Délmagyarország, 1976. március (66. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-09 / 58. szám

6 Kedd, 1976. március 9. Filmek, terjesztők, közönség ;',Ha 150 oontit ugrok ma- ,,művés zf írnek", a „szerzői gabba, a 155-tel megpróbál- filmek' mellett évenként korom, de a 2 méternek ne- mégiscsak .készül 2—3 „köki si. szaladok." (MOKÉP- zönségfilm't a nézők százpropagandista) ezreinek érdeklődésére szá..Sokat beszélünk arról, mottartó alkotás, mely rneghogy a művészetet a szabad menti a fi'Jmesek pénztárdő teremtette, arról már caJat és a mozik nézőterét kevesebbet, hogy ki terem- ;l kiürüléstől, és megteremti tette a szabad időt. Én igyek- a további filmes kísérletek szem gyakran az emiékeze- lehetőségét. Pedig valahogy tembe idézni, hogv legalább másképp kel Fene mar ertelnégy-öt ember dolgozik a mezni a füm tbmegművégyárakban, vagy a földeken szet jel eget, . muveszj-iparinéhány órát azért, hogy ón kereskedelmi ' aspektusainak nyugodtan írhassak és ez bizony kötelességekot összecsomózását. A mai tárrá sadalmi igény sokféleséget, ram. tudomásul kell ven- differenciáltságot igenyel a nem eltartóim természetét ®a$rar filmművészettől. Ez és kívánalmait. Ez nem hu- aPP"f?y J«l»t tematikai gazmanizmus, vagy osztályhű- tagságot, mint. mufaji-kifeség, ez katyakötelesség és jezesbeli — stiláris valtozaelemi méltányosság." (Mol- tossagot, sőt a korosztólyokdova György író) nak keszulo speciális tfa asz_ . . , , . . tékot is. Ezeknek figyelemOstobaság a filmeket mű- bevételevel nem is lehet nevwzi es szórakoztató fii- héz annak tudatiban, hogy mekre osztani. Minden filmnek érdekesnek kell lennie, minél fontosabb a mondanivalója, annál in- keszm ^ kább. Csak így juthat el a ^ közönség legszélesebb rétegeihez." (Hintech Györffir filmrendező) Minden Maffil-arországon 70 diplomás filmrendező van, és évente körülbelül 20 új film Az elmúlt esztendei filmtermés közel fele irodalmi adaptáció, mely jelzi, ha „ haloványan ls, a „szerzői „Nem szeretem a magyar filrnek?r visszavonulását, filmeket. Az ember szóra- Közel ugyanennyi azoknak kőzni szeretne a moziban. ugyanennyi ^^^ a száma, melyek mai valónem saját munkahelvi meg s4ftunk gondjaira keresnek otthoni problémáit viszont- művészt választ, érzékeny látni vagv muvesz'eskedő pontjainkra figyelnek a megfilme M unatkozni.' (Epi- döbbentés vagy éppen a Mmn-i nv ,kás, bngadveze- mGgnevettetés eszközeivel. Máig nem született meg az Igazán jó, társadalmi töltésű filmkomédia, hiányoznak a tizenéveseknek szóló alkotások, fehér holló a történelmi ihletésű mű is. Az idei esztendő nem kezdődött rosszul, bár ebben az A' elmúlt esztendőben hus tt új magyar film kós ":lt el, közülük hat rendező. elsó filmjét forgatta. időt. kezdNégv mű meg nem került Jf kozrejátszik hopr érezteközonség elé. a többi már ti osztonzo hatását a nemmegm u-etett á szakma és a vetkőzi gyermekév. Éppen közönség mérlegén, kiállta ff utóbbi legyeben mutattak (vagy írvegbukott!?) a talál- he a Fekete István müvei ko-ás próbáin. Az év elején b« készült Ballagó „'k tettek a pécsi VIII ezekben a napokban Ma -ar játékfilmszemlén a ték vetíteni Móricz Zsigkortett magyar filmművé- J?