Délmagyarország, 1976. április (66. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-18 / 93. szám
26 Vasárnap, 1976. április 18. Kutatómunka a felsőfokú tanintSzeficifiieii Több mint 2200 témakörben folytatnak kutatásokat az Oktatási Minisztérium felügyelete alatt működő egyetemek, főiskolák, intézetek — állapította meg a közelmúltban az Oktatási Minisztérium tudományos titkársága, elkészítve — oktatásügyünk történetében első ízben — az egységes kutatás-nyilvántartási rendszert. Az országos kutatási feladatok megoldásában több mint 40 felsőoktatási intézmény mintegy 900 tanszéke, intézete vesz részt. A kutatások 28 tudományterületet ölelnek fel, és az oktatómunkával összefüggő kutatásokban több mint 10 ezer szakember vesz részt. Az Oktatási Minisztérium a közelmúltban jelentette meg az egyetemeken és főiskolákon végzett tudományos kutatások 1909-től 1972-ig terjedő statisztikai és tartalmi összefoglalóját. Megkezdődött az 1972— 1975. beszámolási időszak ugyancsak rendkívüli gazdag anyagának a feldolgozása a tudományos titkárságon. Első ízben foglalták egységbe maguk a felsőoktatási intézmények is tanszékeik beszámolója mellett az intézmény komplex tudományos tevékenységét, és ezzel az eddiginél teljesebb áttekintést nyertek áz ott folyó munkáról. A felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek öszszeállították ötéves középtávú, valamint tizenöt éves távlati kutatási terveiket, illetve tervkoncepcióikat. Az elmúlt évek eredményeinek összefoglalóihoz hasonlóan a Magyar Tudományos Akadémia illetékes bizottságai és az Oktatási Minisztérium főosztályai a tervekről is véleményt mondanak. Ezt követően az egyetemekkel, főiskolákkal, intézetekkel történő konzultációk során alakítják ki a végleges terveket. A tenyerek lenyomata Bartók- és Kodály-bemutatóra készül a színház operatársulata Panasz és jegyzőköny Az idei színi évad utolsó operabemutatója Bartók Béla A Itékszakállú herceg vára című- egyfelvonásos operája, és Kodály Zoltán Székely fonó című daljátéka lesz április 24-én este 7 órakor a Szegedi Nemzeti Színházban. Az utóbbi idők egyik legizgalmasabb operapremierje előtt kerestük fel a két egyfelvonásos rendezőjét, Horváth Zoltánt, mondja el rendezői elképzeléseit, alkotói szándékait. — A magyar zenés színház párosan páratlan csodái kerülnek egy este színre a Szegedi Nemzeti Színházban. Bartók A kékszakállú herceg vára és Kodály Székely fonója látszólag cseppet sem illik egymás mellé, mégis az egy tőről fakadó zenei anyanyelv örökre öszszefűzi őket. Bartók 1911ben írt operáját sokan sokféleképpen magyarázták és magyarázzák ma is. Zenészek ^s irodalmárok ízekre szedték a zeneszerző és a költő-szövegíró Balázs Béla művészi sorsát éppúgy, mint a kottafejeket, azt kutatva; mi rejtőzik mögöttük?! Mert. a századforduló szellemi forgatagában az örökké áhított. de soha meg nem valósítható tökéletes szerelemvágy története a magyarázatok seregét sugallta. A prológusban erre buzdít a kötó tő is: „Szemünk pillés függönye fent: / Hol a színpad; kint-e vagy bent, / — Urak, asszonyságok?" Balázs Béla költői darabja misztérium, titok, sokat sejtető, mégis megfejthetetlen. Félreérthetetlenül tör fel benne a feltárulkozás igénye. mindén művész legigazibb vágya, melyet a kortárs Ady Endre így fogalmazott meg: „Szeretném magam megmutatni, / Hogy látva lássanak, / Hogy látva lássanak." Ez a vágy hajtja a Kékszakállút is önmaga lényének feltárására; beteljesítheti-e szerelmét, vagy örökre elszakítja őt az üdvöt ígérő Nőtől. Ez a dilemma a látszólag cselekménytelen mű mozgatórugója. A Kékszakállú saját világába hívja egy másik kozmoszból Juditot, s miután Judit vállalja az új életet, mely: „Hüs és édes, nyitott sebből vár, ha ömlik." Judit keze csodát művel, miért hát mégis a tragikus vég, a kérlelhetetlen magány-sors?! Talán mert a darab csúcspontján, az ötödik kapunál, mely a férfi világának küszöbe, soha nem tud átlépni Judit: „Jaj, szebb nálam, dúsabb nálam... — Elképzelésemben a mű egyik lehetséges előadási módját igyekszem megvalósítani. Nem szeretek előre nyilatkozni, magyarázkodni, hiszen szándékom, elképzelésem vagy kiviláglik az előadásból, vagy örökre homályban