Délmagyarország, 1976. március (66. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-05 / 55. szám

66. évfolyam 55. szám 1976. március 5., péntek Kra: 80 fillér VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AMA G Y A R S Z O C I A L I S T A M U NKÁ SPÁ R T L A P J A 1 Ma ér véget az SZKP XXV. kongresszusa1 Megválasztották az SZKP Központi | Bizottságát Kádár János nyilatkozata a szovjet televízióban Csütörtökön délelőtt nem tartott ülést az SZKP XXV. kongresszusa, illetve moszkvai idő szerint 11 órakor csak a kül­döttek egy része, a kongresszusi választ­mány ült össze. A választmányban a dele­gátusok valamennyi csoportja képviselve volt, és erre a szűkebb testületre hárult az a felelősségteljes feladat, hogy javaslatot tegyen az új Közoonti Bizottság tagjainak személyére. A választmány vitája után a jelöltek névsorát kora délután terjesztet­ték a kongresszus elé, s a név szerinti sza­vazás után dőlt el véglegesen, kiket je­löltek az új Központi Bizottságba. (Az előző mintegy 240 tagbél állt.) Az így vég­legesített jelöltlistát a pártkongresszus kül­döttei csütörtökön délután titkos szava­zással hagyták jóvá Szerdán mega'akult a szavazatszámláló bizottság, amely a titkos szavazás lebonyo­lítása után kezdte meg munkáját. A sza­vazás eredményeinek összesítése idején a Kreml kongresszusi palotájában nagysza­bású ünnepi hangversenyt rendeztek. Ez egyben azt is jelzi, hogy a szovjet kom­munisták tanácskozásának érdemi része véget ért. Pénteken az új Központi Bi­zottság megtartja első ülését, amelyen megválasztja a Politikai Bizottság és a titkárság tagjait Ezt követően kerül sor a kongresszus záróülésére. A Szovjet Televízió csütörtökön a Kong­resszusi napló című műsorban közölte Ká­dár Jánosnak, az MSZMP Központi Bi­zottsága első titkárának, az SZKP XXV. kongresszusán részt vevő magyar pártkül­döttség vezetőjének nyilatkozatát Kádár János méltatta az SZKP egységét, annak ősszeforrot.tságát a szovjet néppel. Nagy elismeréssel szólt a kongresszus in­ternacionalista szelleméről és kiemelkedő nemzetközi jelentőségéről. Rámutatott an­nak fontosságára, hogy a XXV. kongresz­szus állásfoglalásai, határozatai cselekvési programot adnak a szovjet kommunisták­nak. a Szovjetunió népeinek, s egyben lel­kesítik a szocializmus és a béke ügyéért küzdő embereket az egész világon. U|, átfogó szociális programok A Szovjetunió hatalmasan megnövekedett gazdasági lehetőségei közepette egyre át'ogóbb szociális fejlesztési programok kidolgozásira nyílik lehetőség — állapította'meg a moszkvai Inturiszi Szálló sajtóközpontjában csütörtökön délben megtartott sajtóértekezletén A. 1. Szmirnov, a Szov­jet Állami Terbizoltság fogyasztási cikkek termelésével foglalkozó osztályának vezetője. Emlékeztetett arra, hogy más, iparilag fejlett orszá­gokhoz képest az ismert tör­ténelmi körülmények miatt a Szovjetunió nagy késéssel indult el a közszükségleti cikkek tömeges gyártásának útján, s éppen ezért figye­lemre méltóak az utóbbi tíz esztendőben elért eredmé­nyek. Példaként Szmirnov a televíziózás gyors fejlődését említette. Jelenleg száz szov­jet család közül gyakorlati­lag 98-nak van lehetősége arra, hogy televíziót nézzen. Országos viszonylatban öt család közül négy rendelke­zik a korszerű háztartás egyik legfontosabb technikai kellékével — hütőszekrény­nyel. Lakásprobléma, abban a forma jában, ahogyan ezt a háború utáni súlyos lakás­ínség idején értették, ma már nincs a Szovjetunióbar — állapította meg Szmirnov A kérdés ma már csak az, hogy mikor tudnak minden egyes szovjet családnak kü­lön lakást biztosítani, s mikor tudják azonnal új la­káshoz juttatni a fiatal há­zasokat. E tekintetben az el­múlt ötéves tervekben sike­rült előbbre lépni, s a lakás­program üteme a tizedik öt­éves tervben sem csökken. A közoktatás területén be­fejezéshez közeledik az álta­lános középiskolai oktatás­ra való teljes áttérés. Egy jellemző adat: o Szovjet­unióban 1975 őszén a nyolc osztályt végzett tanulók 96 százalélta, általános vagy szakközépiskolában folytatta a tanulást. A XXV. pártkongresszus anyagaiból kitűnik'— állapí­totta meg Szmirnov —, hogy az SZKP újabb és úlabb népjóléti intézkedésekkel bővíti az anyagi és kulturá­lis életszínvonal emelésének lehetőségeit. Az újabb bérin­tézkedések mellett most elő­ször a Szovjetunióban is be­vezetik a gyermekgondozási segélyt a gyermek egyéves koráig. Nagy gondot fordíta­nak új bölcsődék és óvodák építésének fokozására, mi­vel a közvetlen szociális meggondolásokon kívül a gyermekintézmények számá­nak elégtelensége növeli a munkaerőhiányt, amely a nyolcvanas évek elejére a demográfiai hullám várható mélypontja miatt még érez­hetőbbé válik majd. Ez a probléma, amelyet súlyosbít az a körü'mény Is. hogy az egyes országrészekben a születési arányszámok igen erősen eltérnek egymástól — az európai részen alacso­nyabbak, KözéR-Ázsiában magasabbak —, külön fele­lősséget ró a tervező szer­vekre a munkaerő és a be­ruházások elosztásában. Részben ezzel függ össze az a különleges nyomaték amellyel a kongresszusi do­kumentumokban és az öt­éves terv előirányzataiban a termelés hatékonyságának fokozása, a fejlődésnek a termelékenység növekedése útján való biztosítása ka­pott. A következő években viszonylag kevés új munka­erővel gazdálkodhatnak majd a Szovjetunióban, s úgy tervezik, hogy a munká­ba lépőket a szolgáltatási szférába irányítják — mon­dotta csütörtöki sajtóértekez­letén A. X. Szmirnov. Szegedre érkezeit Óvári Miklós Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag- ' ja, a Központi Bizottság tit­kára tegnap az esti órákban Szegedre érkezett. Dr. Ko­mócsin Mihály, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Perjési László, a megyei ta­nács elnöke és dr. Tamasi Mihály, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője fogad­ták. Vendégünk az este meg­tekintette a Szegedi Nemze­ti Színházban Puccini Ma­nón Lescaut című operáját. Lázár György látogatása a Belügy­minisztériumban Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke, Borbándi János miniszterel­nök-helyettes kíséretében csütörtökön látogatást tett a Belügyminisztériumban. A kormány elnökét Benkei András belügyminiszter fo­gadta, majd a minisztérium vezetői és parancsnokai je­lenlétében tájékoztatót adott a Belügyminisztérium tevé­kenységéről. Ezt követően Lázár György látogatást tett a minisztérium több szervé­nél, ahol személyes tapasz­talatokat szerzett a közren­det és közbiztonságot szolgá­ló munkáról. A látogatás befejeztével a miniszterelnök a Belügyminisztérium veze­tői és parancsnokai részére időszerű belpolitikai, gazda­sági és külpolitikai kérdé­sekről adott áttekintést, majd elismerését fejezte ki a szemé'yi állománynak a köz­rend és a közbiztorsás érde­kében végzett tevékenységé­ért, a helytállásért Gépóriás Visontán Kétezer munkáslakás épül Szegeden és Vásárhelyen Ax SZMT elnökségének ülése Tegnap, csütörtökön ütésí tartott a Szakszervezetek Csongrád megye) Tanácsának elnöksége, s többek között át­tekintette a megyében folyó munkaslakás-epités eddigi eredményeit és meghatározta tennivalóit az ötödik ötéves tervidőszakra. A testület tanácskozásán részt vettek a la­kásépítésben érdekelt pénzintézeti és szövetkezeti szervek képviselői is, Takács János, az OTP megyei igazgatóságának helyettes vezetője és Csonka István, a MÉSZÖV lakásszö­vetkezeti titkárságának vezetője. Az SZMT közgazdasági osztálya részletesen fölmér­te az elmúlt ötéves tervidő­szak munkáslakás-építésének helyzetét. Jelentésükben megállapítják, hogy a lakás­kérdés megoldásában Szege­den és a környékbeli váro­sokban egyre nagyobb sze­repe van a vállalatok, üze­mek közreműködésének, anyagi támogatásuknak. Párt- és kormányhatározat rendezte és tette lehetővé, hogy munkáslakásépítési-ak­ciókat szervezzenek, s az eredmény sem maradt el, hi­szen az elmúlt években több lakás épülhetett föl, mint amennyire előzetesen számí­tottak. Csongrád megyében a munkáslakások építéséhez az állam 48 millió forintot, a vállalatok 2? milliót, az OTP hitel formájában pedig 75 millió forintot biztosított a IV. ötéves tervidőszakban.. Így lehetővé vált, hogy a dolgozók hozzájárulása mér­séklődjék. Környezetünkben a munkáslakás-építés 1973­ban kezdődött el. A pártbi­zottságok, a szakszervezetek és a pénzintézetek felhívá­sára a vállalatok gyorsan reagáltak. 1973-ban Szegeden 16 vállalat, Hódmezővásár­helyen pedig 3 vállaiat je­lentette be részvételét és pénzügyi támogatását. A múlt esztendő végén már a két városban több mint 60 vállalar, üzem vett részt az akció pénzügyi támoga'ásá­ban. Bár azt is megjegyzi a közgazdasági osztály, hogy néhány nagyvállalat, köztük a Szegedi Ruhagyár is, tar­tózkodó a munkáslakás-ak­cióban. Kezdetben a vállalati igé­nyek jóval meghaladták a lehetőségeket, egyensúly csupán a tervidőszak végére alakult ki. Sőt 1975-ben már minden igényt kielégítettek. Az elmúlt három évben Sze­geden több mint ötszáz munkáslakást építettek föl és adtak át, Hódmezővásár­helyen pedig 340 lakás ké­szült, így összesen a két vá­rosban 816 lakásba költöz­hettek be munkások az ak­ció keretében. Érdekes tényadatokat is összesít az SZMT közgazda­sági osztályának fölmérése. Kitűnik abból, hogy az át­adott lakások 42 százaléka másfél szobás, negyven szá • zaléka kétszobás, 12 százalé­ka háromszobás és 6 száza­léka négyszobás, összkomfor­tos lakás volt. Az igénylések persze eltérnek a tényleges számoktól, többen kértek nagyobb lakást, mint ameny­nyit, fölépítettek. A munkás­lakást 83—84 százalékban fizikai dolgozók, 12—16 szá­zalékban a termelést közvet lenül irányító művezetők kapták. A leglényegesebb kérdés természetesen a lakásárak helyzete és állandó növeke­dése. A szegedi Tarjánban és Felsővárosban átadott munkáslakások átlagos ára 330—330 ezer forint, között ingadozott, míg a kiskundo­rozsmai városrészbén 285 ezer forintba került egy la­kás. így a havi törlesztések összege is magas, 950 forint és 1500 forint között válta­kozik. Ez a tény viszont je­lentős anyagi terheket, és aa egy főre jutó jövedelemben bizpnvos mértékű visszaesést jelent a lakáshoz jutott csa­ládoknál. Ezen az állapoton próbálnak segíteni a vállala­tok, amikor az általuk nyúj­tott kölcsönök visszafizetésé­nek idejét módosították, elő­nyösebbé tették a dolgozóik javára. Az új ötéves tervidőszak­ban tovább kívánják növel­ni a munkáslakás-építést. A megyei pártbizottság terület­fejlesztési irányelveiben is 2000 munkáslakás föléDÍtésa szerepel. E tervezett lakás­szám a vállalatok igényével és pénzügyi lehetőségeivel nagyjából megegyezik. A tervek szerint ebben az esz­tendőben lenetőseg nyílik ar­ra, hogy Szegeden 150—160, Hódmezővásárhelyen pedig : 00— 120 mur.kás! altás épül ­jön föl. E feladatok megva­lósítására az SZMT elnöksé­ge határozati javaslatot fo­gadott el. amelvben hangsú­lyozza, hogy szükséges a kü­lönböző lakásépítési akciók koordinálása, és az érdekelt szervek együttműködése, va­lamint az építkezések kiter­jesztése Makó. Szentes, Csongrád varosokra és Kis­telek nagyközségre is. I Vidéki körifen Ausztriában tartózkodó parlamenti küldöttségünk A Mátraaljai Szénbányák Tborez külszíni bányaüzemeben három hónappal az ere­deti határidő előtt munkába állították az ország legnagyobb teljesítményű földkot­ró gépét. Az NDK-ban gyártott, marótárcsás, 15 emeletes génóriás üzembe helyezé­sével véget ért a bányaüzem tíz évig tartó beruházása, s az i*cn már 40 millió köb­méter meddóföldet takarítanak le a szénmezőről Az Osztrák Nemzeti Ta­] nács elnökének meghívására [ Bécsbe érkezett magyar par­lamenti küldöttség csütörtö­: kön megkezdte ausztriai lá­togatásait. A delegáció, amelynek vezetője Apró An­tal, az országgyűlés elnöke, Bécsből Linzbe utazott, ahol gyárlátogatáson vett részt, majd találkozott Felső­Ausztria politikai eletének több vezetőjével. A magyar küldöttség pén­teken és szombaton is vidéki látogatásokat tesz, majd visa­szatér Bécsbe.

Next

/
Thumbnails
Contents