Délmagyarország, 1976. március (66. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-27 / 74. szám

Szombat, 1976. március 27. A gabonaipar szocialista brigád­vezetőinek értekezlete Pénteken az ÉDOSZ szék- mint 1975-ben. Az ipar töb- ötéves tervben a raktártér, házában a gabonaipar szo- bet ad keveréktakarmányból: de miután a terméseredmé­cialista brigádvezetői az V. csaknem 1 millió tonnával nyek' is fokozódnak, a terve­ötéves terv feladatairól ta- .. . ,, , nácskoztak. Dr. Lénárt La- novellk a termelést ot ev jos, a Gabona Tröszt vezér- a,att — összefüggésben az ál­igazgatója elmondotta, hogy lattartók igényeivel, az V. ötéves terv során a Az ipar egyik kiemelt fel­belföldi szükségletek és az adata a tárolótér bővítése, zett bővítés csakis akkor enyhít majd a raktárgondo­kon, ha a termelőszövetkeze­tek házi tárolókat is építe­nek, amire lehetőségük van, hiszen gabonasilók építésére az elmúlt években ugyanis 40 százalékos állami támo­gatást vehetnek igénybe. Az exportmegrendelések kielégí- gyakran csak szükségtár0. _ _ _ tesere fokozzak a felvasár- lókban jutott hely a gabo- iPar és a közös gazdaságok lást. A terv szerint 1980-ban náknak. Hárommilliárd fo- tehát végeredményben együt­búzából és kukoricából ösz- rintos költséggel, állami cél- tes erőfeszítéssel enyhíthet­szesen 38 százalékkal többet csoportos beruházással 700 nek a következő években a vesznek át a termelőktől, ezer tonnával bővül az V. tárolási nehézségeken. Jubileumi ünnepség Budapesten Pénteken, tegnap este Bu- főjét tisztelte. Ezt a hagyó- gyűjteményének különösen dapesten, az Erkel Színház- mányt folytatja a XX. szá- értékes dokumentumai sorá­ban — a Rákóczi-jubileumot zadban az egész magyar koznak a tárlókon. A kiállí­övező országos program progresszió. Ehhez kapcsoló- tás, melyet tegnap, pénte­központi eseményeként — dunk mi is, amikor a mar- ken Oltvay Ferenc nyugal­az Elnöki Tanács, a Minisz- xista történetszemlélet alap- mázott levéltári igazgató nyi­yertanács és a Hazaf ias Nép- ján a függetlenségi küzdelem tott meg, megtekinthető min­front Országos Tanácsa em- és az osztályharc összefüg- dennap délelőtt 10 órától es­lékünnepséget rendezett II. géseit felmutatva értékeljük te 6 óráig. Rákóczi Ferenc születésének Rákóczi tevékenységét, az A Rákóczi-évforduló al­300. évfordulója alkalmairól. általa vezetett szabadsúghar- halmából holnap, vasárnap Az eseményen részt vett és cot, mint a magyar nép délelőtt 10 órakor numizma­az elnökségben foglalt helyet „testi és lelki szabadságé- t,ka[ kiállítás nyílik a Ju­Ovári Miklós, az MSZMP nak" megszerzéséért folyó hász Gvula Művelődési Köz­Központi Bizottságának tit- sok évszázados küzdelmek pontban. kára, dr. Maróthy László, a egyik láncszemét. KISZ Központi Bizottságá- — Rákóczi emlékét — nak első titkára, a Politikai mondta Köpeczi Béla — az­Bizottság tagjai; dr. Traut- zal a tisztelettel vesszük kö­mann Rezső, az Elnöki Ta- rül, amely az előrelátó és a nács helyettes elnöke, dr. haladó meggyőződése mellett Ortutay Gyula, az Elnöki haláláig kitartó és hitet te­Tanács tagja; a kormány vő embert megilleti. Ez a képviseletében Czinege La- tisztelet kötelez bennünket, jos honvédelmi, dr. Orbán hogy ne szépítsünk: alakját l.