Délmagyarország, 1976. április (66. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-25 / 98. szám

Éljen a haladás, a béke legyőzhetetlen ereje, a Szovjetunió! (Az MSZMP Központi Bizottságának május 1-i JelszavsTWT) Ma választ Portugália 9 Lisszabon (MTI) A lisszaboni utca csendes, elült a háromhetes válasz­tási kampány zaja, tegnap éjiéi óta tilos a korteskedés. Hat és fél millió szavazópol­gár egy nap gondolkodási időt kapott ahhoz, hogy el­döntse, a 14 közül melyik pártra adja voksát. Portugá­lia népe ma az urnákhoz já­rul, hogy megválassza a fél évszázados fasizmus utáni el­ső polgári demokratikus par­lamentjének 263 képviselő­jét. A közvéleménykutatási fel­mérések szerint a legutolsó órákig igen sokan nem tud­ták, kire szavazzanak. Való­színűnek tartják, hogy a ta­valyi alkotmányozó nemzet­gyűlési választásokon tapasz­taltnál nagyobb lesz azok­nak az aránya, akik tartóz­kodnak a szavazástól, vagy fehér szavazócédulát dobnak az urnába. A választáson in­duló 14 párt a következő (zárójelben 1975. évi eredmé­nyük) : Kereszténydemokrata Párt (tavaly nem indult). Mo­narchikus Néppárt (0,56 szá­zalék), Demokrata Szocialis­ta Centrum (CDS) 7,65 szá­zalék), Demokratikus Nép­párt (PPD) (26,38 százalék), Szocialista Párt (37,87 száza­lék), Kommunista Párt (12,53 százalék), Baloldali Szocialista Mozgalom (1,02 százalék). Szocialista Nép­front (1,17 százalék). Dolgo­zók Forradalmi Pártja (nem indult). Népi Demokratikus Unió (0,79 százalék), Inter­nacionalista Kommunista Li­ga (0,19 százalék), Munkás­Paraszt Szövetség (nem in­dult), Portugália Kommunis­ta Pártja (marxisták—leni­nisták) (nem indult), Prole­tariátus Pártja Újjászerve­zésének Mozgalma (nem in­dult). Az érvényes szavazatok túlnyomó többsége várható­an négy párt, a szocialisták, a néppártiak, a Szocialista Centrum és a PKP között fog megoszlani. (A PKP va­lószínűleg a negyedik helyre WM •• a RÁDIÓJELEN SZOMBATON ELUTAZOTT Budapestről az Evgen Apos­tovov professzor vezette bol­gár egészségügyi küldöttség. Itt-tartózkodásuk során ta­nácskoztak a magyar egész­ségügyi vezetőivel, és kiala­kították a két ország 1976— 80. közötti együttműködését az. egészségügy területén. ELUTAZOTT BUDAPESTBŐL HO DAM Szombat délelőtt elutazott Budapestről Ho Dam, a Ko­reai Népi Demokratikus Köz" társaság miniszterelnök­helyettese és külügyminisz­tere, aki Púja Frigyes kül­ügyminiszter meghívására hatnapos programmal — hi­vatalos, baráti látogatást tett Magyarországon. Búcsúzta­tására a Ferihegyi repülő­téren megjelent Púja Frigyes külügyminiszter és Rácz Pál külügyminiszter-helyettes. Je­len volt Kim Ze Szuk, a KNDK budapesti nagykő, ve te. MINISZTERT ESZMECSERE Dr. Polinszky Károly ok­tatási miniszter, aki T. Ja­kovlevszkinek, a jugoszláv szövetségi tudományos és művelődési bizottság elnö­kének (miniszter) meghívá­sára néhány napos látoga­tást tett Jugoszláviában, szombaton Belgrádból haza­utazott. A miniszteri eszmecserén a felek tájékoztatták egy­mást a két ország oktatási reformelképzeléseiről és ter­veiről, megbeszélést folytat, tak ezenkívül az oktatás te­rületén való kétoldalú együttműködésről. A magyar miniszter, aki Belgrádon kívül a Vajdaság tartományban, a horváth és a szlovén tagköztársaságban » látogatást tett. fogadta dr. Anton Vratusa, a ju­goszláv kormány alelnöke is. MAGYAR—OSZTRÁK GAZDASÁGI TÁRGYALÁSOK Szombaton Bécsben közzé­tették, hogy befejezte két­napos tanácskozását a ma­gyar—osztrák gazdasági, ipari és műszaki együttmű­ködési vegyes bizottság. A bizottság harmadik ülés­szakán a tárgyaló partnerek áttekintették a két ország vállalatai között eredmé­nyesen fejlődő