Délmagyarország, 1976. március (66. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-30 / 76. szám

KeÜd, 1976. március 30. 3 Újabb gázvezetéket építenek Szegeden Száz háztartásból 75-ben gázzal tüzelnek A mezőgazdaság elmaradt — Tért hódit a műanyag cső — Tájékoztató a DÉGÁZ-nál Tegnap, hétfőn sajtótájé­koztatót tartottak a Dél-al­földi Gázgyártó és Szolgálta­tó Vállalatnál Dr. Varga Já­nos igazgató, Galambosi Ist­ván főmérnök, Farkas Zoltán főosztályvezető és a vállalat vezető munkatársai beszá­moltak három megye — Csongrád, Bács és Békés — fogyasztóinak ellátásáról, a vállalat eredményeiről és tervezett föladatairól. El­mondták, hogy a negyedik ötéves tervidőszakra megha­tározott tennivalóiknak ele­get tettek. Megtörtént az át­térés a földgázra, amely az országos programnak szerves része. Az érintett három me­gye 11 városában már nem épül olyan emeletes lakóház, amelyben, ne gázzal fűtené­riek, sőt, a korábban készült lakóházakban is áttértek a gáztüzelésre. Az elmúlt .évek­ben a gázművek is jelentő­sen fejlődött, ahol 1500 em­ber talál munkát és megfe­lelő jövedelmet. Az 1971—1975-ös években három város kapcsolódott be a vezetékes gázellátásba. Ma már Makón, Szentesen és Kiskunfélegyházán csőveze­téken jut el a gáz a lakások­ba. A vállalat minden igényt ki tudott elégíteni, s évente 30—35 millió köbméter gáz­zal adott többet a fogyasz­tóknak, mint a megelőző években. A negyedik ötéves terv időszakában 200 kilomé­ter hosszban építettek új ve­zetéket. A földgázprogram Csongrád megyében teljes egészében megvalósult. A megye háztartásai évente ma már 40 millió köbméter föld­gázt, az ipari üzemek 107, s egyéb cégek, intézmények 35 millió köbméter gázt hasz­nálnak föl. A mezőgazdaság jelenti egyedül a „fehér foltot", hi­szen sokkal több gázt hasz­nálhatnának, mint jelenleg. Egy kis anyagi ráfordítással áttérhetnének az olajtüzelés­ről a gázfűtésre. Egy kevés előrehaladás ugyan tapasz­talható, hiszen 1970-ben csak 3 millió köbméter gázt, 1975­ben pedig 15,5 milliót hasz­náltak, de ez még mindig ke­vés. Átgondoltabb tervezés­sel, területkijelöléssel elér­hetnék, hogy a szárítóüzeme­ikben, feldolgozó telepeikben gázenergiával dolgozzanak. Kitűnt a tájékoztató ada­taiból, hogy az elmúlt ötéves tervidőszakban 25 ezer la­kásba vezettek be gázfűtést. Csongrád megyében a koráb­bi 19 ezer háztartás után, je­lenleg már 32 ezer háztartás­ban található gázellátás. A DÉGÁZ öt évben 422 millió forint értékű célcsoportos beruházást végzett el. Több mint 200 kilométer hosszú­ségban építettek vezetéket. Azért tudtak ennyi gázcsö­Befejeződött az ötödik ötéves terv legnagyobb vasipari beruházásának, a Dunai Vasmű konverterüzemének műsza­ki tervzsürije. Az acélmű komplex műszaki tervét a szovjet Gipromez Tervező Intézet készítette, és az elmúlt hetek­ben a dokumentációkat egyeztették, értékelték a Dunai Vasmű szakembereivel. Ennek alapján kialakultak a ter­vek az acélmű termelőberendezéseinek, kiszolgálóegységei­nek és energiaellátásának teljes rendszerére. A konverter­üzem berendezéseinek nagy részét is a Szovjetuniótól vá­sároljuk. Tervezők segítése óvodáknak, bölcsődéknek Tavaly májusban költözött át új üzemházába a Csong­rád megyei Tanácsi Terve­ző Vállalat kollektívája. A tágas, korszerű műtermek­ben lehetővé vált a munka ésszerű megszervezése, az optimális létszámú csopor­tok, brigádok megalakítása. A lehetőséggel éltek a CSOMITERV vezetői, szer­vezői, így jelenleg 19 bri­gádban összesen 203 tervező, rajzoló és szerkesztő dolgo­zik. Valamennyien részt vettek a kongresszusi és fel­szabadulási munkaverseny második szakaszában, s el­sősorban gyermekintézmé­nyeknek végzett társadalmi munkával szép eredményt értek el. Sikereiket, gondjai­kat a szocialista brigádveze­tők tanácskozásán összegez­ték. Belé Pál szb-titkár kö­szöntötte a brigádvezetőket, s a vendégeket: Kovács Im­rét, a Csongrád megyei ta­nacs általános elnökhelyet­tesét