Délmagyarország, 1976. március (66. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-10 / 59. szám
Szerda; 11)76. március 10. 5 Meghalt Ki tud többet? Pintér Béla Hegnyitották a szakmunkástanulók országos versenyét Pintér Béla, a Szocialista Hazáért Érdemrend tulajdonosa 78 éves korában elhunyt. 1919-től volt tagja a pártnak. A felszabadulás előtt az illegális mozgalomban való részvételéért több izben sújtották börtönbüntetéssel, a felszabadulás után pedig a Szociáldemokrata Pártban végzett mozgalmi munkát. 1945-től 1948-ig a szegedi színház szociáldemokrata pártalapszervezetének elnöke. A két munkáspárt egyesülése után a pártszervezA vezetőségi tagja, majd titkára. Nyugdíjba vonulása után Petőfi telepen, a körzeti pártszervezetben tevékenykedett, mint vezetőségi tag. Később tanácstag lett. Munkássága elismeréséül megkapta a Munka Érdemrend ezüst fokozatát, valamint a Felszabadulási Jubileumi Emlékérmet is. Hamvasztás utáni búcsúztatása holnap, csütörtökön déli 1 órakor lesz a Belvárosi temető ravatalozójában. Az MSZMP Szeged városi bizottsága Jó eredményeket értek el a szegedi szakmunkástanulók a Szakma kiváló tanulója versenyek megyei döntőin; majdnem valamennyi mesterség képviselői az első helyen végeztek. A ma, szerdán kezdődő országos döntők közül hármat tartanak meg Szegeden — mégpedig a távközléstechnikai műszerész-, a hálózatszerelő- és a hegesztőszakmában. Ugyancsak Szegeden kerül sor a munkavédelmi versenyre, valamint a munkavédelmi kiállítás megnyitására. Mindhárom szakmából a 600. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben tartják az írásbeli versenyeket, a gyakorlati feladatokat pedig a posta oktatási alközpontjában, illetve a DÉLÉP központi telepén oldják meg a tanulók. Végül, akik elérték a kívánt eredményt, szakmunkásvizsgát tehetnek, így néhány hónappal korábban szereznek bizonyítványt, mint társaik. A hét végéig tartó eseménysorozatot tegnap, kedden este a Bartók Béla Művelődési Központban nyitották meg ünnepélyesen. A vendégeket Hampel Ferenc, a 600. sz. Intézet igazgatóhelyettese köszöntötte, majd Bódi György, a KTSZ Csongrád megyei bizottságának első titkára mondott beszédet. Szólt a szakmunkásképzés jelentőségéről, az oktatás helyzetéről. Kérte a fiatalokat, legjobb tudásuk szerint dolgozzanak a versenyeken, s később a munkahelyükön. Nyugdíjasok is lehetnek CSÉB-tagok Hazánkban több mint tíz éve kezdték meg a csoportos élet- és balesetbiztosítás, közismertté vált nevén a CSÉB szervezését. Azóta 3 millió dolgozó, a lakosságnak egyharmada élt a személybiztoAz esztétikum keresése Kiss Lajos tanulmánykötetéről Másfél évtized alkotói és oktatói tevékenységének javát válogatta második tanulmánygyűjteményébe a szegedi József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának docense, Kiss Lajos. Az esztétikum keresése címmel a napokban jelent meg a Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában tanulmányainak, kritikáinak, jegyzeteinek új válogatása. Kiss Lajos — mint erről kötetének írásaiban vall — egy személyben esztéta, irodalomtörténész, kritikus és egyetemi oktató. Esztéta — a marxista, esztétika kutató szenvedélyű képviselője, korunk irodalmi kérdéseinek elkötelezett vizsgálója. Irodalomtörténész — elsősorban századunk fontos és megkerülhetetlen irodalmi problémáinak gordiuszi csomóit igyekszik lazítani, korunk égető irodalmi kérdéseire keresi kutató szenvedéllyel válaszait. Kritikus — véleménymondásra készteti, vitákra ' sarkallja szinte minden fontos irodalmi alkotás, verseskönyv, novellagyűjtemény, színházi előadás. Mindezek mellett Kiss Lajos nem tagadja meg azt, hogy pedagógus, a jövő irodalmárainak oktatója-nevelője. Írásaiban mindig ott lángol a tanító szándék, a magyarázat, a pedagógiai ethosz. Tizenöt esztendő alkotói termésének legjavát válogatta egybe új gyűjteményes kötetében a szerző. A legrégebbi keltezésű írásának végén az 1960-as évszám