Délmagyarország, 1976. március (66. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-02 / 52. szám

4 mmaa Kedd, 1976. március 2. í< Szovjetunió népgazdasága 1976-1930. évi fejlesztésének fi irányai jlytatás a 3. oldalról.? l.uiK első ízben készitettek a ' -gfontnsabb tudományos­műszaki problémák megoldá­r ii t vonatkozó konkrét prog­ramokat. A tudományos és műszaki állami bizottságnak biztosítania kell e progra­mok teljesítésének rendszeres •nörzését. i tervezés fejlesztésében •los iránnyá kell válnia a •titontómbb tudományos­mű aki. gazdasági és társa­dalmi problémákra vonatko­zó komplex programok ki­dolgozás ánale A Szovjetunió Állam! Terv­bizottságának a X. ötéves tervben a komplex progra­mok kidolgozását a népgaz­dasági terv ágazati és terü­leti megoszlásával összhang­ban kell megvalósítania. Az eisők között kell kidolgozni az atomenergetikai termelési bázis fejlesztésének program­ját, a nagy területi-termelési komplexumok kialakítására vonatkozó programokat. kötelesek szem előtt tartani követett pártpolitikának az összgazdasági hatékony- megfelelően az összes or­ság kritériumait. szággal fejlesztjük külkeres­A nemzetközi kérdésekben kedelmi kapcsolatainkat. EgyiittiÉködés a szocialista országokkal Irányítás, tervszerű fejlesztés Már jelentős részben el­végeztük az -új ötéves terv összeállításának előkészíté­sét. Jóváhagytuk az 1976-ra, a X. ötéves terv első évére vonatkozó tervet. A tervha­i óságoknak lehetőségük nyí­lik arra, hogy rövidebb idő alatt állítsák össze az évek­re lebontott ötéves tervet és egyidejűleg a népgazdaság 1977. évi fejlesztési tervét. Ez elvi jelentőségű, mivel lehetővé teszi, hogy kikü­szöböljük tervezésünk egyik legnagyobb hiányosságát., a népgazdasági tervek terveze­tei hosszadalmas összeállítá­sának gyakorlatát. A X. ötéves tervben foly­tatódik a párt által az irá­nyítás szervezeti rendszeré­nek javítására kidolgozott irányvonal megvalósítása. Már jóváhagytuk egyes iparágak általános irányítási sémáit. Ezekben az ágaza­tokban megkezdődött a ter­melői és ipari egyesülések létrehozása, kiiktattak fő­igazgatóságokat. lerövidült az Irányítási láncolat. Az egyesülések minőségi­leg új jelenséget képviselnek az ipari termelés irányításá­ban. Nem a vállalatok me­chanikus egyesüléséről, ha­nem egységes termelési, gaz­dálkodási komplexumról van szó. amelyben szerves egy­ségbe fonódik a tudomány és a termelés, magas szín­vonalú a szakosodás és a kooperáció. A mezőgazda­ságban széles körben fej­lesztik a gazdaságközi koo­perációt és az agrár-ipari integrációt, s ezen az alapon hatalmas szakosított vállala­tokat és egyesüléseket hoz­nak létre. Tevékenységük szabályozására megfelelő ja­vaslatokat kell kidolgozni és elfogadni. Az ipari termelési egye­sülések létrehozása, az épí­tési-szerelési szervezetek nö­velése, a mezőgazdaságban kialakítandó gazdaságközi kooperáció és agráripari in­tegráció megfelel a gazda­ságfejlesztés jelenlegi szaka­sza sajátosságainak, s javít­ja a népgazdaság és az irá­nyítás szervezési rendszerét. Az új helyzet és az új fel­adatok figyelembevételével tökéletesíteni fogjuk a gaz­dasági mechanizmusunk más oldalait is. A termelési egye­sülések megteremtése lehe­tővé teszi az olyan szilárd (öt évre szóló) gazdasági normatívák szerepének nö­velését, mint az eszközlekö­tés! járulék és más költség­vetési befizetések, n nyere­ség elosztási normatívák és a béralapképzóa. A IX. ötéves tervben mintegy 500 milliárd rubel nyereség képződött, ami más­félszerese a VIII. ötéves ter­vének. Ez bővítette és erősí­tette a Szovjetunió állami költségvetésének bevételi