Délmagyarország, 1976. március (66. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-16 / 64. szám

4 \ Kedd, 1976. március 16.' Uj tantárgy? Nem! I A napokban ;iz egyik szülő megjégyezte: — Sokfélét tanulnak ezek a gyerekek! Az biztos, hogy ktell ismerniük a fontosabb politikai kérdéseket, a világban zajló eseményeket — de, hogy mostmár a környezetvédelem is napirenden levő téma, ez már egy kissé sok. Való igaz, sok téma „fut" az iskolában ami nem' mindig „hivatalos" tananyagnak számit. De ki mondaná azt, hogy ma már nem kell például beszélni diákjainknak az egészséges életmódról, a baleset elkerülése érdekében a KRESZ szabályairól stb., s ezekből k/L vetkezően arról is, ami mindenkit közelről igen komolyan érint, a környezet védelméről. Annál is inkább, mert a napilapok riportjai, tudományos cikkek tömege, szakemberek nyilatkozata figyelmeztet bennünket a környezetvédelem fontosságára. A Szegedi Akadémiai Bizottság — nagyon helyesen — évenként pályázatot hirdet középiskolás tanulóink szamára a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdésekről. Legutóbb az „Élelmiszergazdaság és a környezetvédelem" majd „Az •mber és a víz" címmel juttatott el ugyancsak pályátöti fe'hívást az iskolákhoz, •'« hívja fel így is a figyelmet a környezetvédelemre. \z erdőtüzek gyakorisága, a •n-kok, utcák fiatal csemetéinek durva letörése, a kiránduló helyeken felgyülemlő szemét, a szemetes parkok és utcák figyelmeztetnek bennünket arra, hogy ezen a téren nincs minden endjén. Nem véletlen tehát, ha az élettel lépést taró iskola feladatai között lyen célkitűzés is szerepel, mint a környezetvédelemre való nevelés. Nyilván kíváncsiak rá a szülők, hogy a zsúfolt tananyagban ez a célkitűzés hol kaphat helyet? A mód és lehetőség az iskolai munkában számtalan. Nem elég csak az osztályfőnöki órákra hivatkozni, ahol a program maga ls tartalmazza a hasonló tárgyú megbeszéléseket, bátran állíthatjuk, hógy nagyon sok órán sor kerül a köztulajdonnal kapcsolatos kérdések megbeszélésére, s nem egy, sem két óra nyújt lehetőséget a természet szeretetére való nevelésre. Sok-sok alkalom kínál módot — például: rendetlenül hagyott tanterem és tornaterem —a rend és a tisztaság, a környezetünk esztétikuma feletti meditációra. A levegő- és vízszennyeződés aktuális kérdése a biológiai tantárgynak, a zajártalom a fizika órának, a történelem óra pedig a műemlékvédelem Jelentőségére hívhatja fel a figyelmet. S vajon el lehet-e például kepzelnl olyan középiskolai természetjáró szakosztályt, amelyik nem lenne tisztában a természetvédelem jelentőségéve), a természetnek az emberre való hatásával, a természet esztétikumra nevelő jelentőségével ? Nem külön tantárgy tehát a természet- és környezetvédelemre való nevelés, hanem célkitűzésének programja benne él az egyes tantárgyakban, iskolai szakosztályok nevelőmunkájában, az iskola életében, a rendre, tisztaságra, fegyelmezettségre szoktató és meggyőző légkörében. Olyan kikerülhetetlen kérdés ez, melyet egyes tudósok már ilyen fogalmazásban tárnak elénk: „A környezetvédelem elhanyagolása együtt járhat az emberi élet pusztulásával." S vajon, az elméleti jellegű beszélgetéseken kívül nyílik-e mód e kérdésben gyakorlati tennivalókra? ' — vetik fel többen a kérdést. A válaszunk: igen! Az utcák és parkok fásításában évről évre nagyon sok diák vesz részt. A Hazafias Népfront felhívása nyomán több iskola vállalta az egyes parkoknak a gondozását, illetve a tisztántartását, műemlékeink, szobraink megóvását stb. Segítené a dolgot — a már néhány vidéki városunkban létrehozott középiskolás tanulókból szervezett — KISZ természetvédelmi járőrszolgálat