Délmagyarország, 1976. március (66. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-10 / 59. szám

Szerda; 11)76. március 10. 5 Meghalt Ki tud többet? Pintér Béla Hegnyitották a szakmunkás­tanulók országos versenyét Pintér Béla, a Szocialista Hazáért Érdemrend tulajdo­nosa 78 éves korában el­hunyt. 1919-től volt tagja a pártnak. A felszabadulás előtt az illegális mozgalom­ban való részvételéért több izben sújtották börtönbün­tetéssel, a felszabadulás után pedig a Szociáldemokrata Pártban végzett mozgalmi munkát. 1945-től 1948-ig a szegedi színház szociálde­mokrata pártalapszerveze­tének elnöke. A két mun­káspárt egyesülése után a pártszervezA vezetőségi tag­ja, majd titkára. Nyugdíjba vonulása után Petőfi telepen, a körzeti pártszervezetben tevékenykedett, mint veze­tőségi tag. Később tanács­tag lett. Munkássága elis­meréséül megkapta a Mun­ka Érdemrend ezüst foko­zatát, valamint a Felszaba­dulási Jubileumi Emlékér­met is. Hamvasztás utáni búcsúz­tatása holnap, csütörtökön déli 1 órakor lesz a Belvá­rosi temető ravatalozójában. Az MSZMP Szeged városi bizottsága Jó eredményeket értek el a szegedi szakmunkástanulók a Szakma kiváló tanulója versenyek megyei döntőin; majdnem valamennyi mes­terség képviselői az első he­lyen végeztek. A ma, szerdán kezdődő országos döntők kö­zül hármat tartanak meg Szegeden — mégpedig a táv­közléstechnikai műszerész-, a hálózatszerelő- és a hegesztő­szakmában. Ugyancsak Sze­geden kerül sor a munkavé­delmi versenyre, valamint a munkavédelmi kiállítás meg­nyitására. ­Mindhárom szakmából a 600. sz. Ipari Szakmunkás­képző Intézetben tartják az írásbeli versenyeket, a gya­korlati feladatokat pedig a posta oktatási alközpontjá­ban, illetve a DÉLÉP köz­ponti telepén oldják meg a tanulók. Végül, akik elérték a kívánt eredményt, szak­munkásvizsgát tehetnek, így néhány hónappal korábban szereznek bizonyítványt, mint társaik. A hét végéig tartó ese­ménysorozatot tegnap, ked­den este a Bartók Béla Mű­velődési Központban nyitot­ták meg ünnepélyesen. A vendégeket Hampel Ferenc, a 600. sz. Intézet igazgató­helyettese köszöntötte, majd Bódi György, a KTSZ Csong­rád megyei bizottságának el­ső titkára mondott beszédet. Szólt a szakmunkásképzés jelentőségéről, az oktatás helyzetéről. Kérte a fiatalo­kat, legjobb tudásuk szerint dolgozzanak a versenyeken, s később a munkahelyükön. Nyugdíjasok is lehetnek CSÉB-tagok Hazánkban több mint tíz éve kezdték meg a csoportos élet- és balesetbiztosítás, köz­ismertté vált nevén a CSÉB szervezését. Azóta 3 millió dolgozó, a lakosságnak egy­harmada élt a személybizto­Az esztétikum keresése Kiss Lajos tanulmánykötetéről Másfél évtized alkotói és oktatói tevékenységének ja­vát válogatta második tanul­mánygyűjteményébe a sze­gedi József Attila Tudomány­egyetem Bölcsészettudomá­nyi Karának docense, Kiss Lajos. Az esztétikum kere­sése címmel a napokban je­lent meg a Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában tanulmányainak, kritikáinak, jegyzeteinek új válogatása. Kiss Lajos — mint erről kö­tetének írásaiban vall — egy személyben esztéta, irodalom­történész, kritikus és egyete­mi oktató. Esztéta — a mar­xista, esztétika kutató szen­vedélyű