Délmagyarország, 1976. április (66. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-22 / 95. szám

Csütörtök, 1976. április 22. 3 A tanács és az MTESZ együttműködési szerződése Szeged megyei város taná­csa és a Műszaki és Termé­szettudományi Egyesületek Csongrád megyei szervezete együttműködési szerződést kötött, melyet Papp Gyula tanácselnök, illetve dr. Ko­vács Kálmán egyetemi tanár, a szervezet elnöke írt alá. Az együttműködési szerző­dés értelmében szorosabb kapcsolat alakul ki a tanács és a szervezet, az egyes szak­igazgatási szervek és az MTESZ egyes szakosztályai között. Lehetőség nyílik ar­ra, hogy a nagy szakember­gárdát összefogó MTESZ na­gyobb segítséget adjon a vá­rosi vezetésnek, szellemi ka­pacitását a város és annak lakói érdekében mindjobban kihasználja. Az MTESZ ter­mészettudományi és műszaki felkészültségű szakemberei hasznos tanácsokkal szolgál­hatnak a város egészét érintő feladatok tervezésekor, vég­rehajtásakor. A tanácsi szer­Vek véleményt és segítséget kérnek a testületi határoza­tok végrehajtásához. Széles körű tömegkapcsolataikat fel­használhatják a várospoliti­ka ismertetésében, népszerű­sítésében. A szerződés értelmében operatív bizottság alakul, amely a szerződés alapelvei­ből kiindulva összeállítja az éves munkatervet, és gon­doskodik annak végrehajtá­sáróL Milliárdos vállalat Az idén belép az egymilli­árdos üzemek sorába az Or­szágos Növényolaj- és Mosó­szergyártó Vállalat nyírbá­tori gyára. Szabolcs-Szatmár megye egyik legrégebbi, 121 éve alapított munkahelyén ezt a termelési összeget alig több mint 500 dolgozóvá] érik majd el. Ez köszönhető a termelékenység növekedé­sének, a fokozottabb gépesí­tésnek, s az importból szár­mazó alapanyagok takaréko­sabb felhasználásának, vala­mint a tőkés export növelé­sének. Ma Szegeden: Kosz&rű^ási Ünnepség Az MSZMP Széged városi bizottsága, Szeged megyei város tanácsa, a Hazafias Népfront Szeged városi bizott­sága Lenin Születésének 106. évfordulója tiszteletére ma, csütörtökön 15 órakor koszorúzási ünnepséget rendez a Rákóczi téri Lenin-szobornál. Reggel kezdték a társadalmi munkát A gazdálkodás első negyedévi tapasztalataiból A novemberi párthatározat eddigi végrehajtását értékelte a Szeged városi pártbizottság Dorozsma után tegnap Gyá­larét lakói láttak munkához, hogy a városrészt megszaba­dítsák a télen összegyűlt hul­ladéktól,' hogy rendet rakja­nak' házuk táján. Reggel hét­kor kezdték a munkát, ami­hez természetesen segítséget kaptak több vállalattól is. Az iskolások például a város­gazdálkodási vállalat dolgo­zóival fogtak össze, takarí­tották és rendbe hozták a főtéri parkot. A vízművek dolgozói a vízelvezető árko­kat és átereszeket tisztítot­ták, a szegedi magas- és mélyépítő vállalat munkásai pedig hat autóbuszmegálló­hoz szükséges peront építet­tek. Ehhez segítséget nyúj­tottak a városrész lakói, a felnőttek is, akik szintén részt vettek a társadalmi munkában. Az is jól járt, aki összegyűjtötte a házban ösz­szegyűlt használhatatlan lim­lomot, mert azt a városgaz­dálkodási vállalat teherautói elszállították. Iskolások takarítják a városrész főterét Somogyi Károlyné felvételei A felnőttek az autóbuszmegállók kialakításához szüksé­ges földmunkákban segítettek helyűk van 9000 helyett. Nem lehetne-e ezt 2000-re csökkenteni 6000 fizetéssel (vagyis háromszorosával) és magasabb fokra fel­emelni a képesítést?" De foglalkozott a vezetés problematikájával, a feladatmeg­osztás és ellenőrzés, valamint a döntések előkészítésének kérdéseivel is. Mindezek olyan kérdések, amelyek ma is sok új gondolatra serkenthetnek. Altalános elv­ként fogalmazta meg Lenin: „...az aopa­rátus legyen a politikáért (az osztályok közötti viszony felülvizsgálásáért és kor­rigálásáért). ne pedig a politika az appa­rátusért! (Jó) bürokrácia a oolitika szolgá­latában, nem pedig a politika a (jó) bü­rokrácia szolgálatában." Igaza van annak a tudósnak, aki, ami­kor arról értekezett, hogy Lenin visszaállí­totta Marxnak az államról szóló tanítását, hogy ez alapigazság: de Lenin nem úgy ál­lította — mert nem is állíthatta úgy — vissza ezt a tanítást, ahogyan a resturátor állítja helyre a képet. „Lenin minden, csak nem resturátor. Marxnak és Engels­nek az államról való gondolatait nem egy „értelemben", nem „monográfiában", nem „tankönyvben" lelte meg. Ezek a gondola­tok a művek tucatjaiban csapódtak le fél évszázadon át. Helytelen volna azonban azt hinni, hogy Lenin egész érdeme — ha­bár már ez is érdem —, hogy ezeket a gondolatokat egy könyvben gyűjtötte össze, rekonstruálta az államról szóló marxista tanítást, mint ahogy az archeológus re­konstruál néhány töredékből egy szobrot, vagy a paleontológus néhány csontból egy kihalt állat csontvázát. Lenin minden, csak nem rekonstruktőr. "Nemcsak restaurálta és rekonstruálta a marxi államelméletet, hanem értelmezte is, tovább is fejlesztette, ami benne rejlett. De nem úgy, mint ahogy azt tették a marxizmus elferditői. Nemcsak visszaállította és cselekvőleg ér­telmezte Marx tanítását a proletárállamról, banem át is ültette az életbe. Mi is azt tesszük, amikor a szocialista államunk erősítésén és fejlesztésén munkálkodunk. „Az egész világ dolgozp népeinek ve­zére volt" — írta Maxim Gorkij — és mi joggal és büszkén mondhatjuk: nemcsak volt, hanem ma is az. Mert „nála különbül senki sem testesíti meg az emberi tett tör­ténelmi óráját, amit proletár forradalom­nak hívnak" (R. Rolland), mert Lenin az alkotó cselekvés legnagyobb mestere, úgy tudott összeforrni a társadalmi élet tör­vényeivel és annak ritmusát olyan életerő­vel tudta meggyorsítani, amely az embe­riség felfelé ívelő útiát állandóan fokozódó lendületben tartja. Ténvleg meg tudta ra­gadni a valóságot — ahogy azt Barbusse­nél olvassuk —, mindig meg tudta érteni a tömegeket, és azok észrevételeit fel tud­ta emelni az általános megállapítások ma­gaslatára, egyesítve az emiéletet a való­sággal, és a valóságos életet az elmélettel, valahányszor csak emberekkel került kap- . csolatba. mondjuk azt, hogy a le­nini életmű elsajátítása, örökségének folytatása nemcsak az előd és a tanító Iránti tisztelet, a tradíció köve­telménye, hanem a nemzetközi munkás­mozgalom belső szükséglete, és a mai fel­adatok lenini módon való megoldásának feltétele is. DR. ANTALFFY GYÖRGY, az MSZMP Csongrád megyei végrehajtó bizottságának tagja * Szerdán délelőtt koszorúzási ünnepség volt