Délmagyarország, 1976. április (66. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-21 / 94. szám

Szerda, 1976. április 21. napló GÁSPÁR SÁNDOR TATRALOMNICON Gáspár Sándor, az MSZMP KB tagja, a SZOT főtitkára kedden Tátralomnicra utazott a Szakszervezeti Világszövetség végrehajtó irodájának ülésére. ERDEI LÁSZLÖNÉ SZÓFIÁBAN A szocialista országok nőmozgalmi vezetőinek tanácskozására Szófiába utazott a Magyar Nők Országos Tanácsának küldöttsége Erdei Iásziónénak, az MNOT elnökének vezetésével. ÜGYÉSZI KÜLDÖTTSÉG UTAZOTT MOSZKVÁBA Dr. Szíjártó Károly, a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze vezetésével R. A. Ru. denkónak, a Szovjetunió legfőbb ügyészének meghívására kedden ügyészi delegáció utazott Moszkvába, hogy tanulmányozza a Szovjetunió ügyészségi munkáját DR. POLINSZKY KÁROLY JUGOSZLÁVIÁBAN Dr. Polinszky Károly oktatási miniszter hivatalos látogatásra utazott Jugoszláviába, Trpe Jakovleski, a jugoszláv szövetségi tudományos és kulturális bizottság elnökének meghívására. A látogatás során eszmecserét folytat a két ország oktatásügyének időszerű kérdéseiről, valamint a két ország közötti oktatási együttműködés helyzetéről, továbbfejlesztésének lehetőségeiről. Ingázók a térképen A közelmúltban egy két- ezen túl a művelődési lehe- változott. Városra nom költözöm, összehoztam nagynehelybeli juk méregetni. Aki két he- hezen a falumban egy szép menetét- lyen él, két hely között ap- kétszobás házat, gyönyörű rózza fel az idejét, egyik he- gyümölcsösm van, nem bírezres lélekszámú község népfronttitkárával a társadalmi munka akadályait tanulmányozva körülnéztünk egy kicsit az lyen se nagyon fűlik a foga nám megszokni a városi éleúgynevezett ingázók berkei- a tanuláshoz, a művelődés- tet. Meg aztán mostanában ben. Ezt a tanulmányutat hez, reggel korán indul, este, arra is kell gondolni, hogy megelőzően csak Íróasztal ha megtér, befészkeli magát azért előbbre vagyunk valamellól ismertem a témát, s a családba, sok közülük éve- mivel. Példának okáért, mimár az első tapogatózások ken át építkezik, s mire fel- óta megvan a televízió, én meggyőztek, hogy itt is más szabadul egy kicsit, azt nem érzek semmiféle hiányt, az elmélet és más a gyakor- mondja, elment már a ked- Addig is hallgattuk a rádiót, lat. Kósa János negyvenéves ve mindentől, ami valami- de ez most több, teljesebb a lyen lekötöttséggel jár. művelődéshez. Ennél többre Nyers tények' ezek, látszat- én nem is vagyok képes. Nabejáró munkás, közel kétszáz hasonló sorsú társára ls hivatkozva kereken ki jelen- ra nincs is kiskapu, amelyen tette, hogy ő semmiféle társadalmi munkát nem vállalhat a falujában; egyszerűen azért, mert a munkaszünetes napok kivételével egyáltalán nem is tartózkodik a lakóhelyén. — Reggel háromnegyed hatkor Indulunk, este jóval öt óra után érkezünk. Nyolcórás kemény munka van a kezünkben, kétórai utazás ide-oda összesen, lődörgés a vonat előtt, mire hazaér az ember, azt mondja, no, máát változtatást szándékkal a közelükbe tudnánk férkőzni. A párt, a kormány, a társadalmi szervezetek közössége mégis folyamatosan napirenpl nyolc óra munka, két óra utazás, több is kettőnél, mert a vonathoz való út is időbe telik; ami hátra van a napból, az énnekem nem arra való, hogy ilyen-olyan élődén tartja az ingázók közmű- adásokra, fejtágítókra járvelődési problémáit, megoldásokat keresnek az utazókat fogadó gyárak, a munkásokat adó falvak; elöljáróban az általános iskola eljak. Ez az igazság, ami ezen túl van, akárki mondja is, a magamfajta embernek csak elméleti