Délmagyarország, 1976. március (66. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-07 / 57. szám

Vasárnap, 1976. március 7. Tél a kutatóintézetben Tél van a földeken, a kukorica még a zsákokban. Mi történik ilyenkor a Gabonatermesztési Kutató Intézetben? Könnyen azt gondolhatnánk, hogy várják a tavaszt, a napsütést, s addig téli álmát alussza a tudomány. A valóságban a tél az eredmények és kudarcok felmérésének, összegezésének, a következtetések levonásának legfontosabb időszaka. A tavasz és a nyár folyamán felvett milliónyi adatot elektronikus számítógépbe táplálják, és elemzik az összefüggéseket. Választ keresnek például olyan egyszerűnek látszó kérdésre, hogy a búza betegségekkel szembeni ellenállósága és a belőle sütött kenyér minősége között van-e kapcsolat. A kapott adatokat összehasonlitják a rokon témákon dolgozó hazai és külföldi intézetek közzétett adataival. Most télen tehát a nyár kontrollja folyik, és a következő nyár kérdéseinek az előkészítése. A szabadban folyó munka télen elég kevés, de ami van, az nagyon jelentős. A búza fagytűrő képességét nem mindig könnyű megállapítani, pedig gagyon fontos feladat Éveken át enyhe volt a tél. A paplanszerű hótakaró a legérzékenyebb típusokat is megvédi a hidegtől. Minden ősszel néhány búzával bevetett parcellát speciális védőkerettel borítunk tehát, hogy hóesés után vele együtt a havat is eltávolíthassuk. Ezeket a kísérleteket ráadásul 900 méter magasan, a Mátrában, az úgynevezett fagykisérleti állomáson végzik, ahol a nappalok és éjszakák hőingadozásai sokkal élesebbek, mint Szegeden. A tél szelektál. A hideget, a fagy-olvadás-fagy miatti talajmozgásokat és a hőingadozásokat nem biró búzafajták kipusztulnak. De kitalálták a kutatók azt is, hogyan lehet laboratóriumban előállítani és a kísérletek szempontjából hasznosítani a tél legfontosabb tényezőit. Speciális hidegkamrákban vizsgáljuk a növényeket — 15 és — 20 fokon is. Egy másik módszer: az autók hűtőfolyadékában is felhasznált etilénglikolban tartják a csíranövényeket napokig, majd elektromos vezetőképességük alapján vizsgálják az életjelenségeket. Segítenek az izotópok is: a P 32 foszforizotóp felvételének sebessége is kapcsolatban van a hidegtűréssel. Az a jó búza, amiből ízletes kenyér és finom rétes süthető! Az ősszel begyűjtött nemesítesi anyagok értékelése ebből a szempontból is most folyik a laboratóriumban. Műszerek vizsgálják a liszt fehérje- és sikértartalmát, a tészta nyújthatóságát, gáztartó képességét és sok más tulajdonságát. Tulajdonképpen műszerekkel vizsgálják, milyen kenyér lesz majd belőle. A jó műszer sem elég mindig. Kis kemencékben, forgólapokon sülnek a kitűnő — és a gyengécske — probacipók. Itt sok százból kell kiválogatni a legjobb néhányat. A szegedi intézetben olyan búzafaltákat is sikerült létrehozni, amelyek minősége olyan jó. hogy szinte mérhetetlen a jelenleg legkorszerűbb vizsgáló műszerrel, a valorigráffal is. Minden eddiginél jobb kenyér várható ebből a sok jó tulajdonsággal rendelkező búzából és származékaiból. Vizsgáljuk még a kenyér tápláló erejét, fehérje, aminosav és vitamin tartalmát, és a minőségét, ízét meghatározó egyéb tényezőket is. Olyan magas fehérjetartalmú vonalakat is sikerült létrehozni — a növénynemesítés, a keresztezés alapanyagait nevezzük itt vonalaknak —, ami korábban ismeretlen volt. Termesztett búzafajtáink fehérjetartalma 12—13 százaléknál ritkán több, az új vonalaké a 18—20 százalékot is meghaladja. A növénybetegségek, a rozsdák, a lisztharmat, a fuzárium és társaik a termésmennyiséget 20— 30, néha ötven százalékkal is képesek csökkenteni. Nem mindegy tehát, hogy búzáink könnyen fertőződnek vagy ellenállók ezekkel a betegségekkel szemben. A patológiai laboratóriumban és az üvegházakban a nyáron lejátszódó folyamatokat mesterségesen idézik elő. Azt vizsgálják, az új fajtajelöltek hogyan fogják átvészelni * betegségeket Valamit Az asszony mindig elől megy, a férfi néhány lépéssel mögötte, a két kisfiúval. Az asszony haja a legújabb divat szerint bodorodik, vörösen, mint a naplemente. Az asszonyon Irhakabát, szőrmével itt-ott, az újján, az alján, ahol kell, olasz csizma, térdig ér. Reprezentatív jelenség. Sokáig nem tudtam, hogy egybetartoznak. Minden külső