*! sze* mérlegét is. Ér lemes összehasonlítani a sza':ma; kritikákat és a látoiatoíí-ágban kö7ri .•,<?;•—• • iaményt, A kiemeVz'tnek, érdekes művész' '••':•,írletnek ítélt alkováltozatát, dobozban van tinédzsereknek készült Révész György-film, a Két mai es a pont között a legrövidebb lemérhető görbe cimü alkotaSj saz ígé. retek szerint még ez óv végén bemutatják a Ludas Matyi egész estét betöltő hasonló akció a DÉLÉP munkásszállodájában kezdődött. Nemrégiben a közművelődési határozat szellemében, a Csongrád megyei tanács vb határozatának megfelelően a munkásművelődés fokozása érdekében jelentős szervezőmunkába kezdtek a megye filmterjesztői. Kapcsolatokat kerestek a szegedi nagyüzemekkel, jártak a KSZV-nél, a Textilművekben, a Kábelgyárban, a Volán )0. sz. vállalatánál és. a MÁVrnáL Felajánlották segítségüket, miszerint az igényeknek és lehetőségeknek megfelelően vándorgépekkel müszakkezdés előtt, illetve után filmvetítéseket szerveznek. A kezdeti eredmények sikerei optimizmusra jogosítanak, ám azt a vállalat vezetői, is tudják, hogy nem mondhatnak le a mozibajárókról sem. Ennek érdekében szervezték meg a megye üzemeiben közönségszervező hálózatukat. Szerződéseket kötöttek, melyeknek értelmében kedvezményes helyárat biztosítanak a csoportos látogatóknak, szocialista brigádoknak. Jószerével mindenütt magukévá tették ezeknek fontosságát, segítik a szervezőmunkát, el is kelnek a jegyek — ám a mozik nézőtere mégis üres. A kimutatásokban, elszámolásokban százával szerepelnek a filmlátogatások, de a tudati eredmények számláján kevés még a pozitív eredmény. Külön feladatot jelent a moziüzemi vállalatnak a mozit nélkülöző munkáslakta területek filmmel való ellátása. Az új, filmértő és -szerető, moziba rendszeresen járó munkások nevelése érdekében elsősorban a szakmunkásképző intézettekben szerveztek filmklubokat, vetítés-sorozatokat, beszélgetéseket. Jó a kapcsolat az MSZBT tagcsoportokkal, 23 szegedi tagcsoport r-enőKzeresen vetíti a szovjet filmművészet alkotásait. HÁZASSÁG I. kerület Szeged: Lázár István és Kovács Éva Katalin, Károlyi István Tibor és Sebők Edit, Nagy Árpád János és Nagy Emma, La.ikó István János és Nagy Irén, Herédl Tamás Antal és HamvayKovacs Judit Anna, Táborosl Sándor és Ördög Blanka, Perlaki Iván István és Toldi Ilona. Zahorán István András es Koltai Margit Ágnes házasságot kötöttek. n. kerület Szeged: Farkas Mihály és LaJko Erzsébet, Barna. Ferenc és Botos Berta, Keseril Imre László és Öedrich Ildikó, Argyelán János és Teremi Katalin, Dömők Imre és Szabó Zsófia házasságot kötöttek. Algyö: Domány József és Petróczi Márta, Lele Béla és Gonda Irén házasságot kötöttek. UI. kerület Szeged: Flórián Mihály és Lánczl Margit, Balog István Zoltán és Kalmár Veronika házasságot kötöttek. SZÜLETÉS I. kerület Szeged: Stifter Józsefnek és Pálfi Editnek Tibor, Erdei Ferencnek es Simon Máriának Mária Eszter, Szarvas János Mihálynak és Németh Györgyinek Gábor, Pap 'Imrének és Jakus Ilonának Erika, Holló István Bélának és Várszegi Irénnek Anikó, Márton István Mózesnek és Husztik Mária Magdolnának Tibor István. Gyimesi Lászlónak és Szigetfalvi Ilona Piroskának Barbara