okoskodás. Mégis fölvetettünk néhány gondolatot ennek a makacs végzését szorgalmazzák, de nak tűnő munkásnak elméott csúcsosodik a feladatok leti okoskodásainkhoz. Nem között a művelődési lehető- lenne-e érdemes például a ma jóllaktam munkával. Van ségek sok más Maknázattan- mi?velödési otthonokban lét- rehozni aZ ingázok klubját. Olyan kis közéleti, baráti fórumokat, ahol az utazók is összeülnének olykor, hogy ne csak a várótermekben persze miközöttünk, aki köny- _ látszatra kiaknázatlan nyen . kivágja magát Idehaza tömege is Péidáui ^ ho_ is, a gyárban is. Itt azt mond ja, végez- valami társadalmi munkát a gyárban, ott meg azt, hogy idehaza tesz eleget a kívánságoknak. Ne járjuk körül üres szóval a dolgot: az az igazság, hogy akik eljárunk — kevés kivétellel — sehol sem teszünk többet, mint amiért a pénzt kapjuk. gyan lehetne minél több ingázót bevezetni a művelődési intézményekbe, a különböző szakkörökbe, közkönyvtárakba és igy tovább. — Az nagyon nehéz — mondta annak időjén Kósa János ingázó munkás. — Én elég régen utazgatok már, emlékszem, neveztek valamikor kétlaki nak, bejárónak, Körülbelül ez az alaphely- ennek-annak, de a helyzet, zet, ha az ingázók társadalmi mármint az én helyzetem sokon. vasúti kocsikban, s a munkahelyükön találkozzanak, hanem idehaza is megtalálnák egymást közös ügyeikben. Ha nem is születnének ebből falrengető művelődéspolitikai eredmények, legalább az ugartörés nehéz műveletén jutnánk túl, az ingázók dolgaiban nem az ő távollétükben okoskodnánk a megoldámunkához való viszonyát, ha azóta jóformán semmit se Eltűnnek a félholdak Egy furcsa földmérés utolsó parcellái Ságváritelep és Mihályte- lel minden megkérdezett lek között, az út és a kis- ember a legegyszerűbb mavasút által határolt terüle- gyarázatot adja: ha félhold, ten mostanáig fönnmaradt a akkor török. A Pocokfalunak földmérésnek egy máig meg- nevezett dűlőben is vannak magyarázatlan érdekessége: ilyen görbe földek, terméfélhold alakú parcellák so- szetesen azokat is a török rakoznak egymás után. Az kívánságára görbítették a út mellett, a parcellák lábá- néphit szerint. Tiszaszigeten nál már kiásták az árkot a a Kristóf-földje is kifli alavárosból érkező vízvezeték- kú parcellákból állt, a téesz ellene, hogy a feketeföldön ismerős volt, a homokon, ahol éppen funkciója lehetett volna, nem. ' Bármit hoz megalapozott magyarázatul a tudomány, érdekességként hadd írjam le, hogy az általam megkérdezett emberek közül senki nem emlékezett rá, hogy görbe barázdával is elszán nek. Azért ezen az oldalon tagosítása előtt, itt ls a török tott^k voina a szomszéd föld- párt' a kormány, a táreadal— Hát, ha elmennének oda az emberek — mondta Kósa János —, akkor hozhatna a dolog valamit Nem is kellene ott eleinte több összejövetel kéthetenként egynél. De hogyan lehetne azt öszszeszedni, kik járnak1 el egyegy faluból. Feleltünk. — Minden tanács tudja, ki, hol dolgozik. A közülük valóknak kellene elsősorban kezükbe adni a listát, azoknak, akik megértik, miről van szó, s azt is, hogy érdemes megfogni a kezeket. Nem lehet azt elvárni, hogy bármilyen szívélyes szóra egyszerre ott terem minden ingázó a megbeszélésen, de ha sikerülne ezt a magot elvetni, maguk az ingázók vehetnék vállukra a művelődési gondokat, amelyeknek terhét most a jön a víz, mert az egész te- világ szolgált magyarázatul, rületet házhelynek mérik ki Tápén, a Völgyköz görbe a közeljövőben. Hamarosan földjeire már azt a magyaeltűnnek tehát a félholdak, a rázatot is adta egy racionáltgörbe földek. Lehet, hogy sabb észjárású