Délmagyarország, 1976. március (66. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-30 / 76. szám

KeÜd, 1976. március 30. 3 Újabb gázvezetéket építenek Szegeden Száz háztartásból 75-ben gázzal tüzelnek A mezőgazdaság elmaradt — Tért hódit a műanyag cső — Tájékoztató a DÉGÁZ-nál Tegnap, hétfőn sajtótájékoztatót tartottak a Dél-alföldi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalatnál Dr. Varga János igazgató, Galambosi István főmérnök, Farkas Zoltán főosztályvezető és a vállalat vezető munkatársai beszámoltak három megye — Csongrád, Bács és Békés — fogyasztóinak ellátásáról, a vállalat eredményeiről és tervezett föladatairól. Elmondták, hogy a negyedik ötéves tervidőszakra meghatározott tennivalóiknak eleget tettek. Megtörtént az áttérés a földgázra, amely az országos programnak szerves része. Az érintett három megye 11 városában már nem épül olyan emeletes lakóház, amelyben, ne gázzal fűtenériek, sőt, a korábban készült lakóházakban is áttértek a gáztüzelésre. Az elmúlt .években a gázművek is jelentősen fejlődött, ahol 1500 ember talál munkát és megfelelő jövedelmet. Az 1971—1975-ös években három város kapcsolódott be a vezetékes gázellátásba. Ma már Makón, Szentesen és Kiskunfélegyházán csővezetéken jut el a gáz a lakásokba. A vállalat minden igényt ki tudott elégíteni, s évente 30—35 millió köbméter gázzal adott többet a fogyasztóknak, mint a megelőző években. A negyedik ötéves terv időszakában 200 kilométer hosszban építettek új vezetéket. A földgázprogram Csongrád megyében teljes egészében megvalósult. A megye háztartásai évente ma már 40 millió köbméter földgázt, az ipari üzemek 107, s egyéb cégek, intézmények 35 millió köbméter gázt használnak föl. A mezőgazdaság jelenti egyedül a „fehér foltot", hiszen sokkal több gázt használhatnának, mint jelenleg. Egy kis anyagi ráfordítással áttérhetnének az olajtüzelésről a gázfűtésre. Egy kevés előrehaladás ugyan tapasztalható, hiszen 1970-ben csak 3 millió köbméter gázt, 1975ben pedig 15,5 milliót használtak, de ez még mindig kevés. Átgondoltabb tervezéssel, területkijelöléssel elérhetnék, hogy a szárítóüzemeikben, feldolgozó telepeikben gázenergiával dolgozzanak. Kitűnt a tájékoztató adataiból, hogy az elmúlt ötéves tervidőszakban 25 ezer lakásba vezettek be gázfűtést. Csongrád megyében a korábbi 19 ezer háztartás után, jelenleg már 32 ezer háztartásban található gázellátás. A DÉGÁZ öt évben 422 millió forint értékű célcsoportos beruházást végzett el. Több mint 200 kilométer hosszúségban építettek vezetéket. Azért tudtak ennyi gázcsöBefejeződött az ötödik ötéves terv legnagyobb vasipari beruházásának, a Dunai Vasmű konverterüzemének műszaki tervzsürije. Az acélmű komplex műszaki tervét a szovjet Gipromez Tervező Intézet készítette, és az elmúlt hetekben a dokumentációkat egyeztették, értékelték a Dunai Vasmű szakembereivel. Ennek alapján kialakultak a tervek az acélmű termelőberendezéseinek, kiszolgálóegységeinek és energiaellátásának teljes rendszerére. A konverterüzem berendezéseinek nagy részét is a Szovjetuniótól vásároljuk. Tervezők segítése óvodáknak, bölcsődéknek Tavaly májusban költözött át új üzemházába a Csongrád megyei Tanácsi Tervező Vállalat kollektívája. A tágas, korszerű műtermekben lehetővé vált a munka ésszerű megszervezése, az optimális létszámú csoportok, brigádok megalakítása. A lehetőséggel éltek a CSOMITERV vezetői, szervezői, így jelenleg 19 brigádban összesen 203 tervező, rajzoló és szerkesztő dolgozik. Valamennyien részt vettek a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny második szakaszában, s elsősorban gyermekintézményeknek végzett társadalmi munkával szép eredményt értek el. Sikereiket, gondjaikat a szocialista brigádvezetők tanácskozásán összegezték. Belé Pál szb-titkár köszöntötte a brigádvezetőket, s a vendégeket: Kovács Imrét, a Csongrád