Délmagyarország, 1976. március (66. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-28 / 75. szám

Vasárnap, 1976. március 28. 3 Számadás a IV. ötéves tervről A Központi Statisztikai Hivatal jelöntése a társadalmi és a gazdasági élet fejlődéséről, a népgazdasági terv teljesítéséről A IV. ötéves tervidőszakban a termelés a tervezettnél gyorsabban emelkedett, a növekedés majdrfem teljes egészében a munka termelékenységének' emelkedéséből származott. A foglalkoztatottság teljes körű volt. A beruházások jelentős bővülése révén gyarapodtak a népgazdaság állóeszközei, emelkedett a termelés műszaki színvonala. A termelés szerkezete korszerűsödött. Javult a termékek minősége és választéka. Bővültek nemzetközi gazdasági kapcsolataink, fokozódott részvételünk a szocialista nemzetközi gazdasági integrációban. A IV. ÖTÉVES TERV FÖ ELŐIRÁNYZATAINAK TELJESÍTÉSE Terv Tény az 1975. év az 1970. év százalékában Nemzeti jövedelem 130—132 Nemzeti jövedelem bel. földi felhasználása 130—132 Ezen belül: a ioksság fogyasztása 129—130 Felhalmozás 131 Ipari termelés 132—134 Építőipari termelés 141—143 Mezőgazdasági termelés, 1971—1975. évek az 1966— 1970. évek százalékában Munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére Lakosság egy főre jutó reáljövedelme Kiskereskedelmi forgalom volumene Mennyiségben Lakásépítés, 1000 db A szocialista szektor beruházásai, milliárd Ft 480—500 135 129 128 132 137 128 115—116 118 116—118 118 125—127 125 140 135 Az 1971—1975. években összesen 400 438 1971. évinek több mint 3,5szeresére nőtt. A petrolkémiai program alaplétesitménye, a Tiszai Vegyi Kombinát új olefinműve 250 ezer tonna műanyagfeldolgozó kapacitással megkezdte üzemszerű termelését. A pvc-por-termelés csaknem 3-szorosra, a vegyi szálaké több mint 2-szeresre emelkedett. A gyógyszeripar termelése öt év alatt 92 százalékkal nőtt. A vegyiparon belül a termékszerkezet korszerűsítése a gyógyszeriparban és a gumiiparban volt a leggyorsabb. A műtrágyatermelés — hatóanyag-tartalomban — 22 százalékkal emelkedett. Az építőanyag-ipari termékek közül a cementtermelés 1975-ben 36 százalékkal, a vasbeton födémgerendáé 21 százalékkal, a húzott síküvegé 55 százalékkal volt több, mint 1970-ben, a burkolócsempe-termelés csaknem meghatszorozódott. Az építési technológia változásával egyidejűleg a tégla- és a cseréptermelés csökkent. Egyes építőanyagokból jelentős volt az import is. A bútoriparban és a ruházati iparban végrehajtott rekonstrukció eredményeként modernizálódott a géppark, a termelési technológia, nőtt a termelékenység, javult a termékszerkezet, fokozódott a korszerű anyagok felhasználása. A bútoripar termelése 64 százalékkal nőtt, hasonló méretű termelékenységemelkedés mellett. A textilipar 24 százalékos termelésnövekedésén belül a kötszövőipar 1975. évi termelése 43 százalékkal volt több, mint 1970-ben. Az élelmiszeripar ágazatai közül legnagyobb mértékben a hús- és a söripar termelése nőtt 39, illetve 48 százalékkal. 1974-ig még a leggyorsabban fejlődő ágazatok közé tartozott a tartósítóipar, termelése azonban 1975-ben, egyes növények kedvezőtlen terméseredményei miatt, visz. szaesett. 1975-ben a tejipar termelésének volumene 24 százalékkal, a malomiparé 7 százalékkal volt több az 1970. évinél. Az ipar értékesítése öt év alatt 35 százalékkal nőtt galomnak az M-l-es gyorsforgalmi út Tatabánya és Komárom közötti szakaszt, az M-7-es autópályát Balatonaligáig, valamint a Balatonaliga—Zamárdi közötti autóútat A meglévő utak több mint 10 százalékát korszerűsítették, szélesítetek. A közlekedési vállalatok a tervidőszakban 4750 új autóbuszt szereztek be, ami a kiselejtezett autóbuszok pótlása mellett 1500 db-bal növelte az állományt, öt év alatt 75 új metrókocsit, 130 villamoskocsit és több új modern HÉV-szerelvényt állítottak forgalomba. Az ország tehergépkocsi állománya 34 500 darabbal nőtt. A személygépkocsi állomás az öt évvel azelőtti 240 ezerről 580 ezerre emelkedett. Ebből a lakosság tulajdonában 551 ezer vólt. Beruházás A szocialista szektor be- irányzatai nem teljesültek, ruházásaira öt év alatt — A növekedés mértéke hasonfolyó áron — 574 milliárd ló volt, mint a III. ötéves forintot fordítottak, az elő- tervidőszakban, összehasonirányzott 480—500 milliárd Htható árakon 51 százalék. íaH^AJ5!