fiatalember, valaha más területeken is hogy görbe 4olt a Vármemértek ilyen szalagparcellá- gyei út, hozzáhajlott a szánkat, de tagadhatatlan, hogy tóföld is. (Az is lehet persze, később is elegendő támponSzeged környékén maradt hogy a Vármegyei út követ- ^t teletett ú^v h^ a fönn legtovább, jó lenne, ha te a görbülő földek határ- parceUa ^reká^'eSrűe^ aT-' Ulén+álr" ..].. --A jét, és ebből vita támadt volna. Pedig Tápén a föld egyik végéről látni sem lehetett a másikat. A mezsgye sokáig fönnmaradt, ez a kis gazfészekcsík látható határ volt sokáig. A mezsgyekaró hozzáértő emberek újra vonalát.) megkísérelnék a magyarázatát, amíg szémmel is látható, miről van szó tulajIonképpen. Reizner ezt írja Szeged történetében: „Sajátságos azonban, hogy az egyes birtokrészieteket elkülönítő borozdákat sarló alakra, a hold formájára húzták. Az öthalmi és dorozsmai dűlőkben az egyenlő nagyságú birtoktestek ezen hajlott, holdszerü alakja máig fönnmaradt." Reizner nem ad magyarázatot rá, de előtte is, utána is arról beszél, hogy földközösség Szeged körBálint Sándor a Szeged „lelépték", van-e olyan széles ott is, mint a karóval vilá^rautel^Xh™^ SoU két 'széién- Txs^zigevilágra utaló néphagyományt t ü haIlottam középre :s lejegyz.: „...a varos ko- js karót> hof^ vit/ne ^ffü^üzi legyen. Mihályteleken a karül ősidők óta feketeföldek egyes tagjai félhold alakúak, a múlt század óta feltört járásföldek, homokok viszont már nem ilyenek. Ezt a szegedi néphagyomány a török hódoltsággal, az iszlám félholdszimbólumával hozza kapcsolatba. Egy félnépi magyarázat szerint a törökök formálták ilyenné, hogy Allah kedvét találja bennük, ha letekint az égből, és tartsa meg török híveinek... Gyanyékén tovább fharadt fönn, nakodhatunk azonban armint másutt. Az a fajta gaz- chaikus, matriarkélis hagyodálkotíás. amely a néhány évig művelt földet egyszerűen otthagyta pihenni, és másikat' hasított ki a megműveletlenből, megengedhette, hogy a barázdák ne egyenesen haladjanak, hanem sarló alakba görbüljenek. Így nem kiabált a szomszéd, miért szántják el az övét. mányokra, a Földanya kultuszára is". Bár a török beleszólt tájunk mezőgazdaságába, a paprika és a dohány meghonosítása is az ő közvetítésével történt, a muzulmán félhold szimbólumát látni ebben a földmérési furcsaságban mégis olyan lehet, mintPersze, ez csak lehetőség, és ha valaki a keresztútban a nem magyarázat. Tény, hogy kereszténység jelvényét fegörbén mérni a földet nehe- dezné föl. Praktikusabb mazebb, mint egyenesen, oká- gyarázat lehetne a minden nak kellett lenni, ha ezt, a oldalról támadó szél útjászámunkra furcsa megoldást nak ötletes lezárása a görválasztották. bén ültetett növényi sorokMihályteleken egy kivétel- kai, dg ennek; meg, 4*4 rót néha a föld alá süllyesztették, az eke járhatott fölötte, és kibontották, ha szükség volt rá. Aki szántott, az tartotta kötelességének, hogy ügyeljen a tisztességre, és tévedés esetén vagy „visszaszátott", vagy szólt a szomszédnak, hogy ő húzassa vissza az elszántott barázdát. Hallottam igen egyszerű magyarázatot is a félholdra. Volt, aki azt mondta, hogy az ökör elkajszult a jobbágyföldeken szántás közben, ebből lett a görbe föld. Minden bizonnyal nem ilyen „kajszult földek" ezek, alapos kutatás talán meggyőzőbb magyarázatot adhat. Ha ilyen sokáig fönnmaradt Mihálytelken (sorvonalát még a szélső három utca is követi), éppen arra bizonyíték, hogy a birtokhatárok igen nehezen változtak. Lehet, hogy a török világnál régebbi félholdakat osztanak új méréssel házhelyként a közeljövőben Szeged