Délmagyarország, 1976. április (66. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-09 / 85. szám

Péntek, 1976. április 9. 5 Odessza kulturális Hete ff.) írók, költők, kritikusok Április 10-én ünnepli Odessza, Szeged testvérvárosa, a német fasiszta megszállás alóli felszabadítáüin«S 32. évfordulóját. A több mint egymillió lakosú várós nemcsak Ukrajna, hanem az egész Szovjetunió egyik legnagyobb ipari és kulturális központja, irodalmi élete nagyon gazdag és érdekes múltra tekint vissza. * 1823—1824. között Itt élt és dolgozott a legnagyobb orosz költő A. Puskin. Számtalan híres orosz iró és költő, többek között Ny. Gogo\ V. Belinszkij, A. Mickevics, M. Gorkij, I. Bunyin, V. Majakovszkij kereste fel és élt rövidebb-huzamosabb ideig Odesszában. Itt kezdte munkásságát E. Bagrickij, I. Bábel, V. Katajev, I. IIf és E. Petrov, Sz. Kirszánov és mások. Ma Odesszában több mint 40 írót és költőt tartanak számon. Nagyon sokan közülük, így például J. Szí korszki). Anasztaszita Zorlcs, I. Gajdajenko, G. Karev, D. Szergijevics. A. Batrov, V. Ljaszkovszkij pnizaírők az egész Szovjetimióban közismertek. (D. Sz.ergljevics Hajnali ,vihar cimű könyvével Kádár János elvtársat, a Magyar Szocialista Munkáspárt KB első titkárát is megajándékozták.) Témáik it a fasizmus ellen vívott Nagy Honvédő Háborúból és a szovjet nép munkás hétköznapjaiból merítik; az utóbbi időben sok figyelmet szentelnek az embernek a természethez fűződő kapcsolatának; különösen a tenger és a tengeren dolgozó emberek élete, nehéz munkája, öröme ihleti őket alkotásra. Nagy népszerűségnek örvendenek A. Kolisznyicsenko és B. Szusinszkij fiatal prózaírók is. A. Kolisznyicsenko könyvét már Moszkvában is kiadtak, nevét az egész Szovjetunióban megismerték. Gazdag tehetségre és eredetiségre vall Bogdán Szusinszk j munkássága: a fiatal prózaíró ukrán nyelven irt, novelláinak és kisregényeinek témái mindig aktuálisak, érdekfeszítőek, gazdag nyelvezetén a szülőföld, az ukrán föld által táplált fiatalos ihlet érződik. A fiatal író munkaszerető, igényes önmagával szemben, és nagy irodalmi jövő elé néz. Az odesszai költők „céhje" létszámát tekintve soKkal nagyobb, mint a prózaíróké. Mindenekelőtt a nagyon tehetséges és az egész Szovjetunióban ismert költő, Iván Rjádcsenko nevét szeretném megemlíteni, akit író társai ismét az Ukrán SZSZK írószövetsége helyi szervezetének elnökévé választottak. Üt ja az irodatómban a harctereken, a fron'pkon keresztül vezetett, Költészetében a háború és a béke témája jelentős helyei loglal el. Csak később kezdte foglalkoztatni az alkotó munka, az emberi boldogság, a szerelem témája. I. Rjádcsenko számtalan dráma filmforgatókönyv és prózai mű szerzője is. Könyveit a Szovjetunió több népének nyelvére lefordították, művei nagy népszerűségnek örvendenek az olvasók köreben. Odesszában él és dolgozik az ukrán humor és szatíra mestere V. Ivanovics, valamint sz^jpos más tehetségei és néoszerű költő: A. Uvarov. V. He'vman Sz. Setrizsenyuk. T. Nyeverov. I. Gondon, V. Domrin V Berezlnsririj. ,T. M'há.ilik. B. Nvecscda. V Moraz A. Gl'iscsak. Sz. Danvllov és P. Scseslov. Verse'khon az alkotó munka romantikáját, a kikötőmunkások, a bálnavadászok, a gyárak és üzemek, meg tapasztalatait. J. Mihájf a kolhozmezők munkásainak lik költő a távoli Észak taéletét, a fiatalság vágyait, jait utazta be, verseiben az álmait és tetteit ének'ik itt élő emberek életéről