és Bérezi Gyulát, a megyei tanács vb tervosztá­lyának vezetőjét Deák Fe­renc igazgató elmondotta, hogy tavaly 130—140 száza­lékos te'jesítmények szület­tek, emelkedett a műszaki színvonal, javult a gazdasá­gosság. Emellett jelentős, több mint 607 ezer forint értéW társadalmi munkát végeztek. Legfontosabbak: az algyői munkáslakások ki­tűzése, a szegedi Április 4. úti bölcsőde és a zsombói óvoda átalakításának meg­tervezése, 46 makói és há­rom földeáki belvízkárosult lakásának megtervezése, a csongrádi ének-zeneiskola te­tőjének a helyreállításához, valamint a SZAK-pálya öl­tözőjének átalakításához ki­viteli tervek elkészítése. Ugyancsak büszkék lehetnek a CSOMITERV kollektívái a béketelepi és a felgyői óvo­dának nyújtott értékes se­gítségre. Az eredmények ismerteté­se után megfogalmazódtak a tanácskozáson az idei leg­fontosabb feladatok is. To­vábbra is megkülönböztetett figyelmet fordítanak a gyer­mekintézmények terveinek elkészítésére, korszerű és gazdaságos szerkezetek alkal­mazásával a műszaki szín­vonal emelésére, az eddig is gyümölcsöző kapcsolatok szorosabbá tételére, a mun­kafegyelem további javításá­ra, a DH-munkarendszer fej­lesztésére. Fölszólalt a tanácskozáson Kovács Imre is. Hangoztatta a brigádmozgalom fontossá­gát, s a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának nevé­ben megköszönte a végzett munkát. vet lefektetni, mert új eljá­rásokat vezettek be: mű­anyag csöveket ráknak a föld alá, amely megbízhatóbb, tartósabb és olcsóbb is, mint az acélcső. örvendetes, hogy egyre több család gázzal tüzel. Je­lenleg — az országos átlag­tól kedvezően eltérVé — 100 háztartás közül 75-ben gáz­zal főznek, illetve fűtenek. A propán-bután gázfogyasz­tók száma is állandóan nö­vekszik, s ma már gyorsan kielégítik az igényeket, de ez a gyorsaság is javulhatna, ha volna elegendő palack és a hozzá szükséges nyomáscsök­kentő berendezés. A DÉGÁZ ebben az évben már 311 ezer háztartásnak szolgáltat pébé­gázt. A most elkezdődött ötödik ötéves tervidőszakra is szép fejlesztést ígér a gázüzem. Üj településeket kapcsolnak be a gázellátásba. Sarkad és az ottani cukorgyár vezeté­kes földgázhoz jut. Egyedül a cukorgyár évi fogyasztása megközelíti a 40 millió köb­métert, s ezzel fölszabadít évente 35 ezer tonna kőola­jat A Hidasháti Állami Gaz­daság is földgázellátást kap, ugyancsak gázhoz jut a Vaj­hát-kopáncsi Állami Gazda­ság és az ott levő kenderfel­dolgozó üzem. Városföld nagyközség. Békés város ve­zetékrendszerrel lesz ellátva. Tervezik, hogy a kisebb gáz­lelőhelyek környékén is meg­oldják a lakosság ellátását, fgy a kiskunhalasi lelőhely­ről a települést, valamint a soltvadkert-tázlári „lencsé­ből" Kiskőrös gázellátását le­hetne fedezni. Szeretnék Kis­teleket is bekapcsolni a gáz­vezeték-hálózatba. A tervidőszakban szeretné­nek újabb vezetékrendszert kiépíteni Szeged peremkerü­leteire. Szóba került, hogy vezetékes földgázt adnak Pe­tőfitelep, Baktó, Hattyaste­lep, Béketelep és Ságvárite­lep lakóinak. A tervek sze­rint az ötödik ötéves terv­időszakban 150—160 millió köbméterrel növelik a gáz­felhasználást az érintett há­rom megye területén. így ve­zetéképítésre 434 millió fo­rintot fordítanak. Ebből az összegből Szegeden 85 millió forintot használnak föl. Szor­galmazzák a polietiléncsö­vek elterjesztését, s a mező­gazdasági üzemekhez újsze­rű eljárással, „vakondúton" fektetik le a kis átmérőjű ve­zetékeket. A következő években a DÉGÁZ „önmagát" is fej­leszti: korszerűsíti technikai fölszereltségét, technológiai berendezéseit. G. I. Számvetés etekisitve A legsikeresebb tervidőszák eredmé­nyeiről, a IV. ötéves terv teljesíté­séről adott összefoglalót a Központi Statisztikai Hivatal vasárnap közzétett je­lentése. Az elmúlt öt esztendőben a terme­lés a fő ágazatokban — az iparban, a me­zőgazdaságban — a tervezettnél erőtelje­sebben emelkedett, s lényegében ez a ten­dencia, a terv szerinti fejlődés jellemezte