Délmagyarország, 1976. április (66. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-18 / 93. szám

3 Vasárnap, 1976. április 18. Egy hónap múlva nyit a tavaszi BNV A Budapesti Nemzetközi Vásár központban ismét nagy a sürgés-forgás, több százan dolgoznak: építők, kiállítási dekorációsok, és mások, hogy minden készen fogadja majd az egy hónap múlva, május 19-én megnyíló tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár látogatóit. A jelenkezések is lezárultak, s az összesítésből kitűnik, hogy négy világrész 26 országának több mint 1800 kiállítója vesz részt a beruházási javak nemzetközi kínálatát bemutató szakvásáron. A május 27-ig nyitvatartó vásáron a szakosítás bevált hagyományának megfelelően ismét nyolc szekcióban: a műszeripari és híradástechnikai; az irodagép és számítástechnikai; az energiatermelési és villamosgép-gyártási ; a fémmegmunkálási és kohászati; a könnyűipari gépgyártási, valamint a vegyipari és bányászati termékcsoportban vonultatják fel áruikat a kiállítók. Emellett gazdag szakmai programra kerül sor. Az idén is öt alkalommal tartanak szakmai napot, amikor délelőtt 10 órától délután 2 óráig csak a szakközönségé a vásár, s így nyugodtabb körülmények között bonyolíthatják le üzleti tárgyalásaikat, a műszaki tapasztalatcsereankétokat, szakmai bemutatókat. Az idei tavaszi BNV-n is is a szocialista országok a legjelentősebb külföldi kiállítók. A Szovjetunió a legnagyobb kiállító, amelynek 12 külkereskedelmi egyesülése több mint 1700 négyzetméter fedett területen vonultatja fel termékeit a szakosított árucsoportok öt szekciójában. Ugyancsak öt szekcióban vesznek részt az NDK kiállítói, négy-négy árucsoportban Bulgária és Románia, hat-hat termékcsoportban Csehszlovákia és Jugoszlávia, Lengyelország pedig hét szekcióban. A tőkésországok közül Ausztriából érkezik a legtöbb kiállító, majd sorrendben az NSZK, Svájc és Svédország következik. Először jelennek meg a tavaszi vásáron az ausztráliai, norvég, s a kanadai cégek. Kollektív kiállítással vész részt Anglia, Ausztria, Hollandia, az NSZK és az Egyesült Államok. A lakóhelyi és a termelési biztonságot növeli Megyénk komplex belvízrendezési programja Az elmúlt évtizedben, de különösen tavaly súlyos belvízkárok érték a megye városainak, községeinek belterületeit, valamint a mezőgazdasági termelőüzemeket. Volt időszak 1975-ben, amikor 44 ezer hektárt borított belvíz, és a lakóépületekben esett kár értéke is több százmillió forintra rúgott. Makón, Hódmezővásárhelyen, Szeged peremkerületeiben és egy tucatnyi községben a lakóházak sorát tette tönkre a magas talajvízszint. Országos viszonylatban Csongrád megyében találhatók a legalacsonyabban fekvő területek. De a helyzetet még nehezíti, hogy az itteni csapadékon kívül a szomszédos megyék jelentős részének a belvizei is a megyén keresztül érkeznek a Tiszába vagy a Marosba. A lakótelepeken és a mezőgazdasági termelőüzemekben keletkezett kár egyaránt indokolta, hogy a megyei párt-végrehajtóbizottság is foglalkozzék a megye belvízi helyzetével, és intézkedéseket tegyen a komplex belvízrendezés érdekében. A kialakult helyzetről, • a vízügyi intézkedésekről Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára és dr. Simády Béla, az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője adott választ kérdéseinkre. — Miben lehetne összegezni a megyei párt-vb megállapításait az egyes lakóterületeken és a mezőgazdasági nagyüzemekben bekövetkezett belvízi károkkal kapcsolatban? SZABÖ SÁNDOR válasza: — Az évenként visszatérő belvíz nagymértékben csökkenti a termelés biztonságát és a beruházások hatékonyságát a mezőgazdasági nagyüzemekben. Néhány közös gazdaságban tavaly is eléggé súlyos mérleg- és alaphiányhoz vezetett a nagymérvű hozamkiesés, és végül szanálási eljárással kellett helyrebillenteni a pénzügyi egyensúlyt. A veszteségek miatt az érintett mezőgazdasági nagyüzemekben a belvízi károk kigazdálkodásához kell átirányítaniuk anyagi erejük jelentős részét, holott célszerűbb lenne ezt a pénzt a mezőgazdasági termelés fejlesztését szolgáló gépekre, termelőberendezésekre fordítani. Végeredményben átmeSaját terv alapján Somogyi Károlyné felvétele A szegedi ecsetgyár műszaki kollektívája saját, tervezésű, házi kivitelezésű gépekkel segíti a technológia korszerűsítését. Ilyen, saját tervezésű géppel erősítik a korongmeszelö fa — vagy műanyagból készült — korongjába a szőrszálakat. A gép önállóan adagolja, kötözi a szőranyagot, majd kitéphetet.lenül beágyazza a korongba. Ez a szerkezet, emeli a termelékenységet, ugyanakkor javítja a minőséget neti gazdálkodási törést okozott a belvízkár a nagyüzemi termelésben. Csak tavaly 1 milliárd forint volt a közvetlen kár. Megyénkben mintegy 250 ezer hektárnyi veszélyeztetett mezőgazdasági termelőterülettel számolhatunk. A magas termelési ráfordítások és a hozamértékek miatt előtérbe került a mezőgazdasági területek komplex vízrendezése — alapvető termelési tényezőként. Bár megyénk mezőgazdasága az elmúlt negyedik ötéves terv során több mint 26 százalékkal növelte összproduktumát, de ez az eredmény jóval magasabb, ha nem sújtja esztendőről esztendőre a növénytermelési ágazatot a tekintélyes hozamkiesés. Sajnos, növekvő számban rongálódtak meg a belterületi családi házak, lakások is a belvizek miatt. A statisztika arról tanúskodik, hogy az elmúlt évben az emlékezetes 1970-es esztendei marosi, tiszai ár- és belvíznél is nagyobb károk keletkeztek a lakásokban, főleg Makón, Hódmezővásárhelyen és Szeged peremkerületeiben. Akkor 4 ezer 265 lakás rongálódott meg, tavaly viszont 4 ezer 348. Az elmúlt fél évtizedben közel 14,5 ezer lakóépületet, városi, községi lakást ért belvízkár megyénkben. Mindez megfelelően indokolta, hogy a megyei pártvb tanácskozzon a tennivalókról a lakóhelyi és a termelési biztonság növelése érdekében. A testület többek között olyan megállapítást tett, hogy a sikeres belvízi védekezés elsőrendű feltétele — a védmúvek kiépítésén, fejlesztésén túl — a meglevő védelmi rendszer műszaki fejlesztése, tervszerű fenntartása. — Milyen eddigi intézkedések születtek a vízügyi szervek, valamint a termelőüzemek részéről a belvízrendezés területén? DR, SIMADY BÉLA válasza: — A vízügyi szervek már a IV. ötéves terv során megkezdték megyénk belvízrendszereinek korszerűsítését. Így sor került a Kurca, a Vidreéri, az Űjszegedi és a Hódtó-Kistiszai vízrendszerek állami műveinek kiépítésére. Az V. ötéves tervben megkezdődik és befejeződik a Maros bal parti és a Mátyáshalmi öblözetek beruházása; és elkezdjük a Szárazéri programot. A lakótelepek közül elkészült Szeged-Hattyastelep belvízrendezési terve. A megye természeti adottságai vízrendezési szempontból igen kedvezőtlenek. A terepesés a belvizek által veszélyeztetett helyeken nagyon kicsi, ezért a víz elvezetése nehéz. Van olyan terület is — az újszegedi térség —, ahol a vizeket a terep esésével szemben kell elvezetni. Hogy ilyen nehéz adottságok mellett a megye belvízi gondjain