megszervezése. S ehhez hasonló elgondolással kaphatnának \ feladatot az egyes iskolák úttörőcsapatai is. Hátha kevesebb lenne a műemlékrongáló, facsemetéket letördelő, újonnan festett házak falára firkáló, virágokat tövestül kitépő, virágágyakon keresztülgázoló ember. S mit 1,ehet az iskolai célkitűzések megvalósításáért a szülői ház? Elsősorban: otthon is neveljék rendre és tisztaságra, a természet szépsége iránti fogékonyságra, a környezet iránti felelősségtudatra gyermeküket, s fejlesszék ki benne a természet aktív védelmének igényét és készségét. Helyesen írja Kópiás Sándor az egyik glosszájában, hogy bizony vannak olyan gyerekek, akik szerelik és igénylik a kulturált környezetet, de ők maguk semmit sem tesznek érte. Ügy vélik, hogy a lakás rendjéért a szülők, az iskola tisztaságáért pedig a hivatalsegédek a felelősek. Nem helyes szemlélet ez, — bár sajnos ennek megnyilvánulásai az élet egyéb területein is tapasztalhatók —, mert egyre inkább azt latjuk: nem jó az, ha a gyerek mindent készen kap, mert amiben neki nincs része, azt nem sokra becsüli. Nyilvánvaló tehát, hogy az egészséges környezetért folyó munkát sem nézheti a gyermek „páholyból", hanem neki is tevőlegesen részt kell vennie abban. A környezet védelme ma már közügy, melyben a felnövekvő nemzedéknek éppúgy részt kell vennie, mint az idősebb generációnak. Bánfalvi József Merre tart a húsipar ? Sok víz folyt le a Dunán, mióta az első szarvasma-ha „szállítmány" lábon elindult Regensburg felé Magyarországról. A hírnév azóta sem kopott, szarvasmarháink élve is, vágva is keresettek aa európai piacon, a húsipar többi árujával együtt. Az is régen volt, amikor — a legenda szerint — a szegedi várbörtönben raboskodó olasz foglyoktól eltanulták ügyes mesterek a szalámikészítés fortélyát. A szalámi világhíressé vált A Plck védjegynek, s a Herznek — amit Budapesten gyártanak — rangja van. vágócsarnok és a hűtők rekonstrukcióját, a Budapesti Húsipari Vállalatnál csomagolóüzem létesült, bővült a szalámigvártó kapacitás és így tovább. 2. Szerződéskötések A mezőgazdasági üzemekben az idei termelési és értékesítési szerződéskötések országosan még nem zárultak le, de néhány fontos növénynél már elérték, vagy megközelítették a tervezetet Legkedvezőbb a helyzet a cukorrépánál, mert a gyárak az előirányzott 130 ezer hektár termelésére már megkötötték a szerződést A hűtőipar közel 100, a konzervipar 96 és a szövetkezeti kereskedelem 83 százalékban tudta szerződéssel biztosítaffi a termékfelvásárlást. Sajnos néhány zoldségnövénynél — vöröshagyma, primatinpaprika, paradicsom — a tervezett termelési területhez viszonyítva még jelentős az elmaradás. 1. Mégis, olyan rohamléptekben még sohasem fejlődött a magyar húsipar, mint az utóbbi öt esztendő alatt. Ennek nagyon is ésszerű oka van. Az Allatforgalmi és Húsipari Tröszt vezetőitől kapott tájékoztatás szerint a negyedik ötéves terv folyamán a mezőgazdasági üzemek állattenyésztése a tervezettnél is gyorsabb ütemben növekedett, kinőtte a vágó- és húsfeldolgozó üzemek teljesítőképességét. Ezeknek fejlesztésére ugyanis a harmadik ötéves tervben mindössze 8Í)0 millió forintot lehetett felhasználni. A negyedik ötéves terv harmadik évében viszont felgyorsult a húsipar fejlesztését célzó rekonstrukciós és beruházási munka. Ennek eredményei a tervidőszak utolsó évében már mérhetők voltak. A negyedik ötéves terv idején 4 milliárd 700 millió forintot költött a húsipar beruházásokra. Felépült többek között a Miskolci Húskombinát, a Bács-Kiskun megyei Allatforgalmi és Húsipari Vállalat korszerű feldolgozó üzeme, felújították a pécsi vágóüzemet, befejezték a szegedi sertésvágó csarnokot a zsírüzemmel és a húsfeldolgozót, a kapuvárt sonkaüzem, a zalaegerszegi A fejlesztés követelményeként emelkedett a húsipar termelése. 