képviselője, korunk irodalmi kérdéseinek elköte­lezett vizsgálója. Irodalom­történész — elsősorban szá­zadunk fontos és megkerül­hetetlen irodalmi problémái­nak gordiuszi csomóit igyek­szik lazítani, korunk égető irodalmi kérdéseire keresi kutató szenvedéllyel vála­szait. Kritikus — vélemény­mondásra készteti, vitákra ' sarkallja szinte minden fon­tos irodalmi alkotás, verses­könyv, novellagyűjtemény, színházi előadás. Mindezek mellett Kiss Lajos nem ta­gadja meg azt, hogy peda­gógus, a jövő irodalmárai­nak oktatója-nevelője. Írásai­ban mindig ott lángol a ta­nító szándék, a magyarázat, a pedagógiai ethosz. Tizenöt esztendő alkotói termésének legjavát válogat­ta egybe új gyűjteményes kö­tetében a szerző. A legré­gebbi keltezésű írásának vé­gén az 1960-as évszám áll, a legfrissebb tanulmányát az elmúlt évben szignózta. Szin­te jelképes is lehet, hogy a legrégebbi keltezésű írásá­ban, Hagyományos vagy új parasztábrázolás? című írá­sában éppen szegedi iró, Tóth Béla írásművészetét, al­kotói pályáját vázolja fel, ke­resve művészetének gyöke­reit, s legfrissebb tanulmá­nyában, az Újabb prózánk­ról — vázlatosan című írás­ban a 60-as évek prózairo­dalmának legfontosabb, leg­jelentősebb irodalmi alkotá­sait rendszerezi, próbálja fel­fedni az alkotói szándékok mozgatórugóit, azokat a tár­sadalmi konfliktusokat, a szocialista világképnek azo­kat az elemeit tetten érni, melyeknek hatásaként ala­kul-fejlődik mai prózairodal­munk. Talán új kötetében publi­kált két legjelentősebb tanul­mánya, Az esszéíró Illyés cí­mű elemzés, melvnek három részében az esszéista Illyés Gyula portréját vázolja fél nagy biztonsággal, lenyűgö­ző műismerettel, marxista alapon, érvekkel bizonyítva. Másik igen jelentős tanul­mánya, A valóság és eszté­tikum című vitacikke a 60-as évek elejéről származik, ada­lékokat sorakoztat fel a mű­vészi tükrözés mai szocia­lista megfogalmazásához. Külön fejezetet érdemel­nek azok a jegyzetei, kritikái, melyek a szegedi művészet eredményeiből táplálkoznak. Kritikákat olvashatunk Az esztétikum keresése című kötetben a Szegedi Nemzeti Színház egyik 1970-es bemu­tatójáról, Sámuel Beckett Ö, azok a szép napok! című hí­res drámájának bemutatásá­ról, Bárdos Pál három mű­véről, megrajzolja Fenákel Judit írói pályáját, mérlegre teszi Andrássy Lajos költői évtizedét is. A mai magyar irodalom eredményei és gondjai, vi­tatható és vitára ingerlő pontjai világosodnak meg Kiss Lajos tanulmányainak és kritikáinak gyűjteményes kötetében. Fogalmak értelme­zésére és irodalmi áramlatok tisztázására vállalkozik, emel­lett vállalja a kritikus friss reagálásának és az irodalom­történész elmélyült elemzé­sének vonásait is. T. U sításnak ezzel a korszerű, csak a szocialista társadalom viszonyai között megvalósít­ható lehetőségével. Sokan azok közül, akik 1963 óta a CSÉB-tagok sorába léptek, ma már nyugdíjasok, vagy éppen most készülnek a pi­henés időszakára. Az ő szá­mukra is van lehetőség en­nek a biztosítási formának a további fenntartására, bár az életbiztosítási összeg ala­csonyabb. A korszerű módo­zatok alapján — attól füg­gően, hogy 40 vagy 50 forint a havi díj — a nyugdíjas, vagy a 65. életévét betöltött CSÉB-tag