azoknak a mutatóknak — gondolunk a re­álbérre, a reáljövedelemre — az alakulá­sát is, amelyekben a gazdasági növekedés céljai és konzekvenciái a lakosság min­dennapi életében öltenek testet. Gazdaságunk fejlettségének, erőinek gyarapodása egyéb területeken is meggyő­ző. Példának okáért: többet fordíthattunk és fordítottunk beruházásra, a népgazdaság állóeszközvagyonának bővítésére, műszaki­technikai színvonalának emelésére. Az eredmények, a pozitívumok hosszú sorából kiemelést érdemel a fejlődés tervszerűsé­ge és ütemessége. Az ország nemzeti jöve­delme esztendőről esztendőre egyenletesen — és természetesen folyamatosan — nőtt, s ez az egyenletes fejlődés jellemezte ez­úttal nemcsak az ipar, hanem a mezőgaz­daság termelését is. Az 1971—1975-ös esz­tendőkben a termelés mennyiségi és érték­előirányzatait kisebb mértékben túlhalad­tuk; ám ennél is jelentősebb, hogy a gaz­daságfejlesztés tartalmát és lényegét kép­viselő feladatok közül is egynéhányat a tervezettnél nagyobb mértékben vittünk á megvalósítás, a végrehajtás útjára. Ebben az összefüggésben szólhatunk az anyagi termelés ágazatainak munkaterme­lékenységéről, amelynek javulása az ipar­ban csaknem 100 százalékkal járult hozzá a termelés bővítéséhez, a mezőgazdaság­ban pedig teljes egészében ebből szárma­zott a termelés elmúlt tervidőszakbeli többlete. A termelés és a termelékenység lépéstartása népgazdasági szinten is érvé­nyesült: a termelő ágazatok együttes ter­melékenysége öt év alatt 33 százalékkal, azaz csaknem olyan mértékben gyarapo­dott, mint gazdasági munkánk végső eredménye, a nemzeti jövedelem. Minden tervjelentésnek a dolgok termé­szete szerint az előirányzat a mércéje. A Központi Statisztikai Hivatal mostani je­lentése is a tervelőirányzatokból indul ki, amikor szövegben és számokban értékeli és összegezi az 1971—1975 közötti gazdasá­gi, társadalmi előrehaladást. Ez a viszo­nyítás és szemlélet jogos és reális. Csak­hogy most már új tervidőszakban élünk és dolgozunk, s bár munkánkat arra alapoz­zuk, amit korábban elvégeztünk, figyel­münket mai és holnapi teendőink kötik le. Bennünket most nemcsak az érdekelhet a már lezárult tervidőszak munkamérlegé­ből, amit magunk mögött hagytunk, ha­nem sokkal inkább a tervidőszak olyan eredményei és teljesítményei, amelyeket az elkövetkezendő években jócskán felül kell múlnunk ahhoz, hogy gazdasági fejlő­désünk töretlen maradjon. A munkatermelékenység aktív szerepe a termelés bővítésében elismerésre méltó és jó dolog. Ezt a mostani tervidőszakban is fenn kell tartani, mert ez is nélkülözhe­tetlen összetevője a termelés hatékonysá­gának. Erről azonban csak akkor beszélhe­tünk, ha a népgazdaság eszközállományát jobban hasznosítjuk, mint 1971—1975-ben. A lezárult tervidőszakban ugyanis az egy­ségnyi termeléshez a korábbinál több ál­lóeszközt használtunk fel — iparban és mezőgazdaságban egyaránt —, s a terme­lés fajlagos anyagi ráfordítása nem vál­tozott, nem javult. A munka produktivi­tása tekintetében előrehaladtunk, de szer­felett kevés történt annak érdekében, hogy a termelés összes ráfordításai is csökken­jenek. Ezekben az esztendőkben, az V. ötéves terv időszakában nemzeti jövedelmünket teljes egészében a társadalmi munka ter­melékenységének fokozása révén kell és lehet növelni. Következésképpen, ez az a gazdálkodási terület — népgazdasugi és vállalati szinten azonos módon —, ahol többét kell nyújtani, jobban kell dolgozni, mint eddig. T ulajdonképpen ehhez csatlakozik az a másik teendő is, amelyet a nép­gazdaság belső és külső egyensúlyi helyzetének megszilárdítása igényel. A probléma Indítékai, okai jól ismertek, kö­vetkezményei ugyancsak. Most az a teen­dőnk, hogy a világpiaci változások okozta veszteségeket ellensúlyozzuk, takarékosan gazdálkodjunk anyaggal, energiával, mun­kaerővel, eközben termelésünk és kivite­lünk szerkezetét a megváltozott követel­ményekhez igazítsuk. A sokféle teendőt