Anett, Iványu Aurél Istvánnak és Ormándi Mariannának Levente Dávid, Kéfer Jánosnak és Kazi Gizellának Andrea, Bor Pálnak és Bali Katalinnak Daniella Zsuzsa, Szél Mihálynak és Szabó Anna Máriának Róbert, Szabó Sándornak es Ábrahám Máriának Attila, Gortva Mihálynak és Veres Erzsébet Máriának Tamás Roland, Nagy Ferencnek és Bakos Piroska Erzsébetnek Tímea, Török Istvánnak és Gyalog Máriának Szilvia, Erdösi Ernő Istvánnak és Papp Máriának Norbert Ernő, Lajos Istvánnak és Somogyvárt Alléénak István Levente, dr. Fekete Zoltánnak és Csete Klárának Zoltán, Szabó Gézának és Hudák Piroskának Ildikó, Kertész László Gábornak és Molnár Ilona Klárának Péter. Csöke Mihály Gézának és Kmetyó Rozáliának Levente Zsolt, Németh Lajos Istvánnak és Gémes Ilonának Edit, Dani Sándornak és Szabó Juliannának Zsuzsanna, Dinnyés Istvánnak és Kovács Magdolnának Tünde, Ördög János Miklósnak és Kószó Máriának János Péter, Hegyi Tibor Ferencnek és Klucsó Erzsébetnek Tibor Zsolt, Rá ez Károly Szabolcsnak és Bradács Juliannának Károly Csaba, Rádóczi Kálmánnak és Kormányos Hona Idának Erika Julianna, Szabó Györgynek és Márki Hona Juliannának György. Tamaskó Györgynek éa Márki Erzsébetm tások a '.-alig csalogatták a rajzfnmváltozatát. Sikerrel nű . ím av icmar! i .... né' 1 •• ám az ismert irodaim .övekből, mondhatnár' bestsellerekből kéjátsszák a mozik A kengurut, s bizonyára a Vörös rekviem is elgondolkodtató esi' látványosságokban, élTTK;r..eket hagy a nézők. »S" ivekben es izgalmas- b(,n r>nr bővelkedő filmeknek jek . »ős közönségsikere volt. Hl Né tnv adat ennek illusztrálására: ~a ragyogó színészi munkával készült, unicumnak számító, megiamételhe- Horváth Lászlóné, a Csöng, tetlen Déryné, hol van? ci- rád megyei Moziüzemi Vúlmű film 30 százalék körüli lalat igazgatója mondta, 'átogatottságával ott van az hogy évente közel 3 millió élmezőnyben, ám a látoga- ember fordul meg a szegedi tottsági pálmát a Verne- filmszínházakban az óvodásadaptáció, A dunai hajós kordáktól a nyugdíjasokig, viszi, közel 40 százalékos Az iskolásokkal és nyugdíkihasználtsággal. Sikere volt jasokkal nincs is különöaz Ereszd el a szakállamat! sehb probléma, ám a felcímű szatirikus társadalom- nőtt dolgozó rétegek hiákritikának és a Berkesi— nyoznak a mozikból. KörűiKardos regénybal készült tekintő és fokozott terveKapjásaknak. A Jutalom- zésre és szervezőmunkára utazás szakmai és közönség- készteti a vállalatot, hogy a sikere bizonyítja (25 százaié, film helyét és szerepét megkos kihasználtsággal vetítik találják művelődésünk egéa filmszínházak), hogy mai szében. A legvérmesebb fil•ársadalmi-közéleti temati- mesek: sem gondolhatnak iSr^tX^t^ arra> ^ ól vinni. Érdekes viszont, hogy a masikra megváltoznak az a közönség megérzi a mű- arányok. Ez azonban nem véi kedö, öncélú kísérlete- menti fel sem a filmek kéfélm,eSOlt:^k?tima szitáit, sem a terjesztőit, haté adasz elemektol hem- > ' J zsegő alkotásokat. Ezért kul- egyetlen közművelődési szakloghat a ,sikerlista" végén embert sem az állandó és f Varakozók és a Kenyér folyamatos munka alól. és yigaretta. Hódmezővásárhelyen a Éidrtües volna oknyomo- moziüzemi vállalat szocialiszást végezni, hogyan terve- ta brigádjainak kezdeményezik e,, egy esztendő film- zésére több helyen — HÓtermósi i milyen szemppn- Dl KÖT, Vásárhelyi Állami tok .Káplán Válogatnak, irá- Gazdaság vajháti üzamegynyitan.'