Délmagyarország, 1976. április (66. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-17 / 92. szám

3 Szombat, 1976. április 17: Jászberényből Kubába A Jászberényi Aprítógépgyár, az egyedi gépgyártás egyik jelentős hazai üzeme, belföldre és export-megrendelésekre speciális ipari kemencéket is gyárt. Az Almásfüzitői Timföldgyár részére például nagy teljesítményű forgókemencét készít. Ugyancsak két-'forgókemence készül a Jugoszláviában épülő, évi háromszázezer tonna kapacitású limföldgyárhoz. Az ötödik ötéves tervben várhatóan Görögországba timföldgyári, Kubába nikkelérc-feldolgozó üzemi szárító és izzító kemencék gyártására kap megbízatást az üzem. A gyártási folyamatban világszerte egyre jellemzőbb a forgókemencék átmérőjének növekedése. Az aprítógépgyár műszaki kollektívája házilag megteremtette a nagyobb átmérőjű kemencék gyártásának feltételeit: új nagy teljesítményű lemezbehengerlőt tervezett, amely lehetővé teszi a 70—100 milliméter vastagságú lemezek hengerlését, tehát a nagyobb méretű kemencék gyártását. A kész tervek . alapján még az idén sor kerül az új technológia bevezetésére. Ezzel a vállalkozással a gyár felzárkózik a világszínvonalhoz. Öj elképzelések és szükségletek a mezőgazdaságban Üvegház épül A Szegedi Városgazdálkodási Vállalat az újszegedi kertészeti telepén új üvegházat épít. A 2600 négyzetméteres üvegházat termálvízzel fűtik majd, s automatizált szellőzőberendezés biztosítja a jó levegőcserét. Az alapozástól az üvegezésig a Fémmunkás szocialista brigád végzi a munkát, Gajda József vezetésével. Május elsejére szeretnék elkészíteni és átadni az új üvegházat. A kertészek 60 ezer tő szegfűt ültetnek majd ide, és az ószi Erzsébet és Katalin névnapokra már innen akarják szedni a különböző színű szegfűket. Képünkön: a Fémmunkás szocialista brigád, munka közben. Erdő, erdő, erdő... Fásítási ankét Szegeden Huszonöt esztendeje minden tavasszal összejövetelt rendeznek az erdősítéssel, a fásítással foglalkozó szakemberek részére. Kezdetben a „fák hete", majd 1958-tó] a „fásítási hónap" keretében széles körű társadalmi ügygyé vált a környezetünk szebbé, csinosabbá tételére indított mozgalom. Tegnap, pénteken az Országos Erdészeti Egyesület Csongrád megyei csoportja, a Magyar Agrártudományi Egyesület Csongrád megyei szervezete, a Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya és a MÉM szegedi állami erdőrendezősége fásítási ankétot tartottak Szegeden, a Technika Házában. Megnyitó beszédet Szilágyi Ernő, a Csongrád megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osz.tályának vezetője mondott. Megemlítette többek között, hogy Csongrád megyében az. elmúlt ötéves tervben kétezer hektáron telepítettek erdőt, amelyből a termelőszövetkezetek 1530, az. állami gazdaságok 330, az. erdőgazdaságok pedig 140 hektárt ültettek. A most kezdődő tervidőszakban várhatóan 200 hektárral nagyobb területre kerülnek facsemeték. Ebben az évben 500 hektárt a termelőszövetkezetek, 60 hektárt az erdőgazdaságok, 20 hektárt az állami gazdaságok fásítanak. Szebbé teszik a környezetet, ezáltal részét képezik a zöldövezeti munkáknak is, amelyet az idén Szeged környékén 200 hektáron kezdenek el. És a tervek szerint tizenöt év múlva 2913 hektáron fejezik be. Néhány érdekes adatot tudhattunk meg Gáspár Hantos Géza, a MÉM főosztályvezető-helyettesének előadásából, hazánk múltbeli, jelenlegi és jövőbeni faállományáról, többek között arról, hogy a felszabadulás után 445 ezer hektárral gyarapodott az erdőterületünk. És ebben nagy érdeme van a Hazafias Népfront aktivistáinak és a KISZ-eseknek. Az előrejelzések szerint 40— 60 év múlva hazánk területén kétszeresére emelkedik a jelenlegi erdőterület. Az ankét befejezéseként Bartucz Emil. a Csongrád megyei Erdőfelügyelőség igazgatója az erdőtelepítésben és a fásításban élenjáró közösségeknek, a