Budapesten, Vlagyimir Iljics Lenin szobránál, a Felvonulási téren. A szovjet és a magvar himnusz hangjai után koszorút helyezett el az MSZMP Központi Bizottsága, a Minisztertanács, a Szovjetunió budapesti nagykövetsége. El­helyezték a szobor talapzatánál a tisztelet és a kegyelet virágait a fővárosi dolgozók, fiatalok képvisel® is. Éppen ezért A / városi pártbizottság ülésén előterjesztett végre­hajtó bizottsági jelentésnek és a hozzászólóknak az volt a szándéka, hogy hitelesen fölmérje, mi történt Szege­den a Központi Bizottság 1975 novemberi határozata, illetve a Csongrád - megyei pártbizottság ez év január elején megjelent állásfogla­lása óta, továbbá az ipari és a mezőgazdasági üzemek vezetői hol tartanak a konk­rét helyi tennivalókat is megjelölő cselekvési prog­ramok kidolgozásával. A helyzet határozottan bizta­tó. Arra vall. hogy megnye­rő és kitartó politikai mun­kával sikerült Szegeden is elérni a párthatározat egy­séges értelmezését, ami azi üzemi pártszervek és más> társadalmi szervezetek tevé­kenységét is dicséri. A vá­rosi pártbizottság január 16­án elfogadott intézkedési terve tehát átgondoltnak, reálisnak bizonyult. Kiderült a tegnapi pártbi­zottsági ülésen, hogy a gaz­dálkodó egységek zöme szin­tén elkészítette az előírt cse­lekvési programot. Igaz, ezeknek mintegy 7o száza­léka csak az idei esztendőre jelöli meg a feladatokat, vagyis az ötödik ötéves terv­időszakra szóló elképzelések még nem, vagy alig ismere­tesek. Az elkészített progra­mok általában megfelelőek és alkalmasak arra, hogy segítsék a párthatározat maradéktalan végrehajtását. Rendszerint két részből áll­nak: egyrészt kijelölik az elérendő célt, másrészt a végrehajtás módszereit és eszközeit is tartalmazzák. Szépséghibájuk, hogy in­kább a célmegjelölés tartal­masabb, a „hogyant" és a „mikéntet" kevésbé jól si­került megfogalmazni. ' Szerepel a cselekvési programokban a termelési szerkezet korszerűsítése, aa export fokozása, a kapacitás jobb kihasználása, az anya­gokkal és az energiával való takarékosabb gazdálkodás stb. A KSZV például a sík­fólia és egy bizonyos zsák­fajta gyártását fokozza je­lentősen ; a ruhagyár, a ci­pőgyár és néhány más üzem, a külföldre szállításokat, fő­leg a tőkés piacra irányuló kivitelt kívánja fokozni; a MÁV-nál és a tsz-ekben fő­leg az erőgépek teljesítőké­pességének jobb kihasználá­sára törekszenek. Kár, hogy az intézkedési tervek 30—40 százalékában a munka- és üzemszervezés nem a fon­tosságnak megfelelően sze­repel. Mint megállapítható, a munkafegyelem szilárdítá­sára, a munkaidő jobb ki­használására, a vállalatokon belüli átcsoportosításra, az adminisztrációs létszám csökkentésére irányuló tö­rekvések is eléggé vérsze­gényen szerepelnek bennük. Határozottabban szegezhet­ték volna le több helyen aa üzemi demokrácia tökélete­sítésére, az anyagi ösztönzés módszereinek javítására, a normák rendszeres karban­tartására vonatkozó elképze­léseket is. Helyesen szabták meg a tennivalókat a termelőszö­vetkezetek, a kereskedelmi vállalatok, a közlekedési és hírközlő szervek. Az Űj Élet és a Felszabadulás Tsz a városi pártbizottság határo­zatának megfelelően intéz­kedett a terméshozamok nö­veléséről, s megfelelően