.k. Mert az az első sége, vásárhelyi SzövetkepUlantasva látható, hogy — zeli Klub — rendszeresen akár tetszik a kifejezés vagy kihelyezett vetítéseket tarkülönvála ztás, akár nem, a tanak figyelemre méltó gyakorlat d&g érxi = ft eredméwrekkeL Sgegedan Az elmúlt esztendő végéemlékeztünk a legfiatalabb művészeti ág, a filmművészet megszületésének 80. évfordulójára. 18Ö5. december 28-an rendezte első nyilvános filmvetítését belépődíj fejében Luis és Auguste Lumiere Párizsban. Alig több, mint egy emberöltonyi történetében a filmművészet sűrítve élte végig a többi művészeti ág évszázadokon átívelő fejlődéstörténetét. Az utóbbi időben a modern filmművészet egyre több gonddal küszködik. A maihoz hasonlatos filmművészeti tudathasadásra eddig még nem volt példa. Ügy tűnik — statisztikai adatok és úton-útfélen hallható vélemények naponta igazolják —. a kölcsönös meg nem értés, a filmművészet és a mozinézők közötti í szakadék egyre nő. E két pólus egymáshoz való közelítése egyaránt parancsoló feladata alkotóknak, propagandistáknak, terjesztőknek és a nézőknek egyaránt. Erőfeszítéseket, átgondolt tervszerű munkát és aktívabb közönségkapcsolatot követelnek filmesektől, komplexebb és differenciáltabb tevékenységet propagandistáktól és terjesztőktől, s szeretetteljes figyelmet, érzékeny nyitottságot a közönségtől. Ez mindenkinek „k utyakötelessége". Tandi Lajos Családi események nek Tamás, Molnár Jánosnak és Molnár Máriának KrlszUán, öemsei Jánosnak és Lengyel Elelka Saroltának Károly Árpád, Illa Ferencnek és Mosoni Mariának Krisztián Csaba, Krammer Mihálynak és Gábor Juliannának Gyula, Stencel Sándornak es Pintér Erzsébetnek Tibor. Konezos Pálnak és Fehér Klára Zsuzsannának Krisztina. Balogh Sándornak és lénél Anna Veronikának Richárd, Simon Oszkárnak és Harajka Mónikának Ramón, Dömén* Lászlónak és Soós Annának Katalin, Maróti Bélának és Németh Rozáliának Gábor, Máthé Árpádnak és Csányi Juliannának Árpád Lajos, Törteit Józsefnek és Piros Éva Klárának Beáta Éva, Terhes Istvánnak és Hprczeg Juliannának István, Gömöri Tamás Györgynek és Hatala Arankának Krisztián, Szabó Mihálynak és Tápay Etelkanak Etelka. Farkas József Nándornak és Nagymihály Györgyinek Judit, Szalay Ferenc Zoltánnak és Balázs Máriának 'Bernadett, Baranyás Lászlónak és Takács Anna Máriának Csaba, Baranyás Lászlónak es Takács Anna Máriának László, Teszáry Gábornak és Sas Katalin Kornéliának Sára Kornélia, Kovács Józsefnek és Mayer Magdolna Teréznek Szilvia, Polgár István Lászlónak és Verbényi Évának Csilla Eszter, Dobó Tibor Dezsőnek és Nyitray Zsuzsannának Anita, Puskás Pál Gyulának és Lampért Katalinnak Pál Ferenc, Magyar Gyula Andrásnak és Vaskor Mária Juditnak Gellért András. Robó Antal Györgynek és Bertalan Honának Róbert József. Kucsera Zoltán Imrének és Hévízi Évának Edit Eva, dr. Zltatarov Sztojcso Lászlónak és dr. Rényi Évának László Miklós, Kocsi Lajosnak és Vldók Juliannának Annamária, Török Ferencnek és Nacsa