rúzsai Napsugár és a csengelei Aranyhomok Termelőszövetkezet képviselőinek fásítási emlékplakettet; nyolc személynek, köztük Kiss Gyulának, a Csongrád megyei Erdőfelügyelőség vezetőjének, Torma Józsefnek, a Szegedi Erdészet műszaki osztályvezetőjének, dr. Torriot Mihálynak, a Csongrád megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya főelőadójának és Széli Jánosnak, a szatymazi Finn— Magyar Barátság Termelőszövetkezet elnökének, Ménesi Ferencnek, a baksi Magyar—Bolgár Tsz képviselőjének államtitkári dicsérő oklevelet; Mayer Györgynek, az Állami Gazdaságok SzakSzolgálati Állomása érdészének, Vincze Miklósnak, a rúzsai Napsugár Tsz főmezőgazdászának, Terecskei Sándornak, a csengelei Aranyhomok Tsz erdőfelelősének, Gavallér Józsefnek, a szatymazi Finn—Magyar Barátság Tsz főmezőgazdászának. Visnyovszki Józsefnek, a kisteleki Üj Élet Tsz főmezőgazdászának pedig pénzjutalmat adott át, eredményes munkájukért. Még várja a föld az esőt Országszerte nedvességutánpótlásra lenne szüksége a földeknek, a vetési munkák miatt viszont kifejezetten jól jött az elmúlt két hét száraz, napsütéses időjárása. De kétségkívül inkább az esőmentes napoknak örültek jobban a termelők, miután így lehetőségük nyílt arra, hogy behozzák a késői kitavaszodás miatt a vetésben és más munkáknál mutatkozó lemaradást. A kéthetes késést jórészt sikerült pótolni április első felében, így a hónap közepén normális helyzet alakult ki a tavaszi munkák és az időszerű tennivalók tekintetében. Viszont az elmúlt egy-két nap esőinek most már örültek a mezőgazdászok, miután az őszi jFetésú növények várhatóan rövid időn belül „lábra kapnak". Jól jött a csapadék a magágyba került növényi szaporítóanyagoknak, magvaknak is. A gazdaságok és a kistermelők az utóbbi két hétben nagy területen készültek el a munkával. A cukorrépa tervezett 130 ezer hektáros vetésterületének mintegy 85 százalékán földben van már a mag. A burgonya-terület felén ültették el a gumókat, és csaknem ilyen eredményt értek el a napraforgó vetésénél is. A hazánkban legnagyobb területen termesztett növény, a kukorica vetése is megkezdődött. A gazdaságoknak elegendő vetőmag áll rendelkezésükre, s az. elmúlt évekhez képest idén lényegesen kedvezőbben alakult a fajtaválaszték. A termelök már beszerezték a vetéshez szükséges gépeket, szükség esetén a kereskedelem további gépmegrendelést is kielégít. A vetési munkák előrehaladását jelzi, hogy a rizs és a szója vetése szintén megkezdődött és jó ütemben halad. „Nagyüzem" van a zöldség- és gyümölcs-kertekben. A kijelölt zöldségtermőterület felén vetették el a magokat. A gyümölcsösökben véget ért a nagy tavaszi munka, a metszés, amely a szőlőkben is a végéhez közeledik. Országszerte nagy erővel dolgoznak a növényvédelmi gépek. N

apjainkban komoly tervezés alapozza meg a mezőgazdasági nagyüzemekben az elkövetkezendő öt esztendő feladatait, elképzeléseit. Nyilvánvaló, hogy a középtávú terv készítésénél nélkülözhetetlen a visszatekintés a negyedik ötéves terv tapasztalataira, eredményeire, hiszen mindezek világosan és egyértelműen mutatják, hol van még javítani való, melyek a legfontosabb teendők. Csongrád megyében a közös gazdaságok földterülete 274 ezer 352 hektár, a szakszövetkezeteké pedig 22 ezer 999 hektár. A gazdakollektívákban 55 ezer 747 dolgozó talál megélhetést, közülük rendszeresen 31 ezer 645-en dolgoznak, a szakszövetkezeti létszám pedig 6800. A termelőszövetkezetek és szakszövetkezetek termelési színvonala az elmúlt öt esztendőben jelentősen emelkedett. Kedvezőbben alakult a termelékenység, az élőmunka felhasználása és a jövedelmezőség fis, ugyanakkor a területi koncentráció, az eszközkoncentráció és a termelés szakosodása számottevően előrehaladt. Az egy termelőszövetkezetre jutó összes vagyon a hetvenes évekhez viszonyítva 41,8 millió