Délmagyarország, 1976. március (66. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-11 / 60. szám

VILÁG PROLETÁRJÁT, EGYÉSÜLJETEK! 66. évfolyam 60. szám 1976. március 11., csütörtök Ara: 80 fillér MAGYAR SZOC I A LISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA A környezetvédelem és ce buszközlekedés helyzete Együttes ülést tartolt a Csongrád megyei képviselő­csoport és a népfront megyei elnöksége Tegnap, szerdán délelőtt Szegeden, a városi népfront­székházban a Csongrád me­gyei képviselőcsoport és a Hazafias Népfront megyei elnöksége együttes ülést tar­tott. A tanácskozást Nagy István, a népfront megyei elnöke nyitotta meg. Szeged környezetvédelmi helyzetéről és az ezzel kap­csolatos feladatokról a résztvevők írásos anyagot kaptak, amelyet Prágai Ti­bor, a Szeged megyei városi tanács elnökhelyettese a ta­nács által megtárgyalt elő­terjesztés alapján állított össze, és ehhez szóbeli ki­egészítést fűzött. Elmondta, hogy Szegeden is fontos ez­zel a kérdéssel foglalkozni, hisz a gazdasági élet fejlő­dése, a levegő és a folyók szennyezettsége, a sok hul­ladékanyag a környezetvéde­lem javítását teszi szüksé­gessé. A környezeti ártal­maknál jelenlíg még jobb a helyzetünk, mint az ország többi nagyvárosában. A jobb körülmények elle­nere is Szükséges a védeke­zés. Például az egyik prob­lémát az -jelenti, hogy a Ti­sza és a Maros szennyezett. Ezt az okozza, hogy a vá­ros feletti folyószakasz men­. tén- az ipari létesítmények, települések vezetői nem ügyelnek eléggé arra, hogy mennyire szennyezik a fo­lyót. Természetesen nem el­enyésző hatású a mezőgaz­dasági védőszerek környe­zetre ártalmassága sem. Szeged ipari és lakossági szennyvizét a folyó alsó szakaszába vezetik, és ezért a közeljövőben gondoskodni kell a víz tisztításáról., A megoldása már megkezdő­dött, az elkövetkezendő években a városi tanácsnak szandékában áll, hogy a szennyvíztisztító első üte­mét megépítse. A levegő tisztaságának el­lenőrzési vizsgálataiból meg­állapítható, hogy a város legterébe kerülő kénvegyü­letek legfőbb forrása az olaj- és széntüzelésű fűtőbe­rendezések használata. A sűrűn lakott területeken a mérések bizonyították, hogy a gáztüzelésre átállás kedve­ző változást okozott, és így a légszennyezés mértékét to­vább lehet csökkenteni. A gáztüzelést már több Intéz­meny meghonosította, de ez a folyamat még nem feje­ződött be, sőt a környezel­vedelemért szükséges az át­állás meggyorsítása. A környezetvédelemben nagy szerepe van az erdők­nek, zöldövezeteknek, par­koknak, fáknak. Szeged nagy kiterjedésű erdőségekkel nem rendelkezik, azonban már jobb helyzetet teremt a Tisza és a Maros árteré­ben levő erdősáv, a körtöl­tés mentén telepített védő­erdő és a más helyeken le­vő erdőcsoportok, amelyek összesen 170 hektárnyi nagy­ságúak. Ebből a szempont­bői a jövőre nézve kedve­zőbbek a kilátások, hiszen a tízéves erdőtelepítési terv végrehajtása során közel 2 ezer hektárnyi területet ül­tetnek be fával. E téma kapcsán a vitában sorrendben felszólalt: dr. Szániel Imre, dr. Petri Gá­bor, dr. Mester János, Jura­tovics Aladár, Kiss Piroska, Fischer Lajos, Oláh Miklós, dr. Komócsin Mihály. Töb­ben hangsúlyozták, hogy kü­lön kell választani a konk­rét, napjainkban megoldha­tó feladatokat a távlati programtól. A közeljövő te­endőinek végrehajtásába még jobban be kell vonni a lakosságot. A népfronton és a KISZ-en kívül mozgósítá­sukért azonban a lakóbizott­ságok és a lakásszövetkeze­tek is többet tehetnek. A virógosítás, parkosítás, fásí­tás nemcsak a várospolitiká­hoz, hanem a környezetvé­delemhez is hozzátartozik. Pataki Sándor, a Volán 10. számú Vállalat, igazgató­helyettese Csongrád megyé­nek és városainak autóbusz­közlekedési helyzetéről tá­jékoztatott. Vázolta a közle­kedés fejlődését, az eddigi eredményeket, de szólt azok­ról a vállalati gondokról is, amelyek miatt a lakosság igényeinek nem tudnak tel­jesen eleget tenni. Végül választ, adott az ország­gyűlési képviselők kérdései­re. A napirend vitájában dr. Petri Gábor, Takács Imré­né, Kangyalka Antal, Mo­ravszki