áll, a legfrissebb tanulmányát az elmúlt évben szignózta. Szinte jelképes is lehet, hogy a legrégebbi keltezésű írásában, Hagyományos vagy új parasztábrázolás? című írásában éppen szegedi iró, Tóth Béla írásművészetét, alkotói pályáját vázolja fel, keresve művészetének gyökereit, s legfrissebb tanulmányában, az Újabb prózánkról — vázlatosan című írásban a 60-as évek prózairodalmának legfontosabb, legjelentősebb irodalmi alkotásait rendszerezi, próbálja felfedni az alkotói szándékok mozgatórugóit, azokat a társadalmi konfliktusokat, a szocialista világképnek azokat az elemeit tetten érni, melyeknek hatásaként alakul-fejlődik mai prózairodalmunk. Talán új kötetében publikált két legjelentősebb tanulmánya, Az esszéíró Illyés című elemzés, melvnek három részében az esszéista Illyés Gyula portréját vázolja fél nagy biztonsággal, lenyűgöző műismerettel, marxista alapon, érvekkel bizonyítva. Másik igen jelentős tanulmánya, A valóság és esztétikum című vitacikke a 60-as évek elejéről származik, adalékokat sorakoztat fel a művészi tükrözés mai szocialista megfogalmazásához. Külön fejezetet érdemelnek azok a jegyzetei, kritikái, melyek a szegedi művészet eredményeiből táplálkoznak. Kritikákat olvashatunk Az esztétikum keresése című kötetben a Szegedi Nemzeti Színház egyik 1970-es bemutatójáról, Sámuel Beckett Ö, azok a szép napok! című híres drámájának bemutatásáról, Bárdos Pál három művéről, megrajzolja Fenákel Judit írói pályáját, mérlegre teszi Andrássy Lajos költői évtizedét is. A mai magyar irodalom eredményei és gondjai, vitatható és vitára ingerlő pontjai világosodnak meg Kiss Lajos tanulmányainak és kritikáinak gyűjteményes kötetében. Fogalmak értelmezésére és irodalmi áramlatok tisztázására vállalkozik, emellett vállalja a kritikus friss reagálásának és az irodalomtörténész elmélyült elemzésének vonásait is. T. U sításnak ezzel a korszerű, csak a szocialista társadalom viszonyai között megvalósítható lehetőségével. Sokan azok közül, akik 1963 óta a CSÉB-tagok sorába léptek, ma már nyugdíjasok, vagy éppen most készülnek a pihenés időszakára. Az ő számukra is van lehetőség ennek a biztosítási formának a további fenntartására, bár az életbiztosítási összeg alacsonyabb. A korszerű módozatok alapján — attól függően, hogy 40 vagy 50 forint a havi díj — a nyugdíjas, vagy a 65. életévét betöltött CSÉB-tag részére 9, illetve 12 ezer forint az életbiztosítási összeg. A balesetbiztosítási feltételek továbbra is változatlanok. Az idősebb korosztályhoz tartozók részére 100, illetve 120 ezer forintig terjedhet a balesetbiztosítási összeg attól függően, hogy milyen súlyos sérülés érte őket, A nyugdíjasoknak a kialakult életvitelt, a megszokott életkörülményeket a rendszeresen érkező nyugdíj biztosítja. Az Állami Biztosító arra törekszik, hogy megkönnyítse a nyugdíjba menők részére CSÉB-tagságukat. Elegendő, ha a nyugdíjazáskor a munkahelyi ügyintézőnél az erre a célra szolgáló nyomtatványon aláírják, hogy továbbra is fenn akarják tartani a CSÉB-tagságot. Ha ezt a sok intéznivaló közepette elfelejtették, akkor a lakóhely szerinti illetékes ÁB-fiókot keregfeék fel. A nyugdíjba vonulást követő három hónapon belül visszaállítható a CSÉB-tagság. Természetesen az elmaradt díjak befizetésével. Hogy a nyugdíjas CSÉB-tagoknak ne okozzon gondot a tagsági díj befizetése, az Állami Biztosító szerződést kötött a Nyugdíjfolyósító Igazgatósággal. Beleegyező írásos nyilatkozat alapján a CSÉB-tagság díját a nyugdíjból vonják le. Türelmetlenség Az ötnegyvenes kenyér ilyen, a favorit. Celofán burkolata tartja, fölszelve akár a liszteszsák, pörög, omlik tartalma az asztalra. Hogy dacoljon az idővel, engedményt tehettek a minőségnek, hogy a minőséget óvják, engedményt az ízének, az íze miatt a technológiának, satöbbi. Legalábbis a laikus így hiszi, mert mintapéldányai a kenyér képzetét keltik, ahelyett, hogy érzetét keltenék. Ilyen foszló