részére 9, illetve 12 ezer forint az életbiztosí­tási összeg. A balesetbiztosítási felté­telek továbbra is változatla­nok. Az idősebb korosztály­hoz tartozók részére 100, il­letve 120 ezer forintig ter­jedhet a balesetbiztosítási összeg attól függően, hogy milyen súlyos sérülés érte őket, A nyugdíjasoknak a kiala­kult életvitelt, a megszokott életkörülményeket a rend­szeresen érkező nyugdíj biz­tosítja. Az Állami Biztosító arra törekszik, hogy meg­könnyítse a nyugdíjba me­nők részére CSÉB-tagságu­kat. Elegendő, ha a nyugdí­jazáskor a munkahelyi ügy­intézőnél az erre a célra szol­gáló nyomtatványon aláír­ják, hogy továbbra is fenn akarják tartani a CSÉB-tag­ságot. Ha ezt a sok intézni­való közepette elfelejtették, akkor a lakóhely szerinti il­letékes ÁB-fiókot keregfeék fel. A nyugdíjba vonulást követő három hónapon belül visszaállítható a CSÉB-tag­ság. Természetesen az elma­radt díjak befizetésével. Hogy a nyugdíjas CSÉB-tagoknak ne okozzon gondot a tagsági díj befizetése, az Állami Biz­tosító szerződést kötött a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság­gal. Beleegyező írásos nyilat­kozat alapján a CSÉB-tag­ság díját a nyugdíjból von­ják le. Türelmetlenség Az ötnegyvenes kenyér ilyen, a favorit. Celofán burkolata tartja, fölszelve akár a liszteszsák, pörög, omlik tartalma az asztalra. Hogy dacoljon az idővel, engedményt tehettek a mi­nőségnek, hogy a minősé­get óvják, engedményt az ízének, az íze miatt a tech­nológiának, satöbbi. Leg­alábbis a laikus így hiszi, mert mintapéldányai a ke­nyér képzetét keltik, ahe­lyett, hogy érzetét kelte­nék. Ilyen foszló önbizalmú, kipergő tartalmú falusi ér­telmiségiekkel beszélgettem a hivatásról. Értékes embe­rekkel, jó szakemberekkel, akiknek mindennapi tevé­kenységét beárnyékolja va­lami belső és kifürkészhe­tetlen türelmetlenség. A diplomával vállalt kötele­zettségeknek eleget tesz­nek, mégis egyfajta elége­detlenséggel szemlélik köz­vetlen környezetüket. Az orvos és a tanár erkölcsi kérdések mély rétegeibe ásott le. Mit ér egyetlen munkaóra a pedagógusnak, aki szüntelen megújítja, fölsrófolja magát, hogy te­kintélyét lehetőleg ne koc­káztassa fogékony és ke­gyetlenül kíváncsi diákjai előtt, és mit ér az orvos­nak, aki a rutinrendelések őrhelyén akár méterekre a betegtől diagnosztizálhat? A vitázók persze előszere­tettel céloznak szélsőséges helyzeteket, s mire a szem­ponthoz közelítenek, meg­mutatkoznak az érzékeny­ség új felületei, így előbb­utóbb az anyagiak. A ké­szenlét hatásfokát pedig nehéz a pénzzel kimérni. Az orvos morózus kedvé­ben volt, háromnapos szol­gálata potom fillérekért emésztette föl a szilveszte­rét is, igaz, ha házhoz megy, csurran-cseppen va­lami mellékes, de kérni nem kérheti, a betegnek magánügye a hálapénz. Itt csattant föl a pedagógus. Mert az ő többletmunkáját így sem honorálják, adhat különórákat, foglalkozhat napestig gyöngébb tanulók­kal, neki istenkísértés a fölajánlott hálapénz, nem fogadhatja el, kitudódik, szájára veszi a falu, nem szólva a fölötteseiről. A fortyogó dialógusok megizzasztó tanulságaiból véletlen talán, hogy a résztvevők életkora har­minc és negyven év közöt­ti? Mitől fáradékonyak, elégedetlenek, miért