Délmagyarország, 1976. április (66. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-07 / 83. szám

51 Szerda, 1976. április 7; Meghalt Csamangó István Hetvennyolc éves korában elhunyt Csamangó István elvtárs, a Szocialista Hazáért érdemrend tulajdonosa, aki 1928. óta volt tagja a partnak. A felszabadulás előtt kubikosként kapcsolódott be a munkásmozgalomba, hosszú ideig a földmunkások helyi Szakszervezetének volt vezetőségi tagja, 1950-től 1957-ig — nyugdíjba vonulásáig — a Homokkitermelő Vállalat párttitkára volt. Hamvasztás utáni búcsúztatása április 8-án, csütörtökön 14 órakor lesz a Belvárosi temető ravatalozójában. MSZMP Szeged városi Bizottsága Elhunyt Schwarcz Lipótné Hetvenkilenc éves korában elhunyt Schwarcz Lipótné elvtársnő, a Szocialista Hazáért érdemrend tulajdonosa, aki 1921-tői volt a párt tagja. A felszabadulás előtt a szegedi Munkás színpadnak és a városi nőbizottságnak volt vezetőségi tagja. 1945. után az MNDSZ rókusi bizottságának titkára, majd 1951-től 1953-ig a kéziszerszámgyár párttitkára. Nyugdíjba vonulása után a körzeti pártszervezetben fejtett ki aktív társadalmi tevékenységet. Hamvasztás utáni búcsúztatása április 8-án, csütörtökön 12 órakor lesz a Belvárosi temető ravatalozójában. MSZMP Szeged városi Bizottsága Konferencia a nyelvoktatásról „Az országismeret szerepe az idegen nyelvek oktatásában" címmel rendezi meg országos konferenciáját a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat idegennyelvű oktatási tanácsa. A TIT budapesti természettudományos stúdiójában kedden megtartott elő tanácskozáson Telegdi Zsigmond professzor, a TIT idegennyelvű oktatási tanácsának elnöke köszöntötte a résztvevőket. A csütörtökig tartó konferencián négy nyelvi szekcióban (orosz, német, angol és olasz-francia-spanyol), az országismereti tananyagok, beszéd-szituációk, fordítástechnikai problémákról is szó lesz. Modern városrészben elvizesített utca Á Legfelsőbb Bíróság ítélete szegedi felsővárosi házak építése ügyében — A járási és a megyei bíróság ugyanebben az ügyben magánindítványos pereket tárgyal napjainkban Kiállítási napló Szobrok, festmények, grafikák Szegeden a tarjáni, majd legújabban a mellette épülő felsővárosi lakónegyed' mai legkorszerűbb építési technikánkkal készül, betonaljazatra, panelekből rakja a toconyúaru az újabb, és újabb építőelemeket, gyorsan kész egy* tókas;' egy "emelet; majd egy ház, s egy lakótömb, sőt „ egy utpi. sem várat soká magára. Alig egy éve azt lestük még, hogy mikor kanyarodhatunk be, a Retek utcába. Most autóban, vagy autóbuszban ülve a József Attila sugárút felől a Szillén felé haladva á jobb oldalban azt nézhetjük, miért is maradt ott a 102. számú felsővárosi épület után két házsor, két kis utcácska beékelődve a modern lakóépületek közé. Hasonló szituáció alakult ki a felsővárosi építkezések úgynevezett második ütemében, túl a Csillag téren a Vajda utcában is. Azután a probléma a városképi jellegből váratlan fordulatot vett. Jött a csapadékos időszak, s a Vajda utca egyszeriben belvizes területté változott a 2. számú háztól a 14/A számú házig. A lakóház-tulajdonosok most sorra perlik az építőket, az első ítéletet a közelmúlt napokban emelte jogerőre a Szegedi Megyei Bíróság. Kovács József, Vajda u. 10. szám alatti lakosnak 20 ezer 917' forint kártérítést köteles megfizetni a kivitelező DÉLÉP. Ugyanebben az ügyben in—— dított pert a Szegedi Városi Beruházási Vállalat a megyei bíróságon a Szegedi Tervező Vállalat és a kivitelező DÉLÉP- ellen. A Felsőváros második ütemének mélyépítési munkái során jelentős tereprendezésre került sor, .mélynek .eredményéként az építési terület 70—80 centiméteres feltöltést kapott. így a városrendezési tervek szerint kisajátításra nem került Vajda utcai ingatlanok mély területekké váltak a környezethez képest. A feltöltés miatt a megmaradt házak, s kertjeik részben a talajvíz, részben a lefolyó csapadékvíz miatt károsodást