Délmagyarország, 1976. március (66. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-11 / 60. szám

Csütörtök, 1976. március 11. 3 •MHT Kukoricatermesztési | FENMI*, i yasíagosl fog a ceruza tanacslmzas Itatandó előtt © n • tanácskozás Az Egyesült Nemzetek tel előzményeit és célkitűzé­Élelmezésügyi és Mezőgaz- seit, majd dr. Rajki Sándor, dasági Szervezete — a FAO az MTA martonvásári me_ — magyar nemzeti bizottsá- zőgazdasági kutatóintézeté­ga és a Magyar Tudomá- nek igazgatója tartott vita­nyos Akadémia mezőgazda- indító előadást, sági kutatóintézete rendezé. sében háromnapos tudomá­nyos ülés. kezdődött szerdán Martonvásáron hat szocia­lista és öt nyugat-európai ország mintegy negyven ne­A háromnapos tanácsko­zás során a résztvevők meg­vitatják az együttműködés részletes tudományos prog­ramját, kidolgozzák a ku­tatóhálózat szervezeti sza­r&zvete&Ü^1316^ 3 ^ összekötő intézetet, s jegyző­könyvbe rögzítik, hogy mely A nagy jelentőségű tanács­kozás tulajdonképpen ala­kuló összejövetele egy olyan országok, illetve inlézmé­európai kooperációnak, amely nyek csatlakoznak a kutató­a kukorica eredményesebb hájózathoz és biztonságosabb termelése érdekében e fontos növény fehérjetartalmának növelé­sét és futárium reziszten­ciájának a fejlesztését tűzi ki célul. Közös genetikai, nemesitési és agrotechnikai kutatással kívánják elérni a kitűzött célt: hozzájárulnia világ egyre aggasztóbb élel­mezési gondjának a csök­kentéséhez. A tanácskozást szerdán Hammer József mezőgazda­sági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes nyitotta meg, majd. dr. Alexander Boz­zini, a FAO-vezérigazgatóság képviselője ismertette a résztvevőkkel az összejöve­Egy évvel a határidő előtt, már 1977 végén ter­melni akarnak a Budapesti Finomkötöttárugyár új, má­tészalkai üzemében. Ez ugyanis legfontosabb lép­csője az 1973 novemberében jóváhagyott, összesen 780 millió forintos fejlesztésnek. Ebből évi 500 tonna — kö­rülbelül 2,1 millió darab — síkkötöttáru előállításához szükséges kapacitást terem­tenek, s szinte egyidejűleg megoldják a debreceni és a rákospalotai gyár bővítését, és egy sor kapcsolódó — lakás-, bölcsőde-, óvoda-, stb. — beruházást is. Az idén 380 ezren üdülhetnek kedvezményesen Az elmúlt évinél ötezerrel rint ez évben több mint 475 többen, összesen 380 ezren millió forinttal járul hozzá üdülhetnek 1976-ban kedvez- az állam és a szakszervezeti menyesen a szakszervezetek mozgalom a dolgozók pihe­üdülőhazaiban; a Balaton- néséhez, — a beutallak átla­partján, a hegyvidékeken és gosan mindössze a költségek a gyógyvizek mellett. A 27 százalékát fizetik. A fő­SZOT Üdültetési és Társa- szezon májusban kezdődik, a dalombiztosítási Főigazgató- SZOT-üdülőházak egy részé­ságának tájékoztatása sze­»i r Öregek Piroskája j Különös foglalkozása van dicsérő szót szerenyen elhá­Pusztaszeren Gyurkó Mi- ritja. hályné téesztagnak, vagy — Nem olyan nagy dolog ahogy itt nevezik őt, az ez. Csak azért feltűnő, mert öregek Piroskájának. A Hét- még kevesen csinálják. Sze­vezér Termelőszövetkezet rintem hamarosan el fog vezetősége a nyugdíjasok terjedni másutt ls. A