™8^^1 A beruházások volumene kb. többet. Az összegszerű túlteljesítés ellenére egyes fej- 10 százalékkal haladta meg lesztések mennyiségi elő- a tervezettet. i j A BERUHÁZÁSOK ALAKULÁSA 1971—1975-BEN Építőipar 574 Nemzeti jövedelem A IV. ötéves tervidőszakban a nemzeti jövedelem folyamatosan és viszonylag egyenletesen nőtt, évi átlagban a tervezett 5,5—6 százaléknál nagyobb mértékben, 6,2 százalékkal. A növekedés öt év alatt összesen 35 százalék volt. Az 1971—1975-ben megtermelt nemzeti jövedelem összege — 1968. évi árakön — megközelítette az 1600 milliárd forintot, és mintegy 400 milliárd forinttal több volt az előző ötévinél. öt év alatt a termelő ágazatokban együttvéve a termelékenység több mint 33 százalékkal, a nemzeti jövedelem növekedését megközelítően emelkedett. A termelős-állóeszközök állománya 41 százalékkal bővült, az egységnyi termeléshez a korábbinál több állóeszközt vettek igénybe. A nemzeti jövedelem növekedésében meghatározó szerepe továbbra is az iparnak volt. Az ipar aránya a nemzeti jövedelemből 1968. évi árakon az 1970. évi 42,6 százalékról 44,9 százalékra nőtt Az építőipar részesedése 1970ben 11,9 százalék, 1975-ben 11,7 százalék, a mezőgazdaságé pedig 16,8 százalék, illetve 14,5 százalék volt Az országos építési-szerelési tevékenység a IV. ötéves tervidőszakban az előirányzottnál jóval kisebb mértékben, 28 százalékkal, éves átlagban 5,1 százalékkal nőtt. A növekedés 1972—1973-ban — a beruházósok növekedését mérséklő intézkedésekkel összefüggésben — lassult, a tervidőszak másik három évében, köztük 1975-ben is élénkebb volt. Az építőipari vállalatok 45 százalékkal, az építőipari szövetkezetek 18 százalékkal növelték termelésüket. A tsz-ek építőipari közös vállalkozásai 1975-ben lényegében ugyanannyit termeltek, mint 1970-ben. öt év alatt 438 ezer lakás épült, 118 ezerrel több a tervezettnél, és ezzel az 1961— 1975. évekre előirányzott 1 milliós lakásépítési terv 47 ezerrel túlteljesült. Az állami lakásépítés kevesebb, az egyéni lakásépítés több volt a tervezettnél. A lakások 59 százaléka a városokban épült. Az épített lakások átlagos szobaszáma és felszereltsége kedvezőbb volt, mint az előző tervidőszakban. Széles körűvé vált a lakótelepi építkezés, javult a kapcsolódó — szolgáltató, egészségügyi, kulturális stb. — létesítményekkel való ellátás. Ipar Építőipar Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, vízgazdálkodás Szállítás- és hírközlés Kereskedelem Termelő beruházások Nem termelő beruházások A beruházási kifizetések összege minden döntési kategóriában meghaladta a tervezettet. Az összes beruházáson belül a nagyberuházások és az egyéb állami beruházások aránya lényegében megfelelt az előirányzatnak, a célcsoportos beruházásoké 'kisebb, a vállalatiaké nagyobb volt a tervezettnél. Milliárd Ft 196S-I970 (folyó árakon) Százalékában (összehasonlítható árakon) 207,7 138,8 14,9 160,0 109,8 77.3 26.4 436.1 137,6 147.5 145.1 201.6 145.5 173,8 A tervidőszakban számos nagyberuházást helyeztek üzembe, közöttük a péti új műtrágyagyárat, a visontai Gagarin hőerőművet, a Thorez külfejtést, a Tiszai Vegyi Kombinát olefinművét, a budapesti metró kelet-nyugati szakaszát. Foglalkoztatottság, jövedelmek Mezőgazdaság, erdő- és vízgazdálkodás Ipar Az ipari termelés a tervezett 32—34 százalékkal szemben 37 százalékkal, éves átlagban 6,5 százalékkal nőtt A munkatermelékenység — egy foglalkoztatottra számítva — több mint 35 százalékkal emelkedett, jóval gyorsabban az előirányzottnál. A termelésnövekedés 97 százaléka származott a termelékenység emelkedéséből, a tervezett 75—80 százalékkal szemben. A termelés egységére jutó anyagráfordítás csökkent Mindebben jelentős