szenvedtek. Szakvélemény szerint a feltöltések megváltoztatták a vizek természetes lefolyási lehetőségét, s egyben emelték a talajvíz szintjét is. A Legfelsőbb Bíróság hozott ítéletet fellebbezés után az 55 ezer forint perértékű kijavítás iránt indított perben. Megállapította, hogy a kárjellegű költségeket a tervező vállalat és a DÉLÉP egyenlő arányban kötelesek viselni. A tervező vállalat ugyan még 1972-ben felvetette a szanálásra nem kerülő épületek üzemeltetési nehézségeit, a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása szerint azonban ez nem azonos a talajszintkülönbség okozta problémák jelzésével. A bíróság így kötelezte a vállalatot a tervek kijavítására, kiegészítésére. A perben másodrendű alperes DÉLÉP azzal védekezett, hogy már az organizációs bejárás során kérte a megmaradó létesítmények csapadékvíz-elvezetésének megtervezését. Ez nem történt meg, így a terveknek megfelelően végezték el a kivitelezést A Legfelsőbb Bíróság ezzel kapcsolatban rámutat arra, hogy a DÉLÉP-nek meg kellett volna tagadnia a jogszabályba ütköző munka elvégzését, ennek megfelelően kötelezte a bíróság a vállalatot a szükséges javítások elvégzésére. A több mint 23 millió forint összegű mélyépítési munkákhoz hasonlítva a jelenlegi 55 ezer forintnyi perérték nem nevezhető nagynak. A gondot az így mesterségesen megsüllyesztett utca sorsa jelenti. Az ott lakó embereké. S ezt az ítélet nem oldhatta meg. Zrínyi Péter VARGA IMRE SZOBORKIÁLLÍTÁSA szombaton nyílt meg a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában. A kortárs magyar szobrászművészet tán legjelentősebb egyéniséségének szegedi kiállításán több mint tíz esztendő alkotói termésének legjava sorakozik. Olyan korszakos műveket láthatunk a tárlaton, mint az 1965-ös keltezésű Prometheusz, a „Hősi emlékmű 1944" több változata, az A la recherche sorozat, a Radnóti-szobor, vagy a Szántás című relief Bemutatja szegedi tárlatán azoknak a köztéri szokroknak kisplasztikái változatait, melyek az elmúlt években kerültek Budapest. Mohács, Szombathely, Békéscsaba, Salgótarján köztereire. Döbbenetes a kettétört ívek közé állított idős Károlyi Mihály alakja; a békéscsabai Kulich Gyula-emlékmű kisplasztikái változata, az értelmes pusztulásból új életet serkentő halál mementója; Lenin szobra, a közöttünk élő, a velünk gondolkodó, a bennünket tanító nagy filozófus alakja, vagy a Karóval jöttél hangulatát idézó József Attila szoborarcmás és sorolhatnánk a szobrok sokaságát. Varga Imre egyetlen témája az ember. Az ember, aki a múltból is eleven élő példát, eszmét, gondolatot sugáll a mának, aki gondolkodni tanít és késztet. Ha megidézett szobrok alakjaira gondolunk, szinte fölsejlenek a művészettörténetnek azon egyéniségek akik számára máig-példát és leckét jelentenek. llyen szándékból idézi Chagallt, Manet-t, Bosch-t, Csontváryt, Czóbelt, Derkovitsot, Kondor Bélát. Varga Imre gyakran teremt figuráli köré környezetet. Csontváryt ágyba helyezi, Lenin lépcsőről jön. közénk, Radnóti való kockaköveken állva gerendának támaszkodik, Károlyi Mihály fölé mintegy állandóan mozgó, változó, élő kép kerete emelkedik a kettétört román ív, Derkovits nyitott ablak négyszögében áll, Kullich Gyula alakja egy ágasbogas fa törzsének kérgéből kel életre, Kondor Béla éppen tanyai iskolásoknak Ágynemű - kölcsön A Patyolat új szolgáltatása Az elmúlt évhez hasonlóan a Csongrád megyei tanács vb művelődésügyi osztálya idén is megszervezte a tanyai általános iskolások számára a megyei olvasótábort. A tegnapi megnyitóra 40 ötödik-hatodik osztályos tanuló érkezett a megye tanyai iskoláiból. Sokan olyan Iskolákból jöttek, melyeket előreláthatólag a közeljövőben sem Korzetesí lenek, számukra különösen hasznosnak ígérkezik a szegedi táborban töltött négy nap. A változatos programmal megszervezett tábor célja, hogy felkeltse az iskolásokban a kulturált szórakozás, az olvasás, a szabad idő hasznos felhasználása iránti igényt. Tegnap