Délmagyarország, 1976. március (66. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-09 / 58. szám

6 Kedd, 1976. március 9. Mélyreható elemzés • Moszkva (TASZSZ) kongresszusával foglalkozó A külföldi sajtó, politiku- cikkében emlékeztet Leonyid sok és közéleti személyiségek BrezsnyeVnek arra a kijelen­szorgalmazzák . az SZKP tésére: „nem titkoljuk, hogy XXV. kongresszusa eredmé- mi az enyhülésben a szocia­. nyelnek, mindenekelőtt Leo- Hzmus és a kommunizmus nyid Brezsnyev beszamolójá- békés építéséhez szükséges nak gondos tanulmányozását, kedvezőbb feltételek megte­Mint hangsúlyozzák, a Szov- remtésének útját látjuk." jetunió Kommunista Pártjá- Mint az amerikai lap meg­rak a békéért, a haladósért állapítja, ezek a nézetek ós a Szabadadért Vívott hafc- „még soha nem kaptak ilyen ban felhalmozott történelmi erőteljes és világos kifeje­jelentőségű tapasztalatait fel aést". A Baltimore Sun sza­kell használni az egész etn- val szerint BreZsnyév béSzá­beriség javára. mólóját „a konkrét problé­Romesh Chandra a Béke- mák megalapozott és mélyen Vilagtanaes főtitkára, a . ,? „ - . - ' . TASZSZ nicoSiai tudósítójá- "Sohaolt, élemző megközeli­nak adott nyilatkozatában tése" jellemezte, rámutatott, hogy az SZKP Gunnar Matissen, a béké­XXY\ J kongresszusa által éft aj! együttműködésért és a ram számol az" gész emberil fegyverzetcsökkentésért küz­rég előtt álló, elodázhatatlan dó nyugatnémet bizottság feladatokkal. titkára Bonnban tett nyilat­A BVT főtitkára nagy elís- kozatában kiemelte a XXV. latról*5 h'ogy kössék me^ ^ az egész világra kiterjedő deményezéselnek és javasla­szerződést, amelynek értei- tainak óriási jelentőségét. mében kiküszöbölnék az erő alkalmazását a nemzetközi kapcsolatokból. A Rudé Právó. Csehszlová­kia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának lapja megállapítja: a Jelenlegi vi­lághelyzetről még senki se­hol és semmikor nem adott olyan mélyreható elemzést, mint ahogyan azt leonyid Brezsnyev, az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitkára tette. Senki, sehol és semmi­kor nem mutatta meg Ilyen világosan és pontosan, hogy a szocializmus győzelmes ere­je olyan tényezővé vált, amely eleve meghatározza a világnak a békéhez és a tár­sadalmi igazságossághoz ve­zető úton való haladását. A Baltimore Sun elmfl amerikai lap az SZKP XXV. Konferencia 0 Havanna (MTI) A Világ turizmusának több mint 15 százaléka a KGST­országokban realizálódik.. A szoclaUta közösség országai­K-i látogatók szama 1990-ben várhatóan eléri a 120 mil­liót. vagyis az 1070. évihez képest ötszörösére nő. Ezek­ről a közös teendőkről ta­nácskoznak Havannában a KGST-országok idegenfor­galmi kormányszervéi veze­tőinek hétfőn megnyíló öt­napos konferenciáján. A magyar delegáció vasár­nap este megérkezett a ku­bai fővárosba Szurdi István belkereskedelmi miniszter­nek, az Országos Idegenfor­galmi Tanács elnökének ve­zetésével. ­fiz SZKP XXV. kongresszusa után Munkaprogram azdasáflban Parlamenti küldöttségünk Bécsben 0 Bécs (MTI) Az Ausztriában tartózkodó magyar parlamenti küldött­ség hétfőn bécsi építkezése­ket, tekintett meg. A küldött­ség tagjai ellátogattak a fő­város több új lakótelepeke, majd felkeresték á Duna­partján épülő nemzetközi konferenciavárost. Az Egye­sült Nemzetek Szervezete részére létesülő korszerű irodaközponttal ellátott „konferenciaváros" megte­kintésére a vendégeket felkí­sérte'Anton Benya, az oszt­rák nemzeti tanács elnöke is. Tájékoztatást kaptak arról, hogy az ENSZ-város 1978­ban kerül átadásra, és áb­ban több nemzetközi szerve­zet kap elhelyezést. Anton Benya árra kérte a vendég képviselőket, Magyarország is támogassa Ausztriának azon törekvését, hogy a meglevőkön kívül még tőbb ENSF-intézmény, -szervezet -- - --•> -----— „,.