Délmagyarország, 1976. április (66. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-17 / 92. szám

V * ** VILÁG PROLETÁRJALEGYESÜLJETEK! 6S- évfo,yam mggr MT 92. szám DELMAGYAR0RS1AG i Ismét Gustáv Husák a KB főtitkára Befejezte munkáját a CSKP XV. kongresszusa Hazaérkezett Prágából az MSZMP Csehszlovákia Kommunis­ta Pártjának XV. kongresz­szusa Prágában pénteken délelőtt ünnepélyes záróülé­sen befejezte munkáját. A záróülést Josef Kempny, a pártelnökség tagja nyitot­ta meg, majd átadta a szót Gustáv Husáknak, aki be­jelentette, hogy a kongresz­szus péntek esti zárt ülésén egyhangúlag megválasztotta a Központi Bizottság 121 tagját és 52 póttagját, vala­mint az 51 tagú központi el­lenőrző és revíziós bizottsá­got. Az újonnan megválasztott Központi Bizottság első ülé­sén ismét Gustáv Husákot választotta meg a CSKP KB főtitkárává. Ugyancsak megválasztot­ták a CSKP KB elnökségét és KB-titkárságát. Az elnök­ság tagjai: Gustáv Husák, Vasil Bitók, Peter Colotka, Karéi Hoffmann, Václáv Huta, Alois Indra, Antonin Kopek, Josef Kempny, Jo­sef Koreák, Josef Lenért és küldöttsége Lubomir Strougal. Az elnök­ség póttagjai: Jan Baryl, Miloslav Hruskovic. A Központi Bizottság tit­kárai: Gustáv Husák — fő­titkár — Vasil Bilák, Josef Kempny, Jan Baryl, Jan Fojtik, Josef Havlin. A KB­titkárság tagjai: Marié Kabrhelova, Cestimir Love­tinsky, Jindrich Polendnik, Oldrich Svestka. A központi ellenőrző és revíziós bizottság elnöke Milos Jakes. A Központi Bizottság és a KERB döntéseit a kongresz­szuson Gustáv Husák fótit­kár ismertette. A kongresszus zárt ülésén határozati rangra emelte a Központi Bizottság beszá­molóját, a KERB jelentését, valamint az 1976—1980-as csehszlovák népgazdaság-fej­lesztési terv irányelveit. Megbízta az új Központi Bi­zottságot, hogy érdemben foglalkozzék a kongresszus előkészítése és munkája menetében elhangzott javas­latokkal. A kongresszus szolidaritá­si nyilatkozatot fogadott el az imperializmus, a fasizmus és a reakció ellen harcolók támogatásáról. Ezt követően Gustáv Husák mondott zá­róbeszédet. A kongresszus az Interna­cionálé eléneklésével ért véget. Pénteken hazaérkezett Prágából Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára és Cservenka Ferencné, a KB tagja, az MSZMP Pest me­gyei bizottságának első tit­kára, akik az MSZMP kép­viseletében részt vettek a CSKP XV. kongresszusán. Fogadtatásukra a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Gyenes András, a Központi Bizottság titkára és dr. Be­recz János, a KB külügyi osztályának vezetője. Jelen volt Stefan Bodnár, Cseh­szlovákia budapesti nagykö­vetségének ideiglenes ügyvi­vője. Szerződés egyszerre húszra Játszótér az emeleten A Kazinczy utcában le. bontott régi épület helyén új lakó- és üzletházat épít a Csongrád megyei Tanácsi Építő Vállalat, Darvas Im­rének, a CSOMITERV mér­nökének a terve alapján. A rakterület kihasználása ér­dekében a földszinti üzletek raktárát további két szintre osztják. Négy emeleten ösz­szesen 37 lakást építenek, mégpedig úgy, hogy a tető nem mindenütt lesz egyfor­ma magasságú. így nyílik lehetőség arra, hogy az első emelet szintjén, a raktárak fölött játszóterületet, klub­helyiséget és barkácsműhelyt alakítsanak ki. Az idősebbek a játszó gyerekeknél maga­sabban, a belső közjáratok­ról elérhető padokon pihen­hetnek majd. Az épület vár­hatóan a jövő év végére készül el. Acs & Sándor felvétele A héttagú háztáji bizott­ság jó munkájának is kö­szönhető, hogy Pusztaszeren az országos tendenciával el­lentétben még tavaly is emelkedett a vágásra adott hízósertések száma. (1964­ben 1800_at, 1975-ben 1860­at értékesítettek.) A kedve­zőtlen tendenciák természe­tesen itt is érződtek, hiszen anyakocákat is adtak le hí­zóként. Mindenesetre most van olyan család is, amely egyszerre 20 sertésre kötött hizlalás! szerződést. Hizó­marhából tavaly 140-et ad­tak a kisgazdaságok, tízzel többet, mint az előző évben. A háztáji ágazat bevételi terve erre az évre 2 millió 400 ezer forint. Ezt a pénzt természetesen nem a kisgaz­daságok „adózzák" cserébe a támogatásért, a közös gazda­ság értékesíti a háztáji ter­mékeit, bevétele az értéke­sítésből adódik. II. D. • • Ónálló üzemág a háztáji Pusztaszeren Évekkel ezelőtt elsők kö­zött dolgozott háztáji agro­nómus a pusztaszeri terme­lőszövetkezetben. Most arról értesültünk, önálló üzemág­ként kezelik a tagok házkö­rüli