Délmagyarország, 1976. március (66. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-05 / 55. szám

I Péntek, 1976. március 5. Kádár János látogatása a moszkvai magyar kolónián VLADIMÍR BAKARICS FOGADTA GASPAR SÁNDORT Vladimír Bakancs, Jugo­szlávia államelnökségének al­elnöke csütörtökön Belgrád­ban fogadta a jelenleg ba­ráti látogatáson Jugoszláviá­ban tartózkodó magyar szak­szervezeti küldöttséget, ame­lyet Gáspár Sándor, a Szak­szervezetek Országos Taná­csának főtitkára vezet. A ba­ráti beszélgetésen, amelyen jelen volt Mlka Spiljak, a Jugoszláv Szakszervezeti Ta­nács elnöke és Halász Jó­zsef, a Magyar Népköztársa­ság belgrádi nagykövete, idő­szerű külpolitikai kérdések­ről és a két ország szakszer­vezetei közötti együttműkö­dés bővítéséről volt szó. MAGYAR FELSZÓLALÁS AZ ENSZ-BEN Az ENSZ leszerelési világ­konferencia előkészítésével foglalkozó különleges bizott­ság szerdai ülésén felszólalt Józan Sándor tanácsos, a magyar állandó ENSZ-kép­viselet. tagja. A felszólaló kifejtette a magyar kormány álláspont­ját, és hangsúlyozta: megér­tek a feltételek ahhoz, hogy ne csak a kormányok lesze­reléssel kapcsolatos vélemé­nyét vizsgálják, de hozzá kell fogni a leszerelési világkon­ferencia konkrét előkészíté­séhez is. Egy-két nukleáris nagyhatalom vonakodása — mondotta — nem akadályoz­tatja meg az államok túl­nyomó többségének óhaját. A VALASZTASI BIZOTTSÁG ELSŐ ÜLÉSE SAIGONBAN Saigonban megtartotta. el­ső ülését a Vietnami Orszá­gos Választási Bizottság dél­vietnami tanácsa. Az ülésen egyhangúlag megválasztották a tanács vezető testületét — elnöke Pham Hung lett. Pham Hung az ülésszakon elhangzott felszólalásába:. hangsúlyozta a küszöbönálló> választások nagy jelentőségét és meghatározta a taná'.S fel­adatait a választási kam­pányban. Az ülésszak részt­vevői meghallgattak Nguycn Huu Thonak, a tanács elnök­helyettesének beszámolóját a konzultatív tanács, valamint a DIFK választási előkészü­leti munkájáról. BÉKEHAT.OOflOK NEMZETKÖZI KONFERENCIÁJA Helsinkiben augusztus 20­tól 29-ig nemzetközi konfe­renciát tartanak a fegyver­kezési verseny befejezéséért, a leszerelésért és az enyhü­lésért vívott harc jegyében — Jelentette be csütörtökön a finn fővárosban a békesze­rető erők moszkvai világ­kongresszusán létrehozott nemzetközi tanács. A konferencia munkájában különböző békeszerevezetek képviselői vesznek részt Na­pirenden szerepel a békesze­rető erők arra irányuló te­vékenysége, hogy a gyakor­latban megvalósítsák az eny­hülés visszafordíthatatlanná tételéről Helsinkiben elfoga­dott. megállapodásokat — hangzik a tanács nyilatko­zata. IIA DF.RÍ5-CSÖKKENTÉSI TÁRGYALÁSOK Csütörtökön Bécsben újabb ülést tartottak a közép-euró­pai fegyveres erők es fegy­verzet. kölcsönös csökkenté­séről tárgyaló delegációk. A Hofburgban rendezett hiva­talos ülésen J. W. de Vos Van Steenwiyk nagykövet, a hol­land delegáció vezetője elnö­költ. Az ülés után rendezett rö­vid sajtótájékoztatón közöl­ték, a plenáris tanácskozáson dr. Slawomir Sabrowa nagy­követ, a lengyel küldöttség vezetője szólal fel. Kifejtette, hogy a lengyel delegáció megítélése szerint a bécsi tárgyalás fontos szakaszához érkezett, miután a szocialis­ta országok újabb módosító javaslata megeyithatja