nyug­ápolásával, gondozásával dijasok jobban igénylik a bízta meg. Szorgalmasan lá- gondoskodást, mint mások, togatja a tanyán és a falu- A kerékpár kormányára ban élő öregeket Boltba akasztott táska füle megfe­szalad, bevásárol, gyógyszert szülve, megnyúltan hordozza hoz, ha kell takarít, vagy rejtett terhét, éppen ellátja a betegeket. — Most kenyér, vaj, cukor - Kétszázötven nyugdija- f? van benne- ,Ezzel sa van a téesznek. Szívte- otzXalt mcK. hogy bes^rez­lenség lenne őket magukra ze™. s bictkhvel gyor­hagyni. Ezeknek az embe- sabban elintézem, reknek szükségük van a2 Fuj a szél, az öregek gon­ápolásra, gondoskodásra, óozonoje mégis Ezért hálásak es kedvesek mond.ia tovább, tudnak lenni, akár a gye­rekek. vidáman — Kapcsolatot is tartok a termelőszövetkezet és az ,, . , idősebbek között. Ha beteg­A szegedi jarasban 6 ezer gzóimásra kell kérni autót. ben és a szanatóriumokban azonban már most élénk a forgalom. Több mint 84 ezren vehet­nek részt a családos üdülés­ben; a nagycsaládosoknak külön kedvezményeket is biztosítanak, a harmadik vagy a további gyermekek­nek az üdülés díjtalan. Be­vált a gyermekgondozási se­gélyen levő anyák pihente­tése is, a soproni textiles, a balatonleilei Viktória, a leányfalui építőmunkás és mátraházi vasutasüdülöt rendezték be számukra. Az idén összesen 1500 anya pi­henhet ezeken a helyeken gyermekével, speciális ellá­tást kapnak, s az üdülők­ben védőnőszolgálatot is szerveznek számukra. A gyógyüdültetésben is sok ez­ren vesznek részt Hajdúszo­boszlón, Gyulán, Hévízen és más helyeken, a SZOT sza­natóriumaiban pedig orvosi felügyelet mellett csaknem 8000 rászoruló pihenhet há­rom héten át. A SZOT szer­vezésében 1976-ban, 4200 pályakezdő ifjúmunkás tölt­heti szabadsága egy részét a Balaton mellett, egy hétre 150 forintba kerül számuk­ra az ellátás. Néhány új, illetve felújí­tott üdülővel bővül az or­szágos hálózat, Szántódon 80 új faház várja ez évtől a nagycsaládosokat, összesen 400-an pihenhetnek itt egy­szerre. Megnyílt a korszerű­sített siófoki SZOT bányász­üdülő, újdonság lesz az idén, hogy néhány balatoni üdü­lőben, egyebek mellett Sió­fokon és Földváron kondi­cionáló szobákat rendeznek be a vendégeknek. A kulturális programok egy részét is jó előre meg­szervezték nyárra, a megál­lapodások szerint a Zene­művészeti Főiskola hallgatói például 360 koncertet adnak ez évben az üdülővendégek­nek, a TIT szervezésében pedig mintegy 3000 ismeret­terjesztő előadás hangzik majd el. nyugdíjas él, a lakosság csaknem 20 százaléka. Egy én szólok a téeszirodán, ha pedig a termelőszövetkezet­részük tanyán él, de a falu- bpn vaJJ valami sürgősebb siak helyzete sem sokkal jobb. A pusztaszeri termelő­szövetkezetben felismerték, hogy nem szabad elfeledni azokat az embereket, akik már nem vehetnek részt a mindennapi munkában. — 1974 júliusa ota járom a határt biciklivel, s sok munka, amit a nyugdíjasok is el tudnak végezni, hát azt is megszervezem. Az öreg emberek érzéke­nyebbek. Közei férkőzni hozzájuk csak úgy lehet, ha kölcsönös bizalommái és szeretettel vannak irántuk. — Hat éve lakom Puszta­kilométert karikáztam ez szeren, de