Délmagyarország, 1976. április (66. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-23 / 96. szám

2 m Pcntck, 1976. április 23. Éljen, erősödjék a szocializmust építő országok egysége! (Az MSZMP Központi Bizottságának május 1-i jelszavaiból) RÁOIÚTELIX ' < >j* ••• 4» A 4. ÜGYÉSZI KÜLDÖTTSÉG A SZOVJETUNIÓBAN Kirill Iljasenko, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnökhelyettese csütörtökön fogadta azt a magyar ügyészi küldöttséget, amely dr. Szíjártó Károly­nak, a Magyar Népköztár­saság legfőbb ügyészének vezetésével tartózkodik a Szovjetunióban. MAGYAR KORMÁNYKÜLDÖTTSÉG MILANÓBAN Zsengellér István nehéz­ipari miniszterhelyettes, ma­gyar ipari és külkereskedel­mi szakemberekből álló de­legáció élén látogatást tett az 54. milanói nemzetközi vásáron. A magyar kormánykül­döttség olaszországi útja so­rán tárgyalásokat folytat több olasz vegyipari és vegyipari-gépgyártó válla­lattal a Magyarországhoz fűződő kapcsolatok bővíté­séről, beleértve a kooperá­ciós kapcsolatokat is. Bolgár-magyar— lengyel egyiiff működés # Szófia (MTI) Jánossal és Edward Gierek­kel megtartott találkozói A bolgár Minisztertanács rendkívül nagy jelentőségűek szerdai ülésén meghallgatta az ezekkel az országokkal es jóváhagyta a tájékoztatást folytatott sokoldalú, felfelé azoknak a tárgyalásoknak" ívelő együttműködés fejlesz­az eredményeiről, amelyeket tése szempontjából. Sztanko Todorov, a Minisz. A Magyarországgal foly­tertanács elnöke folytatott tátott gazdasági és tudom'á­Lázar Györggyel, a magyar nyos-műszaki együttműködés Minisztertanács elnökével és további elmélyítése érdeké­Piotr Jaroszcwiczcsel, a ben nagy jelentősége lesz az lengyei Minisztertanács el- 1976—1980-as évekre vonat­nőkével. kozó hosszú lejáratú megál­Todor Zsivkovnak Kádár lapodások teljesítésének. Megkezdődtek a magyar-román gazdasági tárgyalások O Budapest (MTI) működési vegyes kormány­bizottság XII. ülésszaka. Csütörtökön délután a Havasi Ferenc este a Par­Parlamentben plenáris ülés- lament vadásztermében va­séi megkezdődött a magyar csorát adott a küldöttség —román gazdasági együtt- tiszteletére. Az Ikarus dolgozóinak munkaverseny-vállalása az V. ötéves tervidőszakra Ltnin-évforiEySó Ünnepi ülés Moszkvában Moszkvában, a Kreml kotó továbbfejlesztését egy- néznie, s olyan formában kongresszusi palotájában csü- bekapcsolja a tömegek gye- próbálnak propagandahábo­törtökön ünnepi ülésen emlé- korlati tevékenységével, a rút viselni ellene, mely egy keztek meg Vlagyimir Iljics kommunizmus Szovjetunió- korábbi korszakban „a hi­Lenin születésének 106. év- ban történő építésének fel- degháború" korszakában volt fordulójáról, adataival, az egész nemzet- szokásos, s melyet kétségkí­, . , közi kommunista- és mun- vül el kell vetni jelenleg, az Az ünnepségen megjeien- kásmozgalom fejlődésével. enyhülés feltételezi a kult«­tek a Szovjetumo Kommu- A szovjet kommunisták a rális kapcsolatok kiszélesíté­niS cvKD yvu veteranJal> Lenin születésének évfordu- sét az emberek közötti kon­az SZKP XXV. kongresszu- ,ójával kapcsolatos ünnepsé- taktusok és az információ­sának tiszteletére rendezett geken minden évben számot cseie bővítését. A Szovjet­szólva ,a az — — szazuK-Kra csoKK.eni.iK. otev vnjaK a vanaiai aoigozoinan vé, hogy elhatározásuk- alatt iegaiább 20 fiatal szak- szociális, kulturális ellátását, megfelelően negyedev- munkást készítenek fel és Több új szociális és egész ­• fi .3 TE-QJRI DMSSG ' (Folytatás az 1. oldalról.) Idncs iskolát el nem végzet- zettséget vállaltak, ljiogy a tek arányát 28—29-ről 19—20 tervidőszakban jelentősen ja­melésl ütem teszi majd le- százalékra csökkentik. Otev vílják a vállalat dolgozóinak hetővé, hogy "--«••---• nak vei korabban teljesítsék az küldenek egyetemre, s a gyá- ségügyi létesítményt épite­V. ötéves tervben előirány- ron b(?uili Szakmunkásvezető- nek, bővítik a vállalati