1970-ben 2 millió 840 ezer sertést vágtak a magyar vágóhidak, 1975-ben 4 millió 900 ezret. (Ennek több mint tized részét a Csongrád megyei vágóhidakon vágták, 506 ezer darabot.) Tavaly 10 ezer 400 tonna szalámit gyártottak (mintegy 60 százalékát Szegeden), a húskonzervek termelése két és félszeresére emelkedett öt év alatt az 1970. £vi mennyiségnek. A termelés ilyen arányú növekedése nagy terheket rótt a húsipar munkásaira. A tröszt vállalatainál összesen 16 ezer 802 fizikai munkást számláltak tavaly év végén. Ennek a létszámnak negyven százaléka szak- és betanított munkás, a többi pedig segédmunkás. Mintegy 5 ezerrel több nő dolgozik a húsiparban jelenleg, mint 1970-ben. Ez is a korszerűsítés következménye. A munkások az utóbbi években szinte emberfeletti erővel álltak helyt. Rengeteget túlóráztak a két műszak mellett, gyakran' vasárnapjukat is feláldozták, más munkaszüneti napokon is dolgoztak. A mezőgazdaság ontotta a vágóállatokat, a népgazdaságnak kellett a hús, szorítottak az export kötelezettségek is, nem volt megállás. Nekik is köszönhető tehát, hogy 1971—1975 között például összesen 825 ezer tonna tőkehús került a hazai üzletekbe. (Ennek 38 százalékot a Budapesti Húsipari Vállalat adta.) A tavalyi exportteljesítmény pedig egyenesen rekordnak számít. A tőkés exportból származó bevétel 240 millió dollár volt. A tolvaj és a bűnsegéd Részben együttesen elkövetett bűncselekmény miatt kerültek a szegedi járásbíróság előtt a vádlottak padjára Korsós Gyula 21 éves, Nagymáfiocs, Lenin utca 27., éa Rostás István 21 éves, Baks, November 7. utca 15. szám alatti lakosok. Korsós büntetett előéletű, Rostást pedig fiatal korában elkövetett bűncselekmény miatt ítélték már el. Korsós korábban Szegeden, a Kecskeméti ti teában lakott albérletben egy társával együtt, akinek szekrényét felnyitotta. Ellopott különböző ruhaneműket s azokat értékesítette. Miután Kor. «0H glkoltozoU ebből az ai: bérletből, egy alkalommal visszatért a lakásba és volt Albérlőtársától, aki nem tartózkodott odahaza, karórát ós zsebrádiót lopott. Amíg Korsós a lakásban tartózkodott. barátja, Rostás az utcán figyelt. A lopott holmit értékesítették, s a pénzen megosztoztak A szegcdi járásbíróság Korsós Gyulát jogerősen 2 év' szigorított börtönre" ítélte, 3 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A bíróság kimondta azt is, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. Rostás, mint bűnsegéd, 8 hónap börtönt kapott. Mindkét itélét jogerős. HÁZASSÁG I. kerület Szeged: Doszpod László Sándor és Szlrányl Katalin Ilona, Nemes Pál és Kocsis Gabriella, Gombkötő István és Heé Olga. Csernok József Mihály és Molnár Irén, Váradl Péter és Földest Gabriella, Rózsa Sándor és Lázár Ilona, Kéri József László és Molnár Zsuzsanna, Kis Lajos és Elekes Julianna, Domonkos János és (Trike Ida Mária. Farkas István Béla és Kosóczkl Klára Zsuzsanna. Gyenes Péter es Mayer Zsuzsanna, Doszpot József és Sebők Mária Katalin, Ottlik István János és Szurgeftt Judit Terézia. Korom István és Bcnkő Maria házasságot kötöttek. II. kerület Szeged: Molnár Tibor és Bukta Katalin. Sebők Mihály és Sárközi Erzsébet házasságot kötöttek. Algyö: Angell István és Zombori Katalin, Szabó István és Solymosl Ibolya, Antal Lajos Sándor és Gercsó Julianna, Tóth Tibor és Vldács Margit házasságot kötöttek. III. kerület Szeged: Vas József és Ábrahám Mária. Varga Mihály és Révész Erzsébet, Mika János és Juhász Mária házasságot kötöttek. SZÜLETÉS I. kerület Szeged: Ladányi József Ferencnek és