írt meg. Különösen eredetie* V. Szusinszkij prózaíró, mitartalmukat és formájukat előtt megírta volna az Odessnézve J. Mihájlik, V. Moroz szától nem messze fekvő Dués A. Gluscsak lírai versei, na-menti sztyeppék öntőzóA drámairodalomban je- berendezesén dolgozó munlentősnek mondható I. Gaj- ka?,ok novelláját, a „Gabonadajenko, I. Rjádcsenko, L. es?k nyara"-t, hosszú időt Szeljutyina munkássága. Da- töltött együtt az itt élő és rabjaikat nemcsak Odessza- dolg?2° munkasokkal. I. Ezer tonna cérna,fonál ötvenesztendős a Pamutfonóipari Vállalat újpesti cérnagyára, az ország egyet-í len varrócérna- és kézimunka fon á legyártó nagyüzeme. A gyár a termelést öt év alatt megháromszorozva a múlt esztendőben 5 700 000 dollár értékű exportot bonyolítottak le, ugyanakkor ezer tonna terméket bocsátottak a belföldi piac rendelkezésére. Vizsgák a dolgozók általános iskoláiban Megkezdődtek az év végi meg az általános iskolai végvizsgák a dolgozók — mező- zettséget, az idén már 70 ezgazdasági településeken mű- ren járnak a dolgozók általáködő — általános iskoláiban; nos iskoláiba és mintegy 30 másutt május végén, június ezren fejezik be tanulmáSőiaadntfnu!r°Areneti —kat. Kilencvenkét százahullámvölgy után az utóbbi ^kuk fizikai dolgozo. években ugráásszerüen meg- A legnépszerűbb az öthónőtt az igény a munka mel- napos munkástovábbképzési letti tanulás iránt; öt évvel forma; 36 ezren szerzik meg ezelőtt még csupán 21 ezren ezen az úton az általános istanultak és 7 ezren szerezték kolai ismereteket. (MTI) ban, hanem Ukrajna számos más városában is játszották, Gordon és Csenko írók A. Kolisznyielmentek dolI. Rjádcsenko „Szerencsés gozni eg>' gyárba, hogy jobcsillag" című vers-drámaját n megismerkedjenek a pedig a Kreml Kongresszusi m<Jnkások életevei, és muvePalotájában is bemutatták. lkben huen tudiak abrázoini a szovjet emberek alkotó Viszonylag kisszámú, de munkáját. Költőink és iróannál harciasabb az odesszai ink nagyon sokat utaznak az kritikusok tábora. Közülük Odesszai területen is. Ma ebfeltétlenül meg kell emlite- fjlik irdink «? ^öltőtók . „ ° , ... „ „ Irodalmi tevekenysegenek érném A. Nedzvedszkij, I. Duz. telme ez szoigal alkotásuk M. Levcsenko, G. Vjázovsz- alapjául, ez biztosítja műkij, V. Fascsenko, E. Pri- veik népszerűségét. Közvstszovszkij nevét, akiknek tol- ]e"ül az SZKR xxy- kong" ,,, . , , .... , resSzusanak eloestejen Odsszlabol számos kritika, esszé, sza költői és írói beszámnimonográfia született. Odesz- tak az eltelt*, ötéves terv ideszában él és dolgozik a hí- je alatt végzett munkájuk- A, . kozr'apif res író-műforditó Sz. Kov- ról- Többek között beszáganyuk, akit 1975-ben M. a^otJLfi Solohov művelnek ukrán ;rók és költők müveit 4 műnyelven való tolmácsolása- liós példányszámban adták ért a Rilyszkij-díjjal tüntettek ki. * * Az odesszai költők, írók A mai szovjet írók mun- ^megy fele orosz nyelven , , . . ír. Van ezen kivul meg egykassagára leginkább a min- egy bolgár hébor ^ szerb. dennapi élettel, valamint horvát anyanyelvű íróink is. azokkal az emberekkel vaK akiknek műveit orosz és ukszoros kapcsolat jellemző, rán nyelvű fordításban adakikröl és akiknek írnak. Az ják ki. Az odesszai költők és írók és költők a gyárak, uzt- írók könyvel a Majak odeszmek, kolhozok, kikötői kol- szai kiadónál jelennek meg lektívák állandó és mindig egyes kisebb terjedelmű műszívesen látott vendégei, veket a Horizont