nagyon jól érzem alatt az idő alatt a puszta- magam itt. Munkámat sze­szeri tanyák között.. Télen retem, s örülök, hogy má­persze gyalog megyek, de el sokon és főleg a termelöszö­nem maradok az öregektőL vetkezet nyugdíjasain segít­Kedves, mosolygó, vig ke- hetek, délyű asszony Gyurkóné. A Radks Ferenc M 'a már kuriózumnak hat, de voltak olyan zárszámadások a termelőszö­vetkezeti mozgalom 'történetében, hogy az ünnepi közgyűlésnek az elnök ap­ró fecnikből számolt be. Így aztán nyil­vánvaló, nem kaphatott átfogó, reális ké­pet a gazdaközösség vagyoni állapotról, éves termelési eredményről, sikerekről, gondokról, bajokról. Azon sem lehetett megbotránkozni, hogy bizonyos adatok, do­kumentációk szőrén-szálán eltűntek a haj­dani időkben. Mindez a múlté. Egy-egy zárszámadásra hatalmas apparátussal, hó­napokig készül egy-egy gazdálkodó kol­lektíva. Az utóbbi években a mezőgazdasági ága­zatban nagyon megugrottak, megnöveked­tek a termelési és anyagköltségek. Az el­múlt hetekben lezajlott zárszamdásokon mindezt részletesen megvitatták a tagok, egyben hangot adtak annak is, hogy 1976­ban, éppen az elmúlt évi tapasztalatokon okulva, s az új szabályozók, költségnöve­lő tényezők figyelembe vételével ajánlatos a termelési adatokat, a termelés alakulá­sát fokozottabban figyelni, hogy idejében észrevegyék, hol akadozik a közös szeke­re, javítsanak a hibákon, hónaprói hónap­ra, s év végére mindenképpen rentábilis­sá tegyék a gazdálkodást. Nem titok, a „valamirevaló" termelőszövetkezetekben 8 —10 millió forinttal is megnőnek a terme­lési költségek, ha az elmúlt évi szintet, a tervezett nyereséget, illetve termelési, pénzügyi tervet teljesíteni akarják. A középtávú tervekben is számoltak ez­zel a gazdálkodó kollektívák tagjai. To* vábbra is kulcskérdés, hogy mennyire tud­nak a hatékonyság növelésében, a terme­lésszerkezet átalakításában, korszerűsítésé­ben, a tudomány és technika új eredmé­nyeinek alkalmazásában, a munkaerő­gazdálkodás javításában, a tartalékok fel­tárásában, a termelési költségek csökken­tésében, a szellemi tőkekapacitásban, nem utolsósorban a termelési eszközök jobb kihasználásában újabb fordulatot elérni. Nem kétséges, az alap nagyon egyszerű, növelni kell a termésátlagokat, ahol lehet, bekapcsolódni az iparszerű termelési rend­szerekbe, a gépeket, eszközöket, a vegysze­reket, és állatférőhelyeket célszerűen, gaz­daságosan kihasználni. Előtérbe került, s a közeli években még inkább nagyobb sze­repet kap az energia és nyersanyag éssze­rű felhasználáséi, a takarékosság állandó­sulása. A nagyüzemi keretek között gyakorta előfordult a holtidő, amikor ugyan a szö­vetkezeti tagok megkezdték a munkát, idejében fejezték is be, de vagy a haté­konysággal volt a baj, vagy gyakran akad­tak úgynevezett csellengők. A hatékony­ság, a minőségi munka elsőrangú követel­ményként vizsgázik majd a közös gazda­ságokban is. Feleslegesnek tűnik, ha fel­említjük, hogy -az újonnan életbe lépett közgazdasági szabályozórendszer, az üzem­anyag, műtrágya, növényvédő szer, anyag és alkatrészek ára. az új erő- és munka­gépek árai jelentősen emelkedtek. Mind­ezt csak