tartalmazó feladat teljesítésének a kulcsa újólag a társadalmi termelés javuló haté­konysága. Most végső soron arról van szó, hogy a népgazdaság rendelkezésére álló munkaerővel, anyaggal, munka- és terme­lőeszközzel kell nagyobb értéket előállí­tani. Az ötéves tervek mindegyike alap és folytatás. A IV. ötéves terv — a teljesíté­séről szóló jelentés sok tényt, bizonyítékot nyújt erre — a gazdaság legtöbb területén a tervezettnél jobbat, többet hozott létre. Nem ünneprontás meglátni és megjelölni elmúlt esztendőkbent gazdasági munkánk­nak azokat a csomópontjait is, ahol a jobb munkára, a nagyobb) eredményre való tö­rekvés időszerű és égetően szükséges — további fejlődésünkért. Jogi konferencia Szegeden Abból az alkalomból, hogy a mezőgazdasági jog egyete­mi oktatásának 25. éve kez­dődött el, emlékülést rende­zett a JATE Állam- és Jog­tudományi Karának mező­gazdasági és munkajogi tan­széke az MTA szegedi bizott­ságának székházában. A két napon át tartó konferencián részt vesznek a budapesti Eötvös Loránd és a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának kép­viselői is. A tegnapi, hétfői megnyitó ünnepségen dr. Balázs József, a JATE Állam- és Jogtudo- ról szóló, 1945-ös törvényben mányi Karának dékánhe- foglalt rendeletre, valamint a lyettese köszöntötte a meg- termelőszövetkezeti mozga­jelenteket, majd dr. Földes lom alapvető jogszabályára. Iván, az állam- és jogtudo- Ugyancsak kiemelkedő fon­mányok kandidátusa, a Pécsi tosságúak az 1957-es agrár­Tudományegyetem tanszék- politikai tézisek, s az 1959­vezetö egyetemi tanára tar- ben napvilágot látott tör­totta meg A mezőgazdasági vényerejű rendelet, mely a jog kialakulása és fejlődése termelőszövetkezeti életvisaro* Magyarországon 1951—1976 között című előadását. Elöljáróban a felszabadu lást követő gazdasági hely­nyokat szabályozta. A gazdW­ságirányitás reformjának elő­készítésével párhuzamosan újabb kodifikációs munka zetet elevenítette fel, s a kezdődött: az 1967-es mezó­Somugyi Károlyné íelveteie Nyárias, meleg napsugár örvendeztetett meg bennünket tegnap. Lekerült rólunk végre a nagykabát. sőt a vidám tarjáni gyereksereg — táuoí a szülői szemektől — kisnad­rágra vetkőzve fürdött a márciusi verőfényben mezőgazdasági jog témakö­rének első írott forrására, Szabó Imre 1950-ben napvi­lágot látott, Népi demokrá­ciánk joga című írására em­lékeztetett., mely a népi de­gazdasági termelőszövetkeze­tekről szóló törvény a föld­tulajdon és a földhasználat továbbfejlesztését is célul tűzte. Dr. Földes Iván végül az mokratikus jogrendszer tago- 1971. évi III. törvényről szólt +Ár] ár rt r, lr lrtl+r»tr\pÁr/A4' *nms m «\li> 1 - • . ... i I. .. zódásának lehetőségét vizs­gálja. A következő évben az MTA jogi állandó bizottsá­gának vitájában már felve­tődött a szövetkezeti jog, il­letve a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek és a me­zőgazdasági társasgazdálko­das jogának kérdése. Később, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejeződése­kor a föld és a mezőgazda­sági jog a magyar szocialis­ta jogrendszer önálló ágaza­tává vált. Oktatásának megindulása­kor különös figyelmet kellett fordítani a szocialista építés szempontjából kiemelkedő leien tőségű intézkedésekre, köztük a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a föld­műves nép földhöz juttatása: mely kimondta: „a szövetke­zeti tulajdon a társadalmi tulajdon más formáival egyenrangú, és azonos véde­lemben részesül". A tegnapi ülésen dr. Veres József, az állam- és jogtudományok kandidátusa, a JATE tan­székvezető egyetemi docens* ismertette a mezőgazdasági jog oktatásának negyedszá­zados tapasztalatait. A jogi konferencia ma, kedden fejezi be munkáját. Délelőtt dr. Seres Imre, az állam- és jogtudományok doktora, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi taná­ra tart előadást a mezőgaz­dasági jog továbbfejlődés*, nek elvi kérdéseiről. L. Z*

Next

/
Thumbnails
Contents