Ferenc, Vallyon Ala­dárné. Süli Mihályné, dr. Antaljfy György, Lóczt Pdl­né és Juratovics Aladár mondotta el véleményét. Az együttes ülés Nagy István zárszavával ért vé­get Ezt követően Molnár Sándor, a népfront megyei titkára tájékoztatta a nép­front elnökségét a VI. nép­f ron tkon gresszus előkészü­leteiről, és a helyi népfront­bizottságok újjáválasztásá­nak eddigi tapasztalatairól. Az országgyűlési képvise­lők megyei csoportja Jura­tovics Aladárnak, a képvise­lőcsoport vezetőjének tájé­koztatását hallgatta meg a soron következő, a március 18-ra összehívott országgyű­lést ülésszak tárgysorozatá­ról. A kormány — mint je­lentettük — várhatóan elő­terjeszti a honvédelem, va­lamint a környezet védel­mének törvényjavaslatát, a kohó- és gépipari miniszter pedig arról számol be, hogy a tárca miként készült fel az V. ötéves terv és az 1976. évi terv végrehajtására. Országgyűlési bizottság ülése A parlament következő ülésszakát előkészítő bizott­sági tanácskozássorozat teg­napi eseményeként dr. Pesta László elnökletével tanács­kozott az országgyűlés szo­icíális és egészségügyi bizott­sága: a képviselők elemezték az emberi környezet védel­méről meghozandó törvény javaslatát. Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter tájékoztatóját kö­vetően a képviselők elsőren­dűen annak a véleményük­nek adtak kifejezést, hogy a környezetvédelem szerves összefüggésben van az ember egészségvédelmével, így a társadalom előtt álló legfon­tosabb feladatok közé tarto­zik. A készülő legmagasabb szintű jogszabály célja, hogy rögzítse az ember egészségé­nek védelme, a jelenlegi és a jövő nemzedék életfeltételei­nek rendszeres javítása ér­dekében az emberi környe­zet megóvásával kapcsolatos alapvető szabályokat 1976 Hái^m tavaszi évfordulé A IX. kongresszusára ké­szülő Kommunista ifjúsági Szövetség ebben az. eszten­dőben is gazdag program­mal ünnepli meg a három tavaszi évfordulót, március 15-ét, március 21-ét és ' áp­rilis 4-ét. A KISZ időszerű feladatairól, a forradalmi ifjúsági napok eseménysoro­zatáról Barabás János, a KISZ Központi Bizottságá­nak titkára tájékoztatta az újságírókat hétfőn a Hotel Ifjúságban. A többi között elmondot­ta: az idén lesz 11. esztende­je, hogy a forradalmi ifjú­sági napok keretében már­cius 15. és április 4_e között társadalmi, politikai akciók, kulturális és sportrendezvé­nyek tucatjával köszönti az ifjú generáció népünk nagy történelmi évfordulóit, az 1848-as polgári forradalmat és nemzeti szabadságharcot, a Tanácsköztársaság kikiál­tását, és hazánk felszabadu­lását. Az idei akcióprogram is hangsúlyozza: a forradalmi ifjúsági napok során az ifjú­kommunisták tettekkel bi­zonyítsák mai forradalmisá­gukat, a szocialista hazafi­ságot, a proletár internacio­nalizmust. Barabás János ki­emelte: a FIN eseményei, rendezvényed során az aktív, politizáló, dolgozó és tanuló ifjúságot kívánják bemutat­ni társadalmunk egészének. Március 15-én Budapes­ten nyitják meg a FIN or­szágos eseményeit. A fővá­rosban és az ország más vá­rosaiban, településein a fia­talok koszorúzási ünnepsé­geket tartanak, felidézik 1848, 1919 és 1945 emléke­zetes napjait. Április 4-én, hazánk felszabadulásának évfordulóián a KlSZ-szerve­zetek országszerte részt vesznek az ünnepségeken, magemlékezéseken. Szerte az országban szá­mos érdekes, színes rendez­vény zajlik majd a tavaszi évfordulók kapcsán. Szege­den ifjúsági nagvgvűlés, Bé­késcsabán a forradalmi da­lok fesztiválja. Oroszlányban munkás-diák találkozók lesz­nek a bányaüzemeknél, március I5-én. A KISZ soron levő kong­resszusának előkészületei­vel kapcsolatban elhangzott, hogy az első taggyűlések le­zajlottak, jelenleg a kong­resszusi dokumentumok megvitatásával folytatják a felkészülést. Március 21-ig befejeződnek a vezetőségvá­lasztó küldöttgyűlések s mindenütt ezt követik az üzemi, intézményig taninté­zeti KISZ-bizottságot vá­lasztó küldöttgyűlések. Áp­rilis 4-ig a járási, városi, kerületi és községi küldött­gyűléseket, 18-ig pedig a megyei és a budapesti kül­döttgyűléseket tartják meg. A