többek között úttörötaiálkozón, filmvetítésen vettek részt a gyerekek, nem maradtak ei az irodalmi játékok, a vetélkedők sem. Ma, szerdán a Somogyi-könyvtárat, a Móra Ferenc Múzeumot, a Sportcsarnokot tekintik meg a táborozók, este ott ülnek a színnaz nézőtere n. Holnap, csütörtökön egyebek között a gyerrhekkönyvtárba látogatnak, részt vesznek a Pajtás író-olvasó találkozóján. Pénteken a Kincskereső irodalmi délelőttje szerepel programjukban. Korábban már tájékoztattuk olvasóinkat a Szegedi Patyolat Vállalat tervbe vett új szolgáltatásáról, az ágyneműkölcsönzésről. Az elképzelések megvalósultak: hétfő óta ugyanis négy kijelölt üzletben már lehet kölcsönkérni ágyneműgarnitúrákat. Egyelőre Tarjánban a 10. számú fiók, a VI.-os ütemben épült szolgáltatóház gyorstisztító szalonja, az odesszai és a Bécsi körút, Petőfi Sándor sugárút sarkán levő 8-as számú üzlet várja azokat, akik ezt a szolgáltatást igénybe akarják venni. A vállalatnak jelenleg kétezer színes, polieszter-pamut alapanyagú garnitúrája van. egy-egy csomag lepedőből, tükrös paplanból, nagy és kispárnára való huzatból áll. Ki-ki huszonegy napra bérelheti az ágyneműket, s ezután ujabb, tiszta együttesre cseréli ki a vállalat — mindössze 19 forint ellenében. Éz a szolgáltatás is állami támogatásban részesül. A bérleti díjból 15 forint a mosásért, 4 a karbantartásért fizetett összeg. A mosás költségeihez az állam még 22,^0-nel járul hozzá, igy tudja fedezni a Patyolat a mintegy 40 forint ráfordítási költséget. Nem árt tudni azt sem. hogy "ha valaki 21 nap elteltével nem viszi vissza a kölcsönvett ágyneműt, naponta 5 forint késedelmi díjat kell fizetnie. Az is természetes, hogy elvárja a vállalat, ki-ki úgy kímélje ezeket a fehérneműket, akár a saját holmijait. Épp ezért érthető, ha a túlszennyezett, olaj-, gyümölcsfoltos, kiégett és szakadt darabokat nem veszi vissza és — akár az elveszett huzatok értékét is — kéri a Patyolat a megrendelőtől. Az ötödik ötéves terv időszakában — ha a piackutatás eredményei is igazolják szükségességét —. ötezerre emeli a vállalat a garnitúrák számát. Foglalkoznak azzal a gondolattal Is, hogy a választékot is bővítik, és olcsó pamut,-, darázs- vagy frottíranyagból készült törülközőket is kölcsönöznek majd. , Ch. A. nyíló ajtók mögül lép közénk. Ezzel a módszerrel Varga Imre nemcsak megmintázott alakjainak ad meghatározó környezetet, de a szemlélő számára is érthető, segítő koordinátákat rajzol. Mert — mint Varga Imre vallja — a szobor, a nézőben, a szemlélő érzéseiben, gondolataiban születik meg igazán, ö jeleket készít, szoborjeleket, s e szoborjel egyaránt lehet pontosan mintázott, felismerhető portré, eredeti világháborús kitüntetés, kő darab, régi kredenc márványlapja vagy drótokból hajlított szék. Varga Imre nemzeti kultúránk kiemelkedő művésze. Nemcsak azért, mert a magyar történelem és művészet alakjait mintázza, sokkal inkább azért, mert a magyar hagyományokból táplálkozva érthető s mégis korszerű nyelven szól történelmünkről és napjainkról. Kiállításának katalógusában így ír: „ ... Bennünk támad értett létre a világ. Űj ismereteink csillagfényénél is csak önmagunkba kell tekintenünk. Ismerjük meg magunkat és megismertük világunkat. Teljesíthetetlenül nagy program." Varga Imre művészi pályája, alkotásainak sora. szobrainak a nézőben megszületett új és új élete bizonyítja, hogy Varga Imre ismeri önmagát, tehát ismeri a világot s programját kiemelkedően váltja valóra. MARTIN MARTA ÖNALLÖ ESTJE, a Keserű nekifohászkodás című József Attila, .