kooperációs tevékenységet, és vélemény­cserét folytattak a kapcsola­tok fejlesztésének lehetősé­geiről. Megelégedéssel állapítot­ták meg, hogy ezideig 80 kooperációs szerződés jött létre magyar és osztrák vállalatok között, ennek fele a gépipar területén. CZINEGE LAJOS RÉSZVÉTTAVIRATA Styemenko hadseregtábor­nok, a szovjet hadsereg ve­zérkari főnökének első he­lyettese, az egyesített fegy­veres erők törzsének főnöke elhunyta alkalmából Czinege Lajos vezérezredes, honvé­delmi miniszter táviratban tolmácsolta Grecskó marsall­nak, a Szovjetunió honvé­delmi miniszterének, illetve Jakubovszkijnak, a Szovjet­unió marcalijának, az egye­sített fegyveres erők főpa­rancsnokának kormányunk, valamint a Magyar Néphad­sereg parancsnokainak és katonáinak részvétét. szorul.) Lisszabonban to­vábbra ls úgy vélik, hogy a nagytőke pártja, a CDS nö­veli a legnagyobb arányban voksait, a legtöbb szavazatot azonban Soares pártja kapja. Csupán az a kérdéses, va­jon a mandátumok abszolút vagy relatív többségét szer­zi-e meg. Az utóbbi esetben ugyanis nem tudna egyedül kormányt alakítani, hanem szövetségest kellene keresnie, balra vagy jobbra. A választás napján 0 óra­kor érvénybe lép az új, de­mokratikus alkotmány. Teg­nap délután „az utolsó szó jogán" Costa Gomes tábor­nok, köztársasági elnök be­szédet intézett a lakossághoz a rádióban és a tv-ben. A szavazás előtti utolsó órák eseményeihez tartozik, hogy a Portugál Kommunis­ta Párt Központi Bizottságá­nak Politikai Bizottsága nyi­latkozatában megbélyegezte a lisszaboni kubai nagykö­vetség ellen elkövetett po­kolgépes merényletet. A párt szélsőjobboldali terrorista szervezeteknek tulajdonítja az akciót. (Pénteken este a „Portugál Antikommunista Mozgalom" nevében ismeret­len telefonáló hfvta fel a Diaro Popular szerkesztősé­gét, és közölte, hogy szer­vezete nevében felelősséget vállal a merényletért. El­mondta, hogy mozgalmában „tevékenyen részt vesznek" a portugál fasiszta rezsim volt angolai titkos ügynökei is.) Kubából különrepűlőgép érkezett Lisszabonba, hogy hazaszállítsa a merénylet áldozatául esett tanácsos fe­leségének és a kulturális at­tasénak a holttestét, A nemzetgyűlési választá­sok után egy nappal „Open gate" fedőnévvel légi és ten­geri hadgyakorlatok kezdőd­nek a NATO szervezésében a Gibraltári-szoros két oldalán. Célja annak gyakorlása, ho­gyan szavatolhatják a leg­jobban a Portugáliába veze­tő hajóutak biztonságát — mondták a hadgyakorlat szervezői. A május 3-lg tar­tó hadgyakorlat résztvevői Lisszabont ls felkeresik. Befejeződtek a magyar—finn tárgyalások 9 Budapest (MTI) Matti Tuovinen, a finn külügyminisztérium államtit­kára, aki Marjai József kül­ügyminisztériumi államtitkár meghívására április 21. és 23. között hivatalos látoga­tást tett és tárgyalásokat folytatott Magyarországon, péntek éjjel elutazott Buda­pestről. A Ferihegyi repülő­téren Marjai József és Nagy János külügyminiszter-he­lyettes búcsúztatta. A látogatásról kiadott köz­lemény szerint a magyar és a finn külügyi államtitkár baráti légkörben széles körű eszmecserét folytatott a nemzetközi helyzetről, és egyes időszerű nemzetközi kérdésekről, különös tekin­tettel az európai biztonság­gal és együttműködéssel ösz­szefüggő feladatokra. A két ország baráti kapcsolatainak áttekintése során megelége­déssel állapították meg: minden területen gyorsan és gyümölcsözően fejlődik az együttműködés. Egyeztették a Magyar Népköztársaság és a Finn Köztársaság politikai, gazdasági és kulturális kap­csolatainak továbbfejleszté­sét elősegítő elképzeléseket. Matti TüdMtóeAÍ büdapesti látogatása során fogadta Szekér Gyula, a Miniszter­tanács