szerepe volt a termelési szerkezet változásának is. Az ipari ágazatok többsége a tervezett ütemben növelte termelését. Legnagyobb mértékben a vegyipar és a gépipar teljesítette túl tervét Számottevően elmaradt az előirányzattól az építőanyagipar. A SZOCIALISTA IPAR TERMELÉSÉNEK NÖVEKEDÉSE 1975-BEN 1970-HEZ KÉPEST (SZÁZALÉKBAN) Terv Tény Bányászat 7 9 Villamosenergia-ipar 45 44 Kohászat 24 27 Gépipar 33 47 Építőanyag-ipar 55 28 Vegyipar 53 63 Könnyű- és egyéb ipax 34 31 Élelmiszeripar 32 25 összesen: 32—34 37 Az ipari termelés szerkezete főleg a központi fejlesztési programok végrehajtása, valamint a nemzetközi kooperáció fejlődése révén korszerűsödött. A tervidőszak folyamán fokozódtak a termékszerkezet. korszerűsítésére, a változó piaci igények kielégítésére irányuló vállalati kezdeményezések. A szénhidrogének aránya a népgazdaság energiafelhasználásán belül az 1970. évi 43 százalékról 1975-ben 57 százalékra emelkedett. Ez a széntermelés 10 százalékos csökkenése, az 1970. évinél 4 százalékkal több kőolajtermelés és 49 százalékkal több földgázlermelés mellett következett be. A szénhidrogének importja jelentősen nőtt, a kőolajé csaknem kétszeresre, a földgázé négyszeresre. 1975-ben a felhasznált energiahordozók 25 százaléka importból származott, az 1970. évi 18 százalékkal szemben. A növekvő import lebonyolítására az ötéves tervidőszakban elkészült a Barátság II. kőolajvezeték és a Testvériség szovjet—magyar földgázvezeték I. szakasza. — A villamosenergia-termelés Öt év alatt 41 százalékkal nőtt.. A közúti járműprogram végrehajtása során gyors ütemben nőtt az autóbuszok és részegységek termelése. Egyidejűleg csökkent a traktor- és tehergépkocsi-gyártás. Így a termelés szerkezete gazdaságosabbá vált. jelentőser? bővült az export. 1975ben 10 700 autóbuszt készítettek, 79 százalékkal többet, mint 1970-ben, a Rába— MAN-motorok gyártása az A mezőgazdasági termékek termelése folyamatosan, évről évre emelkedett, és öt év alatt összesen 18 százalékkal, éves átlagban 3,4 százalékkal volt több, mint az előző öt évben. A terv öt évre 15 —16 százalékos termelésnövekedést irányzott elő. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemek termelése 1971-— 1975-ben 23 százalékkal volt több, mint az 1966—1970. években. A háztáji és kisegítő gazdaságok, valamint az egyéb kistermelés termékeinek mennyisége az előző öt évhez képest 12 százalékkal nőtt. Ennek a termelés egyes ágaiban — például a sertésés baromfitenyésztésben, a zöldség- és gyümölcstermelésben — volt fontos szerepe. A mezőgazdaság az alapvető élelmiszerekből — a cukor kivételével — kielégítette a lakosság növekvő szükségleteit. Jelentőset) fokozódott a mezőgazdasági termékek kivitele is. A gabonatermesztésben elért kiemelkedő eredmények mellett a hazai fogyasztás, valamint az export növelése szempontjából egyaránt fontos zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermelés mérsékeltebben emelkedett. Az állattenyésztés termelése gyorsabban emelkedett, mint az előző tervidőszakban. A termelés növekedése a tervezett 16—17 százalék helyett 21 százalék volt A fontosabb állattenyésztési termékek közül a vágósertéstermelés emelkedett a leggyorsabban: 1975-ben 1,1 millió tonna volt, majdnem 1,6szerese az 1970. évinek. A sertésállomány öt év átlagában meghaladta az előző öt évit, a háromévenkénti jelentős ingadozás azonban még nem szűnt meg. az 1975. év végi állomány az előző .