van azonban hetvenhét napirend hetvenhét megkö­töttséggel. Megszólal valaki, figyelmeztetik, ez nem ehhez a napirendhez vág. Szava­zunk jegyzőkönyvek vezető­jéről, aláírójáról, szavazunk arról, hogy kire szavazunk majd, ki gyűjtse össze a szavazatokat, ki számlálja meg, szavazással fogadjuk el a beszámolót, és a kiegé­szítést, mire lényeges dolog­ról kellene döntenünk, elfá­radunk, nem tudunk odafi­gyelni. A falugyűlés sokkal közelebb áll a résztvevők­höz, a formulákká vedlett menetrendek legtöbbször hiányoznak. A felelősséggel kimondott szónak van csak hitele — mondtuk az előbb — ez pedig megköveteli az emberi közvetlenséget. Szá­mot ad valaki az eddigi munkáról a község vezetői közül, hogy hozzájárulást nyerjen a később követke­zőkhöz. A hozzájárulás a segítség fölajánlása is egy­ben. Annak a kifejezése is a falugyűlés, hogy igen sok múlik a vezetőkön, de a falu dolgos támogatása nélkül lépni sem tudnak. A Képletesen mindig azt mondjuk, a jó vezető mindig „maga mögött" érzi a közös­ség tagjait. Falugyűlésen nem „mögöttük", előttük van a falu népe, látják ar­cát, mozdulatát, döntésre lendülő kezét. Az egyik fel­szólaló elmondta most is a régi aranyigazságot: a köz­élet nálunk szolgálatot je­lent. Ezt a szolgálatot elfo­gadni csak másik szolgálat­tal lehet. Aki megvalósítja a falugyűlésen megfogalma­zott föladatot, az szolgálja a közösséget, részt vesz a köz­életben. A részvétel néha tiszta vizet jelent, néha jár­dát, óvodát, iskolát, a közé­leti szereplésnek falvaink­ban most ez a mércéje. Tiszta víz és közélet? Tiszta víz és tiszta közélet — most ezt jelenti a falugyűlés. Eb­ben a szellemben választják meg a Hazafias Népfront helybéli vezetőit, és azzal bocsátják útjukra őket, hogy ezt folytassák tovább. Horváth Dezső

Next

/
Thumbnails
Contents