munkával, ésszerűbb gazdálkodás­sal tudják ellensúlyozni a nagyüzemekben. Azzal is számolnak a gazdaközösségek­ben, hogy optimális esztendők csak a me­sékben vannak. Ha kedvez a tavasz, ra­bol a termésből a nyár. vagy az ősz, rossz évjáratokban pedig, szűkebb pátriánkban, itt a Tisza-tájon, milliókat rabolhat az az időjárás. Fényes példákat hallottunk az elmúlt esztendő gazdálkodásából, anjikor jó hírű termelőszövetkeztekben éppen a kedvezőtlen időjárás következtében a nyá­ri özönvíz elverte a legtöbb pénzt adó kul­túrákat, s a táj pénzes növénye, a piros arany olyan mostohán fizetett, amire év­tizedek óta nem volt példa. Érdemes néhány mutatót felemlítenünk a homokon boldoguló, szép eredményéket elért íorráskúti Haladás Tsz adatai kö­zül. Rendszeresen számítják és kimutat­ják a gazdaközösségben az önköltséget. A számok önmagukban is vallanak, beszél­nek. Amíg 1974-ben egy mázsa kenyérga­bonát 178 forint 87 fillérért állítottak elö, addig ugyanezt a mennyiséget tavaly 207 forint 35 fillérért. Egy mázsa kukoricát (májusi morzsoltban) 1974-ben 204 forint 84 fillérért, tavaly viszont 271 forint 23 fillérért. A paradicsom, a fűszerpaprika előállítási költségéről ne is beszéljünk, mert éppen a homokon pusztító, hónapokig tartó belvizek félelmetessé tették a terme­lési költségeket, nem utolsósorban a ter­melési kiesést is. Még egy jellemző ön­költségi mutatót azért ideírunk, hiszen köztudott, hogy e tájban a forráskútiak valósították meg a zárt rendszerű burgo­nyatermesztést; egy mázsa krumplit 1974­ben 204 forint 22 fillérért, tavaly pedig 257 forint 1 fillérért tudtak előállítani. Vastagon fog tehát az a ceruza, amelyik a termelési költségek, önköltségek alakulá­sát mutatja. De elárulja azt is, hogy a mezőgazdaságban növekszik a holtmunka, növekszik a műtrágya-, növényvédőszer­felhasználás, az árak intenzíven emelked­nék, s így a költségek lényegesen megvál­toztak, beleértve az anyagköltséget és a közterheket is. K öztudott, hogy a termékegységre jutó önköltség attól függ, a termelt mennyiség mennyire emelkedik, vagy csökken, és a ráfordítások értéke mi­lyen arányban változik. A ráfordítások nö­vekedésével nagyobb termelési eredmény realizálható. Vagyis normális termelési feltételek mellett az önköitség ilyen eset­ben nem emelkedik. A tervekben termé­szetesen, ha nem is ideális esztendőre szá­mítanak a tagok, mindenképpen normális évjáratra, amikor a természeti csapások nem verik el a munka gyümölcsét, és a szorgalom, a takarékosság, a rugalmas ve­zetés, a téltől télig tartó folyamatos ter­melési készenlét, s a jól szervezett terme­lési folyamatok nyereséges évet garantál­nak. Ha már az önköltségi adatokat ho­moki termelőszövetkezetből vettük, a Ha­ladás Termelőszövetkezetből, hivatkozzunk ismét erre a nagyüzemre, ahol erce az esz­tendőre igen reálisan, az adottságok ala­pos mérlegelésével 52 millió forintos brut­tó jövedelmet terveznek, 25 millió forin­tos nyereséget. Komoly, próbára tevő esztendők járnak. Azok a homoki, Szeged környéki gazdakö­zösségek, ahol évek óta stagnál a gazdasá­gosság, sőt a korábbi években a differen­ciálódás