megyei tanacs általános elnökhelyettesét és Bérezi Gyulát, a megyei tanács vb tervosztályának vezetőjét Deák Ferenc igazgató elmondotta, hogy tavaly 130—140 százalékos te'jesítmények születtek, emelkedett a műszaki színvonal, javult a gazdaságosság. Emellett jelentős, több mint 607 ezer forint értéW társadalmi munkát végeztek. Legfontosabbak: az algyői munkáslakások kitűzése, a szegedi Április 4. úti bölcsőde és a zsombói óvoda átalakításának megtervezése, 46 makói és három földeáki belvízkárosult lakásának megtervezése, a csongrádi ének-zeneiskola tetőjének a helyreállításához, valamint a SZAK-pálya öltözőjének átalakításához kiviteli tervek elkészítése. Ugyancsak büszkék lehetnek a CSOMITERV kollektívái a béketelepi és a felgyői óvodának nyújtott értékes segítségre. Az eredmények ismertetése után megfogalmazódtak a tanácskozáson az idei legfontosabb feladatok is. Továbbra is megkülönböztetett figyelmet fordítanak a gyermekintézmények terveinek elkészítésére, korszerű és gazdaságos szerkezetek alkalmazásával a műszaki színvonal emelésére, az eddig is gyümölcsöző kapcsolatok szorosabbá tételére, a munkafegyelem további javítására, a DH-munkarendszer fejlesztésére. Fölszólalt a tanácskozáson Kovács Imre is. Hangoztatta a brigádmozgalom fontosságát, s a megyei tanács végrehajtó bizottságának nevében megköszönte a végzett munkát. vet lefektetni, mert új eljárásokat vezettek be: műanyag csöveket ráknak a föld alá, amely megbízhatóbb, tartósabb és olcsóbb is, mint az acélcső. örvendetes, hogy egyre több család gázzal tüzel. Jelenleg — az országos átlagtól kedvezően eltérVé — 100 háztartás közül 75-ben gázzal főznek, illetve fűtenek. A propán-bután gázfogyasztók száma is állandóan növekszik, s ma már gyorsan kielégítik az igényeket, de ez a gyorsaság is javulhatna, ha volna elegendő palack és a hozzá szükséges nyomáscsökkentő berendezés. A DÉGÁZ ebben az évben már 311 ezer háztartásnak szolgáltat pébégázt. A most elkezdődött ötödik ötéves tervidőszakra is szép fejlesztést ígér a gázüzem. Üj településeket kapcsolnak be a gázellátásba. Sarkad és az ottani cukorgyár vezetékes földgázhoz jut. Egyedül a cukorgyár évi fogyasztása megközelíti a 40 millió köbmétert, s ezzel fölszabadít évente 35 ezer tonna kőolajat A Hidasháti Állami Gazdaság is földgázellátást kap, ugyancsak gázhoz jut a Vajhát-kopáncsi Állami Gazdaság és az ott levő kenderfeldolgozó üzem. Városföld nagyközség. Békés város vezetékrendszerrel lesz ellátva. Tervezik, hogy a kisebb gázlelőhelyek környékén is megoldják a lakosság ellátását, fgy a kiskunhalasi lelőhelyről a települést, valamint a soltvadkert-tázlári „lencséből" Kiskőrös gázellátását lehetne fedezni. Szeretnék Kisteleket is bekapcsolni a gázvezeték-hálózatba. A tervidőszakban szeretnének újabb vezetékrendszert kiépíteni Szeged peremkerületeire. Szóba került, hogy vezetékes földgázt adnak Petőfitelep, Baktó, Hattyastelep, Béketelep és Ságváritelep lakóinak. A tervek szerint az ötödik ötéves tervidőszakban 150—160 millió köbméterrel növelik a gázfelhasználást az érintett három megye területén. így vezetéképítésre 434 millió forintot fordítanak. Ebből az összegből Szegeden 85 millió forintot használnak föl. Szorgalmazzák a polietiléncsövek elterjesztését, s a mezőgazdasági üzemekhez újszerű eljárással, „vakondúton" fektetik le a kis átmérőjű vezetékeket. A következő években a DÉGÁZ „önmagát" is fejleszti: korszerűsíti technikai fölszereltségét, technológiai berendezéseit. G. I. Számvetés etekisitve A