bá­zisát, javította szerkezetét, más részről pedig erősítette a költségvetés hatását a vállalatok és egyesülések te­vékenysége pénzügyi ered­ményeinek javulására. A vállalatok és egyesülések nyereségének és más forrá­sainak terhére több mint száz milliárd rubelt fordítot­tak a gazdasági ösztönzési alapok képzésére. Ezeket az összegeket a termelés fej­lesztésére és műszaki meg­újítására prémiumok és ju­talmak kifizetésére, a dolgo­zók szociális, és életfeltéte­leinek javítására fordították. A X. ötéves tervben ezek­re a célokra még nagyobb összegeket fordítanak. Szélesebb körben fogjuk alkalmazni az anyagi ösz­tönzés progresszív formáit, egyebek között a végtermé­kekért, illetve befejezett objektumokért járó teljesít­ménybért, a munkautalvány nélküli rendszert, a kiváló minőségű termékek kisebb munkáslétszámmal történő gyártásának ösztönzését. A jutalmaknak az eddiginél nagyobb mértékben kell elő­segíteniük a munka terme­lékenységének fokozását, s termelési kapacitások gyor­sabb üzembe helyezését, a meglevő berendezések ki­használásának javítását, az új technika bevezetését, a nyersanyag- és anyagtakaré­kosságot, a termékek minő­ségének fejlesztését. A népgazdaság tervszerű fejlesztése, az áruforgalom növelése, és az árak stabili­tása alapján gondoskodni fo­gunk országunkban a pénz­forgalom további megszilár­dításáról, és a szovjet rubel vásárlóerejének állandóságá­ról. A gazdasági mechanizmus tökéletesítésében a párt min­dig fontos szerepet tulajdo­nított a gazdasági káderek kezdeményezőkészsége, kez­deményezési és szocialista szellemű ötletessége, vállal­kozókedva fejlesztésének. A mai szovjet gazdasági káder­től megköveteljük az új tu­dományos és műszaki meg­oldások, a korszerű munka­szervezési és -irányítási módszerek aktív felhasználá­sát, a termelési tartalékok alkotó felkutatását, a változó szükségletek és a kereslet gondos figyelembevételét. A legnagyobb figyelmet továbbra is a szocialista or­szágokkal megvalósított együttműködés fejlesztésé­nek és erősítésének szentel­jük. A szocialista gazdasági integráció húsz évre szóló komplex programja a sok­oldalú integrációs intézkedé­sek egyeztetett terve, ame­lyet a KGST tanácsa először 1975 nyarán fogadott el, még nagyobb jelentőséget ad együttműködésünknek. Szá­mos, nagyon fontos népgaz­dasági problémát csak közös, egyesített erőfeszítésekkel lehet megoldani, hosszú tá­vú komplex együttműködési programok alapján, amelyek kidolgozásához a szocialista országoknak már a legköze­lebbi jövőben hozzá kell lát­niuk. Nagy feladat az ipari kooperáció és szakosodás. A testvéri szocialista or­szágokkal való kereskedel­münk különleges jellegű. ' Tükrözik azokat a szilárd gazdasági kapcsolatokat, amelyek a szocialista építő­munka és a kölcsönös együttműködés folyamatá­ban születtek. Ezek a kap­csolatok, amelyek tartóssá­gát a szocialista közösség országainak politikai egysé­ge és barátsága szavatolja, a nyersanyag- és anyagterme­lés, a berendezések előállítá­sa, a tudományos-műszaki tapasztalat és mindannak forrásaként szolgál, ami fel­tétlenül szükséges valameny­nyi testvéri ország népgaz­dasága gyors és határozott fejlődéséhez. A Szovjetunió érdekelt ab­ban, hogy a fejjődő orszá­gokkal való együttműködése a tartós és kölcsönösen elő­nyös munkamegosztás jelle­gét öltse. Ezeknek a célok­nak felel meg az elmúlt években számos ázsiai, af­rikai és latin-amerikai or­szággal kötött hosszú távú gazdasági együttműködési megállapodási szerződés. A fejlődő országokkal folyta­tott együttműködést demok­ratikus és igazságos alapo­kon fogjuk fejleszteni, hoz­zájárulunk