az utat a közös érdekű megálla­podások felé. A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja XXV. kongresszu­sán részt vevő magyar párt­küldöttség, élén Kádár Já­nossal, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárá­val, csütörtök délután a moszkvai magyar nagykö­vetségen találkozott a ma­gyar kolónia képviselőivel. és a Szovjetunióban működö pártszervezet vezetőivel. Ká­dár János közvetlen hangu­latú beszélgetésen tájékozta­tást adott időszerű politikai kérdésekről. - Németi! Károly kiállítás! tekintett meg Németh Károly, az magyarországi nagyköveté­MSZMP Politikai Bizottságé- nek társaságában — csütör­nak tagja, a Központi Bi- tö*?n Moszkvában megláto­,, . .,., , ,„ gatta azt a kiállítást, amely zottság titkára — Vlagyimir 8 szovjet főváros fejlődését Pontonnak, a Szovjetunió mutatja be. Baráti találkozót tartottak Moszkvában AZ SZKP VEZETŐI ÉS A TESTVÉRPARTOK KÜ LDÖTTSÉG VEZETŐIN EK RÉSZVÉTELÉVEL Csütörtökön Moszkvában találkozót tartottak a szocia­lista országok kommunista és munkáspártjainak az SZKP XXV. kongresszusán részt ve­vő küldői tr. • "ijzetői Leoriyid Brezsnye' az SZKP KB főtitkárává valamint az SZKP Politikai- Bizottságá­nak tagjaival és póttagjaival, illetve a Központi Bizottság titkáraival. A találkozón részt vett: Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, Szta­ne Dolanc, a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége Köz­ponti Bizottsága Elnöksége Végrehajtó Bizottságának tit­kára, Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt. Köz­ponti Bizottságának efeő tit­kára, Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Jumzsagijn Ceden­bal, a Mongol Népi. Forra­dalmi Párt Központi Bizott­ságának első titkára, Erich Honecker, a Német, SzociaJ lista Egységpart Központi Bi­zottságának első titkára, Ni­colae Ceausescu, a Bomán Kommunista Párt főtitkára, és Le Duan, a Vietnámi Dol­gozók Pártja Központi Bi­zottságának' első titkára. A találkozó szívélyes, ba­ráti légkörben zajlott te. (MTI) Díszelőadás a Kongresszusi Palotában A szovjet művészet legki­válóbb képviselőinek közre­működésével csütörtökön díszelőadást rendeztek a Kreml Kongresszusi Palotá­jában az SZKP XXV. kongresszusa tiszteletére. A díszelőadáson megjelent Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Podgornij, Alekszej Koszigin és több más szovjet vezető. Ott voltak a külföldi kom­munista és munkáspártok­nak, a nemzeti demokratikus és szocialista pártoknak az SZKP XXV. kongresszusán részt vevő küldöttei is. A nagyszínház énekkara és zenekara által előadott ün­nepi prológus után bemutat­ták az elmúlt ötéves terv­időszakról készített művészi dokumentumfilmet, amely felvonultatta a szovjet em­ber legkiválóbb jellemvoná­sait megtestesítő kommunis­ták egész sorát A műsor további számait előadó művészeti együttesek és a szólisták az összes szov­jet köztársaságot képvisel­ték. Fellépett Igor Mojszejev és Nagyezsda Nagyezsgyina táncegyüttese, Ljudmila 7A­kina énekesnő, Natalja Besszmertnova és Vlagyimir Vasziljev, a Bolsoj Színház két balettszólistája. Ezután következtek a kül­földön is népszerű szovjet népi énekkarok és tánc­együttesek. A műsor befeje­zéséként elhangzott Georgtj Szvirídov „Cda Leninhez" című