ászló kulturális és dr. Po- és tevékenységét a valóság­linszky Károly oktatási mi- nak megfelelően állítsuk né­niszter; továbbá a társadal- pünk és a világ elé. II. Rá­mi szervek, tömegszerveze- kóczi Ferenc élete és har­tek és mozgalmak képvise- ca példa minden ember sza­lői, a Rákóczi-emlékbizott- mára, aki igaz ügyért, hazá­ság tagjai. ja és az emberiség szabad­A Himnusz elhangzása ságáért és haladásáért küzd. után Kállai Gyula, a Haza- Az ünnepség második ré­fias Népfront Országos Ta- szében művészi műsorral nácsának és a Rákóczi-em- tisztelegtek Rákóczi emléké­lékbizottságnak az elnöke nek. (MTI) mondott megnyitó beszédet. * Köpeczi Béla, a Magyar Tudományos Akadémia fő­titkárhelyettese, a Rákóczi­emlékbizottság titkára mon­dott ezután ünnepi beszédet: occanó értélnormák T erjed a vita, mint jár- elővezetése nincs híján köl- dig árnyékba húzódtak. Ezért vány idején a láz, s bár tői túlzásoknak. Eme költői gondolom, hogy erkölcsi ke­, játékszabályai többé- túlzások az ugyancsak ter- sudiónk továbbá a hianyzO kevésbé ismertek (vitákban mészetéből fakadóan egzak- önkritika is. S bar hajdanan gazdag hagyományokkal ren- tabb gazdasági témákban a rosszemlékű receptjevei delkezünk), sokan még min- ugyan félrevezetőek lehetnek, „intézmenyes formaban gyö­dig ijedten kapnak a fejük- hamis vágányokra futtatnak, gvítottak, azért nem artana höz. És megkérdezik: viták ám a gyakorlat elég példát számontartani a munkaer­által jutottunk már előbb? szolgáltatott már az „okos Lé- köles tiszta lapjain, mert Ügy hiszem, vitája válogat- vedések" hasznára, kiigazítá- (hogy egyéb közhasznú sze­ja. Mert a mostaniak akár a suk általában nincs tanulsá- repét ne említsük) éppen az demokrácia csuklógyakorla- gok nélkül. Néha zavarba önbecsülésnek is felteteles tai, nem titkokat teregetnek, ejt az egymással szemben ki- refiexe. Az önkritika olyan szennyest szellőztetnek, de a játszott eredmények és hiá- belső szabályzó, mely mond­politikát gondolják tovább. A nyosságok fény-árnyék játé- juk a fenti példánál megkü­nyilvánosság előtt vitatkozók ka. Aki a hibákat ecseteli ap- lönböztetheti az „állásidő­sem állítanak mást, mint a rólékos gonddal, azt hamar ben" végzett maszekmunkát miniszter az országgyűlésen, nyakonöntik, nem látja a a lazsálástól, egyáltalán a mégha a lendület olykor- fától az erdőt, észrevehetné munkát a blicceléstől, ami­olykor túlrepít is az objekti- a nagyszerű produktumokat kor állampénzen dolgoznak vitáson; a vita azért vita, termő igyekezetet is. És meg- magánzsebre, hogy a kollektív bölcsesség fordítva: előfordul gyakran, A televízióban naponta vi­józan kritikává szelídítse a hogy a kétségtelen eredmé- n't a fővárosi Skála áruház lármát, kipárologtassa a fö- nyek megszépítő tálalása reklámja. Ismerve a költsé­lös indulatait, leszűrje a szolgál mentségül a fogyaté- ket pazar(ló) mulatság: egy reálisat kossagok elkendozesere. A, Alig hűlt valamelyest a társadalom gazdasági és kul- a™hazat a kereslet^ hív elet­színházvita (most úgy hő- turális fejlődésének bizonyos re. százezrekért előre kínál­emelkedést jelez), a kesudió- szakaszaiban, helyzeteiben, az ni — olyasfajta indítékokat vita higanyszála szökött föl acJ°te történelmi pillanat, a seUet meIveket nehéz ma­korulménvek ccészénck mcc­magasra. Az is tud róla, mi ítélése hivatott eldönteni, mi- Syat ázni. Reklámügyben per­több, indulatos magánvéle- kor jár több haszonnal a sza akad mintapélda, a szu­ménye van, aki hírét sem végzett munka dicsérete, és perfiit szipkáé, ami már hallotta, mi a Kesudió, és mikor az el-nem-végzettek, tényleg lerágott kesudió — nem is kíváncsi rá. A kesu- tehát az elvégzendők föl- maradunk a házunk tájékán, dió nem az a csonthéjú gyü- mutatása. lehet a tejbe aprítani. Kesu­mölcsizé többé, hanem Ke- » kettőnek együtt kevés dií,nk régóta a kamaraszin­jO^ értelme látszik akkor, ház, pillanatnyilag dossziék­ha közömbösítik egy- ban heverő aktáival, a min­más't, ha nem szólítanak to- dig átmenetileg élvonalbeli vábbi erőfeszítésekre. A párt- futballcsapatunk, sorsáért kongresszust megelőző idő- nem szűnő aggodalommal egy runk számolni. Országos szin- szak felmérő munkájában, az hazai nagyváros sportszere­ten, helyi szinten, minden