forintról 1975 végére 82,5 millió forintra változott. Eredményes tervidőszakot zártak a gazdakollektívák. Szűkebb pátriánkban a tervciklus folyamán több esetben jelentős belvízkár és más elemi csapás sújtotta a földeket, s rabolt az eredményességből. Jellemző például, hogy tavaly a termelőszövetkezetekben 651 millió forint termelési értékkiesés történt, ebből az Állami Biztosító 51 millió 900 ezer forintot vállalt magára, térített meg. Viszont a nagyarányú terméskiesés következtében a szövetkezeti eredmény tavaly alacsonyabb volt, mint a negyedik ötéves terv bármely más évében. Mindenképpen érdemes elemezni a művelési ágak összetételét, hiszen a miértekre itt kereshetjük a választ, s a jövő gazdálkodása szempontjából ez elengedhetetlen. A szántóterület hasznosításában az árunövény, takarmánynövény aránya növekedett Ehhez hozzájárult, hogy tért hódított a zártrendszerű kukoricatermeszt es, de megnőtt az évelő pillangósok területe is. A buza termésátlaga megyénkben tavaly volt a legalacsonyabb a negyedik ötéves terv alatt, hektáronként 27,8 mázsa. A kedvező terület- és termelésiszínvonalváltozás következtében az elmúlt tervidőszakban a megye közös gazdaságai 36 ezer 156 vagonnal több búzát adtak a népgazdaságnak, mint az előző ötéves terv alatt. Igaz az is, hogy a búza termésátlaga 1974hez viszonyítva mindössze nyolc téeszben javult. így, a rendkívül kedvezőtlen időjárás ellenére, az árpádhalmi Árpád, a vásárhelyi Rákóczi, a szentesi Felszabadulás, a nagymágocsi Viharsarok és a szentesi Május 1. Tsz-ben értek el hektáronként 36 mázsás, vagy ennél magasabb terméseredményt. A termőhelyi adottságok Csongrád megyében jelentősen hozzájárulnak a differenciáltsághoz. Hangsúlyoznunk sem kell. hogy a szegedi járásban, ahol a terület kétharmada gyenge termőhelyű homok, a termésátlagok elmaradnak a megyei átlagtól, és a többi járás, város szövetkezeteinek eredményeitől. A rozs termésátlaga az előző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva csaknem másfélszeresére nőtt. Mégis egyértelmű, hogy a 11,2 mázsás hektáronkénti termés nem rentábilis, ez az ágazat egyáltalán nem versenyképes, s az. elkövetkezendő években a rozs vetésterülete csökkenni fog. Ugyanez mondható el a rizstermelésről is. Ami a megyét már sokkal intenzívebben érinti, az ipari növények területe a negyedik ötéves terv idején 400 hektárral volt alacsonyabb. mint a korábbi középtávú tervidőszakban. Különösen a rostkender termesztése esett vissza az 1970—75-ös években. Tavaly már történt némi javulás, az iparszerű termelési rendszer kialakulása a garancia a továbblépésre is. A cukorrépa vetésterülete a központi intézkedések hatására nőtt, s tavaly például 1405 hektárral nagyobb területen (38.8 százalék) termeltek répát a termelőszövetkezetek, mint tavalyelőtt. Igaz, a tervezett átlaghozam nem valósult meg. A negyedik ötéves tervben hektáronként 333.3 mázsát takarítottak be a közös gazdaságok, s ez némileg alatta maradt az előző ötéves terv átlagának. Lényegesebb momentum, hogy az alacsonyabb átlagtermés mellett a répa cukortartalma is a kívánt színvonal alatt maradt. A cukorrépa vetésterületének tavaly 49,3 százaléka tartozott a különböző termelési rendszerekhez. Ez azt jelenti, hogy jobb agrotechnikai feltételek mellett, magasabb termelési színvonalon az átlagtermés is elfogadhatóbb. Bizonyítja, hogy a rendszerbe tartozó gazdaságok hektáronként 481 mázsát takaríthattak be 1974-ben, 1975-ben pedig 365 mázsát. A megyének, a szegedi tájnak különösen nagy jelentősége van a zöldségtermesztésben. A szántóföldi zöldségnövények területe a negyedik ötés tervben csökkent. Ez a gépesítés megoldatlanságára, a munkaerőhiányra, az alacsony jövedelmezőségre, esetenként a termelői és felvásárló érdekellentétekre vezethető vissza. Sajnálatos, hogy a zöldségtermesztés kormányprogramja