határában. B*ff—f*n nmúi mi szervek szakemberei hordozzák. Persze, könnyen meglehet, hogy mindez nem több az eddigi okoskodásoknál. Az ingázók két*helyen élnek a térképen, lehet, hogy nagy többségük mindkét helyen megtűri, könnyen viseli maga körül a fehér foltokat. Lehet, hogy a jólét egyre zárkózottabbá keményíti az embereket, de a fejlődésük érdekében való közösségi törekvések sohase merevedhetnek meg, hiszen az ingázók ugyanolyan értékes .tagjai a dolgozó társadalomnak, mint azok, akik a lakóhelyükön dolgoznak. Ormos Gerő Ember, munka R es varos éges-régi vélemény, ha a társadalmi munkáról van szó: könnyű falun, kisközségben szervezni. Hiszen az embereket saját közeli érdekeik mozgatják. Ha nincs járda, ha gödrös-sáros az utca, ha feltöltődött a vízelvezető árok, könnyen kaphatók, hogy lapátot, ásót fogjanak, s nekilássanak rendbe tenni házuk táját. Hiszen munkájuk gyümölcsét ők élvezhetik, s nem utolsó sorban, azonnali foganatja van a közös munkával eltöltött délutánoknak. Járda épül, hát nem kell a sárban caplatni, feltöltik az út kátyúit, hát haza tudják szállítani a tüzelőt; rendbe hozzák a vízelvezető árkot, hát nem önti el a legközelebbi nagy eső a kerteket. Könnyű tehát falun megmozgatni az embereket, társadalmi munkát szervezni, lapátra-ásóra kapatni egy-egy utca lakóit. Jóval nehezebb mindez a városokban, minél nagyobb a város. Már csak azért is, mert például Szegeden kevés embernek van lapátja, ásója. Látszólag megmosolyogni való ez a megkülönböztetés.' Lapáton, ásón múlna mindez? Hát azon is. Mert amikor rendre azt hallja az ember, hogy nehéz az összkomfortos, hideg-meleg vízzel folyó, központi fűtéses lakások lakóit megmozgatni, akkor a szervezésre is gondolni kell. Igen, az összképhez ez is hozzátartozik. No meg a személyes érdekeltség. Mert hát elsősorban mégis ez mozgatja az emberek nagy részét. Községekben többnyire nyilvánvaló a közösen végzett munka haszna, minél kisebb a település. Íme, néhány, bizonyítaó adat. A tavalyi megyei településfejlesztési versenyt a községek kategóriájában Eperjes nyerte. Egy-egy. lakójára 1182 forint értékű társadalmi munka jutott. A nagyközségek, között nyertes Csanádpalotánál ez az adat már csak 951 forint, a városok közt győztes Makó esetében 626 forint, Szegeden pedig 229. Az adatok, a számok magukért beszélnek — szokás mondani. Vagy mégsem? Nem, mert sok mindent nem tükröznek, például a tendenciákat, s az érdekeltségi viszonyokba sem adnak közelebbi bepillantást. És talán éppen ez az, amit érdemes egy kicsit körüljárni. Kezdjük a tendenciákkal. 1971-ben Szeged egy-egy lakójára 32 forint értékű társadalmi munka jutott, ez az érték tavaly megközelítette a 230 forintot. Tekintélyes tehát a növekedés, öt év alatt több mint hétszeres. Vajon miért? Megváltoztak volna közben az érdekeltségi viszonyok? Nem, aligha erről van szó. Sokkal inkább a szervezés és a szemlélet változásáról. Mert hát közben megalakult'a városi tanács vb társadalmi munkát szervező szakbizottsága, a tanács, a társadalmi és tömegszervezetek mind nagyobb figyelmet fordítanak a szervezésre, az eredmények felmérésére és összesítésére. S ha a szervezésnek ily nagy szerepe lehetett — márpedig volt és van —, leszögezhetünk egy újabb tételt: minél nagyobb egy település, annál alaposabb és átfogóbb szervezésre van szükség. Ennek igazságát nemcsak az adatok, az utóbbi évek tendenciái bizonyítják, hanem az oly sokat emlegetett érdekeltségi viszonyok is. Mert minél nagyobb egy település, annál áttételesebbek a viszonyok, annál kevésbé