összegzés stádiumában, de a tő társadalma, de kesudió a sudió: szervezetlenség, érték­pocsékolás, felelőtlenség, úr­hatnámság, hozzá-nemértés, bűnös • közömbösség ' a jelen­téstartama. Amit föl aka­szinten. Ehhez nem árt a vita. A dolgok természetéből kö­vetkezően igazán látványos, a fásultakat is fölpiszkáló vé­leménycsata általában ak­kor keletkezik, ha a A szegedi Somogyi könyv­tár és a Csongrád megyei Levéltár emlékkiállítást ren­dezett II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulója ffsselÉ árhullám van ui a Tiszán kongresszus dokumentumai- neve annak az asz£altnak ban sincs nyoma az önelé- Tarjanban, mely ki sem hűlt gült magamutogatásnak, a még> s fúrógépek szaggatták történelmi pillanatban meg- föí hogy telefonkábeleket rajzolt valóságtérképen úgy ógyazzanak alá, és kesuJiók téma demonstrálnak a szocialista a Iozzant tanyai iskolák, ía­épitőmunka nagyszerű ered- iusl kuitúrházak,\ melyeket menyei, hogy egyúttal úgy hasznáinak'n környékbe­konkrét feladatokra is ösztö- ljek> mint elökeis vacsora. nóznek. Azóta a teendők gya- vendégek, legföljebb ha bor­korlati kimunkálása folyik, s r3valóval megszánják. A köz­most azért beszélünk kesu- műveiődést szolgáló létesít­diókról, . hogy fölszámoljuk ményekhez ipari vállalataink Az idei első árhullám vo_ már néhány centiméterrel nul le a Tiszán. Ezen a hé- csökkent Szegednél a Tisza ten egyes napokon hatvan- vízállása, és remélhető, hogy nyolcvan centimétert emel- a partfal építésének munká­kedett a vízszint. A téli csa- it a tervezett ütemben foly­padék egy része már a fo- tathatják. lyókba került, ugyanakkor A márciusi havazások, a tíszalöki és a kiskörei tá- majd az azt követő esőzések rozókat kiürítették, hogy a nyomán átmenetileg és el­hó olvadásából és az esetle- szórtan belvizek jelentkez. ges esőzésekből várható víz- tek az Alsótiszavidéki Víz­mennyiséget felfogva csök- ügyi Igazgatóság körzetében kentsék a Tisza medrének egyes mélyebb fekvésű terü­megterhelését. A jelenlegi leteken. Néhány napos szá­közepes vízszint némi inga- raz idő, ami általában ta­dozásokkal tartósnak ígér- vasszal széllel is párosul, kezik a folyó magyarorszá- elegendő ahhoz, hogy a ki­azokat. Mert akadnak szép es termelőszövetkezetei nk Rákóczi tevékenysége és ajkalmából, a Móra Ferenc gi alsó szakaszán, de szá- sebb elöntésektől megszaba­személyisége a magyar köz- Múzeum kupolacsarnokában, mottevő emelkedés nem va- dúljanak az érintett terüle­tudatban különböző megvi­lágításokba került kortól és politikai irányzatoktól füg­gően. Annak idején a job­bágyság reménységét tisztel­tük benne, a szabadságharc bukása után évtizedeken ke­resztül. A nemesség jó része elfordult tőle, és csak II. József idején tűzte zászlajá­ra nevét, rendi kiváltságai­nak védelmére. A jakobinu­sok látták meg benne a társadalmi haladásért és a függetlenségért egyaránt küzdő szabadságharcost. Ezt a hagyományt éltették to­vább Kazinczy, Kölcsey és Petőfi, az 1848—49-es sza­badságharc radikálisai. A ki­egyezés után a romantikus nemesi nacionalista történet­írás a függetlenség ideali­zált hőseként ünnepelte, de úgy, hogy a függetlenséget elválasztotta a társadalmi haladástól. A konzervatív polgári revízió elvetette az idealizálást egy olyan reál­politika jegyében, amely a Habsburg-birodalom kereté­ben megoldottnak hitte a magyar nép sorsát. Ady Endré nepi és demokratikus hagyományaink felé fordul­va, Rákócziban elsősorban a társadalmi haladas képuise­A múzeum és a levéltár I lószínű. Tegnap, pénteken tek. Segítség a kistermelőknek Több mezőgazdasági ter- igényeit is kielégíti, de leg- lakosság friss gyümölccsel és melési program megvalósító- alább ennyire fontos szem- zöldséggel történő ellátásá­sához nyújtott eddig