összeállítás a . színészi alkathoz igazodó; szigorú, pontos; és nagyszerűen megoldott pódiumműfaj példája. A Sajtóház Művészklubjának hétfői összejövetelén mutatta be a Szegedi Nemzeti Színház művésznője első önálló estjének műsorát. József Attilát idézte verseinek, leveleinek, vallomásainak tükrében. Azt a József Attilát, aki áhította a megértést, az emberi. melegséget, a szeretetet, de nem éretette a megszerettetés raffinált mesterfogásait. Martin Márta előadóestjének legjelentősebb erénye a tiszta, pontos értelmezés. Nem .szavalta a verseket, nem „előadta" a prózai részeket, hanem elmondta, értelfnezve-elemezve bemutatta, reprodukálta József Attila gondolatait, érzéseit. Természetesen, sajátos orgánumát jól idomítva a mondandóhoz és rugalmasan alkalmazkodva a körülményekhez nemcsak kellemes és szép estét szerzett a Művészklub közönségének, hanem új, eddig jórészt ismeretlen oldaláról mutatta be a költőt, József Attila portréjához új vonásokkal járult hozzá, s figyelmeztetett is: * jobban vigyázzuk, óvjuk művészeinket, nemzeti kultúránk kimagasló alakjait, akik szintén áhítják a szeretet, a közönség megértését! STHÉLIK JÁNOS FESTMÉNYEI a Sajtóház Művészklubjának falait díszítik hétfő óta. A szem ünnepe ez a kiállítás, hiszen a fiatal szegedi festőművész vállalja a szépséget, a tisztaságot, az emberi melegség, öröm és szomorúság ábrázolását. A szegedi tanárképző főiskola elvégzése után ez, a Sajtóházbeli kiállítás harmadik önálló tárlata. A pályakezdés első éveinek öncélúnak tetsző technikai bravúrjai, illusztratív témái mindinkább letisztulnak, mindinkább lényegre törőek. Témáit három forrás táplálja: az alföldi táj, az ember és annak tárgyai. Tájképeit a gyermekkor világa, az alföldi falvak, tanyák környezete és a Tisza-parti hangulatok határozzák meg elsősorban. A réték, a szántók, a fák az évszakok váltakozásaival új és új arcukat mutatják s mint egyik képén, „Törött tükörben" mozaikszerűen szerveződnek képpé a pusztuló, változó paraszti világ emlékei is. Némi nosztalgikus felhang, valami rejtelmes visszaélmodás teszi ezeket a tájakat párássá, ködössé. Figurái részint idős, megfáradt, törődött emberek, akik hol szoborként merevülve szemlélik a köröttük változó, suhanó életet, hol összehúzott, huncut szemmel sandítanak mai világunkra. Kukucskáló, bozontos szőke kisfiú-arca az őszinte rácsodálkozás szép példája, a még csak lehetőség — Villon-arckép hatalmas karimájú kalapja alá igyekszik lopni a középkor fenséges és / ünnepélyes óaranyát és az eretnekek alá gyújtott máglyák vibráló vörösét. Szőke kisfiú figurája úgy áll ellenfényben, szinte vakító romlatlanságban az iskola, talán az Élet kapujában, mint ahogy klasszikus íróink fogaimázták meg nemegyszer.' Témáihoz megtalálta Sthélik az adekvát kifejezési formát és technikát, a Világtalan portréja szinte tapintható, a Fazekas néprajzi hitelességén túl pontosan reális, a Kukucskáló bájosan kedves líra, az Árhullám grafikus, a Hóolvadás szinte pop-artos. Sthélik János még pályája elején álló művész. Egyenletes fejlődésével és tehetségével szolgált rá, hogy már nemcsak lehetőség. SZABÓ ANDRÁS GRAFIKAI a fiatal művészek klubjában látható. Tollrajzok sokaságát állította, ki a fiatal alkotó. Telt formájú női aktjai, csavargó figurái lendületes vonalvezetéssel, jó karakter-érzékkel megrajzolt illusztrációk. Gyakran idéz álmokat és emlékket, kötődése a szürrealizmussal nyilvánvaló. ALFÖLDI TARLAT. Békéscsabán a Munkácsy Mihály Múzeumban vasárnap megnyílt a XIX. Alföldi Tárlat. A kiállításon Aszalós Endre művészettörténész mondott megnyitó beszédet. Ezt követően kiadták a XIX. Alföldi Tárlat díjait, amelyeken ez évben Gaburek Károly békéscsabai, Csohány Kálmán budapesti, Schéner Mihály budapesti, és Pataki Ferenc szegedi festőművész osztozott. A Békés megyei tanács Munkácsy Mihály-érmét Gácsy Mihály budapesti grafikus kapta, a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa díját Kiss György Budapesten alkotó gyulai festőművész és szobrász nyerte el. A Fészek jubileuma Tegnap, kedden délután A tegnapi ünnepi közgyüfél 4 órakor tartotta ünnepi ,. közgyűlését a Fészek Mű- lesen a íohatosaS°k es a művészklub, alapításának 75. vészeti társszervezetek köévfordulóján. 1901. áprilisö- . án határozták el a klub szöntették a Jubiláló kozgyumegalakítását, lést. <MTP »