Délmagyarország, 1976. április (66. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-27 / 99. szám

5 Kedd, 1976. április 27: Tavaszi BNV Új gépipari termékek A Tavaszi BNV kilenc árucsoportban megrendezendő kollektív kiállításán 114 KGM vállalat, nyolc más tárcához tartozó vállalat, öt tanácsi vállalat és több szövetkezet mutatja be a kohó- és gépipar termékeit, — jelentette be hétfői sajtótájékoztatóján dr. Szabó Tibor, a kohó- és gépipari minisztérium kereskedelmi osztályának vezetője. A kohó- és gépipari vállalatok, szövetkezetek összesen 8100 négyzetméternyi fedett és 5450 négyzetméternyi szabad kiállítási területen mintegy 3600 terméket mutatnak be. Ezúttal a korábbi vásárokénál több, 280 új vagy jelentősen továbbfejlesztett termékkel jelentkeznek a kiállítók. (MTI) Nemzetközi tudományos ülés A méterrendszer magyarországi bevezetésének 100. évfordulója alkalmából hétfőn, tegnap nemzetközi tudományos ülésszak kezdődött az Országos Mérésügyi Hivatal szervezésében a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. A tanácskozást dr. Ajtai Miklós, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke nyitotta meg. (MTI) Következetesebb gazdálkodást TESZÖV-küldöttköigyűlés Szegeden Tegnap, hétfőn délelőtt Szegeden, a Tisza szálló hangversenytermében tartotta a Csongrád megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetsége küldöttközgyűlését. Szűcs Józsefnek, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagjának, a TESZÖV elnökének megnyitója után a megye 90 szövetkezetének 126 küldötte hallgatta meg a napirendi pontokat; a tagszo vetkezetek szövetkezetpolitikai feladatai a párt XI. kongreszszusa határozatainak végrehajtásában, az 1975. évi gazdálkodás értékelését, a zárszámadások tapasztalatait és az idei feladatokat. Az írásos anyaghoz Ábrahám Vince, a TESZÖV titkára fűzött szóbeli kiegészítést. A beszámolók egyértelműen megfogalmazták, hogy az elmúlt években a megye mezőgazdasága dinamikusan fejlődött, bór a súlyos természeti csapások, belvizek stb. megnehezítették a mezőgazdasági nagyüzemek munkálkodását, boldogulását, különösen a tavalyi év volt kritikus. Mégis növekedett a szarvasmarha-állomány, ezen belül a tehénállomány, .a közös vagyon és sajnos az elmúlt esztendőben a szövetkezeti veszteségek is megnövekedtek és mérsékeltebb nyereséget értek el a szövetkezetek. Jellemző, hogy 1970-ben a Vetélkedő Munka Somogyi Károlyné (elvétele Az NKFV Petőfi Sándor gázüzemi karbantartó szocialista brigádja, a területi döntő győztese Az elődöntőkben nyújtott jó teljesítmények után tíz szocialista brigád jutott be a Munka és műveltség vetélkedő üzemi területi döntőjére, melyet a Juhász Gyula művelődési központban tartottak. A versenyzőknek először politikai tájékozottságukról, irodalmi tudásukról kellett számot adniuk. Ezután múzeumi élménybeszámoló, majd filmesztétikai, természettudományi kérdések következtek. Végül mindegyik brigád ismertette a jelenlevőkkel üzeme történetét. A pontszámok összesítése után az NKFV algyői üzemének Petőfi Sándor elnevezésű, gázüzemi karbantartó szocialista brigádja szerezte meg az első helyet. Második a makói FÉG Ady Endre, harmadik a szegedi öntödei vállalat dr. Münnich Ferenc szocialista brigádja lett. ök képviselik az üzemeket a május 15-én tartandó összevont megyei döntőben. * Az Ipari Szövetkezetek Csongrád megyei Szövetsége • megyei szervekikel karöltve ugyancsak meghirdette a Munka és műveltség vetélkedőt. Az elődöntők után a versenybe benevezett 49 szocialista brigádból hét vesz részt a ma, kedden délután fél 