idő­zött autóbuszgyartasi tervu- kepzö tanfolyamon évente 20 löket. A dolgozók, s elsősor­ket- A gazdalkodfis haté- (i0|g0zó kezdi meg tanulmá- ban a több gyermekes csalá­konysagának növelése érde- nyait fgv gondoskodnak a dok helyzetének javítására a kében 1980-ig az egy autó- munkásból lett vezetők — tervidőszakban 589 lakás bér­buszra jutó tőkés import- fi0 százalékos — arányának lőkijeiöiési jogát szerzik meg. anyagköltség 26 százalékos srtnten tartásáról. A vállalat gazdasági, párt­csökkentését vállaltak. Emel- Az Ikarus dolgozói ebben és társadalmi szervezetei a ko­lctt evente 1,5 szaznlékkai a tervidőszakban is jelentős rabbmál körültekintőbb és csökkentik az anyag- és ener- tarsadalmi hozzájárulással rendszeresebb támogatással giaköltségeket. A munka tor- segftik: a gyáregységek kör- készítik fel a vállalat 500 melékenységének növeléséve! nyezetének, lakóterületének szocialista brigádját a maga­bővíük a termelést a szekes- fejlesztését, kommunista mű- sabb követelmények teljesi­fehérvári és a puszlavámi sznkokkal és a hozzájárulás tésére. gyáregységekben, a buda- más módjaival. Az V. ötéves Az ötéves versenyvállalás pesti gyártelepen pedig a terv időszakára 150 ezer óra alapián elkészítik éves fei­munkaerő csökkentese mel- társadalmi munkát vállaltak, ajánlásukat is, amelynek tel­lett teljesítik termelési fel- Az Ikarus vezetői kötele- jesítését évente értékelik, adataikat. A tervidőszakra vállalt gyártásfejlesztési és üzem­szervezési feladatok teljesí­tésével korszerűsítik az anyagmozgatást is, ami lehe­tővé teszi, hogy a budapesti gyárban legalább 200 ezer, a székesfehérváriban 160 ezer és a pusztavámiban 40 ezer munkaórát takarítsanak meg, s ily módon legalább 200 dol­gozót irányítsanak át pro­duktív munkaterületre Ugyanakkor vállalták, hogy 2500 nehéz fizikai munkát" végző dolgozó munkáját könnyítik meg az anyagmoz­gatás gépesítésével és kor­szerű gyártóberendezések üzem beh ely ezésé vei. A versenyvállalásban nagy figyelmet szenteltek annak is, hogy fejlesszék együttműkö­désüket a partnerekkel, szál­lítóikkal. Ezért vállalták, hogy terveiket, programjaikat, mű­szaki fejlesztési céljalkat az eddiginél részletesebben egyeztetik partnereikkel a nekik megfelelő időpontban, ami lehetővé teszi, hogy kel­lő intézkedéseket tehessenek a szervezett termelés, a koor­dinált fejlesztés érdekében, ós jobban gazdálkodhassanak erejükkel, kapacitásukkal, gé­peikkel. Az Ikarus dolgozói váltai­tok, hogy szakmai és politi­kai ismereteik állandó bőví­tése érdekében ebben a terv­időszakban legalább -1000-ren vesznek részt a munkásto­jébbképzésben, a nyolc alta­szocialista munkaversenyben adnQk maguknak a megtett unió - emlékeztetett Andro­kiemelkedo eredmenyeket el- útról és feimérik az előttük pov - több megállapodást ert moszkvai üzemek dolgo- áuó feladatokat _ mondotta írt alá ebben a tárgyban, s zói, a Szovjetunió tudorná- a szónok _ Mint azt az ezeket szlgorúan be is akar­nyos es kulturális eletenek gzKp xxv kongresszusa is ja tartani. „Nem kötöttünk elnöteé^en" fofdalt^^helyet bebizonyította, a Szovjetunió azonban olyan megállapo­elnökségéén iogiau neiyei . . dást, hogy elősegítjük azokat Leonyid Brezsnyev, az SZKP hatalmas erőforrások birto- a „élményeket, amelye < Központi Bizottságának főtit- kában van. Az ország fejlett nek célja kárt okozni a szo­lsára, Alekszej Koszigin, az termelőerőkkel, nagy tudo- cializmusnak. A reakciós kö­SZKP KB Politikai Bizottsá- mányos potenciállal rendel- rbk jiyen jellegű terveinek gának tagja, a miniszterta- kezik. Minden eddiginél szi- semmi közük nincs a Helsin­nács elnöke, Nyikolaj Pőd- lárdabbá vált a társadalom, kjben aláírt dokumentum görnij, az SZKP KB Politi- a párt és a nép egysége. megfelelő részeihez", kai Bizottságának tagja, a Ezekre az eredményekre tá- A béke ég az enyhülés cl_ Szovjetunió Legfelsőbb