szá­molnak-kalkulálnak seré­nyebben a fiatalabb és idő­sebb társaknál, honnan a számkivetettség életérzése, ha valaki nem lendült ele­get fölfelé a ranglétrán? Munkahelyi kollektívákban nem ritka a még-mindig­fiatalok heveny türelmet­lensége. Tudásuk frissebb, idegpályáik rugalmasabbak az elhasznált kötélzetű kol­légákénál, olykor lemoso­lyogják azok fáradó igye­kezetét, nem méltányolva a múltat, a tapasztalatok gaz­dagságát. A türelmetlenség harminctól negyvenig alig­hanem életkori sajátosság. Társadalmi térképen a ge­nerációs problémák torko­latvidéke. Túl az első ál­mokon, sikereken és csaló­dásokon, az ébredés évei, amikor hosszú távokra be­rendezkedik valaki, amikor a realitások józan érvei társadalmi szükséglet sze­rint rendeződnek, a vágyak és ambíciók barázdái kö­zött. Ilyenkor szabad fölis­merni, hogy a falusi élet­forma többet is kínálhat a megtollasodásnál, a diplo­mával kiküzdött munka­hely hivatást ígér és elhi­vatottságot vár, az egyéni boldogulás zsákutcák felé tart, ha- nincs összhangban kollektív érdekekkel, hogy a diplomával becsomagolt egzisztencia favoritkenyér, ha hivatkozásra használják csupán. Ez a korosztály talán legfontosabb a tárna­dalomnak, problémáiról mégis kevés szó eseik. Ha igen. inkább a látványos eredmények nyomán, más­különben a nyilvánosság számára is érdekesebbek a2 előző generációk a pálya­választás, a szükségletek szerinti orientálás, a beil­leszkedés okán. Az első ál­mokon túl érdektelenebbek az első álmatlan éjszakák. Amikor pedig ellenállha­tatlanul törnek föl a nosz­talgiák, levezetni nehéz egyedül, hiszen kísértések támadnak. Egyik veszély, ha valakin úrrá lesz a megállapodottság, mert be­lőle hajtanak ki a lefegy­verző szokások, a kispolgá­ri mozgásformák (róluk már beszélünk eleget). Má­sik az elégedetlenség, mely rossz közérzetet szül, ha önös célzatú, és nem a kö­zös gondok enyhítésére tar­tó egészséges türelmetlen­ség. Mert közös gondunk is akad elég. Jó kifutási esé­lyekkel a türelmetlenség­nek. Egy minapi tévéjáték kapcsán valószínűleg me­gint divatos kifejezésünk lesz az „állásidő". A holt­munka. Nem kell föltalál­nunk, van, s megléte ösz­tönzője lehet az egészséges türelmetlenségnek, a jobbí­tó szándéknak. A fölszá­molását megcélzó társadal­mi igyekezetben pedig, lát­hattuk, egyéni érdekek is munkálnak javában. Ofy közérzetet szeretnénk te­hát, ahol az egyéni érdekek felhajtó erői a társadalmi hasznosságnak, s ahol tar­talmat kap a türelmetlen­ség. a nosztalgia. És tartal­mat az első álmok után az álmatlan éjszakák. Nikolényi István Március 13—15: Egyetemi és főiskolai kulturális napok A Forradalmi Ifjúsági Na­pok keretében egyetemi és főiskolai kulturális napokat rendez a József Attila Tu­dományegyetem • KISZ-bi­zottsága március 13-tól 15­ig Szegeden. Bács- és Csong­rád megye felsőoktatási in­tézményeinek mintegy 900 művészeti csoportokban dol­gozó hallgatója ad randevút egymásnak a József Attila Tudományegyetemen. A Ba­jai Tanítóképző Intézet, a Kecskeméti Óvónőképző In­tézet, a Kertészeti Egyetem kecskeméti tagozata, a Gép­ipari és Automatizálási Mű­szaki Főiskola kecskeméti" tagozata, a Szegedi Élelmi­szeripari Főiskola vásárhelyi és