elnökhelyettese és Púja Frigyes külügyminisz­ter. Matti Tuovinen elutazása előtt a repülőtéren adott nyilatkozatában budapesti tárgyalásainak célját, témáit és eredményeit elemezve el­mondta az MTI tudósítójá­nak, hogy eddig is nagyon szoros volt az együttműködés Magyarország és Finnország, nemkülönben a két külügy­minisztérium között. Mostani megbeszélései — véleménye szerint — tovább erősítették ezeket a kontaktusokat. Szekér Gyulával, Púja Frigyessel és Marjai József­fel folytatott megbeszélése­inken — mondta — a nem­zetközi témák között külö­nösképpen az európai biz­tonság és együttműködés kérdéseivel foglalkoztunk: a helsinki konferencia után kialakult helyzettel és a jö­vő évben esedékes belgrádi tanácskozásra való felké­szülésről is. Közös vélemé­nyen vagyunk a tekintetben, hogy a jövőben is biztosítani kell a helsinki konferencia által elérthez hasonló jó eredményeket. Ebben a szel­lemben mind Finnország, mind Magyarország kész megfelelő előkészületeket tenni a belgrádi konferen­ciára. Nyilatkozata végén a finn államtitkár közölte, hogy hi­vatalos látogatásra és tár­gyalásokra — a mostani bu­dapesti megbeszélések foly­tatására — hívta meg Finn­országba magyar kollégáját, Marjai Józsefet, aki elfo­gadta a meghívást. Magyar-román gazdasági tárgyalások # Budapest (MTI) Szombaton a Parlament delegációstermében jegyző­könyv és egyezmények alá­írásával befejeződtek a ma­gyar—román gazdasági együttműködési vegyes kor­mánybizottság 12. ülésszaká­nak tárgyalásai.? Az ülésszak jegyzőkönyvét Havasi Ferenc, a Miniszter­tanács elnökhelyettese és llie Verdet, a Román Kommu­nista Párt Központi Bizott­sága Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a KB titkára, a kormánybizottság társelnökei írták alá. A román küldöttség szom­baton elutazott Budapestről. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Hava­si Ferenc. Ott volt' fboá Co­tot, Románia budapesti nagykövete. • ' l'.'. Kissinger londoni villámlátogatása Henry Kissinger amerikai külügyminiszter londoni vil­lámlátogatását befejezve szombaton a déli órákban a Weddingtont katonai repü­lőtérről tovább utazott afri­kai körútja első állomására, Nairobiba. Kissinger szom­baton reggel kétórás megbe­szélést folytatott Anthony Croslanddal, Nagy-Britannia új külügyminiszterével. Brit kollégájával folytatott mefr beszélései után újságíróknak! nyilatkozva azt a véleményét hangoztatta, hogy a rhode­siai fehér kisebbség számára nem maradt más hátra, mint lehetőleg azonnal megragad­ni az alkalmat a tárgyalásos rendezésre. Mint mondotta, az Egyesült Államok a maga részéről támogatja a tárgya­lások újbóli felvételét. BÁTYAI JENŐ: Lapok a szegedi tudomány­os technikatörténetből 69. Egész életpályáját tekintve. Inkább festőmű­vésznek kell elkönyvelnünk Zombory Lajost, a kiváló művészegyéniséget, a szolnoki művészte­lep egyik újjáformálóját és vezetőjét. Zombory Lajos Szegeden született 1867-ben. Édesapja annyira jól képzett lakatosmester volt, hogy kisebb-nagyobb vasbútorok gyártására is vállalkozott. Az 1879-es várospusztító nagyárvíz a műhelyt teljesen megsemmisítette, és a család életvitelét új mederbe sodorta. A megélhetés ér­dekében Zombory Lajosnak 12 éves korában gimnáziumi tanulmányait abba kellett hagynia, és foglalkozás után kellett néznie. A már gyer­mekkorában felfedezett rajzkészségét hasznosí­totta, Aradra ment, ahol 14 évesen Halmai An­dor irodájában építési rajzolóként helyezkedett el. öt évet töltött Aradon, majd Lechner Ödön építési irodájában vállalt állást. Lechner mellett annyira belejött az építési eljárásokba, munká­latokba, hogy már önállóan is részt vett