Rozáliának Gábor, Kovács Józsefnek és Mérges Piroskának Anita, Gácser István Jánosnak és Nillcska Editnek Zoltán, Tordal Szilárdnak és Sebők Rózának Szilárd, Borsik Józsefnek és Varga Erzsébetnek József Zoltán, Kovács Jánosnak és Makra Magdolnának Krisztián János, Szobácsi Zoltánnak és Moldován Margitnak Zoltán János, Némgth Józsefnek és Nagy Márta Juditnak Mónika, Rácz Sándornak és Dancsok Ilona Annának Sándor, Kószó Józséfnek és Németh Honának Róbert, Tarl Józsefnek és Tanács Irénnek Irén, Gonda Antalnak és Psta. kl Margitnak Antal Csaba. Szántó Sándor Ferencnek és dr. Csapó Judlt&ak Judit, Sáfrány Györgynek és Vícz Erzsébet Irénnek Emese, Horváth Istvánnak és DJúszegi Piroskának Petra nevú gyermekük született. III. kerület Szeged: Ferenczi Józsefnek én Dobozi Máriának Tünde, Herczeg Istvánnak és Halász Ibolya Honának Orsolya Zita. Papp Sándornak és Liszkai Katalinnak Katalin, Pipicz Istvánnak és Tombácz Erzsébet Katalinnak Andrea, Palotás Istvánnak és Gyevi-Varga Erzsébetnek Gábor István, Szauer Karoly Sándornak es Göndös Etelka Évának Aron Balázs, Csányi Sándornak es Gábor Ilona Máriának Sándor Zoltán. Gozon Jánosnak es Boruzs Katalinnak Anett, Nagy Józsefnek és Komlósl Margit Juliannának Attila Krisztián, Bencs Lászlónak es Bölcsök Íren Gabriellának Zsolt Géza, Gara Istvánnak és Balogh Ilonának Attila, Tari Sándornak és Szabt Irénnek Sándor Norbert, Papp Józsefnek és Gera Maria Teréziának Zoltán. Selymes Istvánnak és Tarkovács Edit Teréziának Ágnes Gyöngyi, Szabó János Józsefnek és Kusz Arankának Szilvia. Kovács Bélanak es Fülöp Évának Zita Orsolya, Dudás Jánosnak és Veres Valériának Mónika, Fejes Béla Jánosnak es Kara Évának Mónika, Halász Józsefnek és Kuezora Gizellának Mariann, Horváth Imrének és Rózsa Máriának Piroska, Tóth Györgynek és Jáksó Erzsébetnek Zsolt, Vörös Lászlónak és Pásztor Márta Annának Zoltán. Gazdag Jánosnak és Korádás Veronikának Attila, Paja Andrásnak és Zalányi Márta Erikának Erika, Mucsi Károlynak és Török Máriának Annamária nevű , gyermekük született. HALÁLOZÁS I. kerület Szeged: Sukl Györgyné Klszelucza Darlnka, Mohai niés. Kovács Károlyné Bojtos Erzsébet, Turcsányi Sándor, Ballá Géza, Muschong Ferenc. Hevér Antal, Szabó Pálné Sijkina Mária, Moyzes József Gergely, Simondán Márton meghalt. n. kerület Kovács Istvánná Gombai Rozália, Vér András, Száraz-Nagy Gyula. Bánfalvi Mihály. Tóth Istvánná Héja. Margit, Dombai Márton, Kondacg Sándor meghalt. Algyö: Székes! Ede meghalt. m. kerület Szeged: Jani Péterné Tóth nona, Kasza Mihály. Juhász Antal, Battancs József. Dobronyai Jánosné Apró Piroska, Szögi Zoltánná Pálinkás Anna, Borsos Mihályné Tarl Eszter, stefán Andrásné Faragó Piroska, Janó István, Kendrusz Károlyné Kormos Hona, Sörös Sándor, Sajgó Imre József. Molnár Imre, Perecz Józsefné Bakos Veronika. Szabó István, Balogh István. Papp Istvánná Vaaa Piroska meghalt. ' Könyvekről - röviden Részi Imre: Elysium. Ismét megjelent a Magvető Kiadónál a nemrég elhunyt Kes,zi Imre szép regénye, az Elysium. A könyv olvasója előtt a fasizmus minden borzalma feltárul. Az 1844-es sötét Magyarország káoszában a csendőrök elfognak egy tízéves kisfiút, Szekeres Gyurkát