című iroIgyekeznek minél jobban dalim-művészeti évkönyv, és megismerni a munkasok ter- _. , melő tevékenységét, lelki és az Odesszaban, valamint a szellemi életét, részt vesznek területen megjelenő öt újság a tervek és a munkában irodalmi rovata közöl, elért eredmények megvita- V-KH*I„4. z, „,„„„ tásában. Az ilyen jellegű Koltoink es lroink S"r0" kapcsolat és érintkezés ere i- san együttműködnek az ujményeképpen születnek az ságírók helyi szervezetével, élettel teli, realista művek, valamint az Odessaai FilmIgy például I Rjádcsenko I stúdióval ahol evente több Nyeverov es A. Uvarov kol- . tök, hogy megénekeljék a ]atek- es dokumentumfilrideg Déli Sarkon dolgozó met készítenek orosz és szovjet bálnavadászok ne- ukrán nyelven, valamint héz és hősies munkáját, számos küiföldj filmet szinkszamtalanszor elkisertek a . ..... bálnavadászokat a tengerek- ronizalnak. A filmstúdió, a re, együtt éltek és dolgoztak híres szovjet író és filmrenkönyveik jövendő hőseivel, dező, A. Dovzsenko nevét V. Ljahovszkij Írót a „Ma- viseli, aki hosszú ideig itt jak" kolhozban mindig sze- , , . retettel látják. A kolhoz dol- ao gozougozóiról, elnöknőjéről. Maria Mihail Iljas, Solárról és munkatársairól az Odesszai I. I. Mecsnikov írott novelláiban örökítette Állami Egyetem docens 3 flz orvos és társadalma Ifjúságszociológiai vizsgálatok a szegedi egyetemen 1 v Aligha van még hjvatás a zárt csoportnak mibenlé- több hallgató érkezik a kö(foglalkozás, szakma), ami tét, kialakulását és „újra- zépszintű szakemberek, szaklaikusnak oly sejtelmes és termelődését" földeríteni, munkások és betanított megközelíthetetlen, mint az Akár térképszerűen, a sza- munkások családjából. fejet hajt tudományos ember ciológia százazabb eszközei- Az adatokat megfaggatva persze vei, az adatok nehezékével az a köVetkeztetés sem tűIlyesmire val- nik elhamarkodottnak, hogy az tevé- alámerülve. mélyen minden kenység számára kézzelfog- lalkozik a szegedi orvos- az orvostársadalomban erohatatlan okfejtés előtt, ám egyetem maxizmus—leniniz- sddnek a dinasztikus tenaz orvos tudományát szinte mus intézetének tanulmány- denciák" á' hivatás apáról alázattal megsüvegeli, mert fűzére (Ifjúságszociológiai íidra szdjj Arrd egyfelől tera legfontosabb köze van hoz- vizsgálódások az orvosegye- mészetes folyamata az életzá. az életével kiszolgálta- temi hallgatók körében. Tu- nck másfelől azonban a tott neki. Bízik benne és dományos közlemények III. még mindig tátongó különbféli. Bizalma sokszor kény- kötet.) Tráser László az ol- gégek csökkentésének némi4/II/IM lrrtll/ill ri** mA„i CT1I I' - rr, f. n n • — A »-. - „ . telen-kelletlen, mert szük- vasásj szokásokról ír Árva reménytelenségére ségszerű, mert egyébként Edit és Kukovecz György a utal vagyis arra hogy az sem tehet mást, a félelmet KISZ-tagok társadalmi-kö- orvosszülők gyermeke gyakpedig az óhatatlanul bele- zösségi aktivitásáról, Papp ran behozhatatlan elönyökselkedő kockázat szüli, koc- János az egyetemisták val- kel érkezik a pályára „A kázat olyan dolgokban, ahol lásosságának és ateizmusá- csa]ádok eltérő társadalmi az ember legkevésbé tűri a nak néhány sajátosságáról, helyzetéből adódó feltételek bizonytalanságot. Kékes-Szabóné Papp Jolán egyéni felkészültségbeli kü* diploma ytáni tervekről. jönbségekhez vezetnek, es Az orvost kicsit misztikus- Az orvosi hivatastudat. a ezek társadalmi súlyú tennak látjuk. Attól