Ta- maszkodva az SZKP hozzá- lenfe,ei nemzetküzi tómbjé. nácsa elnökségének elnöke, kezdett azoknak a terveknek nek napjainkban tapasztaI. valamint a Szovjetunió Kom- a megvalósításához, amelyek hfltó formdiódásáról munista Pártja és a szovjet végrehajtásuk esetén további Andropov hangoztatta" állam más vezetői. jelentős sikereket eredmé- hadiipari komplexum, __ Az ünnepi ülést Viktor nyeznek a kommunista épi- imperialista reakció, a fasisz­Grisin, az SZKP KB Politi- tésben- megszilárd.tják a ^ ^ a gyarmatosítók mel. kai Bizottságának tagja, a bék« ü8yét és a szocializmus ,eU ez a tömb magában fog. moszkvai városi pártbizott- nemzetközi pozícióit. la,ja a maoista Rülai veze_ ság első titkára nyitotta meg, A békés egymás mellett téSf iS. Peking leplezetlenül majd Jurij Andropov, az élés koncepcióját fejtegetve gyújtogató célokat tűzött ma­SZKP KB PB tagja, az est Andropov, hangsúlyozta: a ga el!s _ az enyhüléSiteeg­ünrfepi szónoka lépett az Szovjetunió arra törekszik, hiúsítására, az államok kö­emelvényre. hogy a különböző társadalmi zötti bizalmatlanság é8«" el­— Áz idő nem győzhette rendszerű államok versengé- ienségeskedés szitására,"fiato­le Lenin tanításait — kezd- se legyen mentes a katonai naj konfliktusok kiprovoká­ie ünnepi beszédét Jurij versengéstől, legyen kon- .. . „ Andropov. — Nem győzhet- struktív. nem pedig rombo- ldsata 101 • te .de. mivel a leninizmus 10 jellegű. Az ilyen verseny A moszkvai Lenin-ünnep­hűen tükrözi a történelem nagy teret nyit a kölcsönö- ség szónoka végezetül hang­valamennyi objektív törvény- Sen előnyös együttműködés súlyozta, hogy a kommunis­szerűségét, s szüntelenül ma- előtt is. „Ami az ideológiai ták a proletár internaciona­gába olvasztja a fejlődés so- küzdelmet illeti, a kommu- lizmus dicső hagyományait rán keletkező új eredménye- nisták véleménye szerint ezt követve saját egységfrontju­két. A Szovjetunió Kommu- senki sem teheti semmissé, kat, szolidaritásukat állítják nista Pártja elméleti és ugyanúgy, ahogy általában az szembe a béke és a haladás gyakorlati tevékenysége tör- osztályharcot sem lehet sem- ellenségeinek nemzetközi vényének tekinti a Lenini ta- missé tenni". A békés egy- tömbjével. Manapság nincs nításokhoz való hűséget. A más mellett élés elvei azon- jobb módja annak, hogy ki­párt számára éppen ezért el- ban azt követelik, hogy az fejezzék tiszteletüket Lenin választhatatlan egymástól a eszmék harcának ürügyén ne emléke előtt, mint ezeknek a legszigorúbb tudományosság történjen beavatkozás egy- követelményeknek és felada­és a következetes forradal- más belügyeibe. toknak a kitűzése, s a fárad­miság. a társadalmi jelensé- A Lenin-emlékest szónoka hatatlan munka e feladatok gek átfogó elemzése, s a nép a továbbiakban utalt arra, végrehajtásáért, érdekeinek önzetlen szolgá- hogy a Szovjetuniónak szün­Iata. A Szovjetunió Kommu- telenül hazugság és rágalom­nista Pártja az elmélet al- hadjáratokkal kell szembe­Az emlékünnepség az In­ternacionálé hangjaival ért véget. (MTI) BÁTYÁI JENŐ: Lapok a szegedi tudomány­és technikatörténetből Zsigmondy Vilmos, a geotermikus energia hasznosításának korai előfutára, kiváló banya­mérnök, az ártézi kutak fúrása kapcsán került kapcsolatba városunkkal, 1865 és 1867 között. Pozsonyban született 1821-ben. Alap- és kö­zépfokú iskoláinak elvégzése után, a Selmec­bányái bányászati és erdészeti akadémiára irat­kozott be, és oklevelet 1842-ben szerzett. Előbb állami szolgálatba lépett, majd 1846-ban az oszt­rák vasúttársaságnál helyezkedett el. Zsigmondy a szabadságharcot mérnöki felkészültségével és hazafiúi lelkesedéssel szolgálta. Bányamérnök társával, Szlávy Józseffel együtt a resicai vas­és acélművek üzemét a honvédség felfegyverzé­séhez szükséges fegyver- és lőszergyárrá alakí­tották át. A szabadságharc bukása után Zsig­mondyt Olmütz várába csukták be. Szabadu­ben gazdag