gazdasági önálló­ságuk megszilárdításához. A nemzetközi feszültség enyhülésének viszonyai kö­zött űj minőséget kapnak a fejlett tőkés országokhoz fű­ződő gazdasági kapcsolata­ink, amelyek sikeresen fej­lődhetnek az európai bizton­sági és együttműködési érte­kezlet záróokmányában rög­zített elvek alapján. Tovább folytatjuk azt a gyakorlatot, amelynek keretében nagy volumenű együttműködést megállapodásokat kötünk a Szovjetunióban felépítendő ipari objektumok felszerelé­séről, illetve szovjet szerve­zetek részvételéről nyugati államok ipari létesítményé­nek építésében. Kereskedelmi és gazdasági kapcsolataink természetesen gyorsabban fejlődnek' majd azokkal az országokkal, ame­lyek őszinte készséget mu­tatnak az együttműködésre, és szívükön viselik a fejlesz­téshez szükséges normális, egyenjogú feltételek biztosí­tását. Csak ebben az esetben lehetséges valóban széleskö­rű és szilárd gazdasági kap­csolatok kialakítása, amelyek népgazdasági terveinkben is tükröződnek. ütS anyagi termelés fejiesxtése a hatékonyság növelése és a minőség javítása alapján Az ötéves terv szociális és gazdasági feladatai kapcsán, az irányelvek tervezete ki­fejti az anyagi termelés to­vábbi fejlesztésének, struktu­rális tökéletesítésének, a ter­mék minősége és műszaki színvonala javításának, illet­ve emelésének programját Az egész társadalmi termelés növekedésének méreteit ille­tően a tizedik ötéves terv je­lentősen túlhaladja bárme­lyik ötéves tervet. Az ipari termelés öt év alatt 35—.19 százalékkal nö­vekszik. Teljesen fennmarad a nehézipar meghatározó helyzete, különösen a tudo­mányos-műszaki fejlesztés meggyorsításában.. Az „A" csoportba tartozó ágazatok termelése 38—42 százaiákkal növekszik. A célkitűzések hatalmas feladatokat tűztek minden egyes iparág elé. Ezek azon­ban minden feszítettségük el­lenére reálisak, és jó gazdál­kodás esetén túlteljesíthetők. Az egész anyagi termelés műszaki színvonala emelésé­ben és min&égi mutatóinak javításában a legelső szerep a gépgyártásé, és mindenek­előtt a munkaeszközök gyár­tásáé, amely utóbbi öt óv alatt hozzávetőlegesen 1,6­szeresére növekszik. Eközben kiemelt növekedést irányoz­tak elő az atom-, a fémko­hászati és vegyi gépgyártás­nak, valamint az elektroni­kai, a rádióelektronikai ipar­nak, a szerszámgépgyártás­nak és a műszeriparnak. A kitűzött feladatok bonyo­lultak, de meg tudunk bir­kózni velük. Gépgyártásunk jelentős mértékben korszerű­sített. szerszámgépparkkal rendelkezik. zást nyernek a légkör szeny- komplex, ésszerű felhaszná­nyeződés elleni harc új esz- lására és védelmére. Vala­közei és módszerel. mennyi ipari ágazatban át­Intézkedéseket tervezünk állnak az ipari szennyvizek a víz és erdőtartalékok újbóli felhasználására. Új technika a mezőgazdaságban < Gépipari feladatok Röviden ki kell térnem azokra a legfontosabb fel­adatokra, amelyek gépipa­runk néhány ága előtt áll­nak. Az energetikai gépgyártás terén, az elmúlt öt évben or­szágunkban megkezdték az atomerőművek számára szük­séges gépek gyártását. A kö­vetkező években az energe­tikai gépgyártás gyorsított ütemben fejlődik. A mezőgazdasági gépgyár­tás az ötéves tervidőszakban csaknem 1,5-szer több gépet gyárt, mint a megelőzőben. A földművelés számára az eddiginél több 150 és 300 ló­erős traktort gyártanak. Je­lentősen növelik a „Kolosz", a „Nyiva", valamint a „Szi­birjak" típusú gabonakom­bájnok gyártását, amelyek­nek előállítását az elmúlt ötéves tervidőszakban in­dították be, és amelyek termelékenysége másfélszer­kétszer nagyobb, mint a ko­rábbi gyártmányoké. Intézke­déseket foganatosítottak, hogy tovább