műve. amelynek szö­vegét Róbert Rozsgyeszt­venszkij irta. Portugália Váitoxtatnl kell a stíluson KissSnger Latin-lmerikárftl ifi Washington (MTI) Az Egyesült Államoknak sl kell ismernie a latin­amerikai .,új realitásokat" és „nyíltabb" viszonyt kell kialakítania a térség orszá­gaival — jelentette ki Kis­singer külügyminiszter csü­törtökön & washingtoni kép­viselőház külügyi bizottsága előtt. A miniszter a közei­mül Iban tett útjáról beszá­molva a gazdasági kérdé­sekre helyezte a hangsúlyt. Kissinger hangoztatta, hogy az Egyesült Államok nem tekintheti dél-amerikai szö­vetségeseit „egyszersminden­korra adottnak" és .„ellent kell állnia a keresztes had­járatokra szólító csábítások­nak". A miniszter e mérsé­kelt megfogalmazások köze­pette is teret szentelt az állítólagos „kubai veszély­nek". Ellentétben az ameri­kai sajtó jelentéseivel, azt mondotta. hogy körútján nem ő, hanem latin-amerikai politikusok kezdeményezték a Kuba által Angolának nyújtott segítség megtárgya­lását. Kissinger elmondotta, hogy az érintett amerikai kor­mányhivatalok, köztük a hadügyminisztérium össze­hangolt, terveket dolgoznak ki az Egyesült Államok és a latin-amerikai országok kö­zötti kapcsolatok fejlesztésé­re. Washington már az Ame­rikai Államok Szervezete júniusi, chilei konferenciája előtt kész javaslatokat kíván partnerei elé terjeszteni, be­leértve a szervezet reform­jára vonatkozó elképzelé­seit. A beszámolóból kitűnt, hogy az amerikai politika el­sősorban a térség országait sújtó kereskedelmi megkü­lönböztetés csökkentésével, feltehetően nagyobb gazda­sági és katonai segélyekkel igyekszik majd fenntartani befolyását Latin-Ameriká­ban. Washington érezhetően tart attól, hogy az afrikai felszabadító mozgalmak si­kerei új lendületet adnak a dél-amerikai függetlenségi törekvéseknek. o jobboldal # Lisszabon (MTI) Lisszabonban hivatalosan megerősítették, hogy csütör­tökre virradóra kiengedték börtönéből Carvalho* a meg­szüntetett COPCON volt pa­rancsnokát. A január 20. óta fogva tartott őrnagyot házi őrizet alá helyezték. Carval­hóval egyidejűleg szabadon engedtek 17 egykori fasiszta titkosrendőrt is. Velük együtt többszáz Pide-ügynök nyer­te vissza szabadságát tavaly november 25. óta. A követ­kező napokban további fa­siszták kerülnek szabadlábra — írja a Diairo de Lisboa Az ellene kiadott elfoga­tási parancs tudatában szer­dán átlépte a portugál ha­tárt Sanches Osorio őrnagy, Spinola egykori tájékoztatás­ügyi minisztere, aki a tavaly március 11-i ellenforradal­mi lázadás leverésekor Spa­nyolországba szökött a fe­leiősségre vonás elől. Spanyolország Halálos áldozatok # Madrid (MTI) A Vitoriában lezajlott vé­res események „drámai mó­don tükrözik, hogy a hang­zatos szavak és ígéretek eb­lenére lényegében semmi sem változott" Spanyolor­szágban — hangoztatta csü­törtökön közzétett nyilatko­zatában a Spanyol Szocia­lista Munkáspárt. A nyilatkozat követelte, hogy haladéktalanul tartoz­tassák le és állítsák bíróság elé a vitöriai vérengzésért felelős személyeket, a PSOE közlése szerint a hatóságok állításával ellentétben a bru­tális rendőrtámndás már szerda eslig öt halálos és nagy számít sebesült áldoza­tot követeit, közülük negy­venötöt lőtt sebekkel szállí­tottak kórházba. A Vitoriában lejátszódott események nyomán pattaná­sig feszült a légkör a baszk tartományokban. Kormány­források szerint Franco ha­lála pta ngm volt ilyen sú­lyos a helyzet ezekben • tartományokban. Az ellenzéki szervezetek felhívására a közeli Pamp­lonában több mint 20 ezer dolgozó lépett szolidaritási sztrájkba, és vonult az ut­cákra. A rendőrök lezárták a város főterét, ahol a mun­kasok nagygyűlést akartak tartani, és több tiltakozó­menetet szétkergettek, A baszk nemzeti zászlók alatt felvonuló, kormányéi lenes jelszavakat kiáltozó tünte­tők a véros több pontján barikádokat emeltek. Bilbaóban és Madridban a rohamrendőrök szintén bru­tálisan rátámadtak a vitö­riai sortűz miatt, tiltakozó munkások és diákok ezreire A főváros közelében levő Aleala de Henares városá­ban a hatóságok letartóztat­tak és kihallgattak 32 mun­kást, akik állítólag vezető szerepet játszottak az üze­müknél február közepe óta folyó sztrájk kirobbantásá­ban. „. .•»4 .mer,­Felipe Gonxafez nyilatkozata A rendőri megtorlás és a fokozódó társadalmi feszült­ség jól mutatja, hogy Spa­nyolországban a jelenlegi rezsim uralma alatt nincs lehetőség a demokrácia meg­valósítására — jelentette ki csütörtökön Rómában Feli­pe Gonzalez Marques, a Spanyol Szocialista Munkás­párt (PSOE) főtitkára. Felipe Gonzalez, aki az Olasz Szocialista Párt kong­resszusa alkalmából tartóz­kodik az olasz fővárosban, sajtóértekezletén „zavaros­nak és ellentmondásosnak" nevezte a spanyolországi helyzetet. Hangsúlyozta, hogy János Károly rendsze­re képtelen konkrét tervet" kidolgozni az ország politi­kai életének liberalizálására, és ez a tény gátolja a kap­csolatokat a Közös Piaccal. A Spanyol Szocialista Munkáspárt főtitkára meg­állapította, hogy a madridi kormány csak „beszél a de­mokráciáról", és a fejlődést a jelenlegi intézmények ke­retei között képzeli el. A fó­titkár ugyanakkor elutasítot­ta a baloldal népfrontjellegü tömörítésének gondolatát, és kifejezte azt a véleményét, hogy a spanyol uralkodó kö­rök „liberális" szárnya és az ellenzék között lehetséges a párbeszéd a demokratizálás konkrét programjának és menetrendjének kidolgozásá­ra. Fetipe Gonzalez elítélin a januárban aláírt és most az amerikai kongresszus .jó­váhagyására váró spanyol— amerikai katonai szerződést. MOCSÁR GÁBOR: A FEJEDELEM ELINDUL 20, Már-már elszundikáltak ettől az egyhangú, unalmas kopogástól, amikor a lovak patái, meg a batár kerekei alól mély hangú dübörgés hal­latszott. A fejedelem kitekintett: hídra kaptatott fel a szekér, a híd alatt zavaros, mocskos, vörö­ses áradat hömpölyög. Nem nagy ez a folyó, mégis — számítva n tavaszi, őrjöngő áradásra, amikor a folyó kicsap — hosszú híd vezet át rajta: az esőcseppek táncosan paskolják, apró korbácscsípésekkel borzolják a vizet. A feje­detem számított rá, hogy elérik ezt a hidat, így hát — lecsapva a bórleffentyűt — gyengéden ol­dalba bökte a szundikáló grófot. —• Borsova. — Mi? — riadt fel a gróf. — Most megyünk át a Borsován. — Aha! — mondta a gróf, és tovább szundi­kált. — A hegyeket tehát végképp magunk mögött hagytuk. Móst már az annyira áhított síkság kö­vetkezik. Meg a Tisza. De hogy kelünk át rajta? Most már nem az a riadalom foglalkoztatta, ami a klimőcl első találkozáskor