Délmagyarország, 1976. március (66. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-07 / 57. szám

Vasárnap, 1976. március 7. Tél a kutatóintézetben Tél van a földeken, a kukori­ca még a zsákokban. Mi törté­nik ilyenkor a Gabonatermeszté­si Kutató Intézetben? Könnyen azt gondolhatnánk, hogy várják a tavaszt, a napsütést, s addig téli álmát alussza a tudomány. A valóságban a tél az ered­mények és kudarcok felmérésé­nek, összegezésének, a következ­tetések levonásának legfontosabb időszaka. A tavasz és a nyár fo­lyamán felvett milliónyi adatot elektronikus számítógépbe táplál­ják, és elemzik az összefüggése­ket. Választ keresnek például olyan egyszerűnek látszó kérdés­re, hogy a búza betegségekkel szembeni ellenállósága és a be­lőle sütött kenyér minősége kö­zött van-e kapcsolat. A kapott adatokat összehasonlitják a ro­kon témákon dolgozó hazai és külföldi intézetek közzétett ada­taival. Most télen tehát a nyár kontrollja folyik, és a következő nyár kérdéseinek az előkészítése. A szabadban folyó munka té­len elég kevés, de ami van, az nagyon jelentős. A búza fagy­tűrő képességét nem mindig könnyű megállapítani, pedig ga­gyon fontos feladat Éveken át enyhe volt a tél. A paplanszerű hótakaró a legérzékenyebb típu­sokat is megvédi a hidegtől. Minden ősszel néhány búzával bevetett parcellát speciális védő­kerettel borítunk tehát, hogy hó­esés után vele együtt a havat is eltávolíthassuk. Ezeket a kí­sérleteket ráadásul 900 méter ma­gasan, a Mátrában, az úgyneve­zett fagykisérleti állomáson vég­zik, ahol a nappalok és éjszakák hőingadozásai sokkal élesebbek, mint Szegeden. A tél szelektál. A hideget, a fagy-olvadás-fagy miatti talajmozgásokat és a hő­ingadozásokat nem biró búzafaj­ták kipusztulnak. De kitalálták a kutatók azt is, hogyan lehet laboratóriumban előállítani és a kísérletek szem­pontjából hasznosítani a tél leg­fontosabb tényezőit. Speciális hi­degkamrákban vizsgáljuk a nö­vényeket — 15 és — 20 fokon is. Egy másik módszer: az autók hűtőfolyadékában is felhasznált etilénglikolban tartják a csíranö­vényeket napokig, majd elektro­mos vezetőképességük alapján vizsgálják az életjelenségeket. Se­gítenek az izotópok is: a P 32 foszforizotóp felvételének sebes­sége is kapcsolatban van a hi­degtűréssel. Az a jó búza, amiből ízletes kenyér és finom rétes süthető! Az ősszel begyűjtött nemesítesi anyagok értékelése ebből a szem­pontból is most folyik a labora­tóriumban. Műszerek vizsgálják a liszt fehérje- és sikértartal­mát, a tészta nyújthatóságát, gáztartó képességét és sok más tulajdonságát. Tulajdonképpen műszerekkel vizsgálják, milyen kenyér lesz majd belőle. A jó műszer sem elég mindig. Kis kemencékben, forgólapokon sül­nek a kitűnő — és a gyengécske — probacipók. Itt sok százból kell kiválogatni a legjobb né­hányat. A szegedi intézetben olyan bú­zafaltákat is sikerült létrehozni, amelyek minősége olyan jó. hogy szinte mérhetetlen a jelenleg legkorszerűbb vizsgáló műszerrel, a valorigráffal is. Minden eddi­ginél jobb kenyér várható ebből a sok jó tulajdonsággal rendel­kező búzából és származékaiból. Vizsgáljuk még a kenyér táp­láló erejét, fehérje, aminosav és vitamin tartalmát, és a minősé­gét, ízét meghatározó egyéb té­nyezőket is. Olyan magas fehér­jetartalmú vonalakat is sikerült létrehozni — a növénynemesítés, a keresztezés alapanyagait nevez­zük itt vonalaknak —, ami ko­rábban ismeretlen volt. Termesz­tett búzafajtáink fehérjetartalma 12—13 százaléknál ritkán több, az új vonalaké a 18—20 százalékot is meghaladja. A növénybetegségek, a rozsdák, a lisztharmat, a fuzárium és tár­saik a termésmennyiséget 20— 30, néha ötven százalékkal is ké­pesek csökkenteni. Nem mindegy tehát, hogy búzáink könnyen fer­tőződnek vagy ellenállók ezekkel a betegségekkel szemben. A pa­tológiai laboratóriumban és az üvegházakban a nyáron lejátszó­dó folyamatokat mesterségesen idézik elő. Azt vizsgálják, az új fajtajelöltek hogyan fogják átvé­szelni * betegségeket Valamit Az asszony mindig elől megy, a férfi néhány lépéssel mögötte, a két kisfiúval. Az asszony haja a legújabb divat szerint bodoro­dik, vörösen, mint a naplemen­te. Az asszonyon Irhakabát, szőr­mével itt-ott, az újján, az alján, ahol kell, olasz csizma, térdig ér. Reprezentatív jelenség. Sokáig nem tudtam, hogy egybetartoz­nak. Minden külső jel arra