marad. Szeretném, ha a közönség megértené, amit játékunkban is hangsúlyozni igyekszünk, hogy tenyerünk lenyomata, életünk kulcsa. Ezért játékunkÁcs S. Sándor felvétele Jclcnctkép a Székely fonó próbájáról ban a kezeknek különösen fontos szerepe van, amit a díszlet- és jelmeztervező Gyarmathy Ágnes munkája is erősít. Igyekszünk e látszólag cselekménytelen művet őszinte, belső igénnyel, teljességében közönség elé tárni. Az április 24-i bemutatón Pál Tamás karnagy dirigálásával szólal meg a Szegedi Szimfonikus Zenekar, s a Bartók-mű két főszerepét Gregor József és Tombor Ágnes énekli. A legutóbbi, 1963. május 5-i bemutató szereplői, Lengyel Ildikó és Sinkó György ezúttal a második szereposztás alakítói. — A két darab közül a Kékszakállú bonyolult szimbólumrendszerével ezerféle magyarázatra adhat lehetőséget. s adott is az elmúlt fél évszázadban, míg Kodály Székely fonó című daljátékának áttekinthető világossága egvértelműen ragyog. A Székely fonó laza dramaturgiai szerkezetű alkotás, én rendezésemben a mesejátékkeretet komolyan veszem. A fonó jelenetek soraiból különválasztom a reális játékot és azokat a székely balladákat, dalokat, melyek a valós játék környezetéből kiragadva egy más síkon, mintegy megelevenednek előttünk. Ezeket a síkokat nem választom élesen el, szinte áttűnik egyikl jelenet a másikba. A népdalok és balladák jó részének fájdalmas, szomorú búcsúvilága oldódik fel a színpadkép erdejének végtelenjében. hogy a darab végén a hajnal mindig megújuló örök ragyogása koszorúzza a táncosok vidámságát és a boldog egymásra találást. Munkatársaimmal. Csikós Attila meghívott díszlettervezővel és Vágvölgyi Ilona jelmeztervezővel ennek az atmoszférának megteremtésére törekedtünk. A Székely fonó című egyfelvonásos daljáték — legutóbb 1955-ben látta a szegedi közönség Komlóssy Erzsébettel — _ szerepeiben Börcsök Istvánt, Gortva Irént, Farkas Évát, Vámossy Évát, Réti Csabát és Gyimesi Kálmánt láthatja a közönség. A koreográfiát meghívottként Seregi László tervezte. A második szereposztásban a lány alakját Bálint Ilona, a legényét Juhász József formálja meg. A későbbi előadásokon a zenekart Csala Benedek dirigálja. T.L. Szokatlan panasszal keresett föl bennünket D. G—né dorozsmai olvasónk. Tavaly augusztusban arra kérte a fogyasztási szövetkezet vezetőségét, mentse föl üzletvezetői beosztásából, mert ezt a munkakört ő nem tudja ellátni, ahogy kellene. Szeretné, ha visszahelyeznék oda, ahonnét jött. a sütőüzembe, dolgozónak. Első pillanatra Első pillanatra rokonszenves a kérés: valaki belátja, hogy nem alkalmas felelős posztjának a betöltésére, nem kér másik „felelős" beosztást, hogy ott is kipróbálhassa képességeit, egyszerűen dolgozni akar. A fizikai munka felelőssége viszont teljes benne. Mutatott egy levelet is, azt írták benne szeptemberben, hogy érdemi döntésre a főosztályvezetőhöz továbbították kérését. Február közepén még nem történt érdemi döntés, személyes sürgetésére sem kapott érdemi választ. Telefonon beszéltünk a szövetkezet elnökével. Itt is rokonszenves választ kaptunk. „Két gyermekét egyedül neveli, az a kérése, hogy személyi jövedelme ne csökkenjen. Kérésének ezt a részét nehéz teljesíteni, hiszen a szövetkezet kicsi, állásokban nincs nagy választék. Előző beosztásában egyébként ideges természetű volt, mondhatnánk úgy is, hogy összeférhetetlen, oda nem helyezhetjük vissza. Reméljük. hamarosan megoldást találunk." Újabb levél Természetesen senki nem várhatja, hogy vezetői fizetést kapjon, aki nem vezető.-Ha a: i szövetkezét. igyekszik úgy megoldani a problémát, hogy a két gyermek sé lássa kárát a változásnak, és megvárja, amíg erre lehetősége lesz, akkor a jó szándékot csak üdvözölni lehet. Néhány nap múlva újabb panaszos levél jön. Változás nincs, leltárhiány viszont van, ismételten kéri, segítsünk, hogy régi munkájához kerüljön vissza. A leltárhiányt nem csűri-csavarja, elismeri, hogy azért van, mert nem érti a boltosság minden fortélyát. Valaki becsapta, vagy a vásárlók vagy a szállítók közül. A MESZÖV-höz küldtük panaszát. Választ • is kaptunk, hogy azért nem tudta elintézni a panaszügyet az AFESZ, mert a panasztevő fölajánlott munkahelyeket, nem