évihez képest csökkent, de így is . valamivel nagyobb volt az ötéves tervben számítottnál. Az erdőterület őt év alatt 75 ezer hektárral nőtt, és az időszak végén 1 545 000 hektár volt, az ország földterületének 16,6 százaléka. Az 1975. évi 6850 ezer köbméter fakitermelés 14 százalékkal haladta meg az öt évvel korábbit.. Ezen belül az iparifatermelés 22 százalékkal nőtt, a tűzifatermelés 13 százalékkal csökkent. A közüzemi vízművek 1970ben 520 millió köbméter, 1975-ben mintegy 700 millió köbméter vizet termeltek. A tervidőszak végén közművesített vízellátásban részesült a lakosság 66 százaléka, az 1970. évi 55 százalékkal szemben, és a lakások 28 százaléka volt bekapcsolva a közcsatorna-hálózatba. Az aktív keresők száma öt év alatt mintegy 92 ezer fővel, 2 százalékkal emelkedett és 1976. január 1-én meghaladta az 5,1 millió főt. A keresők száma kisebb mértékben nőtt, mint amivel a terv számolt. A növekedés teljes egészében a nők munkábaállásából adódott, akiknek aránya az aktív keresőkön belül az 1971. január 1-i 41.9 százalékról 1976. január 1-én 44,3 százalékra emelkedett. A tervidőszak folyamán a keresők száma a mezőgazdaságban 150 ezer fővel csökkent, a többi ágazatban együttvéve mintegy 242 ezer fővel nőtt. A foglalkoztatottság kismértékű emelkedése mellett öt év alatt mintegy 1,5 millió dolgozó kötelező munkaidejét csökkentették. 1975 végén a bérből és fizetésből élők 95 százaléka dolgozott rövidített munkaidőben, az öt évvel ezelőtti 65 százalékkal szemben. A szocialisa szektorban foglalkozatott munkások és alkalmazottak névleges havi átlagkeresete — a különféle bérkiegészítésekkel együtt — X975-ben több mint 35 százalékkal volt magasabb aa 1970. évinél. Figyelembevéve a fogyasztói árszínvonal csaknem 15 százalékos emelkedését, az egy keresőre jutó reálbér 1975-ben — a tervnek megfelelően — 18 százalékkal haladta meg az 1970. évit. Ezen belül a munkások reálbére 18 százalékkal — az állami iparban dolgozó munkásoké 22 százalékkal —, a szellemi foglalkozásúaké 17 százalékkal emelkedett. Népmozgalomf egészségügy ' Szállítás és hírközlés A közlekedési vállalatok 1975-ben 23 százalékkal több árut szállítottak, mint 1970ben. Az áruszállításban tovább nőtt a közúti és a csővezetékes szállítás aránya. A vasút áruszállítása 12,2 százalékkal, a tehergépkocsi közlekedési vállalatoké 30,5 százalékkal volt nagyobb az 1970. évinél, a csővezetéken szállított árumennyiség megkétszereződött. A vasúti forgalomban emelkedett a nemzetközi szállítások aránya. A tervidőszak alatt csaknem 800 km vasútvonal forgalmát terelték át közutakra. A vasúti közlekedésben folytatódott a pálya- és gördülőállomány, valamint a vontatás korszerűsítése. Az országos úthálózat fejlesztése során átadták a forAz ország népessége 1976. január 1-én 10 millió 572 ezer fő. volt 218 ezerrel több, mint 1971. elején. Az ezer lakosra jutó természetes szaporodás — aZ élveszületések és halálozások különbsége — az előző öt évi 3,6-ról 4,2-re emelkedett. 1971—1975. években összesen 841 ezer gyermek született, 12 százalékkal több. mint az előző öt évben. Ezer lakosra öt év átlagában 16.1 élveszületés jutott. A születési arányszám a tervidőszak folyamán jelentősen emelkedett: az 1970. évi 14,7-ről 1975-ben 18.4-re. A IV. ötéves terv időszakában 7 községet nyilvánítottak várossá. Jelenleg az országban 83 város és 3100 község van. 1976. január 1-én a lakosság 50,2 százaléka élt városokban. 1975 végén az egészségügyi dolgozók száma kb. 128 ezer volt, 27 ezerrel több, mint öt évvel korábban. Az orvosok száma 23 500-ról 27 100ra, a gyógyszerészeké és egyéb egészségügyi személyzeté 77 500-ról 101 000-re emelkedett, öt év alatt az' összes orvosi körzetek száma 13.0 százalékkal nőtt, 1975. év végén az általános körzeti orvosi állások 6.8 százaléka nem volt betöltve. A kórházi ágyak száma a tervidőszak folyamán 4500zal nőtt és 1975 végén megközelítette a 89 ezret. A bölcsődék befogadóképessége öt év alatt 9900 férőhellyel bővült, és 1975. év végén 49 900 volí. Az óvodai férőhelyek száma a IV. ötéves terv idején 209 ezerről 296 ezerre nőtt. Idegenforgalom öt év alatt külföldi állampolgárok több mint 37 millió esetben látogattak Magyarországra, ebből 32 millió esetben a szocialista országokból. Ugyanebben az időszakban a magyar állampolgárok külföldi utazásainak száma meghaladta a 11 milliót, amiből 10 millió utazás a szocialista orszagokba irányult. A tervidőszak utolsó évében magyar állampolgárok 3,5 millió esetben utaztak külföldre, az öt évvel azelőtti 1 millióval szemben.