mu­tatott, hogy erről szó sem lehet. A férfi félretaposott sarkú, is­meretlen korú cipőben vonszolja nap mint nap a két gyereket, nyűtt télikabátja szűk a vállán, sv4jcisapkája szabadon hagyja gémberedett füleinél őszülő haj­tincseit Valamelyik nap többet tudtam meg róluk. Éppen a kapuban csodáltam házunk egyik ifjú la­kójának (négy-öt éves lehet) tel­jesítményét: kimászott a lakás bejárati ajtajának keskeny abla­kán. Termetéhez képest magasan van az ablak, de föltalálta ma­gát odacipelt egy konyhaszéket, arról kikecmergett a lépcsőház­ba. Néhány perce volt csak kint máris sirásra görbült a szája: az anyu kenyérért szaladt a boltba, azonnal jön, neki meg belül ké­ne lenni, öcsikére vigyázni. De nem éri el az ablakot, hogy visz­szamenjen a lakásba. Jött is a szomszédasszonyom, valóban per­cek alatt. Gyermekét méltó bírá­latban részesítette, beparancsolta s szobába. Ekkor láttam meg az én különös ismeretlen ismerősei­met. — Nem tudod, kik ezek ? — Dehogynem. A múltkor kér­deztem a Gizikét, ő is „gyesen" A csírázás időszakában végzett mesterséges fertőzések informá­ciókat adnak arról, mi fog tör­ténni a növényekkel felnőtt ko­rukban. Csak azoknak a növé­nyeknek az utódai léphetnek „magasabb iskolába", amelyek a betegségekkel szemben jól vizs­gáztak. A hótakaró alatti növénykék alig mérhetően nőnek csupán. Gyorsan fejlődő, bokrosodó és kalászoló növényekkel is talál­kozhatunk azonban most is — a fi totrónban. Ezekben a növény­nevelő kamrákban minden év­szak „előállítható". Az egyikben téli szelek fújnak, a másikban már páratelt, ragyogó tavasz van. A szabadban évente csak egy búza nevelhető föl, a fitotronban őszi búzából 2—3. a tavasziból 5 nemzedéket is sikerült egy év alatt fölnevelni. Nemcsak a kü­lönleges biológiai környezet ját­szik ebben szerepet, de ravasz módszerekkel kurtítjuk meg a növény tenyész'deiét és nyúittuk meg saját lehetőségeinket Mire normális körülmények között az elvetett búzaszemből néhány le­veles növényke lesz, kémcsőben nevelt ikertestvére már kalászol. így, beavatkozva a természet őrök körforgásába, sokkal gyor­sabb generációváltást sikerül el­érni. Ennek is köszönhető, hogy gyorsabban születnek az egyre jobb búzafaiták. A kísérletek végső célja, hogy több és jobb legyen a kenyér. A Gabonatermesztési Kutató Intézetben a kutatók tehát ko­rántsem pihennek télen. A föl­villantott pillanatképek csak né­hány vizsgálatot mutattak be, más laboratóriumokban másfajta izgalmas kísérletek folynak. DR. BARABÁS ZOLTÁN van, együtt sétáltattuk a kicsiket ö ismeri óket, valamikor együtt dolgozott az asszonnyal a gyár­ban. A nevét is mondta, de bi­zony elfelejtettem. Az asszony már másik gyárban van, osz­tályvezető lett mert közben el­végezte az egyetemet — Levelezőn? — Nem, nappalin. ?? — Tudod, a férfi jól keres, la­katos valamelyik szövetkezetben. Az asszony annyira akart tanul­ni, kivette hát a munkából, s járatta az egyetemre. A gyerek napköziben volt a második ké­sőbb született, úgy a negyedik évfolyam vége felé. Bölcsődébe hordták. A férfi délutánonként maszekolt, kellett a pénz a négytagú családra. Még főzött is, hogy a feleségének több ideje le­gyen az iskolára. Nagyon rendes volt, kigürcölte az államvizsgát, végig magára vállalta a család gondjait. Le a kalapot előtte. — S nem tartod furcsáknak őket? — Nem tudod te, mi van ezek­nél. Az asszonnyal nem lehet bírni, mióta jogász lett, ekkora beosztásban. Az isten pénzét ia magára költi, neki kell a „meg­jelenés" a munkaköréhez. A gye­rekek még úgy-ahogy, de a fér­fira nem marad egy fitying se. Érettségizett a gépipariban vala­mikor. Ahogy az asszony befe­jezte az egyetemet, ő is tanulni akart, levelező tagozaton. De a felesége nem engedi. Annyira el­foglalt a munkájában, ki lesz a gyerekekkel, ha a férj tanul? A férfi annyira szereti a két fiúcs­kát, lemondott értük mindenről. Az asszonyát is szereti még min­dig, valahol a szive legmélyén. Várja, hogy majd egyszer meg­változik, s ugyanaz lesz, alti volt. Mert nagyon kedves, sze­rény asszony volt, a Gizike is emlékszik rá. Én nem tudom. Azóta is szur­kolok értük, de változást nem lá­tok a magatartásukban. Lehet, hogy az asszony „túlértékelte" a nőpolitikát? Valószínű. Pedig kár. Olyan szép az a két kisfiú... Anya kellene nekik. Édesanya. B L elhibáztak r

Next

/
Thumbnails
Contents