Oláh Piroskának Erika. Kaposl Lászlónak és Preczner Tereznek Nóra. Papp Józsefnek és- Kószó Mária Magdolnának József. Cziráki László Pálnak és Kovács Juliannának Melinda. Kasza Lajos Ferencnek és Klivényl Annának Blanka Anna. Daróczi József Istvánnak és Kocsis Juliannának Julianna Zsuzsanna. Miklós Győr-gvnek és Bagoly Margitnak Zoltán, Tanacs Istvánnak és Pördi Eva Teréziának Eva, Kálmán Vendel Istvánnak és Marótl Jolánnak Péter, Hollós Árpád Andrásnak es Kristóf Juliannának Attila Roland. Kocsis Sándornak és Bnlinszkl Annának Sándor József. Korom Istvánnak és Vetró Margitnak Margit. Frankó Andrásnak és dr. Szántó Juditnak Adrienn, Tóthoőrdl Balázsnak és Takács Máriának Mária. Albert Miklósnak és Bába Zsuzsanna Magdolnának Attila Tamás. Zimányl-Kovács Istvánnak és Selymes Erzsébetnek Tamás. Vajda Pálnak és Batlk Irénnek Ágnes Melinda, Borbély Istvánnak és Lakatos Erzsébetnek Családi események Zsolt Csaba, Hódi László Mihálynak és Nyilasi Katalin Máriának Katalin. Deák , Ferencinek és Szombathelyi Évának Csatía, Varga Pálnak és Szűcs Ilonának Pál Zsolt, Szotjocsovies Ferenc Jánosnak és Udvardi Rozália Máriának Sándor Miklós, Nagy Józsefnek és Körmendi Ilonának Anikó, Nagy-Jójárt Sándornak és Ambruzs Margitnak Zoltán, Cseh István Jánosnak és Mészáros Juditnak Zsolt, dr. Tóth Tibor Istvánnak és dr. Bálás Ágota Gabriellának Csenge Odett, Madár Józsefnek és Alexa Erzsébet Katalinnak Krisztián, Nagy Jánosnak és Sándorfl Ilona Juliannának Csaba, Mtkuska Istvánnak és Barta tldokónak Norbert István, Sós Lászlónak és Szabó Eva Rozáliának LáBZló. Kónya Jánosnak és Aradi Juliannának Zsolt. Máté Imrének és Várkonyl Máriának Levente. Bada Jánosnak és Jank Máriának János, Tanács Lajosnak és Kéri Irénnek Henriett Mária. Hornok Istvánnak és Gyulai Márta Magdolnának Edina Beáta, Szécsl Istvánnak és Huszka Máriának Zsuzsanna Mária, Sziveri Józsefnek és Fahér Eszternek Andrea Szilvia, Fülöp Sándornak és Juhász Ilonának Sándor, szemerdédl Gyula Andrásnak és Sári Erzsébet Teréziának Gyula Attila. Bajusz Lajos Rudolfnak és Kővágó Honának Emese, Bajusz Lajos Rudolfnak és Kővágó Ilonának Andrea. Mihály Ferencnek és Deák Eszternek Diána, Hűvös Lászlónak és dr. Zöllel Magdolna Annának Gábor András, Lajos József Istvánnak és Kiss Piroska Máriának Szabolcs, Vetró Istvánnak cs Pop Julianna Emesének Tldlkó, Fohsz Jánosnak és Korpa Katalinnak Edit Zsuzsanna. Havancsák Tibor Istvánnak és Nagy Évának Andrea Eva, Kecskeméti Sándornak és Üjvári Máriának László. Bradanovlcs, Józsefnek és Fülöp Magdolna Mártának Bernadett, Laczi Imrének és Szilágyi Honának Zoltán Tamás nevű gyermekük született. in. kerület Szeged: orvos Lászlónak és Tófej! Magdolnának László Krisztián. Pernekl Jánosnak és Juhász Judit Évának Zoltán. Tarl Istvánnak és Biacsl Annának Róbert István, Kapás Ferencnek és Csikós Ilona Irénnek Krisztina, Gáspár Józsefnek és Kása Ilonának Péter József. Papp Sándornak és Baum Ibolyának Zoltán Sándor, Pálmai-Pallag Mihály Györgynek és Sály Irén Évának Mihály, Blaho László Tibornak és Ungár Agncs Annamáriának Bea. Dobó Zoltán Istvánnak es Ecseki Annának Mónika Anett. Kecskés Andrásnak és Kozák Éva Ilonának András Attila, Szabó Jánosnak és Mlskolczl Évának János. Varga Mihálynak és Csomós Erzsébetnek Melinda, Hülbert Jánosnak és Bárdos Juliannának János, Szaszkó Györgynek és Bálint Ibolyának Csaba Szilárd nevű gyermekük született HAI.ALOZAS I kerület Szeged: Kneip Ede, dr. Foltényi Sándomé Bolla Katalin. UJJ Lászlóné Kiss Anna, Fodor József, dr. Kremán Sámuel Miklós, Zsiga Mártonné Farkas Julianna, Szaszkó Zsuzsanna, Kontár Zoltánné Lénárt Terézia, Ohlbaum Etelka, Kerekes Istvánné