legsikeresebb tervidőszák eredményeiről, a IV. ötéves terv teljesítéséről adott összefoglalót a Központi Statisztikai Hivatal vasárnap közzétett jelentése. Az elmúlt öt esztendőben a termelés a fő ágazatokban — az iparban, a mezőgazdaságban — a tervezettnél erőteljesebben emelkedett, s lényegében ez a tendencia, a terv szerinti fejlődés jellemezte azoknak a mutatóknak — gondolunk a reálbérre, a reáljövedelemre — az alakulását is, amelyekben a gazdasági növekedés céljai és konzekvenciái a lakosság mindennapi életében öltenek testet. Gazdaságunk fejlettségének, erőinek gyarapodása egyéb területeken is meggyőző. Példának okáért: többet fordíthattunk és fordítottunk beruházásra, a népgazdaság állóeszközvagyonának bővítésére, műszakitechnikai színvonalának emelésére. Az eredmények, a pozitívumok hosszú sorából kiemelést érdemel a fejlődés tervszerűsége és ütemessége. Az ország nemzeti jövedelme esztendőről esztendőre egyenletesen — és természetesen folyamatosan — nőtt, s ez az egyenletes fejlődés jellemezte ezúttal nemcsak az ipar, hanem a mezőgazdaság termelését is. Az 1971—1975-ös esztendőkben a termelés mennyiségi és értékelőirányzatait kisebb mértékben túlhaladtuk; ám ennél is jelentősebb, hogy a gazdaságfejlesztés tartalmát és lényegét képviselő feladatok közül is egynéhányat a tervezettnél nagyobb mértékben vittünk á megvalósítás, a végrehajtás útjára. Ebben az összefüggésben szólhatunk az anyagi termelés ágazatainak munkatermelékenységéről, amelynek javulása az iparban csaknem 100 százalékkal járult hozzá a termelés bővítéséhez, a mezőgazdaságban pedig teljes egészében ebből származott a termelés elmúlt tervidőszakbeli többlete. A termelés és a termelékenység lépéstartása népgazdasági szinten is érvényesült: a termelő ágazatok együttes termelékenysége öt év alatt 33 százalékkal, azaz csaknem olyan mértékben gyarapodott, mint gazdasági munkánk végső eredménye, a nemzeti jövedelem. Minden tervjelentésnek a dolgok természete szerint az előirányzat a mércéje. A Központi Statisztikai Hivatal mostani jelentése is a tervelőirányzatokból indul ki, amikor szövegben és számokban értékeli és összegezi az 1971—1975 közötti gazdasági, társadalmi előrehaladást. Ez a viszonyítás és szemlélet jogos és reális. Csakhogy most már új tervidőszakban élünk és dolgozunk, s bár munkánkat arra alapozzuk, amit korábban elvégeztünk, figyelmünket mai és holnapi teendőink kötik le. Bennünket most nemcsak az érdekelhet a már lezárult tervidőszak munkamérlegéből, amit magunk mögött hagytunk, hanem sokkal inkább a tervidőszak olyan eredményei és teljesítményei, amelyeket az elkövetkezendő években jócskán felül kell múlnunk ahhoz, hogy gazdasági fejlődésünk töretlen maradjon. A munkatermelékenység aktív szerepe a termelés bővítésében elismerésre méltó és jó dolog. Ezt a mostani tervidőszakban is fenn kell tartani, mert ez is nélkülözhetetlen összetevője a termelés hatékonyságának. Erről azonban csak akkor beszélhetünk, ha a népgazdaság eszközállományát jobban hasznosítjuk, mint 1971—1975-ben. A lezárult tervidőszakban ugyanis az egységnyi termeléshez a korábbinál több állóeszközt használtunk fel — iparban és mezőgazdaságban egyaránt —, s a termelés fajlagos anyagi ráfordítása nem változott, nem javult. A munka produktivitása tekintetében előrehaladtunk, de szerfelett kevés történt annak érdekében, hogy a termelés összes ráfordításai is csökkenjenek. Ezekben az esztendőkben, az V. ötéves terv időszakában nemzeti jövedelmünket teljes egészében a társadalmi munka termelékenységének fokozása révén kell és lehet növelni. Következésképpen, ez az a gazdálkodási terület — népgazdasugi és vállalati szinten azonos módon —, ahol többét kell nyújtani, jobban kell dolgozni, mint eddig. T