termelőtevékenységét, a nagyüzem terveiben szere­pel az ágazat segítése pontos pénzügyi számításokkal. Elő­írják tehát azt is, men lyi jövedelmet hozzon a közös­nek a kisgazdaság. Tápén kel ki a mag Az ilyen terv erkölcsi alap nélkül természetesen semmit nem ér. Vegyük sorra, mit ad a szövetkezet és mit vár a háztájitól. Az önálló ága­zat munkáját külön bizott­ság irányítja, elnöke a tagok minden ilyen természetű ügyét intézi. Fűszerpaprikából 12 hek­tár termett tavaly családi művelésben, mo6t 18 hektár­ra kötöttek szerződést A pusztaszeri homok hideg, pa­lántanevelésre — úgy tart­ják — nem jó, talán a hoz­závaló szakértelem sem ál­talános. ezért a háztáji bi­zottság feladata, hogy ele­gendő palántákat szerezzen be. Tápéra vitték a magot, itt nevelik. Miért mennek Félegyházára? Kukoricát a nagyüzem nem termel, a háztájinak azonban szüksége van rá. Vetőmagot a közös könnyeb­ben tud szerezni,' érte is tud menni, tőle várják el a se­gítséget. Negyvennégy hek­tárra rúg a kisparcellás sző­lőtermesztés. Kis tételeket Kistelekre vinni a termésből nagy megterhelést jelentene, Molnár József felvétele Terjedőben van a bikahizlalás a kisgazdaságokban. Papp Balázsék tanyáján egyszerre három bikát nevelnek a szövetkezet gyűjti tehát össze és ki is fizeti az árát. Csak látszólag kicsiség, hogy a kisüzemnek változatlanul szüksége van szalmára is. Évente háromezer mázsát vásárol a tsz a tagok gazda­ságához. Ahol szalma nincs, ott szemes takarmány sem terem, pedig havonta 2o va­gonra lene szükség. Évekkel ezelőtt szerződést kötött a szövetkezet a kiskunfélegy­házi értékesítő szövetkezet­tel, takarmányboltot nyitot­tak, és azóta van takarmány. Miért mennek Félegyházára? Ott biztosabb ellátást ígér­tek. és az ígéretet be is vál­tották. A puszta füve Föltehetően nagy vitát ka­var majd viszont, hogy meg-, szűnik a pusztaszeri gulya. A régi legeltetési bizottság feladatát átvéve gondosko­dott mostanáig legelőről a szövetkezet, tehette, mert volt területe rá. Újratelepí­tették azonban a puszta fü­vének egy részét, az intenzív legelőgazdálkodás a hagyo­mányos legeltetés ellen szól, látszólag tehát így van jól. A tsz érveit tovabbmondva vitatkozni is lehet, aőogy kö­telessége-e . Pusztaszemek csanyteleki, baksi, csengelei szarvasmarháknak is jó le­gelőt adni, mint eddig tehet­te, de ha úgy gondoljuk vé­gig az egészet, hogy a gulya fölszámolása jó pár kisgaz­daságban a tehéntartás föl­számolását jelentené, világos j feladat: az érdekelteknek olyan megoldást kell talál, niok, amellyel ez a kelle­metlen következmény elke­rülhető. A tanyáról beköltö­zők. közül sokan így is föl­hagynak az istállózó állat­tartással, ezt a folyamatot lassítani kell mindenképpen, nem elősegíteni. Zöldség, expresszvonattal Az ország zöldség- és gyü­mölcstermelő területeinek je­lentős részét érintik a MÁV szegedi igazgatóságának a vonatjáratai. Idényben a nagy mennyiségű áru váro­sokba, falvakba való szál­lítása összehangolt munkát igényel a vasúttól és a ke­reskedelmi vállalatoktól. Ezért tanácskoztak a szegedi igazgatóságon Bács-Kiskun, Békés, Szolnok, Pest és Csongrád megye vasutasai, kereskedői. Idén az öt megye MÉK­vállalatai várhatóan 11 ezer, állami gazdaságai pedig 3 ezer vasúti kocsit töltenek meg zöldséggel és gyümölcs­csel. Különösen sok árut kell majd elszállítani Do­rozsmáról, Szatymazról, Szentesről és Makóról. Bel­földi üzletekbe a tervek sze­rint 2300 vagonnyi zöldséget és gyümölcsöt juttatnak, to­vábbi 2600 kocsival pedig külföldi megrendelőknek kül­denek. A budapesti nagy­vásártelepre szállítandó zöld­ségfélék és gyümölcsök több­ségét a dorozsmai állomáson rakják vagonba. Nemcsak az áruk, az üres ládák fuvarozása is számot­tevő feladata a vasutasok­nak. Ezekből több mint 4 ezret, a Göngyölegellátó Vállalat békéscsabai, kecske­méti, nagykőrösi, izsáki, kő­tegyánl és szegedi telepein raknak vasúti kocsikba. Kifejezésre jutott a ta­nácskozáson az a vélemény, amely szerint a MÉK-válla­latok és az állami gazdasá­gok akkor tehetik gyorss4a szállítást, ha időben meg­rendelik a fedett és hűtőko­csikat, azokat gondosan je­gelik, s időben visszajuttat­ják a vasutasoknak. Belföldre és exportra idén is expresszvonatokkal szál­lítja a MÁV a zöldség- és gyümölcsfélék egy részét. A szegedi igazgatóság területé­ről három, a megyéből két ilyen vonat indul naponta Budapestre.

Next

/
Thumbnails
Contents