„i„„-„ .„,., székhelvévé váljon Bécs. Ap- mindemellett arra he- kel váló ellátása, kielégítése gaaasngnaK.) * * . : . * . * . . í i _ ..... .. i :i... i » _ ,.i : l... A , OTtfn A X. ötéves tervvel jubi- rapitja, s csak 16—22 mii- termelés intenzifikálásáról, léumi időszakba lépett a liárd a felhalmozást, a be- éspedig abban az értelem­szovjet népgazdaság, amely- ruházást. ben, hogy növelni kell az nek termelőerőit, s a szovjet fezek a számok egyértel- an3mgi eszközök, a munka­nép anyagi-kulturális jólétét müen arról tanúskodnak, er°- és Pénzügyi források immár csaknem fél évszázada hogy a termelésnek mindin hozamát,, a meglevő termelé­a szocialista tervgazdálko- k;ibb a fogyasztó, a szovjet "i alapokat pedig hatéko­dás egymáshoz illeszkedő öt- nap igényeit keresletét kell nyabbah kell felhaSználni. A éves tervei formálják és kielégítenie.' S mi' sem ter­gyarapftjak. Ebben az össze- méSZfetesebb annál, hogy a függésben nyilvánvaló, hogy fogyasztási alap, a bérek és az uj óteves terv azt a gaz- jövedelmek dinamikus nö­daságépítő munkát viszi to- witedésc közepette a íó­szovjet gazdaságban is idő­szerű probléma a munkaerő­tartalékok ésszerű felhaszná­lása, mert csak ily módon elégíthető ki a nem termelő vább, amelynek hosszú tfVÚ syasziő, a szovjet nép síÜk- *ttérn munkaerő-igénye, ja rélia a Wnrnnminízmit* nnvn- t , , Aitt víthntó a croteíltato : Vftható a szolgáltató ágaza­tok teljesítménye. (Más kér­dés, hogy a hatalmas mére­tek folytán a2 anyagi terme­lés ágazatai a munkaerő rá­ró Antal, az országgyűlés el­nöke, a küldöttség vezetője válaszában hangsúlyozta, hogy Magyarország mindig nagyra értékelté és támogat­ta, s a jövőben is támogat­ni fogja a semleges Auszt­ria nemzetközt együttműkö­dést elősegítő törekvéseit Este dr. Nagy Lajos bécsi magyar nagykövet adott fo­gadást Apró Antal és az ál­tala vezetett parlamenti kül­döttség tiszteletére. A szívé­lyes légkörű fogadáson meg­jelent Anton Benya, az Oszt­rák Nemzeti Tanács elnöke. Részt vett a fogadáson az osztrák politikai és társadal­mi élet számos vezető kép­viselője. A magyar parla­menti küldöttség kedden hi­vatalos látogatásokkal foly­tatja ausztriai programját. Altalános sztrájk 0 Madrid (AFP) melletti városkánál a mun- más nagyvárosaiban több Belehalt Sérüléseibe a ha- leások felszedték a síneket, ezer munkás tartott szolida­sauri rendŐrsortflz egyik «ÜJ hogy megakadályozzák á ritási Sztrájkol A főváros lyos sérültje A 18 éves Vi- rpnd3ri erősítések érkezését, etemére ismét ^rhatal­centé Anton Ferrerö vasműn- , , , _ , ... . .... mat vezényeltek ki hétfon, kást fején érte a rendőrgo- A 'dóságok 1S több »*- hogy véget vessenek a rénd­lyó, amikor hétfőn délelőtt mélyt letartóztattak. őri Önkény ellen tütakozo mintegy 2000 tárSávál együtt Madridban és az orsnág dic'i gyffléneknek. célja a kommunizmus