Libus Veronika, Kovács Ernő Csaba, Kopasz Imréné Szőke Viktória. Kalocsai János, Bene Antalné Balogh Ilona Julianna. Melszter József, Nagymlhály Szllveszterné Szabó Zsófia, Fekete Erzsébet, Gyoval Józsefné Seres Mária, Kiss Sándorné Baracsl Róza meghalt. Szöreg: Fodor Sándorné Sánta Rozália. Dobó János, Molnár Mihály. Aesal Imréné Kanalas Anna meghalt. II. kerület Szeged: Füredi János, Csukonyl András Ferenc. Csöndes Attila Vendel, Lakatos István meghalt IH. kerület Szeged: Rózsi Ferenc. Tószegi Lalosné Vldács Rozália. Kiszel Lajosné Mócza Ida. Zödi György. Farkns-Csamangö Jánosné Farkas Irén Mária. Boris István János. Nyári Cvörgy. Frank József, Vldács Sándorné Borsos Hermina. Rnnvai Istvánné Frank Teréz. Máthé Anna Irén. Zádorl Ferenc. Hódi Istvánné Gál Ilona. Szabó Lalos, Börcsők Árpad, Szabó Kálmánné Zombori Rozália, Nagymezei Béláné Orbán Anna, Monár Jdnosne Molnár Etelka megbalL Az ötödik ötéves terv ide-; jén enyhül a húsipar munkásainak terhe, A rekonstrukció gyümölcse beérik, korszerűbb üzemekben, modem technológiával könnyebb a munka. De nem. könnyű. A tröszt a további fejlesztés terveit több szempont körül csoportosította. Ezek közül az egyik például az, hogy a feldolgozó üzemeket a „nyersanyag", azaz a mezőgazdasági állattenyésztő telepek közelébe kell építeni. így kevesebbet törik az élő állatokat a vágóhidakig. A feldolgozott termék szállítása gazdaságosabb, a fogyasztók pedig jobb minőségű árut kapnak. Az építendő új üzemeket két műszakos termelést feltételezve tervezik, ez aa elv érvényesül a rekonstrukcióknál is. Lényegesnek tűnik a kombinátok szorgalmazása, valamint a gyártási specializáció lehetőségeinek földerítése, megvalósítása. Az előzetes elképzelések szerint a következő tervidőszakban mintegy 6,7 milliárd forint jut a húsipar továbbfejlesztésére, beruházásokra. Ezzel újabb termelésnövekedés jár együtt. Szalámiból például — a tervek alapján — 1980ban 15 ezer 800 tonnát fogunk gyártani, (70 százalékát Szegeden), ha addig belép a debreceni szalámi, gyár, aminek építését a tervidőszak közepén meg kell kezdeni, állami nagyberuházásként. Közben —szintén állami nagyberuházásként — föl kell építeni a Gyulai Húskombinátot, a Szekszárdi Húskombinátot — az idén pedig befelezni a Szegedi Szalámigyárat. Ezeken kívül tíz húsipari vállalatnak vannak beruházási tervei. A megvalósítás természetesen az anyagi lehetőségektől is függ. Mindenekelőtt meg kell termelni a „rávalót". - . ibJI 3. A magyar húsipar alapve; tő szakmai feladata továbbra is — pártunk és kormányunk életszínvonal politikájával összhangban — a hazai ellátás egyre magasabb színvonalú kielégítése, lényegében hazai alapanyagból. Az Allatforgalmi és Húsipari Tröszt számításai szerint a húsipar a tervidőszak során körülbelül három kilogrammal járul hozzá az egy főre jutó húsfogyasztás növeléséhez. I. B. Hanglemezen — Egy őrült naplója A magyar irodalom legszebb lírai és epikai kincseit és népmeséket kínáló próbalemezek felvételei folynak a hanglemezstúdióban. A Magyar költők sorozatban Arany, Ady, Áprily Lajos, Babits Mihály, Balassi, Balázs Béla, Csokonai, Füst Milán és kortársaink közül Garai Gábor, Illyés Gyula, Juhász Ferenc, Nagy László és más költók alkotásai szerepelnek azon a lemezsorozaton, amelyen egyebek között Sinkovits Imre, Bessenyei Ferenc, Gábor Miklós, Bitskei Tibor tolmácsolják a verseket. Gogol Egy őrült naplója cfmú egyszemélyes drámája évek óta színházi siker Darvas I\%n megformálásában. Most elkészült a monodráma felvétele két nagylemezen. Mensáros László a XX. század című előadói estje is nagy pódiumsiker volt, most ugyancsak hoz•X4t§£betg iefeá ijanalerpegefl)