ulajdonképpen ehhez csatlakozik az a másik teendő is, amelyet a népgazdaság belső és külső egyensúlyi helyzetének megszilárdítása igényel. A probléma Indítékai, okai jól ismertek, következményei ugyancsak. Most az a teendőnk, hogy a világpiaci változások okozta veszteségeket ellensúlyozzuk, takarékosan gazdálkodjunk anyaggal, energiával, munkaerővel, eközben termelésünk és kivitelünk szerkezetét a megváltozott követelményekhez igazítsuk. A sokféle teendőt tartalmazó feladat teljesítésének a kulcsa újólag a társadalmi termelés javuló hatékonysága. Most végső soron arról van szó, hogy a népgazdaság rendelkezésére álló munkaerővel, anyaggal, munka- és termelőeszközzel kell nagyobb értéket előállítani. Az ötéves tervek mindegyike alap és folytatás. A IV. ötéves terv — a teljesítéséről szóló jelentés sok tényt, bizonyítékot nyújt erre — a gazdaság legtöbb területén a tervezettnél jobbat, többet hozott létre. Nem ünneprontás meglátni és megjelölni elmúlt esztendőkbent gazdasági munkánknak azokat a csomópontjait is, ahol a jobb munkára, a nagyobb) eredményre való törekvés időszerű és égetően szükséges — további fejlődésünkért. Jogi konferencia Szegeden Abból az alkalomból, hogy a mezőgazdasági jog egyetemi oktatásának 25. éve kezdődött el, emlékülést rendezett a JATE Állam- és Jogtudományi Karának mezőgazdasági és munkajogi tanszéke az MTA szegedi bizottságának székházában. A két napon át tartó konferencián részt vesznek a budapesti Eötvös Loránd és a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának képviselői is. A tegnapi, hétfői megnyitó ünnepségen dr. Balázs József, a JATE Állam- és Jogtudo- ról szóló, 1945-ös törvényben mányi Karának dékánhe- foglalt rendeletre, valamint a lyettese köszöntötte a meg- termelőszövetkezeti mozgajelenteket, majd dr. Földes lom alapvető jogszabályára. Iván, az állam- és jogtudo- Ugyancsak kiemelkedő fonmányok kandidátusa, a Pécsi tosságúak az 1957-es agrárTudományegyetem tanszék- politikai tézisek, s az 1959vezetö egyetemi tanára tar- ben napvilágot látott törtotta meg A mezőgazdasági vényerejű rendelet, mely a jog kialakulása és fejlődése termelőszövetkezeti életvisaro* Magyarországon 1951—1976 között című előadását. Elöljáróban a felszabadu lást követő gazdasági helynyokat szabályozta. A gazdWságirányitás reformjának előkészítésével párhuzamosan újabb kodifikációs munka zetet elevenítette fel, s a kezdődött: az 1967-es mezóSomugyi Károlyné íelveteie Nyárias, meleg napsugár örvendeztetett meg bennünket tegnap. Lekerült rólunk végre a nagykabát. sőt a vidám tarjáni gyereksereg — táuoí a szülői szemektől — kisnadrágra vetkőzve fürdött a márciusi verőfényben mezőgazdasági jog témakörének első írott forrására, Szabó Imre 1950-ben napvilágot látott, Népi demokráciánk joga című írására emlékeztetett., mely a népi degazdasági termelőszövetkezetekről szóló törvény a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztését is célul tűzte. Dr. Földes Iván végül az mokratikus jogrendszer tago- 1971. évi III. törvényről szólt +Ár] ár rt r, lr lrtl+r»tr\pÁr/A4' *nms m «\li> 1 - • . ... i I. .. zódásának lehetőségét vizsgálja. A következő évben az MTA jogi állandó bizottságának vitájában már felvetődött a szövetkezeti jog, illetve a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a mezőgazdasági társasgazdálkodas jogának kérdése. Később, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejeződésekor a föld és a mezőgazdasági jog a magyar szocialista jogrendszer önálló ágazatává vált. Oktatásának megindulásakor különös figyelmet kellett fordítani a szocialista építés szempontjából kiemelkedő leien tőségű intézkedésekre, köztük a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhöz juttatása: mely kimondta: „a szövetkezeti tulajdon a társadalmi tulajdon más formáival egyenrangú, és azonos védelemben részesül". A tegnapi ülésen dr. Veres József, az állam- és jogtudományok kandidátusa, a JATE tanszékvezető egyetemi docens* ismertette a mezőgazdasági jog oktatásának negyedszázados tapasztalatait. A jogi konferencia ma, kedden fejezi be munkáját. Délelőtt dr. Seres Imre, az állam- és jogtudományok doktora, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára tart előadást a mezőgazdasági jog továbbfejlődés*, nek elvi kérdéseiről. L. Z*