jel arra mutatott, hogy erről szó sem lehet. A férfi félretaposott sarkú, ismeretlen korú cipőben vonszolja nap mint nap a két gyereket, nyűtt télikabátja szűk a vállán, sv4jcisapkája szabadon hagyja gémberedett füleinél őszülő hajtincseit Valamelyik nap többet tudtam meg róluk. Éppen a kapuban csodáltam házunk egyik ifjú lakójának (négy-öt éves lehet) teljesítményét: kimászott a lakás bejárati ajtajának keskeny ablakán. Termetéhez képest magasan van az ablak, de föltalálta magát odacipelt egy konyhaszéket, arról kikecmergett a lépcsőházba. Néhány perce volt csak kint máris sirásra görbült a szája: az anyu kenyérért szaladt a boltba, azonnal jön, neki meg belül kéne lenni, öcsikére vigyázni. De nem éri el az ablakot, hogy viszszamenjen a lakásba. Jött is a szomszédasszonyom, valóban percek alatt. Gyermekét méltó bírálatban részesítette, beparancsolta s szobába. Ekkor láttam meg az én különös ismeretlen ismerőseimet. — Nem tudod, kik ezek ? — Dehogynem. A múltkor kérdeztem a Gizikét, ő is „gyesen" A csírázás időszakában végzett mesterséges fertőzések információkat adnak arról, mi fog történni a növényekkel felnőtt korukban. Csak azoknak a növényeknek az utódai léphetnek „magasabb iskolába", amelyek a betegségekkel szemben jól vizsgáztak. A hótakaró alatti növénykék alig mérhetően nőnek csupán. Gyorsan fejlődő, bokrosodó és kalászoló növényekkel is találkozhatunk azonban most is — a fi totrónban. Ezekben a növénynevelő kamrákban minden évszak „előállítható". Az egyikben téli szelek fújnak, a másikban már páratelt, ragyogó tavasz van. A szabadban évente csak egy búza nevelhető föl, a fitotronban őszi búzából 2—3. a tavasziból 5 nemzedéket is sikerült egy év alatt fölnevelni. Nemcsak a különleges biológiai környezet játszik ebben szerepet, de ravasz módszerekkel kurtítjuk meg a növény tenyész'deiét és nyúittuk meg saját lehetőségeinket Mire normális körülmények között az elvetett búzaszemből néhány leveles növényke lesz, kémcsőben nevelt ikertestvére már kalászol. így, beavatkozva a természet őrök körforgásába, sokkal gyorsabb generációváltást sikerül elérni. Ennek is köszönhető, hogy gyorsabban születnek az egyre jobb búzafaiták. A kísérletek végső célja, hogy több és jobb legyen a kenyér. A Gabonatermesztési Kutató Intézetben a kutatók tehát korántsem pihennek télen. A fölvillantott pillanatképek csak néhány vizsgálatot mutattak be, más laboratóriumokban másfajta izgalmas kísérletek folynak. DR. BARABÁS ZOLTÁN van, együtt sétáltattuk a kicsiket ö ismeri óket, valamikor együtt dolgozott az asszonnyal a gyárban. A nevét is mondta, de bizony elfelejtettem. Az asszony már másik gyárban van, osztályvezető lett mert közben elvégezte az egyetemet — Levelezőn? — Nem, nappalin. ?? — Tudod, a férfi jól keres, lakatos valamelyik szövetkezetben. Az asszony annyira akart tanulni, kivette hát a munkából, s járatta az egyetemre. A gyerek napköziben volt a második később született, úgy a negyedik évfolyam vége felé. Bölcsődébe hordták. A férfi délutánonként maszekolt, kellett a pénz a négytagú családra. Még főzött is, hogy a feleségének több ideje legyen az iskolára. Nagyon rendes volt, kigürcölte az államvizsgát, végig magára vállalta a család gondjait. Le a kalapot előtte. — S nem tartod furcsáknak őket? — Nem tudod te, mi van ezeknél. Az asszonnyal nem lehet bírni, mióta jogász lett, ekkora beosztásban. Az isten pénzét ia magára költi, neki kell a „megjelenés" a munkaköréhez. A gyerekek még úgy-ahogy, de a férfira nem marad egy fitying se. Érettségizett a gépipariban valamikor. Ahogy az asszony befejezte az egyetemet, ő is tanulni akart, levelező tagozaton. De a felesége nem engedi. Annyira elfoglalt a munkájában, ki lesz a gyerekekkel, ha a férj tanul? A férfi annyira szereti a két fiúcskát, lemondott értük mindenről. Az asszonyát is szereti még mindig, valahol a szive legmélyén. Várja, hogy majd egyszer megváltozik, s ugyanaz lesz, alti volt. Mert nagyon kedves, szerény asszony volt, a Gizike is emlékszik rá. Én nem tudom. Azóta is szurkolok értük, de változást nem látok a magatartásukban. Lehet, hogy az asszony „túlértékelte" a nőpolitikát? Valószínű. Pedig kár. Olyan szép az a két kisfiú... Anya kellene nekik. Édesanya. B L elhibáztak r