ezt a félvad népsé­get megpillantva torkonszorította: mit keresek én ezek között; hanem az. amit a jövő tartogat. Nem hátra tekint már, a lengyelországi szép na­pokra, a brezáni kastélyra, Jelena hercegnő sze­relmes ölelésére, a szeles vágtákra, vadászatokra — bölények, legendák bölényei, hol vagytok már! —, hanem erre az átkozott, szűnni nem akaró esőre, amely feláztatja az utakat, meg­duzzasztja a folyókat, gátolja a gyors haladási; azok a szegény talpasok, bocskorosok! Meglelik bocskoruk vízzel, latyakkal, csak egy a vigasz: ahol a víz bemegy, ugyanott ki is szusszan min­den lépésnél. De azért visszajár emlékezete Jelenához. Kem is az asszonyhoz, odaadó társhoz a. szerelemben, hanem inkább az okos társhoz az esti tanako­dásokban: mi legyen hát a herceg — a világ előtt pán inzseniör — teendője, sorsa, mit lehet kiolvasni az Európa fölött szikrázó csillagok já­rásából. Jelena férje, a javakorabeli — most már lassan negyvenéves — Adam Sienkiawski főnemes Krakkóban vórnagyoskodott, mindent tudott a menekült magyar herceg, ama bizonyos fiatal Rákóczi és Jelena hercegnő kapcsolatáról, de engedelmes ura lévép feleségének — a csípős nyelvű környékbeli nemes asszonyságok így jel­lemezték a krakkói várnagyot — egy szóval sem tiltakozott, nem csapott a kardjára: ő tudhatja csak, meg a felesége, mi oka volt erre. A homályban hagyható okokon túl talán az, hogy jó és hű fia volt hazájának — mint ahogy Jelena is jó és hű lánya volt Lengyelországnak —, s a fiatal menekült c agyar herceg személyé­ben a reménység fiát fogadták és lejtették el a brezáni kastélyukban. Az út és mód lehet ezer­féle, de a cél egy: Lengyelországot belső zűrza­varaiból, hol svédektől, hol oroszoktól, hol szá­szoktól való megaláztatásaiból végre ki kell sza­badítani, meg kell teremteni a lengyel nemesség önálló köztársaságát, a nemesi Rzeczpospolitát. Mégis csak megalázó a lengyel fő- és köznemes­ségre, hogy hol az osztrák, hol a svéd, hol az orosz ültet a nyakukra idegen érdekű királyo­kat, nosza, a magunk kezébe kell venni ezt az ügyet is — most majd mi fogunk magunk fölé emelni királyt. Méghozzá, körülnézve Európá­ban, franciát. — Higgye el, kedvesem — sokszor elmondta ezt Jelena —, ezt az országot nem lehet kormá­nyozni. A nagy Jan Szobieszky halála óta mint­ha eldobott konc lenne Lengyelország. És aki marakszik rajta, akárki, mind a maga, s nem a dicső lengyel nemesség érdekében teszi. Nem is tudom, mivé leszünk,, ha nem kapunk a iran­ciáktól királyt. Aki nem húz sem ide, sem oda, csakis hozzánk. Fura logika, lengyel logika, de logika — s ab­ban a menekült is, meg oltalmat nyújtó befoga­dója is egyetértett, hogy ha Euróoában körül­néznek, csakis a francia udvar felől fénylik va­lami reménysugár. A napkirály, XIV. Lajos ud­varából. Erről — a francia segély lehetőségeiről — sokat tanakodtak a brezáni kastélyban, midőn a nyitott kandallóban hamvukba omlottak a hasábfák, odakint zúgott a fákat recsegtető észa­ki, téli szél, s a fejedelem elképzelte.: ezek a szelek nemsokára nekito;lódnak a Kárpátok bu­sa hegyeinek, átbukfeneeznek a Beszkideken, az­tán süvöltve neki a téli álomoa, szenvedésbe, bá­natba borult Magyarországnak. ÜHEBlSS. (FolytatjukJ

Next

/
Thumbnails
Contents