anya- ségietei", igényei is differen gi-műszakl alapjainak meg- ciálódnak: nemcsak többet — teremtese, jobbat akar fogyasztani, vá­Az SZKP XXV. kongresz- sáfolni. A szovjet gazdaság szusa, amely megvitatta és belépett, fejlettségének abba jóváhagyta a szovjet nép- a korszakába, amikor a leg- tonális felhasználásával, a gazdaság 1970—1980. évi fej- újabb technika és technoln- munka termelékenységének lesztésének fő irányait, kon- gia alkalmazása a termelés- noyeleseve! öt év alatt 26 cepclóját, mondanivalójának ben a szovjet emberek jő P1'1' ° dolgozó munkáját ta­és állásfoglalásának hangsú- minőségű fogyasztási cikkek karíthatjak meg a szov.et tyezte, hogy a X. ötéves szempontjából is az előreha- Az SZKP XXV. kongresz­terv nemcsak Időrendi sor- ladás feltétele lett. szusa nemcsak az űjrater­rendben új terv, hanem tar- Ai ipari és fnezőgazdasági mo!és és a gazdálkodás 16­talmáljan, követelményeiben termékek Jobb minősége, a •"Ületen konkretizálta, a mi­Is az Mindennek közgazda- társadalmi termelés növekvő nőség és a hatékonyság öt sági lényegét a "kongresszus hatékonysága azonban nem- esztendőre szóló munkaprog­azzal Jellemezte, hogy a X. csak tervcél, hanem a terv ramját, egyúttal a tartalé­ötéves terv a minőség és a megvalósításának alapvető kot is föltárta, amely az öt­hatékonyság terve. eszköze. módszere. Hadd éves terv sikeres teljesítésé­A Szovjetuniót a gazdaság- utaljunk ezzel kapcsolatban hez Igénybe vehető. Ez a tar­telUm'nStenemtrAz « ÚJ «f°Vjet és - * « ­elmúlt tíz esztendőben gaz- 8yar ötéves terv egyik ro- fás, az egész gazdasági dasági potenciálja csaknem konvonására: az eddigiek so- mechanizmus további tökéle­megkétSzereződött, 1975-ben rán mindkét népgazdaságban tesítése. ipara és mezőgazdasága több a felhalmozás növekedési Egyetlen dolgot 'emelnénk mint 610 milliárd rubel ér- üteme nagyobb volt, mint a ki, amely híven tükrözi a tékű terméket állított elő. nemzeti jövedelemé; most gazdasági mechanizmus t.ö­Szerfelett lényeges, hogy a mind a Szovjetunióban, mind kéletesítésének célját és lé­nemzeti Jövedelem 75 szá- nálunk alacsonyabb felhal- nyegét: mind az irányító és zalékát a lakosság fogyasz- mozósi ütemmel kell annál központi tervező tevékenysé­tottá el, s hogy a mostani új nagyobb mértékben gyarapí- gét, mind az anyáéi ösztön­tervidőszakban — épp a tani a nemzeti jövedelmet, zést a népgazdasági ered­szovjet gazdaság fejlettsége Az ebből adódó követeimé- ményre —- a kibocsátott ter­eredményeképpen — a fo- nyek is azonosak: az újra- mék minőségére, á beruház;;. gyasztáSi alap részesedése a termelési folyamat minden sok befejezésére — kívánjak nemzeti jövedelemben még fázisában növelni kell a ha- összpontosítani. Másképpen tékonyságoL fogalmazva: az SZKP XXV. Számunkra nagyon ls köz- kongresszusa a gazdasági érthető mindaz, ami ezzel mechanizmus tökéletesítésé­kapcsolatban az SZKP XXV. nek sokirányú feladatait ab­kongresszusán elhangzott, ból kiindulva határozta meg, még akkor ií, amikor a fo- hogy a termelés végső cél­gatmasások és meghatározd- ja a társadalom szükségle­sok esetleg el is térnek egy- téinek kielégítése. növekszik ls. A terv azzal számol, hogy az Őt év folya­mán a Szovjetunió nemzeti jövedelme mintegy 100 mil­liárd rubellel gyarapszik. Nos, ebből a • nemzeti