enyhíthessünk, ahhoz igen fegyelmezett munka, a rendelkezésre álló források hatékony felhasználása. széles körű ágazati irányítás és koordináció szükséges. Az állami főcsatornák kiépítésével párhuzamosan | meg kell építeni a csatlakozó mezőgazdasági üzemi műveket, mert csak ezekkel teljes egy vízrendszer. Ehhez a rendelkezésre álló hitelek koncentrált felhasználása szükséges, mert az elaprózott hitel és munka nem oldja meg a kérdéseket, a problémákat. A megye komplex vízrendezési terve hivatott a koordinált fejlesztések megvalósítására, az ésszerű kiépítési sorrend meghatározására. Az érintett mezőgazdasági üzemeknek is e terv alapján kell felkészülniük a saját csatlakozó műveik kiépítésére. Beruházások nélkül, a meglevő csatornahálózat jobb kihasználásával is lehet rövidíteni a belvizek levezetési idejét. Ehhez az szükséges, hogy a kooperáló szervek — vízügyi igazgatóság, a vízgazdálkodási társulatok és a mezőgazdasági üzemek — a csatornák fenntartási-karbantartási munkáit együtt, egymást segítve végezzék. A mezőgazdasági üzemek is készüljenek fel az aktív belvízvédekezésre az üzemi csatornák elkészítésével, szivattyúk karbantartásával, a vízkormányzási lehetőségek megismerésével. Ezekhez a munkákhoz a vízügyi szervek minden segítséget megadnak. — Milyen döntést hozott az Országos Vízügyi Hivatal és a megye vezetőinek közelmúltban megtartott tanácskozása? SZABÓ SÁNDOR válasza: — A megyei vezetés megállapodott az országos vízügyi szervekkel, hogy az ötödik ötéves terv során Csongrád megye kiemelt szerephez jut a belvízrendezéssel kapcsolatos központi beruházásoknál. A megyei párt-vb úgy ítélte meg az elkövetkezendő időszak feladatait, hogy gyorsítani kell a belvízmentesítési munkálatokat a megyei és az országos lehetőségek keretein belül. A jövőben nagy szükség lesz a vízügyi szervek, az üzemek belvízvédelmi munkálatainak koordinálására, azzal együtt, hogy a vízügyi igazgatóságnak kell ellátnia a „gazdai" teendőket a belvízvédelemnél. A KISZ is védnökséget vállalt a megye belvízi munkálatai felett, de nagy szükség van a társadalmi akciók szervezésére is. A közös tanácskozáson egyébként megállapodás született a beruházások. a szükséges fejlesztések üteméről: mind a vízügyi, mind a tanácsi vonalon. — Mikorra készül el a megye komplex belvízrendezési terve, és milyen ütemben kerül sor a mentesítési munkálatokra? DR. SIMADY BÉLA válasza: — Még ez év végéig befejezzük a belvízrendezési terv kidolgozását. Ez a program viszonylag rövid távlatban határozza meg a feladatokat a belvízrendezés és a településeken belüli csapadékvíz elvezetésének tekintetében. A terv megvalósulása lényegében már megkezdődött: az idei beruházások már e terv részei. A komplex terv magába foglalja — a megyei tanácscsal. s a mezőgazdasági szervekkel egyeztetve — azt a sorrendtervet, amely másfél évtized vonatkozásában megszabja a beruházásoknál a vízügyi, a tanácsi, s az üzemi feladatokat. E sorrendtervhez kell maid a különböző anyagi forrásokat koncentráltan felhasználni, hiszen egv belvízi öblözet kiépítése csak akkor hatékonv, ha az állami védmú fejlesztését a tanácsi, a társulati, és az üzemi művek kiépítése is követi. A vízügyi igazgatóság kísérletképpen elvállalta a várhatóan 1977-ben induló mátyáshalmi beruházás generáltervezését és kivitelezését, hogy ezáltal is növekedjék az összhang a program és a megvalósítás között. Az a cél, hogy a mátyáshalmi vízrendszer „mintaöblözetként" valósuljon meg a megye komplex belvízrendezési tervében — fejeződött be a nyilatkozat. Próbakő E