4 órákor kezdődő megyei döntőn, melyet a KISZÖV kulbjában tartanak. megye szövetkezeteiben 38 ezer tag dolgozott, tavaly már csak 31 ezer 500. Ez elképzelhetetlen megfelelő technikai, termelési színvonal emelkedése nélkül. Ugyanakkor jó néhány gazdaközösségben megragadtak a korábbi termelési színvonalnál, egy olyan termelési konzervativizmus alakult ki, ami ma már megengedhetetlen. Így a jó adottságú makói járásban sem történt megfelelő előrelépés kukorica- és kenyérgabona-termesztésben, s a negyedik ötéves tervben a szegedi járásban sem hozták a várt eredményeket a gazdaközösségek. A vezetés színvonalának növelésével, javuló belső ellenőrzéssel, a szövetkezetek egymáshoz való kapcsolatainak rendezésével gyorsabb ütemben fejlődhetnek a szocialista termelési viszonyok, és a tudatformálásban is nagyobb eredményeket érhetünk el. Az élénk és hasznos vitában felszólaltak: Palásti Béla (bokrosi Kossuth Tsz), Gruber János (pusztaszeri Hévezér Tsz), dr. Szániel Imre (a Szeged városi párt-vb tagja, a szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézet igazgatója), Verák Ernőné (szegedi Felszabadulás Tsz). Sinká Antal (az AGROKER igazgatója), Vajnai Ernő (a hódmezővásárhelyi Vörös Csillag Tsz küldötte). Dr. Kakuszi László, a megyei pártbizottság osztályvezetőhelyettese azokra a belső és külső gazdálkodási nehézségekre hívta fel a figyelmet, amelyek fokozottabb felelősségre szorítják a szövetkezetek tagságát és vezetőit, a népgazdasági igények következetesebb kielégítésére, valamint arra, hogy mérséklődjék a különbség a tsz-ek között. Huszár József, a TOT titkára a jövedelmezőbb gazdálkodás lehetőségéről szólt, dr. Paczuk Isván, a megyei tanács elnökhelyettese pedig azt emelte ki, hogy a szövetkezeti gazdálkodást, a vállalatszerű termelést adminisztratív eszközökkel nem szabályozzák. Két egyfelvonásos Bemutatók a színházban Közlekedési balesetek Bordányban, a Kossuth utcában Király István, Zákányszék, III. kerület 490. szám alatti lakos autóbuszt vezetett és elütötte az esti órákban Kőműves István, Bordany, Dűlő 250. szám alatti lakost, aki gyalogosan haladt az út bal oldalán. A gyalogos sérülést szenvedett. Két mozgó jármű között akart áthaladni a Fonógyári úton egyik oldalról a másikra Lakatos Gézáné szegedi lakos. Egy személygépkocsi elütötte. A gyalogos súlyos sérülést szenvedett. Álló lovas kocsinak hajtott személygépkocsival az . árakban Földeákon. Adok Lajos, Földeák, Tanya 50. szám alatti lakos. Sérülést szenvedett vele utazó felesége. Az anyagi kár mintegy 40 ezer forint. Szegeden, a Zákány és a Pacsirta utca kereszteződésében okozott balesetet Patai ' Elemér, Csanytelek, Damjanich utca 5/A szám alatti lakos, aki tehergépkocsit vezetett. A kereszteződésben nem adott elsőbbséget Buknicz Sándor, SzegedTarján 310. szám alatti lakosnak, aki személygépkocsijával a teherautónak ütközött. A személygépkocsi vezetője sérülést és mintegy 8 ezer forint kárt szenvedett. Ha igaz, Gilles de Rais báró különös élete szolgáltatta a mintát. A haza oltalmára fölkent vakmerő harcos, az orleansi szűz védelmezője, Franciaország marsallja, művészetpártoló volt, és perverz hajlamú kéjfi, alkimista és gyermekgyilkos: 1440-ben fölakasztották, elégették. Állítólag az ő alakját őrizte a szájhagyomány Charles Perrautt-nak a 17. század végén megjelent mondagyűjteményében, annak a Kékszakállnak históriájához, akit messze földön híressé tett gazdagsága, asszonyfalófeleséggyilkos különös magánélete. Amikor Balázs Béla misztériumjátéka napvilágot látott 1910 nyarán, már nálunk is ismert volt a