növeljék a gépek meg­bízhatóságát, élettartamát, gazdaságosságát. Bővül a , fémkohászati be­rendezések gyártása. Erre a célra 2,4-szer annyi beruhá­zást irányoztak elő, mint a legutóbbi ötéves .tervben. A nehézgépgyártás fejlesz­tése lehetővé teszi belső szükségleteink kielégítését s külföldi szállítási kötelezett­ségeink teljesítését. Az energetikai és tiizelőkészletek kihasználása Részvétel a nemzetközi munkamegosztásban A X. ötéves terv jellemző vonása lesz, hogy népgazda­ságunkat mélyebben kap­esnlluk be a nemzetkőzi munkamegosztásba. tovább folytatjuk a külgazdasági együttműködés átállítását hosszú távú alapokra. Ezért a nemzetközi gazdasági kap­csolatok hatékonyságának növelése szintén egyik fon­tos feladutunk lesz. E fel­adat megoldása érdekében tervszerűen kívánjuk bővíte­ni az ország exportpotenci­álját, mind a hagyományos árucikkek, mind az új ter­mékfajták vonatkozásában, Minthogy a külkereskedelem a népgazdaság fontos ágaza­tává lett, felvetődik a kér­dés, hogy számos esetben exportra szakosított, a kül­földi piacok különleges kö­veíelmenyemek kielégítéséig képes üzemeket kell létre­hozni, Ez elősegíthetné, hogy külkereskedelmünk jö­vedelmezőbb legyen, és fo­kozódjék a népgazdaság egé­szére gyakorolt kedvező ha­tása. Az import területén a leg­fontosabb, hogy a behozatni fejlesztése maximálisan elő­segítse a műszaki haladás meggyorsítását, megfeleljen a szovjet embereknek, a legkülönbözőbb árucikk igé­nyei teljesebb kielégítésének, megfeleljen továbbá az ál­lami tervben lefektetett gaz­dasági stratégiának. Erre nemcsak a központi tervező ós külkereskedelmi szervek­nek. hanem minden más mi­nisztériumnak és hatóságnak is állandóan figyelmet kell fordítania. Ezek a külgazda­sági kérdések megoldásánál i—w I*• • • • — fre—w ' 11 • —J A Szovjetunió a világ egyetlen olyan ipari nagyha­talma, amely gazdaságfej­lesztésében saját energetikai és tüzelő készleteire támasz­kodik. Ez gazdaságunk ko­moly előnye és szakadatlan fejlődésének fontos előfelté­tele, de hogy ezt az előnyt teljes mórtékhen kihasznál­hassák. el kell érni a kész­letek racionális és gazdaságos kiaknázását. A folyó ötéves tervben fektetik le az alapo­kat ahhoz, hogy a továbbiak­ban energetikai potenciálunk növekedése főleg a hidro­energia, az atom és az olcsó szén Irányában fejlődjön. Az ország — egyebek között a keleti körzetek — fűtőanyag­és elektromosenergia-ellátá­sában növekvő szerepet kezd betölteni a szón. A földgáztermelés a kilen­cedik ötéves tervidőszakhoz viszonyítva, körülhelül más­felszeresére, technológiai cé­lokra történő felhasználása pedig mintegy kétszeresére növekszik, & köolajleldolfiu­zás 25—30 százalékkal emel­kedik. A tüzelő és energetikai mérleg struktúrájának töké­letesítésére vonatkozó intéz­kedések megvalósítása, vala­mint az összes tüzelő éB energiafajták ésszerűbb fel­használása 1080-ban feltótle­nül több mint 150 millió ton­na fűtőanyag megtakarításó­val "jár. Ezek az intézkedések biztosítják az ország normá­lis energiaellátását és meg­teremtik a feltételeket az összes népgazdasági ágazat folyamatos fejlődésében. A X. ötéves tervben a gaz­dasági tevékenység méretei a korszerű technológiai fo­lyamatok sajátossága gz ipar­ban és különösen olvan ága­zatokban, mint a íémkohó­szat és a vegyipar, különle­ges intézkedéseket tesznek szükségessé a környezetvéde­lemben is, Ezekre a célokra az ipari ágazatok többségé­ben nagy összegeket irányoz­lak elő. Gyakorlati alkalma­A X. ötéves tervben a me­zőgazdaság fejlesztésére 171,7 milliárd rubelt, vagyis a be­ruházási összvolumen több mint egynegyedét fordítjuk. Jelentős anyagi eszközöket fordítunk azokra az ipari ágazatokra, amelyek gépek­kel, műtrágyával és más anyagi-műszaki eszközökkel látják el a falut. A kolhozok és a szovhozok nagy mennyiségű új techni­kát és szállítóeszközt kapnak, Ilymódon a X. ötéves terv­ben jelentős mórtékben hoz­zájárulunk a mezőgazdaság fejlesztéséhez. Az ötéves tervben előirányzott intézke­dések alapján a mezőgazda­ság évi átlagtarmelósének 14—17 százalékkal kell nö­vekednie. A gabonatermelés­nek évi átlagban 19—21 szá­zalékkal kell emelkednie és az 1976—1980-as időszakban el kell érnie az évi 215—220 millió tonnát. A tervmutatókat minimá­lisaknak kell tekinteni, mert az erre szánt anyagi-műsza­ki források kedvező időjá­rási viszonyok között ma­gasabb mutatók elérését is lehetővé teszik. A IX. ötéves tervben a könnyűipar és a közfogyasz­tási cikkeket gyártó más iparágak fejlesztésére nagy­összegű beruházásokat haj­tottunk végre. Ennek ered­ményeképpen számos olyap áru, amely nemrég még hi­ánycikknek számított, jelen­leg elegendő mennyiségben található a kereskedelemben, A X. ötéves terv előirá­nyozza minden közlekedési ágazat teherforgalmának 30 százalékos és az utasszállí­tás 23 százalékos növelését­A vasúti közlekedésben nagyszabású Intézkedéseket teszünk az átbocsátó és szál­lítási képesség bővítésére, a konténeres szállítás fejlesz­tésére, amely nagy megtaka­rítást tesz lehetővé, valamint a közlekedés műszaki szín­vonalának emelésére. A terv szerint körülbelül 3000 kilo­méter úi vasútvonalon indul meg a közlekedés. Mint is­meretes, nagy munkaprogra­mot irányoztunk elő a Baj­kál—Amur vasútvonal épí­téséhen. Ennek a vasútvo­nalnak egyes szakaszai ezek­ben az években üzembe lép­nek. Az autóközlekedés több százezer új típusú teherautót kap a Kamaz, a Zil és a Belaz autógyárakból. A hírközlés minden ága­zata fejlődik. Az interurbán telefonvonalak hossza 1,6­szeresére, a városi és falusi telefonkészülékek száma 1,4­szeresére emelkedik. A beruházások megszerve­zése nagyban meg fogja ha­tározni az ipar, a mezőgaz­daság és a közlekedés min­den ágazata elé kitűzött fel­adatok megoldását. Az új ötéves lervben a beruházások volumenének szigorú összhangban kell lennie pénzügyi és anyagi erőforrásainkkal. Éppen ezt a felfogást rög­ziti a Központi Bizottság ál­tal jóváhagyott, a fő irá­nyokra vonatkozó tervezet. Minőség, falékonyság Elvtársak! Nem egészen fél évszázad óta a Szovjetunió gazdasági fejlődését ötéves tervek ha­tározzák meg. A szovjet em­berek több nemzedéke szá­mára az ötéves tervek a kommunista nevelés nagy­szerű iskoláivá váltak. A X. ötéves tervet a minőség és a hatékonyság ötéves ter­vének neve.zzük. A szovjet gazdaság elérkezett ahhoz a kors/akhoz, amikor az em­berek szükségleteinek jó minőségű fogyasztási cikkek­kel történő kielégítése, to­vábbá a legújabb techniká­nak és technológiának a ter­melési folyamatban való al­kalmazása a további előre­haladás feltételévé válik. Egész munkánk minőségé­nek növelése a társadalmi vagyon ésszerűbb és gondo­sabb felhasználását szolgálja majd. Megvan mindenünk, hogy sikeresen teljesítsük az új ötéves terv által ldtűzött feladatokat. A XXV. kongresszus meg­győzően példázza a kommu­nista párt bel- és külpoliti­kájának egységét. Jellegét és célkitűzéseinek összességét tekintve az új öt­éves terv a béke, a nemzet­közi enyhülés további elmé­lyítésének ötéves terve. Az emberiség szgmára ismét ta­núbizonyságként szolgál ar­ra, hogy a szovjet nép mély­ségesen érdekelt a békés épí­tésben, a kommunista párt és a szovjet állam békesze­rető politikát folytak

Next

/
Thumbnails
Contents