jöve­delemtöbblétből 71—78 mil­liárd a lakosság fogyasztási tüntetésen tiltakozott a rend­őrség vitoriai önkény" miatt. A Bilbaóhoz tartozó Ba "ao­rta kívül a baszk r>ao"váro-, más.gyárnegyedeiben ia ren­deztek tüntetéseket a sztráj­koló munkások. A réridön. ; több helyütt a levegőbe lőtt. Vitoriában hétfőn eltemet­ték a múlt Szerdai rendőr­fiortűz negyedik áldozatát. Az emlékezetére tartott gyászszertartáson mintegy 20 ezren hallgatták meg a Szó­nokokat, akik elítélték a rendőrség brutalitását, és felhívták a figyelmet arra. hogy a kormány vagy nem tud, vagy nem akar ellenőr­zést gyakbrolni a „rendfenn­tartó közegek" felett. A de­mokratikus katonai szövet­ség — amelynek kilenc tag­ja ellen hélfőn kezdődött meg Madridban a peres el­járás — nyilatkozatban biz­tosította támogatásáról a vi­toriai sztráj kólókat. Az általános sztrájk Vito­riában vnár hatodik napja tart. A munkáablzot.tságok — n spanyol dolgozók tényleges éred ekei mellett síkraszálló illegális szakszervezetek — vezetőinek adatai szerint a baszk tartományok dolgozói 80 százalékban eleget tettek az általános sztrájkfelhívás­nak1: mintegy félmillióan ma­radtak hétfőn távol munka­helyükről. Spanyolországban n munkabeszüntetést törvény tiltja, és az akcióban részt­vevőket azonnali elbocsátás veszélyt- fenyegeti. Bilbaoban a rendőrség a sztrájk több feltételezett szervezőjének lakását átku­tatta, és hatot közülük letar­tóztatott. Az egyik Bilbao alapját, életszínvonalát gya- mástól. Szó esett például a Garamvőlgy! István MOCSÁR GÁBOR: A FEJEDELEM ELINDUL tt. — Tizenötöt már levágtak. Akik a Tisza part­ján őrizték a révet. Ahun át lehet menni a túl­só partra. Be azok csak gyalogosak vótak. Hát, ugye a lovasok könnyen megbírtak velők. Át­ázott a puskaporuk, íflrit nem tudtak, így hát le­vágtuk mind a tizenötöt. Akkor aztán azt mond­ta nekem a kapitány úf Majos, hogy eridj, Balla Mihály fiam, de sebes vágtával, mert nekem a nevem Balla Mihály, menj a fejedelem úrhoz, jelentsd meg neki, hogy egy őtést se féljen, mert elbánunk a lovasokkal is. A fejedelem úgy érezte, ereiből kiszalad a vér. A legény zagyva elbeszéléséből annyit pontosan megértett, hogy lovasai, akik annyira vágytak már le a síkságra, otthonos vidékükre, élőre­nyargaltak, és Végre elérték az imádott Tiszát, ott valami német őrségre bukkantak, azokat le­vágták, és most valamiféle lovasokkal vagdalkoz­nak. — Mifélék azok a lovasok, te Balla Mihály? — kérdezte szikrázó IndulattaL — Nem mind nímet. Tán a fele magyar. Ha nem több. Onnan jöttek ni, arrul felöl, Bereg­szász felől — s mutatta az irányt, hogy honnan jöttek azok a lovasok. A fejedelem is, meg a gróf is, ha tüzetesen nem is. nagyjából tudta, hol jámak, merre esik innen Beregszász. Megálla­píthatták, hogy a legény épp az ellenkező irány­ba mutogat. De ez most nem fontos. — Hányan vannak? — kérdezte a gróf. — Hát én azt nem tudhatom. Számolni én netl tudok. De • kapitány ár ... — Ne majosozz itt nekem, hanem mondd, mekkora csapat! — ... a kapitány űr MajöS azt Izeni. hogy le­hetnek tán ötvenen. Ha ugyftn nem hatvanan. De már Vágják őket. A fejedelem megbökte a kocsis hátát. — In­dulj! Odaszólt a legénynek: — Te meg vezess. Menj előre, mutasd az utat. Bercsényi megragadta a fejedelém karját. — Oda akar menni nagyságod? — Oda. Minél