önbizalmú, kipergő tartalmú falusi értelmiségiekkel beszélgettem a hivatásról. Értékes emberekkel, jó szakemberekkel, akiknek mindennapi tevékenységét beárnyékolja valami belső és kifürkészhetetlen türelmetlenség. A diplomával vállalt kötelezettségeknek eleget tesznek, mégis egyfajta elégedetlenséggel szemlélik közvetlen környezetüket. Az orvos és a tanár erkölcsi kérdések mély rétegeibe ásott le. Mit ér egyetlen munkaóra a pedagógusnak, aki szüntelen megújítja, fölsrófolja magát, hogy tekintélyét lehetőleg ne kockáztassa fogékony és kegyetlenül kíváncsi diákjai előtt, és mit ér az orvosnak, aki a rutinrendelések őrhelyén akár méterekre a betegtől diagnosztizálhat? A vitázók persze előszeretettel céloznak szélsőséges helyzeteket, s mire a szemponthoz közelítenek, megmutatkoznak az érzékenység új felületei, így előbbutóbb az anyagiak. A készenlét hatásfokát pedig nehéz a pénzzel kimérni. Az orvos morózus kedvében volt, háromnapos szolgálata potom fillérekért emésztette föl a szilveszterét is, igaz, ha házhoz megy, csurran-cseppen valami mellékes, de kérni nem kérheti, a betegnek magánügye a hálapénz. Itt csattant föl a pedagógus. Mert az ő többletmunkáját így sem honorálják, adhat különórákat, foglalkozhat napestig gyöngébb tanulókkal, neki istenkísértés a fölajánlott hálapénz, nem fogadhatja el, kitudódik, szájára veszi a falu, nem szólva a fölötteseiről. A fortyogó dialógusok megizzasztó tanulságaiból véletlen talán, hogy a résztvevők életkora harminc és negyven év közötti? Mitől fáradékonyak, elégedetlenek, miért számolnak-kalkulálnak serényebben a fiatalabb és idősebb társaknál, honnan a számkivetettség életérzése, ha valaki nem lendült eleget fölfelé a ranglétrán? Munkahelyi kollektívákban nem ritka a még-mindigfiatalok heveny türelmetlensége. Tudásuk frissebb, idegpályáik rugalmasabbak az elhasznált kötélzetű kollégákénál, olykor lemosolyogják azok fáradó igyekezetét, nem méltányolva a múltat, a tapasztalatok gazdagságát. A türelmetlenség harminctól negyvenig alighanem életkori sajátosság. Társadalmi térképen a generációs problémák torkolatvidéke. Túl az első álmokon, sikereken és csalódásokon, az ébredés évei, amikor hosszú távokra berendezkedik valaki, amikor a realitások józan érvei társadalmi szükséglet szerint rendeződnek, a vágyak és ambíciók barázdái között. Ilyenkor szabad fölismerni, hogy a falusi életforma többet is kínálhat a megtollasodásnál, a diplomával kiküzdött munkahely hivatást ígér és elhivatottságot vár, az egyéni boldogulás zsákutcák felé tart, ha- nincs összhangban kollektív érdekekkel, hogy a diplomával becsomagolt egzisztencia favoritkenyér, ha hivatkozásra használják csupán. Ez a korosztály talán legfontosabb a tárnadalomnak, problémáiról mégis kevés szó eseik. Ha igen. inkább a látványos eredmények nyomán, máskülönben a nyilvánosság számára is érdekesebbek a2 előző generációk a pályaválasztás, a szükségletek szerinti orientálás, a beilleszkedés okán. Az első álmokon túl érdektelenebbek az első álmatlan éjszakák. Amikor pedig ellenállhatatlanul törnek föl a nosztalgiák, levezetni nehéz egyedül, hiszen kísértések támadnak. Egyik veszély, ha valakin úrrá lesz a megállapodottság, mert belőle hajtanak ki a lefegyverző szokások, a kispolgári mozgásformák (róluk már beszélünk eleget). Másik az elégedetlenség, mely rossz közérzetet szül, ha önös célzatú, és nem a közös gondok enyhítésére tartó egészséges türelmetlenség. Mert közös gondunk is akad elég. Jó kifutási esélyekkel a türelmetlenségnek. Egy minapi tévéjáték kapcsán valószínűleg megint divatos kifejezésünk lesz az „állásidő". A holtmunka. Nem kell föltalálnunk, van, s megléte ösztönzője lehet az egészséges türelmetlenségnek, a jobbító szándéknak. A fölszámolását megcélzó társadalmi igyekezetben pedig, láthattuk, egyéni érdekek is munkálnak javában. Ofy közérzetet szeretnénk tehát, ahol az egyéni érdekek felhajtó erői a