hajlandó elfogadni a Mehetne „konyhai kézilánynak", eladónak az ABC-be, és a lángossütői állást is fölajánlották neki. Mellékletként kaptuk egy másik levél másolatát, ebben az áll. hogy a sütőüzembe való áthelyezésére két okból nincs lehetőség: ott elegen vannak, és az ott dolgozók „egybehangzóan közölték, hogy létszámhiány esetén sem kívánják visszahelyezését." Hegint a jegyzőkönyv A sarki kis boltban beszéltünk ezután az „egyszemélyes" üzlet dolgozójávalvezetőjével. A panaszból időközben kilátástalannak tűnő elkeseredés lett. Most is azt ismételte, hogy ezt a föladatot ő nem tudja ellátni," azt a másikat viszont tudja is, és szereti is. — Miért jött el a sütőüzemből? — Engem oda dolgozónak hívtak, annak idején. Időközben kezdtek üzemvezetőhelyettesnek tekinteni, kértem tehát, hagyjanak csak meg régi vivoltomban. Erre ajánlották, itt a bolt, próbáljam meg azt. — Rosszindulat lenne ebben? — Szikráját se éreztem akkor a rosszindulatnak. A hosszú beszélgetés végső következtetése számomra — leszámítva az elkeseredésből eredő idegességet —: indokolatlatlanul bár, de fél a felelősségtől. Csak dolgozni akar, csak a maga munkájáért akar felelni. A szövetkezet irodáján is ezt mondták: — Meggyőződésünk, hogy alkalmas a bolt vezetésére. Munkájában kedves, udvarias és gyors. Boltja tiszta, rendes, áruválasztéka jó. — A leltárhiány? — Sándékosságnak, felületes mulasztásnak nincsen nyoma. Valószínű, hogy „átejtik" a szállítók. — A sütőüzem? — Amíg ott volt, nem volt baj vele. Ha valaki megkérte, hogy maradjon bent helyette, azt is vállalta. Most viszont jegyzőkönyvileg tiltakoznak a dolgozók visszahelyezése ellen. Megint a jegyzőkönyv. Az üzemi demokrácia igen szép példája lehet, ha megkérdezik a kis üzem dolgozóit olyan kérdésekben, ami később a belső légkörre hatással lehet, és hallgatnak is rájuk. Az első ember azt mondja, akivel a sütőüzemben összetalálkoztam: nekem semmi bajom nem volt vele. A kis üzem vezetője viszont így csodálkozik nevének említése után: maguk vissza akarják ide hozni? — Csak tisztán ltáni szeretnénk. — Jegyzőkönyv van, hogy nem akarjuk vissza. — Amíg ő itt volt, én az irodán főnöke, követlen fölöttese voltam. — Mondjon el róla minden rosszat! — Nem tudok rosszat mondani rá. Munkáját pontosan végezte. De nagyakaratú asszony, súrlódások lennének, ha visszajönne. — Szabad a jegyzőkönyvet? Hét ember nyilatkozik benne hivatalosan. Határozottan ellene — a visszatérése ellen — szól egy, az üzem mostani vezetője, aki azelőtt főnöke volt, és roszszat nem mond rá most sem. A többi válasz sorrendben, példás tömörséggel; .. nem mondok véleményt; nem mondok semmit; termelésben az ő számára nincs hely: nem ismerem: megvan a brigád, kivan a létszám; nekem mindegy. Ha tud, maradjon Állattartók! MENNYISÉGI, VÁLASZTÉKI, FOLYAMATOS KEVERÉK TAKARMÁNYAINKKAL takarmányellátás ! MAGAS TÁPÉRTÉKÜ KEVERÉKTAKARMÁNYAINKKAL gazdaságos az állattartás TAKARMÁNYBOLTJAINK, RAKTÁRAINK. BIZOMÁNYOSAINK ÉS AZ ÁFÉSZ-ELADÖHELYEK MEGFELELŐ KÉSZLETTEL ÉS VÁLASZTÉKKAL ÁLLNAK RENDELKEZÉSÉRE. CSONGRÁD MEGYEI GABONAFORGALMI ÉS MALOMIPARI VÁLLALAT Akárhogy forgatjuk a jegyzőkönyvet, az az „egybehangzó" ellenvélemény, amire hivatalos levelekben és szóban is hivatkoznak ebből nem olvasható ki. Pedig a kérdés így hangzott el: jöjjön vagy ne jöjjön? Minden beszélgető társam — a sütőüzem vezetőjét kivéve — teljes jóindulatról győzött meg. Mondhatnám így is: szeretettel felelős szóval biztosítottak, hogy a végleges megoldást is hasonló szándékkal segítik. De a jegyzőkönyvre ők is hivatkoztak. D. G—nének, több véleményt meghallgatva is azt tudnánk mondani, ha tud, maradjon a helyén, mert rosszindulat nem munkál ellene. Az árukezelés fortélyai megtanulhatók, nyugodtság, odafigyelés megelőzheti a leltárhiányt. De a jegyzőkönyvről az a véleményünk, akik hivatkoztak rá, nem olvasták el mindnyájan. Semmiképpen nem szólhatunk bele a szövetkezet létszámgazdálkodásába, megértjük, hogy elegen vannak a sütőüzemben. Igaz, panaszosunk első kérése óta több új dolgozót vettek föl, ha akarták volna, lett volna hely. Ha mindenképpen nincs, akkor viszont mire jó egy ilyen semmit nem bizonyító jegyzőkönyv? Horváth Dezső