külön­böző pályázatokon, amelyeken szép sikereket ért el. A szegedi gőzfürdő megépítésére kiírt pályá­zaton második díjas lett, és szintén második dí­jat kapott a szegedi Közművelődési Palota pá­lyázatán. Tervei alapján készült el Szegeden az ügyvédi kamara volt székháza, amely ma a KISZ városi és járási bizottságának ad otthont. Lechner Ödön irodájában 12 éven át dolgozott, és minden lehetősége megvolt arra, hogy építészi munkásságával biztosítsa jövőjét. Ennek ellené­re elpártolt ettől a pályától, mert egyre fokozó­dott vonzalma a festészet iránt. Megtakarított pénzével és Szeged város ösz­töndíjával Münchenbe ment tanulni, ahol 31 évesen Zügel Iskolájában művelte tovább tehet­ségét. Négy évet töltött Münchenben, és hazajö­vetel után további négy évig Benczúr mesteris­kolájában tanult. Nem lett hűtlen az Alföldhöz, igaz, nem Szegedre, hanem Szolnokra költözött. Állandóan együttélt a város és vidéke hangula­tával, amely örökre ihletőjévé vált. Zombory olyan művészember volt, aki nemcsak a szemé­vel nézte, hanem a lelkével is látta az Alföldet, azt a sajátos, sehol meg nem ismétlődő világot. Minden igyekezetével azon volt, hogy a szolnoki művésztelep ismét elérje azt a színvonalat az életképfestészetben, amit a 19. században betöl­tött. Ez a küzdelem vált Zombory igazi énjévé, és vásznai úgy teljesedtek ki, mint az alföldi róna és az ott élő emberek belső életvilágának talán a legavatottabb életre ébresztése. Ennek igazolására néhány nagy értékű vászna: Magyar bika, Szántás, Igáslovak, Magyar gulya, Magasla­ton. Életében itthon és külföldön ötször rendezett kiállítást, melyek fogadtatása mindenkor és mindenhol a legnagyobb elismerés hangján szólt. Jelenleg is több műve szerepel a Magyar Nem­zeti Galéria tárlatain. Szolnokon halt meg, 66 éves korában, 1933-ban. A magyar szecesszió szellemében alkotott kivá­ló építőművész, Körössy Albert Kálmán Szege­den született. 1869-ben. Alap- és középfokú ta­nulmányait szülővárosában végezte, majd 1887­ben Budapesten, a műegyetemre iratkozott be. Tanulmányainak befejeztével előbb München­ben, majd Párizsban fejlesztette tovább felké­szültségét. Nyugati útjáról 1859-ben tért haza, és itthon több olyan jelentős épületet tervezett, Lechner Ödön sílusának szellemében, a szecesz­szió magyaros formajegyében, mint — legjelen­tősebb épületei — a budapesti Kölcsey gimná­zium és a Néprajzi Múzeum, amely annak ide­jén ugyancsak gimnáziumnak készült. Legjele­sebb épületeinek nemcsak tervezője, hanem ki­vitelezője is ő volt. Előrehaladott kort ért meg, 86 évesen halt meg, Budapesten, 1955-ben. Szeged városias építkezésével egyidejűleg kezd kialakulni a város körüli tanyavilág jel­legzetes képe. Erre az időre, a múlt század má­sodik felére, kezdenek eltűnni a szárazmalmok, a paprikaküllők, az olajsatuk, hogy heyet ad­janak a modernebb technikának, ami tulajdon­képpen a gőzgép uralma kezd bevezetni. Elter­jednek a fürésztelepek, mert az építkezésekhez, főként a népi lakóházak és környékük kivitele­zéséhez mind több fűrészelt deszkaárut igényel­nek. A népi építkezést talán leghűbben Kovács János örökítette meg 1889-ben, amikor ezt írja: „Azon egyszerű házak, melyekben a magyar nép lakott, csak a sátraknak utánzatai, s rendesen a földbe levájva voltak, — Szegeden még e század elején is sok ilyen ház volt — és arccal Kelet felé fordultan építettek. Az ily ősi magyar la­kásoknak jellegét, bár fejlődöttebb alakban őr­zik a szegedi népnek egyszerűbb lakóházai, me­lyeknek elején — mint hajdanta — még a jelen­ben is ott látjuk a napnak képét díszleni." (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents