Délmagyarország, 1976. március (66. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-05 / 55. szám

6 Péntek, 1976. március 5. A népművelés szolgálatéban A múltról kérdezgettem, 6 mégis a jelenre fordítja a sáől. E lmondja, az drszág­ban elsőként a szegedi já­rásban valóstilt meg az álom: valamehhj'i községi könyvtárban főhivatású szakember tevékenykedik. Most már jöhet a következő lépés, a korszerűsítés, a terv­szerű könyvbeszerzés, a könyvtárosok végre a tartal­mi munkára is nagyobb gon­ddt fordíthatnak Húsz évig dolgozott könyv­tárosként dr. Olasz Sándor_ né, 15 esztendőt miHt a sze­gedi ját-ásj könyvtár igaz­gatója, illetve HHHt a háló­zati dSoport vezetője töltött el. örömmel sorolja áz ered­ményekét, hiszen jól erre. lékszik azokra a* időkre, amikor minden rábeszélöké­pességtiket latba kellett vetniük a népművelőknek. Hogy a községi vezetőket meggyőzzék. szükség Van könyvtárra. Kialakítására, berendezésére ne sajnálják, a pénzt. „Nem mindegy, mit mondanak a községről, lakój esak kolbászt, hurkát esznek, vagy olvasnak Is." — OlVkor effélé érveléssel lehetett hatni. Azóta itt is, ott is megszaporódták á könyvek. Afiói csak égy kas vagy láda kötéttéi irtdültak, 1 mamflr kirtőtték a régi könyvtár épületet. ügyttk i gondolják, ehhez mindenki ért — valójában fáradságos a mi hivatásunk. Csákúgy, mint minden más rtiunka, Há lelkiismeretesen, kitartó­an végzik. De rengeteg örö­met is tartogat, ezért söhá nem möntíttatjúk, még 6t esetleges lcüdarc esetén sem, hogy feladjuk, próbálkozzon vele más. A táöácsl hivatal művelő­désügyi osztályán nemrég tartott házi ünnepségen, me­lyet a szegedi járás közis­mert népművelőjének hvug­díjlia vonulása aikalfnáb.öl rendezték, sokan elhtóndták: há taháésra völt Szükség, dr. Olasz Sán dóiméhoz mitt­•lig szívesen fordültáfc. Mtlfi­kakedve. optimizmusa a fia­taloknak is példa. ÉVék pöt ián összegyűjtőit, bőkezűen osztogatott tapasztalatai se­gítenek á megkezdett mun­ka folytatásában. L. Zs. Q Balaton pénztárcája A Balaton-fejlesztési tárca­közi bizottság a IV. ötéves tervben a központi Balaton­ié j'esztesl álapból — több tnirtt 600 millió forinttal tá­mogatta a tóparti diák, par­kolók. közmüvek, strandok építését, újabb üdülőterüle­tek előkészítését és köztisz­tasági telepek létesítését, ií­íetve fejlesztését. Az idei ter­vek szettet újább 90 millió forintot juttatnak a koráb­ban megkezdett munkák be­fejezésére, üjabb fejleszté­sek előkészítésére. Új film ÁRVÁCSKA Szíhes Magvat film. Móriét ZSiffmohd kisfépényéből filmre irta Etek ittiáit és Ranódff JAszló. kendezte knnódy László, társrendező Mészáros ayitla. Operatőr: Sára Sán­dor. Zeneszeriő: Maros Rudolf. Főszereptök: Cziftkőczi Ésuzsa, Nagy Anna, Horváth Sándor, Műér Mariann, Szirtes Adáiti, Bihafy József. fórókSZóritoáh szép. ke- pöttöm teremtés ftéhérén bír gyetléttül őszinte filmét ke- a fcukdfiéásba éS a Vetésre szített Móricz Zsigmond Ár- bitángoló jószággal, bajnál­vácska című kisrégényéból tői hápléffiehtig éz aZ áilát Rámay Lásm. Igényessége, égyétien társé Végteléfl Sr­tártózkódó egyéniségé, fiiá- váságábáh. S ha ftétáft „ked­gas művészi mércéje az iró* vesápáméh* dinnyéléből , dalmi adaptációk méltó és eszik, páfáZSát markóltéthnk ,i,,,rq nVntláh iárfiohnn i áVátdt.t 1 >1 máCSölöjáVá tét- vele. Csőfé, ksaZ Alláffli Áf- . - ^Pj^^HHBH másra avattak a jarásban a j évtizedekben, vaéska, á kis jéledcgyérék hdz vam hüSeg, es az alkotó. könyvtarakat, dr. Olasz Koszloiánvi óezsőj Móricé keserűségéről. fájdalmáról, szabadság ervenyre juttatá­Sándorne ott bábáskodott! Zsigmond, Darvas József ifói vérlázító sorsáról, kiszolgáJ­születésüknél. Jóhéhány i Világában megafiiiyistóf rá- tatottságáról Szól a Mórlcz­nemcsak a község hanem a azokra á kérdésekre, műből készült film. Afrói á mint 1 góndólatokfá, fnélyék tál ál- kis erfiberpélán fáról, áklbé ' kozták alkotói mondanivaló- a húszas-harfHltiéáé éVek embert melegséget. Az 5 sor­sán keresztül szói író és filmművész a „tűzre ítélte­tett''' társadalomról, készít látleletet a két háborü kö­zötti Magyarországról. AZ ehlberi kiszolgáltatottság, a megalázott és meggyalázott, emberség, a megrendítő Vágy nagyszerű filmje áz Árvácska Há azt móndiuk: ftánődy á regénnyel egyenrangú fil­mét készített, igaznlritirife keli ezt az állítást.. Rende­zésének titka a moftdartiVa­lőval való azonosulás, a mö megye büszkeségé iá. ág ásöttKáifni, á kisteleki, áz ópusztaseeri könyvtár. Nem kéH hozzá sók idő, újabbak sorakoznak közéjült Persze kevésbé kedvező Körülmé­nyek kSiőtt sém szünetelhet a munfeá. fir. Őíasáné fflin­dig türelemre, á féládátök vállalására biztatta kollégáit. — Noha a külső szemlélő talán egyszerűnek, RÖhhyíh nek taláijá a népníűvélő te­vékenységét — sókaii úgy Sa, a biztos, pontos és ki­munkál t. képi nyelv és a szinté felülmúlhatatlan szi­nészvézetés: Sára Sándof méltó társa á réhdezónek Eddig isniérétlen óidaiáról jáVal: az Igázságtáládúl Vá- Mágyarofszágábán báfki be- fftütdtkózik bő: a magyar cíólt kisenibér, Nyilas Misi letörölheti a lábát, akit VilSr't rttí sorsának végigkísérésétől a meztelenre Vetkőztethetnek ^ftélfek Olyafl^mégrePdító, Pacsirta szadisztikus ma- és hétévesén meggyalázhat- (igyanakkór' lírában " gaZdag gányélméPyétŐl, Árvácska nalr, akivél parázSát marköí- képi Világét (árja fél, mely „kiszolgáltatottságának eget tathatnak, s aklflék fietörhé­ostroniló zsoltáráig". tik á féjét, áldt kizárhatnak éSélnék ái Ar­Egy tarka téhén és égy pu- á csófttfágyasztó téibé — ákl vácska színészí teljesítmé­cér kislány * Végtelénnék háSztálan kérési édéSányját, fiyéi. NéPí !S tudóm, héVeZ­tflhŐ magyar pusftan, kozél s elvesztett édesanyjában á hétjük-é sZInészi ftiUfifeánák féi évszázaddal ézélőtt — boldogság féményét, á Soha á több éZéf gyeitek köZüi fci­ezék á film élsó képsórál. A éi héift érhé'tŐ Snérététéf, áz válasZtött ézlnkóczki Zsu­. . _ ' Zsd mély, teljes azonosulá­A költő szerepének eljátszása Latinoviti Zoltán olőadóestjo Pekete bársonyruha, kihaj- legalábbis szökátlari. Nincs nét és általuk megzénésltett tött nyakú hóféflér iiig. Kre- benne szemérem, hcrh tej- költeményeket Mindig a ol arcáfi, a haj és Szakáll tőzik el a költői sorok rtiü- versböi, a köJtfetHéliy szüvé­sztaniölkerelébert méiy tüzü ge, nem akarja örtthágában téból, belüliút közelítik, épi­szemek. Sohiiye ByörgySar- felmutatni á Véts Szövetét, tik dallamvilágukat. Ahány kadi Imrét sirató verssorai Sáját egyéniségéből, indülá- itifl, annjri megközelítési, ki­szakadnak föl a fájdalom és taiból, érzeinli mélységeiből fejezésí mód. így teljesedhet keserűség ftiélyrétcgeiBfjL A djratefémten! igyeteíik a ki zenében is WeöreS játé­Bartók Béla Művelődési költeményekét, Ezáltal új kossága, Ötifriát siéllerhessé­Kőzpont színpadán Latina- színekkel gazdagítja. Új szép- ge, Morgénstern groteszk vits Zoltán.,, ségeket fedeztet fél, üjrá- bája, József Attila drárfial­fi « Míktsírt gondoltatja soraikat. A kel- sága. Weöres Sándor Az éj­„LyermeKKorom ata sze- tö szerepét játsSte. Egyszer szaka képei című versének retem a verseket. Nem ve- Vörösmarty, aztán Petőfi, zenés változata talán egy új geztem fo.skolat, kolteme- ma)fJ Ady Radhóti, Ka- műfaj előhírnöke... A ?-?'- rinU,V • • , „Az ötvenedik éíőadóest­m es gondolkodni A ters, Jzék a _ s né_ ^ közeledünk. Általában némber - kottojees pro- hany kortársunk: Illyés Oyu. Mrom együttessél lépek fel, leS!dXbt Á: ,a• Sándor, Somlyó a Seb6ka Tdlcsüay fagy a surübb megnyilvánulása. Ók György - azok, akiknek K^ka 'egyiims I érzik legeWszor és emberi-művészi mondani- vrograrnbZ. Olyan vado­komk üzenetét, valő)a le(,kezeiehtí áit hot- műfaj képviselőt ők, kellyebb en századuk lüktetéseit. Legki- iáfnAzdnnak reWn tük Zn. n Z félőbb müveik hallgatása, ZXt Ts^a kfáéZwéi merít, s terepit mdgns fokü áj zenéi nyelvet. Az igazi zene enyhíti, oidja s ki rálő inégérzésé és megértése nem- szenvedélyük, ai Ő csak étménu, de nemzeti tu- {gzuk képéét áz éti nt&hdti­datnük alakítója, társadat- pivai,jm gerincét is. Nerli mühk műveltségi Sziátmek múzeumi jellegm klasszi- ^ki'il egészití előadói es­gázdagítasa is. A pódium Alisok ők, hdneln ma lf élő, tem iMrnl anyagát." nem sstnhazt potvscU'kvrs, ri,,,.,,„„,, /l0,„ gondolataik nem színészi mellékállás. Az érzéseik hapPSápa miatt. elöadótriűféSzét — a jó elő- Müveik neveiv.'ek, áletkita­adómüvészet! — egyesíti, at igazságra, a szép­összepzi inindazt, ami « szí- ^pte taftandk, AlkOtásVk a r-, ^ s*fi(,aiiae néSzl munk&biü fls-téleiben bmtríatá«áMÍ szeretnék • Si^atlah benne rejlik. Az én Hitvallá- hozzájárulni ahhoz, hopp sőm szerint az eiőidómüvé- ynzdiSAgi-tdrsada'm fejlő­Szet félüditá ü kdllö szere- iéSünk mellett m'nél gyóf­péitek elj'ts-ása. Bt ősszé- ^bban eme'ked'en társa­tett, több, gáédy-'bb. mint egű- a Kdláka epyüttés hégy épy színpadi szerep megöl- tPSia ieoaiább húsz — jó­részt fi'éöl — hángáZerí vó­előadásmódja nullát föl, Játszatlak népze­sát Ösöfé álakjáVál Ez a JáfezSZéritláSzló melletti, tíöllőtaflyáfi éiő hétéves kis­láfiy az azonosulás olyan magasiskoláját mutatja be, olyan természetességgel játssza á lélétifcgyerek alak­ját, amit csak csodálni tu­dunk. Egyszerre képes fel­tárni á rflórlézi világ tragi­kumát és líráját, a szenvedés kegyetlen mélységeit és a boldogság Vágy magaslatait. Mellette Kedvésanyám Napy Anna, zsabamarl — Maöt Mariann és Csombor báéSi — Blhdti József emel­kedett ki a kiválók közül. t. L. Harminc éve alakult a Baloldali Blokk A politikai és a gazdasági élet háború utáni válsá­ga 1946 februárjára hazánkban a mélypontra jutott. A Ma­gyar Nemzet! Függetlenségi Front pártjai között az ellen­tétek kiéleződése azzal kez.dődött, hogy a kisgazdapárt 1945 őszi választási győzelmétől megittasult reakció általános támadást indított a forradalom vívmányai ellen. A földre­form felülvizsgálása, s a hatalmi pozícióknak a kisgazda­párt javára történő „arányosítása" voltak az országos rhére­íü jobboldali fóham fő célkitűzései, A Magyar Kommunista Párt a földet Vissza flem aflunkr jelszóval a felháborodott ójgazdák tüntetéseinek élére állt, és szembeszegült á kis­gazdapárti jobboldal egyéb törekvéseivel is. A koalíciós kormányzat legsúlyosabb gondjái azonbáh a katasztrofális gazdasági helyzetből fakadtak. A mezőgazdáság háborús károsodása, a termelés és az áruforgalom nehézségei követ­keztében fellépő nagymérvű élelmiszerhiány éhínséggel fe­nyegette az országot, főleg a Városi laköSSágót. A bajt te­tézte, hogy az infláció 1945 második felében példátlan mé­reteket öltött. Megszaporodott a spekulánsok és a feketézők tábora, mérhetetlenül nagy károkat okozott a regi közigaz­gatási apparátus szabotázstevéken.Vsége. A téli hónapokban á dolgozók, különösen a munkásosztály elégedetlenségé a tetőpontjára hágott: januárban és februárban tlépmégmoz­ddlásoktől volt hangos az ország. Á kommunista párt előtt világossá Vált, högy a válságos helyzetből a kibontakozást csak erélyes gazdasági rendszabályok biztosithatják, ezek megvalósítását azonban nem lehét kizárólag az államigazgatásra bizni. „Átfogó, a gazdasági és pénzügyi élet minden területére kiterjedő kor­mányzafi szanálási tervre van szükség, oly tervre, mely szé­les néptömegek cselekvő aktivitását váltja ki, és felsorakoz­tatja őífét á gazdasági zűrzavarrá spekuláló reakció elléfi" — olvashatjuk Őzt á. féliSmeréSt áz M&P gázdasagi és pénz­ügyi javaslatait tartalmazó tervezetben. E javáslatók, fneljfék több póntórt túllépték á kóihíiáóv prógráfnjárl, a kisgazdapárt kiVétélévél á koálíciés páftők számára elfogadhatók voltak. A jobboldali kisgazdapárti vezetők, élükön fíágy Ferenc miniszterelnökkel, a Függet­lenségi Fföflt programjához vatő ragaszkodás üt-ügyéve! igyekezték á fiágytőkét korlátozó jáVaslátofe elől kifétrii. A Magyar Ktíinmúttista Pári. a SzóciáideftioRfata Párt. a Nemzeti Parasztpárt és a Szakszervezeti Tanács közötti tár­gyalások eredményeként 1948. március 5-étí megegyezés Született á Éaiőlöáli Blokk mégalakítáááról, teeiy a nép­ffőfitőt téStésítétte még á PdggétleflSégi Prónton Bélül. A blokk nyilatkozata leszögezte: a három párt és a Szakszer­vezett TanácS a kisgazdapárt jóBbSZáthyávál fie« Hajlándó együttműködni, de továbbra iS állja a szövetségét e páft défnokfátiküs eleméivel: á Baloldali filókk együttes éfővel vesZi fel a harcot mindén kísérlettel Szemben, amely a föíd­réfórtn réákclős réViílójáf célozza, s kész teljes tömegere­jét fnöágósftanl é flágy deritőkTatikus vivmáfty védelrhébenj az órézág tálpráállftáSá és a nagytőke szabótálásának lé küzdésé érdekébén RöV'étélté a kőzigázgátás megtisztítását a reakciós közhivatalnokoktól és a Függetlenségi Front tel­jes államosítási programjának végrehajtását, vagyis a szén­bányák államosítása mellett a bauxitbányák, olajfórrásölt és energiatelepek államosítását Is. Ezen felül szükségesnek tartotta a magyar nehézipar öt legfontosabb üzemének sür­gős állami kezelésbe véteiét. Kevetélte á pénzügyi téren fo­lyó aknamunka és a spekuláció elleni harc érdekében a bankok egész ügyvíteléfiek Sliámi ellenőrzését. Két nap múlva, március 7-én, 400 ezer budapesti dblgoző vónult fónyegető, hatalmas, de fegyelmezett réndben a Hősök terére, ahol politikái nagygyűlésért tett Hitet á Bal­oldali IJlokk követelései mellett. Ugyanezen a napon a kis­gazdapárt balszárhyánák képviselői nyilvánosságra hozták, hogy egyetértenek a reakció elleni fellépéssel, s magúk is hŐVetélték páftjiik tnegilszíitását. A lenyűgöző tüntetés, s a demokratikus pártek etszántsága meghátrálásra kériyszérí­tette á kisgazdapárt Vezetőségét. A kisgazdapárt rövidesen teegjéléfiő nyilatkozatában nem esak elfogadta a Baloldali Blokk követeléseit, hanem ázt is bejelentette, hogy jobb­oldali parlamenti képviselőjét kizárja a párt soraiból. Az­által, hogy a „többségi" párt e köreteléseket elfogadta, * Baloldali Blokk célkitűzései kormányprogrammá tették. Urbárt Károly Kerek Ferenc A teremben szinté remég a levégő. A közönség égy Pillanat álatt oldódik, feszül­ten figyel, „veszi a lapot" Latinovits' előadásmódja, a versek eijátsZSsa, de sr.üg­gesztiVitára, belső fütőttsé­ge, érzelmi gazdagsága ha­tett, sűrített totÖM^ ^tZT LSügt öSszevefődő tényerek nem akartak megpihenni.,, randi Lajos dásaJ' Latinovits A fiatal pianista minden alkalommal más és más művészi arcélét mutatja meg. EZ a változatosság éppen úgy érvényesült legutóbbi műsorának összeálliiásáb-m miként játékának sokrétűsé­gében. A szakértő szemében, ftérek Ferenc egyik Iegfd­kóhszéttvesebb tulajdonsága — amit természetesen a kö­zönség is éhzékel —, hogy bár Hóm virtuóz alkat, még­is a pöntoSSSg, kidolgozott­ság jellemzi egész művésze­tét. MUZlKalitásá, formát érzéke pedig véle szulétett adöttság. Nehéz le«be e1döh­teni, rövid műsorából ílün lyeh erényei bontakoztak ki elsődlegesen? Liszt: VVciveu, Rtdpen változataiban a for­mailag nehezen OssZefüÚiató áikotáSt kbneentráltan eleve­nített meg. a korált pedig lélegzetelállítóan indította Debussy Image 1. című művének tolmácsolásában hangszín-fantáZiája - domi­nált. Kerek Ferenc Zongorajáté­kának a varázsa mindenek­előtt gyönyörű billentése, amely a barökk muzsikától á nápjalnkban keletkezett kompőZíCióklg minden mű előadásánál érvényesül. Dr. Nagy István Jubilál ai Állami Népi Együttes Fentiállásánák 25. évfordu­lóját — Stílszerűen — SZin­padött ünnepit a Magyar Ál­lami Népi Együttes: a ne­gyedszázadot kösZörtlVe' szom­baton este a Zeneakadémián lesz ének-zene hangverseny, március 2i-én pedig az Er­kél SríitháZban Rábai Mik­lósnak, az együttes elhunyt vezetőjének emléke előtt tisz­telegnék ünnepi összeállítás­sal. Március 28-án, ugyan­csak a jubileum jegyében ad­ják elő az együttes énekese-' táneosai és muzsikusai Utak című HiűSorukat. inig április 4-én gálaműsorral lépnek a közönség elé.

Next

/
Thumbnails
Contents