történet többféle földolgozása. Az ajánlás Bartóknak és Kodály nak szólt, Balázs Béla eredetileg Kodályra gondolt, végül Bartók komponálta operának. A mondai Kékszakáll ereibe a mindent akaró emberi teljesség vérköreit csurgatva, az iszonyat nehéz páncélingében a magányos, a meg nem értett, a megváltást szomjazó férfi szívhangjait dobogtatva. A herceg és Judit sorsa a beteljesületlen és ezért örökké tragikus szerelem jelképes szférájába költözik itt, s mint Kroó György alapvető tanulmánya érzékenyen veszi észre: a modern polgári szerelem válságának művészi kifejezője lesz. Juditot a különös, a nem hétköznapi ember vonzza, azért érkezik, hogy (wagneri motívumokra emlékeztetőn) a szerelmével megváltsa. Ott véti el, mikor az asszony kíváncsisága ösztönösen, bár érthetően, a lehetetlent is kiköveteli, hogy minden titkot fölfejtsen. s reménytelenül, mert a férfilélek teljességében kiismerhetetlen. Egyfelől tehát úgy tűnik, férfi és nő kapcsolatának lélektani elemzéséről van szó. Másfelől viszont ,,a mű — melyet a fény és sötétség, a nap és éjszaka, az éleb és halál szimbolikája foglal keretbe — az éjből merül fel, hogy folytonos emelkedéssel az ötödik ajtó feltárulásakor, Kékszakállú birodalmának lenyűgöző fényakkordjában érje el tetőpontját, majd a színpad fokozatos elsötétedésével az éjszakába hulljon vissza ismét" — mutat rá Lendvai Ernő. Bartók zenéje zseniális logikával rajzolja ki ezt a piramisvonalat. A borongós, molljellegű zene a kínzókamra, a fegyvertár, a kincsesterem, és a virágoskert után az ötödik ajtóból, Kékszakállú birodalmára fenséges C-dúrban pompázik, lenyűgöző hatással, hogy aztán a könnyek tavától ismét aláereszkedjen, mint Molnár Antal írja: belénk kapaszkodjék és a földre húzzon. A zene dramaturgiájában — hangsúlyozza Lendai Ernő — a fény és a sötétség dialektikus egysége szükségszerű, mert a/bartóki világ nem sötét és nem világos, hanem mindig együtt, elválaszthatatlanul sötét éi világos. (Itt lakik a hajnal-alkony — mutat körül a Kékszakállú.) A zene szövetében pedig, ebben a viszonylag korai műben is, hamisítatlanul ráismerni a bartóki stílus egyedi lényegére, ahonnan anyanyelvi természetességgel árad a pentatónia, az ereszkedő dallamívek a népdalok, a végzetszerűség a népballadák levegőjét idézik. A kékszakállú herceg várát bő évtizednyi hallótávolságból fölújító szombati premier kimunkálói gondosan ügyeltek arra, hogy — Bartók zenei világképe népi gyökerekből szívta nedveit; — a zenedráma misztériumból született, de hordozza a későromanlika stiláris terheit is. 1. A zenei megvalósítás példás ihletettsége és fegyelme — Pál Tamás szuggesztív értelmezésével, dús zenekari hatással — nem iéHernédí Oszkár (elvétele Kékszakállú: Gregor József, Judit: Tombor Ágnes veszti el a bartóki muzsika úgynevezett parlando stílusát sem. Ez a beszédszerű előadási mód különösen Gregor József ideális címszereplésében hatott meggyőzően. Gregor (aki ezúttal remek maszkot kapott) a mondák misztikus Kékszakállján fölülemelkedő filozofikus embert testesít meg, akinek fáradt ábrándja, hogy lelkéből egyáltalán kimosható a múlt. A múlt, mely végzetszerűen keríti hatalmába környezetét, s amely végül Juditot is besorolja a többi asszony közé. Gregor szárnyaló basszusa, puha dallamformálása ritka élmény. Társa, Tombor Ágnes, képlékenyen, finom színekkel rajzolta ki Juditot, jóllehet szólamának dúsabb mélységeit már kevésbé győzte. A szerep mezzo fekvésű; mindenesetre bravúros teljesítménye, éppen a Manón után, elénekelni Juditot. 