is segít- pont a kiskerteknél az is, nak. ha minden szükséges séget a Hazafias Népfront, hogy kikapcsolódást, aktív segítséget megkapnának, érthető, hogy a kistermelők pihenést, szabad levegőt, Az előadók és a hozzászólók társadalmi támogatásában is mozgást jelent a vele foglal- is hangoztatták, hogy a kert­kiveszi a részét. Tegnap, pén- kozóknak. Az így termelt áru barátok szervezetével, illet­teken délelőtt a támogatás mennyiségét tekintve igen ve a szakcsoportok létrehozá. fontosságáról és módozatai- jelentős, minőségileg leg- sával valóságos társadalmi ról tartott előadást a nép- többször kifogástalan, gazda- mozgalom bontakozott ki, front megyei bizottsága és ságilag is érdekünk tehát a amelyen keresztül ipari mun­az Agráregyesület által Sze- támogatás. kasok, értelmiségi dolgozók, geden szervezett tanácskozó- A háztáji állattartás sok alkalmazottak és nyugdíjasok son dr. Fábián László, a Ha- problémájának a megoldása aktív részvételére is számít­zafias Népfront Országos Ta- most van folyamatban, de hatunk, amikor piacra törté­nácsa gazdaságpolitikai bi- szemléletbeli változásra is nő termelésről beszélünk, zottságának titkára és Kiss szükség van. Urbanizációs Számos égető gond is felve­Sándor, a megyei tanács fő- fejlődésre hivatkozva sok tődött a tanácskozáson. Az előadója. helyről kitiltották az állató- például, hogy a vegyszeres A kistermelők — háztáji kat, megtiltották istállók épí- növényvédelem feltételei gazdaságok és kiskertek tu- tését ott is, ahol ezeket az megfelelő vegyszerek hiányá­lajdonosai — számtalan vo- intézkedéseket jószerével ban nem biztosíthatók min­natkozásban lehetnek kiegé- semmi nem indokolta. A dig, a műtrágya is többször szítói a szocialista nagy- zöldség- és gyümölcsellátás- ígéret csupán, vetőkrumplit üzemnek. Az állattenyésztés, ban sok helyen az jelentett és dughagymát egyre nehe­a zöldség-gyümölcs- és sző- gondot, hogy — szintén rosz- zebben lehet kapni, és a lőtermesztés külön munkáért szul értelmezett szempontok rosszul értelmezett adókive­külön jövedelmet hozhat a szerint — megszüntették a tési módozatok indokolatla­családnak, mert árut is ter- piacot. A kiskertek igen fon- nul sújtják a kiskertek tu­melhet amellett, hogy a család toe bázisai tudnának lenni a lajdonosait is. számmal a társadalmi tudat- kulturális hozzájárulása, az ban is, például a munkaer- úgyneVezeU „közös fenntar­kólcs megítélésében. Amikor Us„ eszméjej olyan kesudió­a teljesítmény és a magán- nak lótszik egyeiőre, ahon­élet skatulyáiban azért cse- nan a kivételes esetek éppen rélik föl a gyufaszálakat, arra eiegendőek, hogy a kö­mért bizonyítani vagy cáfol- zömbösség tengernyi példáit ni akarnak valamit, és nem karikirozzák. az összetartozó dolgok ter­mészetes és dialektikus egy- (kJ iért ne beszéljünk ró­... T, ÍTTH luk? Szembenézni ve­seget vizsgálják. Jo peldat • B ^ eléb-k áUni> w_ szemleltetett hozzá egy film, váltképp erőt venni rajtuk: a Harmadik nekifutás, ahol a nem kevesebb, mint a hét­brigád, fegyelmit kapott. Bün- köznapok forradalmisága, tetést, mert a munkaidőben maszekolt, jóllehet nem azért amely éppen a napjainkban hagyta el munkahelyét, mert születő határozatok, intézke­nem akart dolgozni, hanem dések mellett garantálja a éppen ellenkezőleg, dolgozni társadalmi tudatban helyük­. re moccanó értéknormákat, a akart, csakhogy ott nem ka- feszesebb munkaerkölcsöt, a pott feladatot. Az „állásidő", szocialista közgondolkodást, a szervezetlenség felelősei pe- Nikolényi István ÜLTETIK A FAKAT Momar József felvétele Géppel ültetik a fenyőfákat, mint képünk mutatja Csongrád megyében az idén 80 hektáron telepítenek új erdőt. Ásotthalmon már hozzáfoglak a munkálatokhoz. t 4

Next

/
Thumbnails
Contents