társadalmi hasznosságnak, s ahol tartalmat kap a türelmetlenség. a nosztalgia. És tartalmat az első álmok után az álmatlan éjszakák. Nikolényi István Március 13—15: Egyetemi és főiskolai kulturális napok A Forradalmi Ifjúsági Napok keretében egyetemi és főiskolai kulturális napokat rendez a József Attila Tudományegyetem • KISZ-bizottsága március 13-tól 15ig Szegeden. Bács- és Csongrád megye felsőoktatási intézményeinek mintegy 900 művészeti csoportokban dolgozó hallgatója ad randevút egymásnak a József Attila Tudományegyetemen. A Bajai Tanítóképző Intézet, a Kecskeméti Óvónőképző Intézet, a Kertészeti Egyetem kecskeméti tagozata, a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola kecskeméti" tagozata, a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola vásárhelyi és szegedi tagozata, a Szegedi Orvostudományi EgyeVarsói napok Budapesten A magyar és a lengyel főváros közötti kulturális kapcsolatok erősítésének jegyében zajlik az az eseménysorozat, amely szerdán kezdődik „varsói napok Budapesten '76" címmel —mondta Farkasinszky Lajos, a fővárosi tanács elnökhelyettese, aki kedden a Fészek Klubban adott tájékoztatót a lengyel programról. Az ünnepélyes megnyitót szerdán a budapesti Történeti Múzeumban tartják, ahol a varsói művészek legszebb festészeti alkotásait is bemutatják. A Vígszínházban két alkalommal, március 10-én és . 11-én este lép színpadra a Varsói Nemzeti Színház kamaraszínháza is. A társulat Tadéusz Rozewicz „Kartotékok" című játékát a 25. .Színházban március 12-én, 13-án és 14-én mutatja be. A varsói napok prografmját filmvetítések is gazdagítják. A dokumentumfilmek közös témája Varsó. tem. a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola és a vendéglátó József Attila Tudományegyetem hallgatói mutatják be produkcióikat. A háromnapos rendezvény-sorozatot március 13án, szombaton délután 2 órakor nyitja meg dr. Rácz János oktatási rektorhelyettes az egyetemek központi épületének aulájában. A kulturális napok progirimjal keretében felvonulnak az intézmények • irodalmi színpadai és színjátszó csoportjai, bemutatják produkciójukat a folklór-együttesek, a vers- és prózamondók, a dzsessz, a folk-beat, és polbeat csoportok, énekkarok és zenekarok, amatőr filmesek, fotósok, és képzőművészek, a hangszeres szólisták és szólóénekesek. A háromnapos eseménysorozat kapcsán a résztvevő együttesek felkeresik a szegedi üzemek és vállalatok KISZklubjait, munkásfiatalok előtt ls bemutatják felkészültségüket. A háromnapos kulturális program március 15-én, hétfőn délután 2 órai kezdettél az Auditórium Maximumban rendezendő kulturális műsorral ér véget, ekkor osztják ki a legsikeresebben szereplő együtteseknek és egyéni szereplőknek az okleveleket és dijakat. Vezetési és szervezési tapasztalatcsere Az MTESZ Szervezési és Vezetési Tudományos Társasága országos tapasztalatcserét rendezett kedden Dunaújvárosban, a Dunai Vasműben. A társaság budapesti klubjának száz tagja — vállalatvezetők és műszaki vezetők — a Dunai Vasmű kohászatban betöltött helyzetét, a kombinát üzemszervezési terveit és módszereit, és a számítóközpont szerepét tanulmányozták. A tapasztalatcserén. dr. Szabó Ferenc, a Dunai Vasmű vezérigazgatója tartott tájékoztatót, majd megtekintették a gyár folyamatos acélöntőművét és számítóközpontját. A Dunai Vasműben jelenleg R—20 típusú számítógép működik, és a hónap végén helyezik üzembe az újabb, NDK gyártmányú R—40-es számítógépet. A számítóközpont már az idén ellátja a hideghergermű termelésirányítását. Ezenkívül elvégzi a Dunai Vasmű alapanyag-, tartalékalkatrész- és segédanyagkészletének naprakész nyilvántartását, és a félkészés készáruállomány készletellenőrzését is. Konferencia Kedden háromnapos országos elektronikus műszer- és méréstechnikai konferencia kezdődött Budapesten, a Technika Házában, mintegy 250 szakember részvételével. Az eredményeket és a további feladatokat vitatják meg.