Édesapja, ismert tudós, mindent megtesz, hogy kiszabadítsa, de hiába. A gyereket elszállítják egy rejtett, észak-németországi különleges lágerba, ahol sajátos viszonyok között él együtt egy egész gyereksereggel. Orvosi kísérleti alany mindaddig, amíg a szövetséges csapatok megközelítik a tábort. Ekkor a gyerekeket beterelik agázkamráha és meggyilkolják, tme: „És akkor valami megfogta Gyurka torkát, ós nem engedte el, pedig fuldokolni kezdett, akkor azt gondolta: — Apa, apa! És amikor minden összezavarodott benne, és kezdett össze-vissza menni, és a szíve össze-vissza vert, és nagyon hangosan, akkor arra gondolt: — Anya, anya! És kezdett zuhanni lefelé és a sötétségnek nem lett vége, és semmi nem lett. Akkor a Gustl jelentette a Seppnek, hogy a parancsot végrehajtotta, és minden rendben ment. De a b'eppnek aggályai voltak. — Biztos, hogy senki sem sejtett sem-; mit előre? — kérdezte. Mert az nagy baj lett volna! Embertelenség lett volna! Különben is nagyon megszerettem őket. Édes kis kölykök voltak.. Keszi remekműve ismételten arra figyelmeztet, hogy a fasizmus szörnyűségeit soha sepkinek sem szabad elfelejtenie, s gondoskodni kell róla, hogy a következő nemzedékek is mind megismerjék. Eugen Jebeleanu: Klcserércleni a keresztet. Első versét 16 éves korában publikálta Eugen Jebeleanu, s ettől kezdve szinte minden avantgardista román folyóiratnak volt munkatársa. Brassóban ismerkedett meg a magyar kultúrával, a magyar nyelvvel. Kiváltképp Petőfi fordításai kitűnőek, de Adynak is egyik legjelesebb román tolmácsa, önálló kísérletezőként is közéleti költő volt, ezt igazolja az 1845-ben megjelent Amit nem felejtünk című kötete is. Később visszatért a román költészet hagyományos formáihoz. A Hirosima mosolya című, 1958ban megjeleni kötetének közéletisége már nem kapcsolódik közvetlenül a napi eseményekhez, inkább az emberisig nagy sorskérdései foglalkoztatják. Az Európa Könyvkiadónál most megjelenj; Kicserélem a tereeetet című kötet — Lászlóffy Csaba fordításában — szinten arról tanúskodik: „nagy költőegyéniségei közé tartozik korunknak..., dicsőségére aa irodalomnak és a népnek* amelybői vétetett." Gfinter Ogger: Az öreg Fritz két birodalma. A Kossuth Kiadónál megjelent könyv szerzője azt írja bevezető megjegyzésként, hogy öt éve még aligha gondolhatott volna bárki Ilyen könyv megírására. Most azonban úgy látszik, hogy a leghatalmasabb német iparmágnás megvédelmezése kevésbé fontos állami feladat, mint a közvélemény felvilágosítása a gazdasági élettel kapcsolatban, tehát végre át lehetett törni a némaság falát A könyv célja: rávilágítani a módszerekre, amelyekkel egy ember, életében kétszer is, sokmilliárdos vagyont tornyozhatott fel; és feltárni azokat a társadalmi viszonyokat, amelyek közepette a tulajdon és a hatalom ilyen monumentális összpontosulása lehetővé válhatott. A könyv témája tehát egy mohó szerzésvágy története, bármiféle rendszerben, nevezzék az államfőt II. Vilmosnak, vagy Adolf Hitlernek. A könyv szerzője, a szellemes nyugatnémet gazdasági újságíró szerint: olyan volt az öreg Frilz egész élete, mint egyetlen véget nem érő kártyaparti. Blöff és CKilas jellemezte.