szándékoznak foglalkozni a háztáji gazdálkodással és a városellátással. A kereske­delem vezetői szintén a gon­dok megoldásában akarnak segíteni a hús-, zöldség- és gyümölcsellátás javításával, a helyes készletgazdálkodás­sal és stabil árpolitika ki­alakításával. noha a végre- szivattyúk, szelepek, szűrők hajtást segítő módszerek ná- beszerzése. A munkaidő jobb luk sem elég világosak. A kihasználása érdekében tör­MÁV és a posta intézkedési téntek ugyan belső intézke­terve már sokkal megnyug- dések, a legyeimet mégsem tatóbban válaszol a „ho- sikerült kellően megjavítani, gyan" kérdésre is. Jellemző, hogy a munkaerő­A helyzet felmérése nyil- mozgás itt a legnagyobb: a vánvalóan elképzelhetetlen munkahelyet változtatóknak az első negyedévben végzett több mint háromnegyed ré­munka számbavétele nélkül, sze egy évnél rövidebb ide­A városi pártbizottság gon- ig dolgozott a helyén, dos elemzéssel állapította A városi pártbizottság meg, hogy az ipari termelés megállapította, hogy most megfelelően jnőtt ugyan, mi- már jobban halad Szegeden vei azonban Va munkaszerve- az épületfelújítás. Az IKV zési intézkedesek megvalosí- részére folyamatban van 60 tása zömmel az ev kózepere váltólakás építése. Jól ha­tolodott át, a7, első negyed- lad a húsipari vállalat és a ev ebből a szempontból gyufagyár rekonstrukciója, gyengének értekelhető. A Megfelelő együttműködés­gazdálkodásra a következők sel határid5re befejezhető a jellemzőek: Az iparfejlődés 2 számú gázfeidolgozó épi­elérte a nepgazdasagi átla- tése> Március óta jobban ha­got, de a novekedesben ladnak a Kossuth Lajos su­egyenlotlenseg tapasztalha- gánH felújításával. Május to. A termelésnovekedes fo é ére várható a koordinált forrása a termelekenyseg raktár átadása. Két ABC­volt. Az üzemek többsége áruház elkészülését hátrál­letszamhiannyal küzdött, a tatj h beruházó és a textiliparban tovább csok- t ^ező kényelmeskedése mi. kent a munkáslétszám. Ero­. ,. ... <*•,•, menet­teljen nőtt az export. To. k„zben fölvet6dött problé­vabb javult az eprtoipan te- mák megoidása. Az idén fel­yekenyseg de anyagellátás é ítendő lakásokhoz azonban es szerelvényhiány imatt sfkerült megoldani a szaná­meg mindig szamottevo _ a. ,ásokat Felsővárosban 60 lemaradas. A névleges ber- lakást adtak át eddig, ami növekedés körülbelül 2-2,5 kevés nem felel meg a ter. szazalekos, s mivel ez ala- ' Vontatottan halad U H , 3 aVaTá1" a az 50 méteres versenyuszoda kereskedelmi forgalomra to é ftése }8 Az üj postaköz­P^R átadása csak az év vé­a zoldségárak azonban lö- £ várható. A mezőgazda­20 százalékkal növekedtek. ' - • „w Főleg az adminisztrációs lét- sagban ,az 0621 yetfek .e\é? számstop hatására kis mér. Jól teleltek, a fejtragyazast tékben javult a munkás-al- valamennyi szövetkezet idő­kalmazott arány. Vontatot- ben elvégezte. Az állatállo­tan halad a másodállások mán _ sertés kivételével felülvizsgálata. .., Behatóan foglalkozott a ~ nem VaU°ZoU" városi pártbizottság a ter- Szeged üzemei — mint a melés növekedésével. Né- tapasztalatok tanúsítják — hány százalékkal többet pro- az új gazdasági szabályozó dukált a KSZV és a ruha- rendszer keretei között igye­gyár, míg a textilművek, a keztek