2. Az opera rendezése és külsőségei a mű értelmezésének egyik lehetőségét kínálják. Gyarmathy Ágnes színpadán csuklóból levágott kezek stilizációi „helyettesítenék" az ajtókat (a szereplők mímelt kézjátéka kulcsfontosságú az előadásban), s a látvány profilból fölidézi a mondák rettegett gyilkosát, sőt emlékeztet annak elmosódó vonalakkal fölfestett áldozataira, tehát a történet misztikájára is. Ugyanakkor Horváth Zoltán eszköztelen rendezése a mű oratorikus jellegét engedi érvényesülni, a zenére és a szereplők csupaszított gesztusaira, mozdulataira bízza, hogy a darab belső cselekménye hasson. Ez a rendezői koncepció — a szokásosnál is hangsúlyosabban — csak a zenei megvalósítás következtében ítélhető meg. S miután arról igen kedvezőek a benyomásaink, el kell fogadnunk. Legfeljebb a színpadi igényességet hovatovább a korszerű fényhatásokban mérő néző hiányolhat most némileg gazdagabb, árnyaltabb világításokat. A Székely fonó nem opera, pontosabban a műfaj hagyományos értelmében nem. Maga Kodály válaszolt így, frissében, az 1932-es bemutatót fogadó kritikákra: nem operakísérlet. „Hangversenyteremben láttam meg világosan — nyilatkozott —, hogy ezek a dalok termőtalajukból kitépve, szinte érthetetlenek. Szerves egységben kell megmutatni azzal az élettel, amelyből nőttek." Az élet pedig, ahová ösztönös dramaturgiai érzékkel „visszatelepíti" a népdalokat, egy székely falu mindennapja. A fonóházi emberek derűje és öröme és fájdalma, cséndörszuronyok árnyékában, a háziasszony mellől elüldözött, majd megmenekülő kérővel, a gazdag legénnyel és a szegény legényekkel, a játékbani játékkal: Bertelaki László és Görög Ilona történetével. A szerelmesek egymásra találnak, miként a Székely fonó párjánál, a Háryban is összeölelkezik vitéz generálisunk örzse mátkájával (abban a daljátékban, ahol az ősi magyar népdal először hangzott föl operaszínpadon). S hogy hősei a népből vétetnek, a darab zenei anyanyelve is a folklór, a magyar nép dalai, táncai, meséi — ezeket fűzta Kodály laza színpadi fonalra, mint megannyi gyöngyszemet, zenekari foglalatban. A Pál Tamás vezette színpadi és zenekari együttes (Dékány Endre kitűnően betanított kórusaival) eleven, érzékletes tablót festett, elementáris erővel tolmácsolva Kodály vallomását a magyar népről, a magyar népzenéről. Görög Ilona balladisztikus történetének megelevenitése — Kodály zenei szerkesztésének pazarlása — az est fénypontja volt Csikós Attila rendkívül hangulatos, népi motívumokkal kifaragott, fölüljáróval körbehidalt fonójára égbe markoló faóriások ereszkednek alá, a háttérből havasi levegőt szikráztatva. Kint az erdőn bujdosó legény, bent a szerelmesét visszasíró háziasszony, a vigasztaló fonólányok nieg a legyeskedő udvarlók, együtt búsulnak az élet szomorúságain, virulnak vidámságain, s ebben a „hol örülünk, hol sírunk" játékban semmi mesterkéltség. Éppen az elénekelt, eltáncolt népdalok avatják őszintének, mert nagyon emberiek, tiszta érzésekről szólnak. A Vágvölgyi Ilona fantáziájával népviseletbe öltöztetett szereplők: Gortva Irén, Börcsök István, Vámossy Éva, Réti Csaba, Farkas Eva, Gyimesi Kálmán belső tűzzel, rokonszenvvel azonosulva, nagy átéléssel szólaltatták meg a népdalokat, mint akik anyanyelvüket beszélikdalolják, és nem szerepet alakítanak. Horváth Zoltán — Seregi László ösztönző, nagy fordulatszámú táncokat elrendelő koreográfiájának segítségével' — sok leleménnyel, mozgalmasan állította be a Székely fonót, Kodály Zoltánnak méltatlanul régen látott, szívet-lelket melengető (s mint a szünetben valaki megjegyezte : már szabadtéri hangulatot árasztó) daljátékát.