a pillanat- pályaigény kialakulásának, denclákká összegződhetnek, tói, hogy belépünk a rende- az indítékoknak. objektív társadalmi következmények! lőjébe, s ott két nyelven be- és szubjektív körülmények- kel jarp befolyásoló háttérszélnek. A diagnózisból nek: lényegében tehát a le- ként szerepelhetnek a hallrendszerint annyit kapunk endő orvosok társadalmi gatdk iskolai majd egyetevissza, amennyit az orvos meghatározottságának kö- ' ' • - — éppen szükségesnek lát kö- rülírására, kiszemezgetésézölni, s a recept is olvasha- re tesz kísérletet Besenvi tatlan (előfordul, a szakma- Sándor, amikor a szülök tárbeli gyógyszerésznek is), hi- sadalmi helyzetét és a hallaz orvostársadalomban „föltöltődésében", mikop odahaLengyelek Mórahalmon Megkezdődött tegnap a te- gyei tisztek és katonák egyen- sok fényképet., egykorú lenlevízióban A harmadik határ ruhás alakjára, amint a kör- gyei tábori újságok hasoncimű lengyel filmsorozat, menetben méltósággal vo- másait, s így tovább. Fölamelyről előzetes beszélge- nultak, vitték a superlátot. tételezhető, hogy ha a Zala tést láttam, hallottam a tévé- A minap jelent meg Zala- megyei levéltárban és az Őrben. Kársat Elek és Godó egerszegen Lagzi István ter- szagos Levéltárban a nagyAgnes tájékoztatásából tud- jedelmes, alapos tanulmánya kanizsai tábor életéről olyan tam meg, hogy a magyaror- Lengyel menekültek Zala gazdag forrásanyag volt taszági lengyel menekültekről megyében a második világ- látható, kellő utánjárással a németellenes tevékenységük- '^rxi ^ejen címmel. A Ti- mórahalmi lengyelek élete és szataj tavaly novemberi sza- mukodese is rekonstruálható rol szol majd. ma is közölt tőle, valamint lenne. Nyilván a lengyel emS eszembe jutott diákkori Jerzy Róbert Nowaktól egy- lékezés-irodalom is kezünkre emlékem. Akkoriban naplót egy cikket erről a kérdésről, járna, és az idősebb mórais vezettem, most előkeres- Sajnos, egyikből sem tudunk halmiak szóbeli visszaemlétem. Űrnapja volt, 1940. má- meg semmit arról, hogy ná- kezésel is segítenének kikejus 23-a. Iskolai kirándulá- lünk, Szegeden és Csongtád rekiteni a képet, son voltunk Alsóközponton, a megyében is voltak lengyel A belyi anyagok föltárámai Mórahalmon. Mise után menekülttáborok. A móra- sa(- £s összegyűjtését csak mi körmenet. Naplómban fon- halmi helytörténeti kutatók széRediek,' mórahalmiak vé! tosnak tartottam följegyezni: sem fordítottak eddig erre a gezhetjük el s azután még „irtózatos melegben". S utá- kérdésre figyelmet. Lagzi módunk lesz kikészíteni na egyeljen mondat még: István könyvéből annyi még- szembesíteni a lengyel' törté-' „Itt lattam menekült lengyel is kiderül, hogy vidékünkön neti szakirodalommal raekatonákat, érdékes a tisztel- két lengyel tábor volt: az moárokkal ' gési módjuk." Ma már mo- egyik Alsóközponton, a másolygok 14 éves önmagamon: sik Magyarcsanádon. Ez Érdeklődéssel várjuk a tévé számomra ez látszott akkor utóbbiról én is csak a köny- lengyel sorozatfilmjét, és azföljegyzésre érdemesnek: a véből szereztem tudomást. zaI az óhajjal, vajha akadna tisztelgési módjuk, amely — Lagzi István könyvében kutató, aki a mi lengyeljeink ma már fogalmam sincs, mi- meglepően gazdag levéltári itteni tevékenységére is vilályen lehetett. De még ma is anyagot tesz közkinccsé: iga- tíot vetne, emlékszem a menekült len- zolásokat, titkos jelentéseket, Peter László mi pályafutása után." Ehhez a bizonyos „befolyásolható háttérhez" tartozik, hogy a medikusok anyagi ,. , Hp^HHHHHHBpHHjielyzete kedvezőbb szunk ugyan annak meg- gatosag osszetetelet elemzi. egvetemistákénál közelebbváltó erejében, mégis nyo- Nincs itt szó merőben új, a pedig' a szegedi orvosmaszt. hogy képtelenek va- meglepetés erejével ható egyetemen szolidabb anyagi gyünk értelmi kapcsolatot fölismerésekről. Sőt a hasz_ lehe tőségek kel rendelkeznek teremteni a gyógyító piru- na éppen abban látszik, fizikai doigozók gyermelákkal. Az orvos előtt fel- hogy a köztudatban kiala- jgv yjsszafelé következoldhatatlanul magányosak kult általános orvosmodellt tetve- a család jövedelme vagyunk, de magányos az igazolja, ízeire bontva, meg- ^ akkora szerepet játszik orvos is, ha dönteni kell, erősítve, indokolva, mert magára marad a tu_ % dományával. A köztudat A szerző érdeklődését az 7A eldöntik vállalják-e a régóta zart csoportkent MSZMP KB agit.-prop. bi- továbbtanulást. Mert az orkónyveh el az orvostarsa- zottságának 1969-es állás- Vnsi családban hamarabb dalmat Még az ertelmiscgi- foglalása, annak isegymon- vállalhatják, mint mondjuk eken belül is. Izgalmai vizs- data keltette föl. Különösen egy betanított munkáséban. 9 kedvezőtlenné vált, - írja , Js még valami a „befő. -, hogy „erőfeszítéseink el- 1-vas°1° iatterb° • Besenyei lenére a fizikai dolgozók ?andor kimutatja, a meggyermekeinek továbbtanu- kérdezettek kozul 18 csalási aránya mind a közép- ládnak meg tlz darab konyiskolában, mind a felsőfokú ve slncs adahaza Közülük intézményekben folyamata. család mezogazdasagi san csökkenő tendenciát mu- flzikai dolgozoe. három be-, tat." Valószínűleg nem kell »*nított munkásé, ketto.ketkülönösebb fantáziával föl- 10 szakmunkáé es kozépfedezni. mi az oka, hogy az SZI,ntu vezetőé, egv-egy alértelmiségieken belül is vi- kalml munkásé es irodai szonylag zárt orvoskörökbe dolgozóé — s alig tobb, milyen akadályokon át jut mint kirívó példa. gálódást kínál tehát ennek szembeötlővé, társadalmi és politikai szempontból is el a munkásember fia, a szorult egy ha idevezető állású parasztszülők "gyermekeMár szü'ő is. A szellemi foglaiaz egvetemi felvételnél ki- kozasu családok könyvallosebbek az esélyei, s a ho- manya általaban ott kezdozott szellemi javakban ta- dlk- aho1. a fizüeaiaké befepasztalható rések az egyete- Jezödik. Es a kónyv csűrni évek során gyakran el_ pan egyetten mutatója a bírhatatlanná repednek to- társadalmi különbségeknek, vább, jónéhánvan közülük Ezert nem haszontalan elgyorsan föladják a versenyt, gondolkodni, amikor az orA fizikai dolgozók gyerme- vosegyetemi intézet köziekeiből az országos statisztika hozzávetőlegesen háromszor-négyszer többet tart nyilván a felsőoktatási intézményekben általában, mint az orvosegyetemeken. (Enyhe vigasz, ha a szegedi Intézmény kedvezőbb adatai csupán az orvosegye menyében olvassuk: a fizikai dolgozó családok gyengébb művelődési feltételei rosszabb starthelyzetet biztosítanak az értelmiségi pályára törekvő gyermekeiknek. A látható hátrányt még napjainkban is csak társatemek relációjában érvé- dalml seSitseggel, az Iskolai nyesek.) A szegedi egyetem es kollégiumi könyvtárak medikusainak majdnem a any°8áriak fejlesztésével, érfele vezető állású és értei- to Propagálassal. az olvasás miségi családok gyermeke celtudatos irányításával le— érdekes módon a gyógy- het csökkenteni, azerészeknel víazont jóval Nikolényi István