kőszéntelepeket tárt fel. Kutatásai­ról beszámolt a szaksajtóban, feltárva a földtani és hidrológiai tanulságokat. Zsigmondy Vilmos munkásságával a magyar­országi geotermikus kutatások úttörőjévé vált. Dolgozataiban többször is beszámolt arról, hogy a termálvizet hogyun lehetne hőenergia-forrás­ként hasznosítani. Mindennapi munkája mel­lett a közéletben is aktív szerepet vállalt. A sza­badelvű párt programjával 1875-től a Selmecbá­nyái kerület képviselője volt Sokat hallatta hangját a bányászok nyugdíjának kérdésében. Szakmai egyesületekben is szívesen vállalt mun­kát. A Földtani Intézet 1883-ban alelnökévé vá­lasztotta. A Magyar Tudományos Akadémia le­velező tagjává 1868-ban fogadta. Nem túl korosán, életének 67. évében halt meg Budapesten, 1888-ban. A múlt század hatvanas éveiben jött Szegedre lása után a fővárosba költözött, hogy ott magán- Ausztriából Árleth Ferenc építész, aki itt, a pia­mérnöki gyakorlatot folytasson. Ekkor kezdte el kialakítani azokat a fúrási módszereket, ame­lyek alkamlazásával később nevét és tevékeny­ségét híressé tette.. Első fúrásait 1865-ben indí­totta meg, és az országban sokfelé végzett arté­zi kútfúrásokat. Egyik legjelesebb kútja a vá­rosligeti volt, amelyet 970 méter mélyre fúrt, és 74 C° hőmérsékletű vizet adott. Miután be­bizonyította, hogy a korabeli technikai felké­szültséggel is lehet termálvizet fakasztani, ezt a ristáknál helyezkedett el, rajztanárként. Építő­művészként is számon kell tartanunk, de a ne­ves rajziskola megalapítása is az ő nevéhez fűződik. Szabó László: Szeged halála és feltá­madása című! könyvében ezeket írja: „A So­mogyi utca és a Révai utca sarkán egy ódon földszintes épületben minden kőművest vagy ácsinast vagy legényt, aki jelentkezett, megta­nított a tervezésre és a rajzolásra. Páratlan is­kola volt ez. Egész nap nyitva volt és beiratko­vállalkozását 1876-ban átadta unokaöccsének,' zás és egyéb formaságok mellőzésével, mindenki, Zsigmondy Bélának, és figyelmét inkább a föld- aki papirost és ceruzát vitt magával, rajzolha­tani kutatásoknak szentelte. Petrozsénybep, 1879- tott a minták után annyit, amennyit akart. 4 tanítás Ingyenes volt, dc a tehetséges fiúk raj­zait Arleth Ferenc úr beszedte az iskola gyűjte­ménye számára, és mintalapok gyanánt hasz­nálta." Építőmesteri tevékenységét tekintve is kiváló szakembernek bizonyult. Ö volt a kivitelezője a volt Főreáliskolának, mely ma az egyetemek központi épülete. Szintén ő építette fel a városi árvaházat, 1873-ban. Mindkét épület a kora ek­lektika jegyeit viseli magán. A Főreáliskola ter­veit nem ő, hanem Skalnitczky Antal készítette. Slcalnitzky Antal Lakon született 1836-ban. Tanulmányait a bécsi műegyetemen és a berlini építészeti akadémián végezte. Hazatérése után a pesti műegyetemen helyezkedett el, ahol előbb helyettes tanár, majd rendkívüli tanári minőség­ben működött a mű- és díszépitéstan tanszéken. Sógorával, Koch Henrikkel társas viszonyban építészeti irodát nyitott, és a fejlődő főváros számos köz- és magánépületét ők tervezték. Legjelesebb épületeik a főposta, az orvosegyete­mi klinikák az Üllői úton, a mai November 7. tér jól formált bérházai. Skalnitzky stílusát kezdetben a romantika, később a történelmi stílusok felelevenítése jel­lemzi. ö terveze a pesti egyetem könyvtárának épületét is, továbbá a székesfehérvári, a deb­receni és az aradi színházakat. A Magyar Tu­dományos Akadémia székházának is ő volt a ki­vitelezője, Stühler tervei nyomán. A debreceni Csokonai Színház terveiért a Magyar Tudomá­nyos Akadémia 1865-ben tagjai sorába válasz­totta. A régi Nemzeti Színház homlokzati ki­képzésének tervei is az ő rajzasztaláról kerül­tek ki. Művészi kiteljesedése minden kor által elismerően a reneszánszban teljesen valósult meg. Mindössze 42 évet élt, Budapesten hunyt el 1878-ban. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents