Délmagyarország, 1976. március (66. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-30 / 76. szám

A Kedd, 1976. március 30. I „flölények' s eHM-ná! \ Minszki Autógyárban .'10 éve gyártanak > Iményű tehergépJH és dómpereket. A ,y- nblémát viselő koa Szovjetunióban és külföldi országban ;u nagy sikert. A Szibéria és Távol-Kelet meghódításának hallatlan méretű munkálatai, kőolajAs földgázvezetékek lefektetése, a BAM kiépítése — mégpedig a kiépítetlen útvonalakon — szükségessé 'ette terepjáró tulajdonságokkal rendelkező gépkocsiszerelvények kialakítását. Ezt a feladatot a Minszki Autógyár kollektívája sikeresen megoldotta. Ez év február végén már megkezdik az újt.ípusú tehergépkocsik sorozatgyártását. A legalább 18 tonna teherbírású — pótkocsival 38 tonnás — tehergépkocsik ömlesztett árut, nagyméretű, oszthatatlan terheket, gázvezetékcsöveket egyaránt továbbíthatnak. Ezeknek a négytengelyes kocsiknak minden kereke meghajtott. Az első két tengely kerekei kormányozhatóak. A kormány és a berendezések kezelését szervóáttétellel könynyítL Ezeknek az óriásoknak a vezetése nem nehezebb, mint egy személygépkocsié. Kukoricanesítés jobb hozamokért A gabonatermelés további dinamikus fejlődését irányozza elő az V. ötéves terv. 1980-ra a kukorica termőterületének a jelenlegi 1,4 millió hektárról 1,5 millió hektárra kell emelkednie, a termésátlagok növekedése mellett. A IV. ötéves tervben országosan 41 mázsa kukoricát termett egy hektár föld. Az új ötéves terv végére 48 mázsa az előirányzott átlag. Ez valamennyi kutatóintézet, kísérleti telep és gazdaság összehangolt munkáját kívánja meg. Ennek jegyében rendezett a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Növénynemesítéstani Tanszéke a közelmúltban a kukoricatermelésben dolgozó kutatók és mezőgazdasági szakemberek részére előadássorozatot. Neves előadók, a szakma legkiválóbbjai tájékoztatták a hallgatókat a kukorica vetómagellátásáról. termesztéséről, gépesítéséről, kemizálásáról, feldolgozásáról és felhasználásáról. A hibridkukorica-nemesítésnél a legfőbb szempont az alkalmazkodás a termesztési feltételekhez. Napjainkban egy új hibridfajta előállításához 12—15 év szükséges. Egy nemesítő több évre előTizenöt éves a Módszertani Közlemények A Juhász Gyula Tanárképző főiskola Szakszervezeti Bizottságának gondozásában megjelenő Módszertani Közlemények fennállásának 15. évfordulójáról ünnepi ülésszak keretében emlékeztek meg a főiskolán. A főiskola dísztermében dr. Moholi Károly főiskolai főigazgató megnyitója után Miklósvári Sándor minisztériumi főtanácsos, az Oktatási Minisztérium osztályvezetője vitavezetésével, dr. Salamon Imréni, a Pedagógus Szakszervezet Központi Vezetősége osztályvezetőjének és dr. Kerékgyártó Imre főiskolai tanár vitaindító korreferátumával. értékes eszmecserére került sor a pedagógus személyisége témáról, A folyóirat 15 éves történetét Németh István főiskolai docens, a Módszertani Közlemények főszerkesztője ismerte! te. A kerekasztal-beszélgetést követően — melyen a főiskola oktatóin és hallgatóin kívül részt vettek más főiskolák, a megye és a város pedagógusainak képviselői is — dr. Voksán József, a Pedagógus Szakszervezet Központi Vezetőségének főtitkára elismeréssel értékelte a Módszertani Közlemények szerepét az oktatás és nevelés korszerű módszereinek terjesztése és az ország általános iskolai pedagógusai továbbképzésének terén. A folyóirat jubileuma alkalmából köszöntést mondott Szabó G. László, az MSZMP Széped városi Bizottságának osztályvezetője, Forgó Pál, S/.eged megyei város tanácsa vb művelődésügyi osztályának vezetője, a társintézmények és pedagógusok képviseletében dr. Zukovits Imre es dr. Kerékgyártó Imre főiskolai tanárok, méltatva azokat az .eredményeket, melyet a több mint 6000 pedagógus előfizetővel rendelkező Módszertani Közlemények az elmúlt 15 év sorári elert. íárzavában dr. Rlesz Béla tolskolai főigazgató-helyettes, a folyóirat szerkesztő bizottságának elnöke fejezte ki köszönetét mindazon támogatásért. melyben az elmúlt években a Módszertani Közlemények részesült az oktatásügy es a szakszerveset, kiemelten a pedagógus előfizetők és olvasók részéről. Az ünnepi ülésszakot követő fogadáson ökrös János, a Pedagógusok Szakszervezete Csongrád megyei Bizottságának titkára köszöntőjében további eredményes munkát kívánt a módszertani folyóirat főszerkesztőjének és munkatársainak. re tekint, s megpróbál felkészülni a nefhi várható tényezőkre is, mint az új kórokozók elterjedése, vagy a szélsőséges időjárási viszonyokra. Ezután a kiválasztott és jónak minősített hibridből nagyobb mennyiségű vetőmagot1 állítanak elő. Az országban 40 ezer hektáron termelt hibridvetőmagvak felhasználását szigorú ellenőrzés és vizsgálat után engedélyezik. Egy fajta csak úgy terjedhet el, ha az ellenőrzések és a vizsgálatok eredményei a korábbi eredményeket, értékeket igazolták. A vetőmagtermelő üzemek évente a hazai és ex- , portszükséglet kielégítésére 2,5 millió hektár terület bevetésére elegendő vetőmagot biztosítanak. A gödöllői tanfolyam fő célkitűzése volt, hogy a gyakorlati és elméleti szakemberek elmondják legújabb termelési, vagy kutatási tapasztalataikat, ismertessék a legkorszerűbb módszereket és felhívják a figyelmet a hiányosságokra. Egyértelmű volt az a megállapítás, hogy a korszerű nagyüzem, a termelési rendszer, a modern feldolgozási technológia csak a gépi betakarításra alkalmas, szárszilárd, betegségellenálló hibrideket Igényli. Űj és érdekes feldolgozásról is hangzott előadás. A kukoricából 70 százalékos szárazanyagtartalmú „izoszirup" állítható elő, ami vetekszik a répacukor édesítő képességével. Egy ilyen üzem létrehozása csökkenthetné a cukorimportot. A gödöllői továbbképző tanfolyam iránt nagy volt az érdeklődés. Bebizonyosodott, hogy a nemesítés! munkától kezdve a felhasználásig mindenki érdekelt a termelésben, s jó munkával nagyban hozzájárulhatnak a javuló eredményekhez. Dr. Palágyi András, tudományos munkatárs Együtt gondolkodni — együtt dolgoznfc Űj vezetís a sándorfalvé szövetkeze iken Űj emberek állnak a sándorfalvi nagy termelőszövetkezet élén. Űj az elnök, a párttitkár, a főmezőgazdász, a főkönyvelő és a főállattenyésztő is. Szükség volt új erőkre, hiszen ez a szövetkezet ismét beállt a sorba, ahol a veszteséges gazdálkodás gyógyszerét keresik. Sokunk előtt rejtély, ez a szövetkezet miért nem tud kilábalni kegyetlen körülményeiből. Rossz a földje? Sok r<*sz föld van a szegedi járásban, és egyre kevesebb a rosszul gazdálkodó téesz. A sándorfalvi ember nem szereti úgy a munkát, mint a szatymazi, vagy a szegedi? Van olyan is, aki nem szereti, mint ahogy máshol is van, de az ilyen ember egyre inkább nem jut sem szóhoz, sem keresethez itt sem. A vezetőség lenne a hibás? Talán csak az olasz kormányválság gyakoribb a sándorfalvi vezetőségváltásoknál. Rosszul választanának mindig? © Megkérdeztem az új főmezőgazdászt, hogyan fogadták a tagok. — Az egyik azt mondta, sok ilyen embert látott ő már a szövetkezetben. Majd szépen fogjuk mi is a kalapunkat, és elmegyünk a többi utón. A többség, úgy látszik elfogadja az új embereket. Nem áltatjuk magunkat, "tudjuk, ez az elfogadás is két forrásból táplálkozik: a tagok egy része azt mondja, mindegy, ki van Itt, a másik része viszont kész együttműködni is velünk. Az elnöktől, Bodrogi Ferenctől, és a mezőgazdásztól, Keresztúri Istvántól kár lenne most megkérdezni, milyen változásokat tervezHAZASSAG L kerület Szeged: Csipa 1 Vince és Jójárt Márta, Dén László Gábor és Drobnl Margit, Horváth József és Fodor Eva Mária, Farkas Lajos Mihály és Farkas Magdolna Veronika, Nagy Ferenc és Rózsa Erika Piroska, Kiss Zoltán és Gazdag Mária Magdolna, Bakacsl Józaef Lajos és Kiss Margit, Korslg István cs Nagy Eva, TóthVn» István és Tánai Ilona Franciska, S?.i|bély Mihály és Hegedűi Gizi!la Teréz. Szúnyog Zoltán ós Ktinyn Ágnes, Ordns Gyula *s Cafirl Gahrtrlla, Tóth László Tibor es Kovács Judit Berta, Goda József és Tápal Mária házasságot kötöttek. n. kerület Szeged: Kovácsházi Lajos és Révész. Mária Magdolna, Simon László és Sóti Gizella. Németh Miklós István és Szarvas Erika, Német László és Menczel Ilona, Kiss Ferenc és Bakacsl Erzsébet, Ferenczl Péter János és Tóth Ibolya Ilona. Boros Zoltán és Szabó Edit házasságot kötöttek, ín. kerület Szeged: Szalma Antal és Méhes Márta, Széli Lukács és Varga Erzsébet Hona házasságot kötöttek. Ktskundorozsms: Csonka Imre Sándor és Mlskolczl Julianna házasságot kötöttek. •SZÜLETÉS I. kerület Szeged: Búza Mihálynak és Kakuszi Etelkának Mihály Sándor. Német Ferencnek es Balogh Olga Anikónak Olga Zsuzsanna, dr. örsvári László Dénesnek és dr. Székelv Márta Ilonának Gabriella, Rtblzsár Károlynak és Gorcsa Katalin Margitnak Ágnes Anita, Papp Imre Antalnak és Borsos Etelkának Imre, Kajtor Lászlónak és szűcs Eszternek Árpad László. Kálomista Zsigmondnak és Szokodl Ildikónak Krisztián Norbert, Tóth Lajosnak és Varga Marta Irénnek Lajos, Dóra Ferenc l.a]osnak és Török Máriának Tamás Ferenc, Kovács Károly Péternek és örddgh Máriának Attila. Császár Imre Mátyásnak és Kormos Veronikának Attila, Papp Jánosnak és Csáki Ilonának János. Farsang István Györgynek és Ambrus Gyöngyi Eugéniának Szilvia. Laczkó Lászlónak es Korom Mariának Mária Edit. Szalma Ferencnek és Szabó Erzsébetnek Brigitta. Fábián Gábor Józsefnek cs Pálosi Gizellának Gábor, Jakus Jánosnak es Kolonlcs Honának Klára. Ancsa-Moluar Ottó Pálnak és Józsval Juliannának Ottó, Pócza Józsefnek és Szegedi Editnek Gábor. Kajda Pálnak és Csűrt Juliannának Szilvia, Császár Elemér Ferencnek és Csáki Mária Arankának Zsolt. Borbola SánCsaládi események dórnak és Pintér Mária Magdolnának Csaba Sándor, Bertyényl Árpádnak és Mészáros Ágnesnek Árpád Barnabás. Tóth-Kovács Ferencnek és Horváth Zsuzsannának Tamás Zsolt, Kis-Bonyár Árpádnak és Gercsó Ágotának Árpád, Acs-Sánta Sándornak és Kiss Rozália Annának Akos, Pákái Istvánnak és Szűes Piroskának István, dr. Kiss Károly Zoltánnak és dr. Welsz Veronika Ágnesnek Orsolya, Módra Gézának és Volford Zsuzsannának Zoltán, Fej érvári László Jánosnak és Miklós Ágnes Gabriellának Gergely Miklós, Kasza Lajosnak és Tóth Irmának Nikoletta Kitti, Kovács Andrásnak és Máté Eszternek Flóra Eszter, Varga Miklós Gyulának ós Agó Erzsébetnek Orsolya Sarolta. Török Mihálynak és Bezdán Terézia Veronnak Mihály. Strack Róbert Aladárnak es Szentesi Ilonának Gábor, Kaló Antalnak és Tóth Zsuzsannának Zsuzsanna, Fekete Györgynek és Rácz Matildnak György, Dobó Pálnak és Királyhalml Juliannának Pál, Szabados Istvánnak és Lakatos Erzsébetnek Krisztina. Vicz Józsefnek és Benedek Mária Magdolnának Zoltán, Miklós Ferenc Lászlónak ós Mohos Piroskának Ferenc, Szűcs Szilveszternek és Fodor Ilona Máriának Zoltán, Szllléry Laszlónak és Heves Ildikónak Gábor, Godó Mihály Mátyásnak és Gutl Borbálának Krisztián, Szűcs Ferencnek és Juhász Mária Piroskának Edina, Petrik Istvánnak és Kársat Gabriellának Árpád, Vékony Mártonnak és Temesvári Irén Juliannának Erika. Lódti Péter Palnak és Juhász Máriának Éva Mária, Arany Lajosnak és Kovács Juliannának Lajos. Magony József Jánosnak és Csonka Ilona Etelkának Tibor, Kiss Jánosnak és Szatmári Erzsébetnek Dénes, Kiss Jánosnak és Szatmári Erzsébetnek Tibor, Bálint Antalnak és Varga Anna Amáliának Csaba, Vldács Antalnak és, Papp Jolánnak Tamás, Ezstás Istvánnak és Lovászi Máriának István, Balázs Istvánnak és Varga Ágnes Margitnak Boglárka Ivonn, Szűcs Péternek és Dabls Teréziának Katalin Gizella nevű gyermekük született. rll. kerület Szeged: dr. Orbán Tihamér Györgynek és dr. Jalahey Heyamnak Nára Tímea, Halasi Gyulának és Csongrádi Etelka Jolánnak Gyula József, Miklós Józsefnek és Kurucsal Emmának Tímea, Szelle Gyula Pálnak és Markó Ágnes Gizellának Ágnes Szilvia, Dobó Lászlónak és Czérna Eva Ottlllának László Géza, Faragó Dezső Istvánnak és Horváth Zsuzsanna Máriának Zsuzsanna Irén, Szabó Zoltán Mihálynak és Kothenez Mária Ilonanak Zsuzsanna Mária, Nagymlhály Sándornak és Boros Erzsébetnek Edit, Schád Lászlónak és Zámolyl Juditnak Edina Eszter, Acs-Sánta Imrének és Gábor Mária Magdolnának Eszter, Flender Mihálynak és Sípos Katalin Erzsébetnek Mihály József. Forró Antalnak és Csatlós Mária Margitnak Zsuzsanna Klára, Oyevl-Varga Ferencnek és Borbély Kornéliának Róbert Ferenc, Szűcs Jánosnak és Sadler Hajnalka Magdolnának Hajnalka Mária, Vörös Lajosnak és Tárnoki Emma Jullannanak Eszter Zita, Hódi Ferencnek és Tóth Hermina Annának Zoltán Ferenc, Tóth Istvánnak és Császár Éva Mártának Eva nevű gyermekük született. HALALOZAS I. kerület Szeged: Hardvig Jozsefné Kéri Ilona, Sós Máté. Farkas Mihály, Kószó Jánosné Savanya Irén, Cserhalmi László, Szalai József, Dosztig Ferenc, Drobni Sandorné Farkas Margit, Blacsl Jánfls, Vojtkó Endréné Bláznlk Mária, Tóth Jozsefné Kulm Mariu, Szegvári Józsefné Magyar Irén. Bukta Lajosné Jakav Julianna, Urbán József. Hegedűs István, Ábrahám Ferencné schmldt Valéria, Futó Istvánné Matschlny Vilma. Göntér Géza Gábor, Forral Márk, Farkas János, Borsos Jánosné Babtlal Ilona, Kura Oyörgyné Cslpak Rozália, Antal Sandorné Romics Terézia, seri István meghalt. II. kerület Szeged: Dlósszilágyl Dezső János,'Posztós Mlhályné Szabó Lídia, Ewtényí Andrásné dr. Lajbs Irén, Csató Józsefné Balog Maria, Paragl Péterné Sutka Ann., Tóth Sándor meghalt. III. kerület Szeged: Szeghő Józsefné Rubin Anna. Belányl Lajos, Szigligeti Mátyás. Bálint Mátyásné Lörinfcz Erzsébet, Széli Mátyásné Bjudal Rozália, Kazl Józsefné Bénák Mária. Kószó Antal. Tótli Jánosné Cslpel piros. Tóth Lajosné István Erzsébet, Borbola Mihály, Forgó Jánosné Csanádi Etelka, Patyl Jánosné Fülöp Jusztina meghalt. Kiskundorozsmai Nagypál Ferenc meghalt. nek a termelésben, bár Idővel majd lényeges változások is lesznek. Tény az, hogy márclliSbah nem lehet átnyergelni a mezőgazdaság egyik ágazatáról a másikra. Arról beszélünk inkább, az eddigi szakmai vezetők és a tagok között mindig volt valamilyen átléphetetlen gát. Nem értették tisztán egymás szavát, a szavakból nem érződött ki a tiszta szándék. Ennek az egyet nem értésnek a görcsei évről évre nagyobbak lettek, ök úgy mondják, dolgozók és vezetők kapcsolata körülbelül olyan Sándorfalván, amilyen máshol tíz-tizenöt évvel ezelőtt volt. Öriási lépéshátrány a szövetkezeti demokráciában. Ezt, hogy lehet megszüntetni? Ketten válaszolnak a kérdésre. — A szövetkezetnek 360 dolgozó tagja és 40 alkalmazottja van. Első meglepetésünk az volt, hogy a tagok szívesen jönnek dolgozni. Mondhatnánk így is: engedelmesen dolgoznak. Ha megmondja valaki, ezt kell csinálni, azonnal hozzáfognak, de javaslatok, észrevételek ritkán jönnek. Ha viszont megszólal valaki, nemzedékek dühe buggyan ki belőle, apróságnak tűnő dolgok reflexeként is. Ezen szeretnénk változtatni leghamarabb. Azt szeretnénk, ha nem 360 dolgozó, hanem 360 dolgozó és együtt gondolkodó tagja lenne a szövetkezetnek. Ez a kulcsa az előrelépésnek is. Beszéljünk meg mindent, jussunk közös elhatározásra, ás oldjuk ls meg közösen a közös feladatot, ez a szándék vezet bennünket. Egyetértés, szinkron nélkülj nincs közös gazdaság. Aki másképpen próbálkozik a vezetés oldaláról, mondjuk ki nyíltan, az hamiskártyás. Az a közösség rovására dolgozik. — Dolgozni kell. lehet hogy többet kell, mint eddig, mert sárba ragadt a szekerünk. Kötelességünk betartani az aranyszabályt: a javak elosztásánál a végzett munka számít. A munka és a jó szándék adhat jogot a szövetkezet ügyeibe való beleszólásra is. Ha csak úgy bekiabál valaki a kerítésen, ezt mért nem így, azt mért nem úgy, arra nem hallgathat, aki dolgozik. Kritizálhat, sőt kötelessége is kritizálnia annak, aki elvégzi a munkáját. A jó szándékú, mindig mindenre figyelő, de önös érdektől mentes kritika a „tiszta levegő" legfőbb ismertetője. Olyan légkör kell a szövetkezetben, hogy merjen igent is, nemet is mondani, aki dolgozik. Ami ebből rajtunk múlik, azt ml hiánytalanul, szeretnénk megvalósítani. Eddigi tapasztalatainkat így összegeztük: ezt a szövetkezetet eddig is irányították, talán ez