megyénkben nem valósult meg. A harmadik ötéves tervben évente átlagosan 11 ezer 200 hektáron, a negyedik ötéves tervben viszont átlagban 9 ezer 555 hektáron termett szántóföldi zöldség. Méginkább sajnálatos, hogy a legjelentősebb tcrületcsökkené6 1974-ről 1975-re következett be, amit úgy is magyarázhatunk, hogy a harmadik ötéves tervben a szántóterület 6,2 százalékán, ugyanakkor tavaly 4,3 százalékán termett zöldség megyénk tájain. Enyhe gyógyír, hogy a megyei tervelőirányzat tavalyra 12 ezer hektár szántóföldi zöldségterülettel számolt, ugyanakkor a tényleges terület 8203 hektár volt, s a megye speciális zöldségtermesztő adottságai következtében az említett kedvezőtlen tendencia ellenére is, területi arányainál lényegesen nagyobb mértékben veszi ki részét az ország zöldségellátásából. Itt koncentrálódik az ország vöröshagymatermőterületének fele, a fűszerpaprika területének 40 százaléka, és a zöldpaprika-terület 16 százaléka. Mivel mindhárom zöldségfélénél csökkent a termőterület, a jövőt illetően a gépesítéssel, az iparszerű termelés további térhódításával lehet javítani a kedvezőtlen arányokon. Az is elgondolkodtató, hogy a fűszerpaprika, a zöldpaprika, a paradicsom termésátlaga alacsonyabb volt az elmúlt öt év alatt, mint a korábbi öt esztendőben. Ez 3410 vagonnal kevesebb piros aranyat juttatott a feldolgozókhoz a közös gazdaságokból, mint a korábbi években. A szántóföldi zöldségtermesztésben mutatkozó kedvezőtlen tendenciáktól eltérően, igen jelentős előrelépés történt a hajtatott zöldségtermelésben. Ennek a területe mintegy megkétszereződött. A megye szövetkezetei igyekeznek jól kihasználni a geotermikus energia adta lehetőségeket. A negyedik ötéves terv eredményei szilárd alapot garantálnak a közös gazdaságokban és szakszövetkezetekben az ötödik ötéves tervidőszak gazdaságpolitikai, szövetkezetpolitikai céljainak megvalósításához. Az elvárásoktól és az előirányzatoktól eltérően Csongrád megyében, a szegedi tájban is a helyi adottságok alapján gyorsabb ütemű gazdasági fejlődést érhetnek el a nagyüzemek. Igaz, ez fokozott erőfeszítést kíván, hiszen az anyagi, műszaki lehetőségek, az ismert népgazdasági feszültségek következtében korlátozottabbak lesznek, mint a korábbi években. Különösen az idén és jövőre, a gazdasági egyensúly megteremtésével párhuzamosan, lesz feszített, a termelési és pénzügyi terv. Vitathatatlan, hogy az idei és a középtávú terveket csak takartékos gazdálkodással, az anyagi és szellemi tartalékok feltárásával, mozgósításával, a ráfordítások hatékonyságának fokozásával, a termelékenység, jövedelmezőség növelésével, az üzem- és munkaszervezés színvonalának állandó emelésével teljesíthetik a kollektívák. Várható az is, hogy a rendelkezésre álló anyagi erőforrások optimálisabb hasznosítása érdekében az elkövetkezendő esztendőkben a beruházásokon belül megnő a gépek és a gépi berendezések aránya, ugyanakkor az építések volumene és aránya csökken. Előtérbe kerül a meglevő épületek rekonstrukciója, korszerűsítése és bővítése, valamint az alacsonyabb költségű, gyorsabban épülő létesítmények, épületek építése. A

szövetkezetpolitikai feladatok között kiemelt jelentősége van a szövetkezeti demokrácia fokozásának, az önkormányzat tartalmi gazdagításának, a szocialista munkaverseny továbbfejlesztésének, a nő- és ifjúságpolitikai határozatok maradéktalan végrehajtásának. Az ötödik ötéves terv sikere érdekében, többek között, a TESZÖV elnöksége elemzi az 1976— 1980-as évek tennivalóit, és időben felhívja a szövetkezetek figyelmét azokra a kritikus területekre, pontokra, amelyek a közös gazdaságok, szakszövetkezetek tervelképzeléseiben a népgazdasági elvárásokkal nincs összhangban. Ugyanakkor segít a jövedelmező termelési és pénzügyi előirányzatok kidolgozásában, azok gyakorlati megvalósításában. SZ. LUKACS IMRE