növelni a hatékony­cipőgyár, a bútorgyár stb. a ságot. A nagyobb jövedelem korábbi mennyiséget adja. elérésének főbb eszköze a Jól alakul a termelékenység gazdaságosabb, jobban elad­kisebb gépi beruházások és ható termékek gyártása és néhány munkaszervezési in- az előállítási költségek csök­tézkedés hatására. A köny- kentése volt. Az új bérsza­nyűiparban a negyedév fo- bályozási előírások jobban lyamán tovább csökkent a alkalmazkodnak a vállalati létszám. Dinamikusan nőtt a sajátosságokhoz, s a bérfej­termelés a nehéz- és gép- lesztés — amelyet legtöbb ipari üzemekben. Hogy mást helyen differenciáltan haj­ne említsünk, a központi el- tottak végre — összhangban várásoknak megfelelően kő- áll a népgazdasági céllal. Az olajból 9, földgázból 13 szá- általánosnál jobban emelték zalékkal adott többet Szeged a több műszakban dolgozók, a népgazdaságnak. Jelentő- valamint a nehéz fizikát sen korszerűsítette termelési munkát végzők bérét. A szó­szerkezetét a gumigyár, ahol cialista munkaverseny a bri­megkezdték a tengeri úszó- gádmozgalomra alapozottan és lefejtő, a habarcsszállító továbbra is magasszínvonalu. és a hidraulika-tömlők gyár- Azt mutatják tehát az el­tását. Üj termékkel jelentfe- ső negyedév tapasztalatai, zik a BUDALAKK és a ké- hogy a Szeged városi párt­ziszerszámgyár is. Az ága- bizottság helyesen jelölte zatban igen jeléntős létszám- meg a teendőket, az irány­át<lsoportosításokra is sor elvek egész esztendőre ér­került: a fémipari vállalat vényesek, de a feladatok az Ikarusz szegedi gyára maradéktalan végrehajtá­lett, jól halad a gumigyár sáért továbbra is keményen makói üzemének építése, a kell dolgozni. Szükség van kábelgyár átvette a kisteleki rá, hogy: még ésszerűbb le­gépjavítót. Mindezek a gyen a létszámátcsoportosí­munkaerő hatékonyabb fog- tás; erősödjék a munkafe­lalkoztatását eredményezik, gyelem, tovább csökkentsék Előreléptek az élelmiszer- az adminisztrációs létszá­üzemek is. A konzervgyár mot; a beruházások minél tizenegy új termékkel je_ olcsóbban és határidőre ké­lentkezett a piacon, s 19 szá- szüljenek el; nagyobb gon­zalékkal bővítette termeié- dot fordítsanak a termékek sét. A húsipari vállalathoz minőségére; tovább növe­azonban valószínűleg 20 szá- kedjék az export; a helyi sa­zalékkal kevesebb vágóser- játosságok szerint ösztönöz­tés érkezik az idén. A ki- zék anyagilag a dolgozókat; esés ellensúlyozása végett gondoskodjanak az üzemi kétezer darab szarvasmarhá- demokrácia továbbfejleszté­val többet vágnak majd le. séről és ígv tovább. Mind­Örvendetes, hogy a DEFAG- ehhez nélkülözhetetlen a nál 50, a konzervgyárban 46 pártszervezetek hozzáértő, százalékkal nőtt az. export, fáradhatatlan támogatása és s ennek nagyobb hányadát rendszeres ellenőrzése, a tö­mindkét üzem dolláretszá- megszervezetek tevékeny molású piacon értékesíti. közreműködése. Az a fontos, Mint már említettük, az hogy a cselekvési progra­építőiparban még mindig mok helyesen koordinálják a vannak főleg anyagellátási gazdasági vezetők és a tár­gondok. A felsővárosi fűtő- sadalmi szervezetek intézke­mű átadását például az hát- déseit a cél elérése érdeké­ráltatia, hogy nehqgkes a ben. i, d

Next

/
Thumbnails
Contents