volt a hiba. Szerintünk vezetni kell. Lényeges a különbség a két szó között. A mozdony vezetője benne van a szerelvényben. A forgalmista, a menetirányító kívülről integet. Ha a mozdonyvezető meggondolná magát és ő Kezdene el integetni a vonat előtt, meg se mozdulna a szerelvény. A mi dolgunk itt a vezetés, egy szerelvényben vagyunk a tagokkal. Az éjjeliőr gondolkodására éppúgy szükségünk van, mint a traktoroséra. Ez az együtt gondolkodás olyan szellemi tőke, amire változásokat lehet építeni. Aki ezt hem tudja kihasználni, lehet professzora is a mezőgazdaságnak, akkor is rossz vezető marad. © A két válasz tökéletesen egy szemléletet tükröz. Idő kell hozzá, amíg tagok és vezetők kölcsönösen meggyőződnek egymás tisztességes szándékáról. Arra nem számíthatunk, hogy ez a szándék önmagában képes kiragadni a közös gazdaság sárba ragadt szekerét, kemény munka, nekifeszülés is kell hozzá. Az is valószínű, hogy minden régi kolonctól ebben az évben nem tudnak megszabadulni Sándorfalvgn, de a biztos jövőt csak ez a közös munka teremtheti meg. A mostani évet alapozásnak tekintik, tudják, nehéz lesz, de bíznak benne, hőgy utána föl tudják venni az élet diktálta tempót. © Megkérdeztük azt is, az új vezetők közül jött-e valaki kényszerből. Mondjuk úgy, hogy égett a talaj a talpa alatt az előző munkahelyén? Azt a választ kaptuk, hogy egyikük sem. Ragyogó, jó szövetkezetből jött az elnök is. a főmezögazdász is. A jó szövetkezet elismerést éa biztonságot jelentett nekik. Miért cserélték- föl a szegedi, illetve makói jó állást sándorfalvira? A főmezögazdász válasza: — Mindenki szeretné egyszer megmérni, mire képes a szakmában. Ha itt is tudunk eredményt elérni, bár kemény lesz a vizsga, nekünk is többet ér. Horváth Dezső Uj öntözőrendszer a Duna völgyében A Duna völgyébén új öntözőrendszer épül, s ezzel Bulgária öntözhető területei 640 ezer hektárra nőnek. A hetelik ötéves terv legnagyobb öntözéses talajjavítási rendszere a Szovjetunió segítségével készül. A beruházások összege 1,7—1,9 milliárd leva. A szivattyúállomások összep teljesítménye eléri majd az 1430 megawattok Az óriási méretű építkezési munkálatokban 600 exkavétor, 250 buldózer, 300 talajgyalu, 2000 dömper vesz majd részt. E gépek nagy részét a Szovjetunió bocsátja rendelkezésre. Az új dunai öntözőberendezések építéséhez a Szovjetunió hosszú lejáratú hiteleket biztosit, részt vesz a tervek kidolgozásában, speciális szivattyúkat szállít. A közelmúltig az öntözéses talajjavítás terén Bulgaria és a Szovjetunió együttműködése elsősorban A tudományos témák, műszaki' feladatok közös kidolgozásában, az információk és tapasztalatok rendszeres cseréjében nyilvánult meg. A jövőben a bolgár hidrotechnikai és talajjavítási intézet fokozatosan Integrálódik a moszkvai testvérintézettel. Az integráció egyik lépcsője a hetedik ötéves terv folyamán a bolgár dunai öntözőrendszer építése lesz. Ma az öntözött földek a művelhető terület 23 százalékát teszik ki országosan, s az össztermés 45 százalékát adják. Az új rendszernek köszönhetően az öntözhető területek 80—100 százalékkal megnőnek. A rendszer lehetővé teszi a termőterületek vízigényenek biztosítását 4 legaszályosabb években is.