következtében elszakadtak az él­mezőnytől, bizonyítani akarnak, ezért a le­hetőségek keretein belül — területi kon­centráció, fejlett agrotechnika, gépesítés stb. — felzárkózásra törekszenek, az élen járók pedig megőrizve a korábbi sikere­ket. magasabb osztályba lépni. Szívós munka, tudatos küzdelem hozhatja meg az elismerést Sz. Lukács Imre Fásítási hónap A korábbi évekhez ha- kisebb-nagyobb facsoportok, sonlóan az idén március 10-e ligetek vagy fasorok létesül­és április 10-e között ren- nek a lakókerületek utcáin, dezik meg országszerte a terein, Iskolák, üzemek ud­fásftási hónapot. varában, telephelyein. Aszó­Ebben az időszakban —az pen fásított környezet ked­erdögazdaságok, állami gaz- vez.őbb lakóhelyt és munka­daságok és termelőszövetke- helyi körülményeket teremi, zetek több ezer hektáros er- árnyékot nyújt, tisztítja a dötejepítései mellett — igen ievegőt, és a fák szép el­SKSS«r^JTSSS rendezése változatossá leszi mények, iskolák ültetési ak- lakóhelyűnket, munkahelyün­cioja. Ezek eredményeként kek A SZOT és az író­szövetség együttműködési megállapodása Szerdán a SZOT székhá. megvalósítását, g ennek ér­zában a SZOT és a Magyar dekében közös erővel elő­írók Szövetsége együttmű- mozdítsák a munkások és ködési megállapodást kötött, az írók formális vonásoktól Célja, hogy hatékonyan se- mentes kapcsolatának ápo­gít?ék a párt művelődéspo- lását és kiszélesítéséi, külö­litikájának, az MSZMP XI. nös gondot fordítva a fiatal kongresszusa művészetekre !rók; Pályakezdésének meg­, könnyítésére A szakszerve­vonatkozo allásfoglalasának zetl m0zgalóm a szervezett dolgozók jogos igényeit szem előtt tartva és az frók tár-| sadalmi elkötelezettségének erősödése tudatában kéri, ösztönzi és segíti, hogy a munkásosztály, a dolgozo em­ber az irodaimi alkotások­ban is törtenelmi szerepéhez méltó ábrázolást nyerjen. A szakszervezeti mozga­lom és az írószövetség veze­tői megállapodtak abban, hogy a közös célkitűzések | érvényben és feladatok megvalósulását további szervezett tevékeny­ségükkel és intézkedéseik-] kel támogatják. Az együtt-1 működési megállapodást Gáspár Sándor, a SZOT fó­titkára és Dobozy Imre, az írószövetség főtitkára írta alá. Jelentés az influenzáról Az elmúlt héten ország­szerte tovább emelkedett az influenzaszerű megbetegedé­sek száma, s újabb 67 ezer beteg fordult orvoshoz: ki­sebb részük az influenzára jellemző magas lázzal és végtagfájdalmakkal, többsé­gük pedig höemelkedéssel, náthával, torokgyulladással, hörghuruttal. A megbetege­dések száma azonban to­vábbra serh emelkedik olyan ütemben, mint ahogyan az influenzajarványos idősza­kokban. Budapestre például több mint 12 ezer új esetet észleltek, de kiíejezett Jár­vány a fővárosban sem ala­kult ki. A mind gyakoribbá váló hurutos felsőlégúti, illetve influenzaszerű megbetegedé­sek miatt — a kórházban ápoltak védelme erdekében — több megyeben" részleges kórházlátogatás^ tilalom vari Az Egészségügyi Világ­szervezet jelentése szerint az influenzavírus Victória nevű -változata — amelyet hazánk­ban eddig 37 esetben mu­tattak ki — világszerte ter­jedőben van,

Next

/
Thumbnails
Contents