bben az országban minden második ember közgazdász? Legalábbis annyian és annyiszor megvitattuk már gazdaságunk kérdéseit, a világpiaci változásoktól az ország fizetési mérlegének egyensúlyba hozásáig, a tervezésig mindent. Kétségkívül gyarapodott az emberek közgazdasági ismerete, tisztánlátása is talán, hiszen az 1974es nagy világpiaci árváltozások hatásának mérése, a veszteségek számítgatása sokakban kialakított egy olyan fózanabb látást, amelynek hasznát vesszük, hasznát kell látnunk. A felelős ítéletú emberek ugyanis megértették és átérezték azt, amit pártunk nyílt szavakkal levont, következtetett a ránk is nehezedő gazdasági helyzetből: ha kényszerhelyzet hozta is felszínre, de nézzünk most szembe kritikusan azzal, milyen is a mi munkánk, mik a gondjaink, és hogyan tudunk úrrá lenni a nehézségeken. „A szocialista építésben nekünk nagyon komolyan, mélyrehatóan kell a problémákkal foglalkoznunk, és lehetőségeinken belül arra kell törekednünk, hogy ami történik, ahogyan termelünk, ahogyan elosztunk, amit csinálunk, az legyen méltó a szocializmushoz" — mondta Kádár János, a budapesti pártaktíva-értekezleten. Igen, így készítettük a múlt évben a terveket, elvben teljesen egyetértve abban is, hogy a helyi elképzeléseknek a népgazdasági tervből kell kiindulniuk, és csakúgy nagy gondot kell fordítani a legfontosabb tennivalókra — ezt is legtöbben már fújják! —, a hatékonyság növelésére, a technika és technológia fejlesztésére, a meglevő kapacitások okos, jobb kihasználására, a munkaerő gondos csoportosítására és a munkaidő kihasználására. Elvben egyetértettünk, ezt is akarjuk csinálni, de még ha tudjuk is, mit kell tenni, akkor sem olyan egyszerű meg is tenni — ha így volna, kevesebb gondunk volna. Mindennapos tevékenységünkben, az apróbb és nagyobb munkákban egyformán bizonyítani kell az egyetértést. Sokszor elolvastuk, de rögződött-e nontosan, hogy mit is akarunk elérni az ötödik ötéves tervben? A nemzeti jövedelem 30—32 százalékos, az ipari termelés 33—35 százalékos, a mezőgazdasági termelés 15—18 százalékos növelését. a reáljövedelmek 18—20 százalékos emelését. Az MSZMP Csongrád megyei bizottsága területfejlesztési határozata az V. ötéves tervben megyénk iparában a termelés növelését az országos célkitűzéssel azonos szinten határozta meg. kiemelve, hogy az exportra termelés növekedési ütemének kell magasabbnak lennie. A mezőgazdasági termelést az országos átlagnál nagyobb arányban, 17—19 százalékban kell növelnünk. A tennivalókat is pontosan meghatározta a megyei pártbizottság határozata, figyelembe véve, gondosan mérlegelve helyi adottságainkat és lehetőségeinket, és alapul véve természetesen a lezárult IV. ötéves tervben elért eredményeinket. Ügy fogalmazta a párt, a kormány, hogy az V. ötéves terv megvalósítása szolidabb, de megalapozott fejlődést biztosít, s ez olyan program, amelyből engedni semmtképD sem szabad. Ez nem álszerénység, ha a világ koordinátáiban mérjük, kiderül, hogy a többi szocialista ország is hasonló fejlesztési ütemet szabott magának, a kapitalista országok prognózisainál pedig nagyobb a fejlesztési ütemünk. Ez gazdaságpolitikai, és mondhatjuk: politikai programunk, mert ma ez a szó igazi értelmében a politikát jelenti. Az évet nem könnyen kezdtük, még a világgazdasági eseményeket hőmérőztük javában, mikor fixáltuk, mit kell tennünk 1976-ban. Nem egy vállalatnál még a megváltozott szabályzókon keseregtek, pedig