közvetlenek. A kisközség lakója naponta élvezheti társadalmi munkája hasznát: a járdát, az elegyengetett utat. vagy a kitisztított árkot. Erre mondják: igen, ők érdekeltek a munkában, de a házgyári épületek központi fűtéses lakásaiban lakók, ahol aszfaltjárdák és utak veszik körül a házakat, úgy érezhetik, hogy nekik már mindenük megvan, minden kényelmük, amiről társadalmi munkában, közösségi összefogásban lehetne gondoskodni. Igaz lenne ez? Nem, és újra csak nem. Csak hát az összefüggések nem olyan egyszerűek, mint falun. Mert mást' is gyakorta emlegetnek, ami figyelmet érdemel. Azt, hogy aki lakásra vár, annak az a legfontosabb, hogy beköltözhessen, aki pedig végre megkapta a várva várt új otthont, az hetek alatt elfelejti előző gondjait, és már az a legnagyobb problémája, hogy nincs üzlet, iskola a szomszédban, hogy gyermekét nem tud.ia óvodában, vagy bölcsődében elhelyezni. A gondok változása természetes is, csak azt illik számításba venni, hogy éppen azért kevesebb a kelleténél az üzlet, a bölcsőde, az óvoda, hogy minél több lakás épüljön és minél gyorsabban. Ez természetesen nem valarríi kedvező, s nem is túl jó dolog, de sajnos — tény. Legalábbis egyelőre. S éppen ebben tehet rengeteget a társadalmi összefogás. Az olyan összefogás, amelynek eredményeként épült például a Tabán utcai óvoda, s amelynek révén több száz óvodai hellyel gyarapodik Szeged. Csakhogy mindez már többet igényel, mint lapátot meg ásót fogva, kimenni az utcára dolgozgatni. A társadalmi munka új minősége ez, amely óriási szervező munkát és körültekintést igényel. S ráadásul a résztvevők nem is mindig közvetlenül a saját érdekükben dolgoznak. Ez pedig már új embert minőséget! is igényel: a szocialista embert. A szocialista embertípus születéséinél pedig ott bábáskodik a társadalmi munka is. A

szervezés, a munka és az alkotó ember új minőségét is igényli tehát a Szeged méretű város fejlődése. Nagy szükség van a közösségi munkára, hiszen jelenünket és jövőnket egyaránt formálja, olyan értékeket hoz létre, amelyek gazdagítják mindennapjainkat. Nélkülük, a társadalmi munkások nélkül szegényebbek lennénk több száz óvodai hellyel, sok ezer fával, rengeteg virággal, rendezett utcákkal és városrészekkel. Tisztelet, megbecsülés és köszönet jár mindazoknak, akik lelkesen dolgoznak, szerveznek — mindannyiunkért. > Szávay István Újabb árhullám a Tiszán A múlt heti szegedi tető- Az A TI VÍZIG 650 centi- győi Tisza-hfdtól a Tiszaugig zés után a Tisza vízszintje méteres vizállásnál szokta el- terjedő folyószakaszra. ismét emelkedik. Az ATIVI- rendelni Szegednél az első- . .. ..... . . . ZIG-től kapott tájékoztatás fokú árvízvédelmi készültsé- ,, ^ ivorosoKon nincs Kiaiaszerint a Tisza felső szaka- get, amely {olyamatos figye- g™™ ^^ lószolgálatból áll. Tekintve játszik szerepet a Tiszán leazonban,' hogy nem kell je- vonuló árhullám növelésészerint a Tisza felső szaka szán kialakult az előzőnél kisebb értékű árhullám, amely utolérte a múlt heti szegedi tetőző vízszintet. Ez lentősebb áradással számoLben. A jelentések szerint a a^mérsékelt 6radá» a jellem- ni) a készültségi fokozatra mag?t, a^víz^tőt^hulTott nincs szükség. Mindszentnél márciusi hó már elolvadt, a azonban, ahol már a 680 kialakult árhullám levonult, centiméteres vízállást mer %% Makónál ^renttmécen- tek, készültségi fokozatot nincs újabb árhullám kialacendeltek el» illetne az aU ' ző Szolnoktól az országha. tárig: naponta 5—10 centimétert árad a folyó és várhatóan e hét szerdán vagy csütörtökön tetőzik 670 Ximéter kerüli értékkel. t