előbb. Bercsényi elhallgatott, pedig tiltakozni akart. Féltette Rákóczit. Ám megértett valamit a feje­delem szeme villogásából. Azért akar odamenni, hogy lássa életé első igazi csatáját, a maga há­borújának első lovasrohamát, immár a maga, sa­ját katonáinak, lovasainak első Véráldozatát, az ellenség első halottait, látni akarja saját szemel­vei, tudnak-e hát harcolni ezek a síkságról jött szököttek, erdőkben lappangók, üldözöttek, mire képesek most, hogy kitárult előttük a íolyómen­ti síkság, és megütötte orrukat és lovaik orrát a Tisza izgató, páráló lehelete. A legény elöl kocogott, a batár körül tíz ázott lengyel lova vágta a sarat — ezek az egészből semmit sem értettek. Valami magyar lovas ve­zeti valahová a fejedelmet. Fél mérföldet halad­hattak, amikor a legény felvezette a batárt egy kicsiny halmocskáfa. s a távolba mutatott. — Ott ni. Arrafelé. A fejedelem nem bírta tovább: kiszállt a ba­tárból, lóra ült. Az eső mintha csendesedne, így hát a ritkuló függönyön át él lehetett látni odáig, ahol sflrfi, vadzöld erdőcsík kanyargott — egy pillantással fel lehetett fogni, hogy az az erdő a folyót kiséri. A Tiszát. Ott van tehát a folyó, az erdőn túl. De a lovasok? A csata? A legény leszállt a lováról, alig tudott a lábán megállni, réggel óta ül a loVon, inal megmere­vedtek. Leguggolt, felállt, loVa pofáját megvere­gette. A ló — megpihenve — nagyot szusszan­tott, fejét lecsöngetté. Fáradt volt ő is. — Merre, te? A legény körülnézett. — Onnan jöttek kt. abból a kerek erdőből. Igyekeztek volna a révhez, mert úgy látszik, ók azt nem tudták, hogv mink már levágtuk azt a tizenötöt, aki a révet őrizte. Ott aztán össze • akaSzkodtuhk. Kettő mindjárt meghótt, azóta öaztán — nem tudom, mi történt. Mert kapitány úr Majos engemet azonnal küldött, menj, fiam Balla Mihály,.. 6s akkor megpillantottak öt lovast. A kerek erdő felől jöttek. Öltözékükről nem lehetett meg­állapítani, kifélék. — Te, Balla Mihály — Szólt a fejedelem —, meg tudod ismerni őket? Kik azok ott? Balla Mihály mefőn nézte az Öt lovast. Rázta a fejét. Nem. Még nem. —• Errefelé tartanak — jegyezte meg Bercsé­nyi. — Ha mifeíénk, vagyis a mi táborunk féle, akkor nem lehetnek németek. Mert ha németek volnának, akkor a folyóhoz iparkodnának, hogy a révnél átkelhessenek. Nem? — t)e Igen. — Elgondolkozva nézték a közelgő öt. lovast. Nem sok Idő múltán Balla Mihály megjegyezte: — Az a ló, az a hókafejű..: — No? — Azt én Ismerem. Pető cimborámé. Szájába dugta két koszos ujját, hatalmasan hasított az éles Vijjogás. azok ott meghallhattak, mert egyszerre megálltak. Balla Mihály megint vijjogott nekik, mire mind az öt egyszerre indí­totta a lovát. Mtkor a dombhoz értek, kiderült, MaJoS, a kapitány nincs köztük. — Hát ti? — kérdezte az öt kuructól Bercsé­nyi. — Mit végeztetek? Egy kunoskucsmés, lőgó bajuszú, sovány szó­lalt meg, de nem Bercsényihez, hanem a feje­delémhez intézte szavait. — Szabad az út a Tiszáig, nagyságos uram. — S megemelte félrebillent hegyű kucsmáját. — Kit levágtunk, kit Vérben hagytunk, kit kézi-e kerítettünk, ki meg átúsztatott a folyón. Mert­hogy a folyónak szorítottuk okét. A fejedelem felnevetett: gyönyörködve nézte tépett, ázott, fáradt katonáit, mert ezek most már katonák, igazi katonák. (Folytatjuk.} ,

Next

/
Thumbnails
Contents