a tervtörvényt az országgyűlés már decemberben elfogadta, a megszigorított feltételek pedig — hogy bizony a nyereség nagyobb hányadát vonják el. mint korábban — új és nehéz feladatokat jelent a vállalatoknál. A gazdasági vezetés, az irányítás felelőssége mérhetetlenül megnőtt, hiszen a gazdálkodás hatékonyságának emelésével lehet csak a magasabb fejlesztési alapot elérni, és a bérszabályozás által lehet lehetővé tenni a bérek emelésének feltételeit, ellensúlyozva ezzel a kevesebb nyereséget. Próbakő ez az esztendő a gazdasági vezetés és a munkáskollektívák számára egyaránt, hiszen a tennivalókat csak helyben lehet meghatározni, s a konkrét feladat mindenütt más. Van, ahol sértés a munkaintenzitás növeléséről beszélni. Másutt nem kell felhánytorgatni: nemhogy a minőség rovására ment-e a termelésnövekedés? Igen, a technikát is ott kell fejleszteni, ahol fejleszthető, a meglevő kapacitást is ott használják ki jobban, ahol erre még lehetőség van, a normát pedig ott szigorítsák, ahol arra adottak a feltételek, és szükség van. És persze tudni kell, a kész terveken is lehet még javítani, a jobbítás mindig időszerű. Hirdetni kell programunkat és kérdezni az embereket. Csak ha egyetértés van, akkor születhetnek elképzelések arra. miként vigyük véghez terveinket. Pártunk sokszor emlegetett jó politikájának az az alapja, hogy demokratikusak a munkamódszerek, kölcsönös a bizalom a párt és a nép között, s ezt erősíteni, szélesíteni kell ahhoz, hogy a tervet, amit jónak tartunk, megvalósíthassuk. Kérdezni kell az embereket, és lelkesíteni: az újért, a jobbért az emberek nagy többsége hajlandó harcolni, agitálni és dolgozni, még többet dolgozni. A párt és a VI. kongresszusára készülő Hazafias Népfront egyaránt úgy fogalmaz, hogy az új ötéves terv nemzeti ügyünk, közös sorsunkat határozza meg. Nem különkülön a munkások vagy a gyárigazgatók, a téeszparasztok vagy az elnökök felelőssége és ügye, hogy megvalósulnak-e, amit terveinkben rögzítettünk, hanem valamennyiünket összefűz, valamennyiünk jövőjét jelenti. A feltételek adottak, noha talán túl sokat is keseregtünk, aggódtunk mostanában. Olvan elkeseredettek és borúlátók voltunk az 1974—75-ös világpiaci árak hatásai miatt, hogy idő kellett, míg felmérjük: bármilyen veszteségeket is számítunk, bármilyen áremelések nyomnak is bennünket. kesergéssel nem jutunk sokra, a helyzeten az mit sem változtat. Igaz. felesleges ujjal mutogatni másokra, meg nézni régebbi nyomorúságunkat — de az biztos, liogv elfeledkezünk néha arról, mi mindenre lehetünk ma máibüszkék. hogy müven kiváló, világszínvonalon dolgozó ipari üzemeink, gazdaságaink is vannak, pedig jó pár éve még nem állhattunk volna ilyenekkel a világ kirakatába. Vegyük hát számításba, hogy szellemi erőnket, munkaerőnket és akaraterőnket Is — nehézségeink ellenére is — más körülmények között koncentráljuk most az egyetakaráshoz. Mert ez azért, megnyugtató érzés! T

udnunk kell azt Is, hogy vállalataink, mezőgazdasági üzemeink óriási többségében jól kezdték a próbakőnek tekinthető 1976-os tervévet, s ahol még ütemhátránv van, igazodni lehet. Alighanem elfogadhatjuk, egyetérthetünk azzal a gondolattal, hogy az utóbbi évek sok nehézsége észre térített, felrázott, bennünke'. s ez előrevivő erő. Ahogv Kádár János mondta: „Ha komolya 1 vesszük a feladatot, és megtanuljuk végre a probléma'; jobb, következetesebb megoldását, a bajon talán még nyerünk is valamit " Az idők intő szava is ezt sugallja. SZŐKE MÁRIA