KISZ IX: kongresszusá­nak munkáját az ifjúkom­munisták további tennivalói­nak kijelölése határozza majd meg. A párt XI. kong­resszusának határozatai alapján, a KISZ KB 1974. évi áprilisi határozata nyo­mán megkezdett munka to­vábbfolytatása a legfőbb fel­adat. A kongresszuson külö­nös hangsúllyal szerepel majd a KISZ-tagság munka­feladatainak és tanulmányi kötelezettségeinek teljesíté­se, az V. ötéves terv felada­tai megoldásában való rész­vállalás. Lényeges kérdés lesz a sport, a testedzés je­lenlegi helyzete, s a réteg­munka kapcsán a jövő mun­kásainak, a szakmunkásta­nuló fiataloknak, továbbá a fiatal értelmiségieknek a helyzetével, való foglalkozás. Szegeden — három szakma legjobbjai Három szakma tanulóinak országos versenye kezdődött szerdán Szegeden. 19 • megye és á főváros 59 ipari szak­munkásképző intézetének legiobb hegesztői, posta táv­közléstechnikai műszerészei, illetve hálózatszerelői kétna­pos versenyen mérik össze tudásukat. Szerdán írásbéli feladatokat oldottak meg a fiatalok, csütörtökön pedig gyakorlati versenyeken vesz­nek résít. UJ ISKOLA Üj szakközépiskolát avat­tak. szerdán, tegnap Zala­egerszegen. A Deák Ferenc nevét viselő intézményt, amelyhez kollégium és sport­rendezvényekre alkalmas tornaterem is tartozik, dr. Polinszky Károly oktatási miniszter adta át rendelte­tésének. Az iskola 19 korszerűen felszerelt tanműhelyében a megye bútor- és faipara ré­szére képeznek szakembere­ket. A szakközépiskola más részét ápolónőképzésre ren­dezték be. Hűtőipari fejlesztés A magyar hűtőipar szocia­lista brigádvezetői szerdán a Csepel Vas- és Fémművek munkásotthonában az iparág fejlesztésévei kapcsolatos fel­adatokról tanácskoztak. Dr. Bányamentő orvosak megbeszélése Országos tanácskozás kez­dődött szerdán Tatábányán, a Magyar Szénbányászati Tröszt rendezésében. A bá­nyamentő állomások orvosait hívták meg a Tatabányai Szénbányák központi bánya­mentő állomására. Egészség­védelmi problémákról, a bá­nyamentők orvosi vizsgálatá­nak egységesítéséről tanács­koztak a bányászat bánya­mentő orvosai. Gulyás Béla, a hűtőipar ve­zérigazgatója beszámolójában elmondotta, hogy a IV. öt­éves terv időszakában 63 százalékkal növelték a mire­littermelést, s 1975-ben hat­szor jobb gyorsfagyasztott ételt adtak - a belkereskede­lemnek. mint öt évvel koráb­ban. Az iparág az V. ötéves tervben is dinamikusan fej­lődik, az előirányzat szerint 55 százalékkal fokozzák a termelést 1976—80 között. 1980-ban 93 000 tonna gyors­fagyasztott terméket gyárta­nak majd a bel- és külkeres­kedelem megrendelésére. A magyar hűtőipar üzemei szoros kapcsolatot alakítottak ki a mezőgazdasági terme­lőiekéi. Jelenleg 35 úgyneve­zett bázisgazdasággal állnak kapcsolatban, ezek az üze­mek 800 hektáron csakis a hűtőipar számára termelnek alapanyagot. A tervidőszak­ban az összes alapanyag 75 százaléka a bázisgazdaságok­ból származik, bővítik az előfeldoigozott állapotban át­vett mezőgazdasági termé­kek mennyiségét és válasz­tékát. A javuló alapanyag-ellátás lehetővé teszi a gyártmánv­választék kiszélesítését 1978. ban adják át a zalaegerszegi új hűtőházat, ahonnan gyors­fagyasztott morzsolt cseme­gekukorica kerül az üzletek­be. (MTI) Koliésalakos útépítés Szeged, Alkotmány utca, Baktő. Akik régen jártak ar­ra, sártengerre femlékezhetnek, és elakadt autókra. Az utca lakói azonban hamarosan elfelejtik közlekedési gondjaikat a kohósalakos útépítési program az Ő számukra ezekben a napokban válik valósággá. A külső városrészekben tavaly kezdődött meg a földes utcák úttestjének rendbe hozása, s a munka most folytatódik. — Második képünk Újszegeden készült, a Csalogány utcában. A kohósalakos útépítés célja, hogy a burkolatlan utcákban levő iskolákhoz, üzletekhez — ez esetben a gázcserételephez — teherautóval is járható út vezessen, az aszfaltozásnál olcsóbb és gyorsabb megoldás­sal. A más célra már fel nem használható kohósalak így vált Szegeden hasznos építőanyaggá, az utca lakói számára pedig a sártenger elieledtetőjévé. Somogyi JUrolyné felvételei (

Next

/
Thumbnails
Contents