szegedi tagozata, a Sze­gedi Orvostudományi Egye­Varsói napok Budapesten A magyar és a lengyel fő­város közötti kulturális kap­csolatok erősítésének jegyé­ben zajlik az az esemény­sorozat, amely szerdán kez­dődik „varsói napok Buda­pesten '76" címmel —mond­ta Farkasinszky Lajos, a fő­városi tanács elnökhelyette­se, aki kedden a Fészek Klubban adott tájékoztatót a lengyel programról. Az ünnepélyes megnyitót szerdán a budapesti Törté­neti Múzeumban tartják, ahol a varsói művészek leg­szebb festészeti alkotásait is bemutatják. A Vígszín­házban két alkalommal, március 10-én és . 11-én este lép színpadra a Varsói Nem­zeti Színház kamaraszínhá­za is. A társulat Tadéusz Rozewicz „Kartotékok" cí­mű játékát a 25. .Színház­ban március 12-én, 13-án és 14-én mutatja be. A varsói napok prografmját filmvetí­tések is gazdagítják. A do­kumentumfilmek közös té­mája Varsó. tem. a Juhász Gyula Ta­nárképző Főiskola és a ven­déglátó József Attila Tudo­mányegyetem hallgatói mu­tatják be produkcióikat. A háromnapos rendez­vény-sorozatot március 13­án, szombaton délután 2 órakor nyitja meg dr. Rácz János oktatási rektorhelyet­tes az egyetemek központi épületének aulájában. A kulturális napok progirimjal keretében felvonulnak az intézmények • irodalmi szín­padai és színjátszó csoport­jai, bemutatják produkció­jukat a folklór-együttesek, a vers- és prózamondók, a dzsessz, a folk-beat, és pol­beat csoportok, énekkarok és zenekarok, amatőr fil­mesek, fotósok, és képzőmű­vészek, a hangszeres szólis­ták és szólóénekesek. A há­romnapos eseménysorozat kapcsán a résztvevő együt­tesek felkeresik a szegedi üzemek és vállalatok KISZ­klubjait, munkásfiatalok előtt ls bemutatják felké­szültségüket. A háromna­pos kulturális program már­cius 15-én, hétfőn délután 2 órai kezdettél az Auditó­rium Maximumban rende­zendő kulturális műsorral ér véget, ekkor osztják ki a legsikeresebben szereplő együtteseknek és egyéni sze­replőknek az okleveleket és dijakat. Vezetési és szervezési tapasztalatcsere Az MTESZ Szervezési és Vezetési Tudományos Társa­sága országos tapasztalatcse­rét rendezett kedden Duna­újvárosban, a Dunai Vasmű­ben. A társaság budapesti klubjának száz tagja — vál­lalatvezetők és műszaki ve­zetők — a Dunai Vasmű ko­hászatban betöltött helyzetét, a kombinát üzemszervezési terveit és módszereit, és a számítóközpont szerepét ta­nulmányozták. A tapasztalat­cserén. dr. Szabó Ferenc, a Dunai Vasmű vezérigazgatója tartott tájékoztatót, majd megtekintették a gyár folya­matos acélöntőművét és szá­mítóközpontját. A Dunai Vasműben jelen­leg R—20 típusú számítógép működik, és a hónap végén helyezik üzembe az újabb, NDK gyártmányú R—40-es számítógépet. A számítóköz­pont már az idén ellátja a hideghergermű termelésirá­nyítását. Ezenkívül elvégzi a Dunai Vasmű alapanyag-, tartalékalkatrész- és segéd­anyagkészletének naprakész nyilvántartását, és a félkész­és készáruállomány készlet­ellenőrzését is. Konferencia Kedden háromnapos orszá­gos elektronikus műszer- és méréstechnikai konferencia kezdődött Budapesten, a Technika Házában, mintegy 250 szakember részvételével. Az eredményeket és a továb­bi feladatokat vitatják meg.

Next

/
Thumbnails
Contents