Délmagyarország, 1976. március (66. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-26 / 73. szám

Féritek, 1976. március 26. 3 Az idén végző fiatalok elhelyezkedési lehetőségei Taktika, stratégia nélkül? A Minisztertanács csütörtöki ülésén megvizsgálta, hogy képzettség szempontjából az idén milyen munkaerő-utánpótlásra lehet számítani, s hol szükséges intézményes segítség ahhoz, hogy a fiatalok képzettségüknek megfelelő, vagy ahhoz közelálló munkát kapjanak. Az idén végző fiataloknak körülbelül kétharmada már az iskolában megszerzi a szakképzettséget, egyharmada később választja rneg szakterületét Az utóbbiak, főként az általános iskolát végzettek és a középiskolákból lemorzsolódottak általában fizikai munkakörökben he. l.vezkednek el, amire bőségesen van választási lehetőségük. A gimnáziumot végzett, de tovább nem tanuló fiatalok a tapasztalatok szerint szívesebben keresnek adminisztrátori munkát, jóllehet egész sor olyan állás kínálkozik számukra, ahol munkájukra nagyobb szükség van, s ahol ők maguk is megtalálják számításukat A Minisztertanács külön foglalkozott azoknak a fiataloknak a helyzetével, akik a közgazdasági jellegű felsőoktatási intézetekben, középiskolák, valamint a gép- és gyorsíró szakiskolák nappali tagozatán végeznek, s szakképzettségüknek megfelelően a zárolt munkakörökben akarnak elhelyezkedni. A Minisztertanács álláspontja szerint a szakképzetten végző ifjúság munkába lépése képzettségének megfelelő, vagy ahhoz közelálló munkakörbe állítása gazdasági jelentősége mellett társadalmi, politikai kérdés is. Szem előtt kell tartani, hogy a fiatalok munkába állítása lehetőséget teremtsen a munkaerőhiánnyal küzdő és népgazdaságilag fontos területek munkaerőhelyzetének javítására. Gondoskodni kell arról, hogy a felsőfokú végzettségűek foglalkoztatása teljes mértékben szakképzettségüknek megfelelő, a középfokú végzettségűeké szakképzettségüknek megfelelő, vagy ahhoz közelálló, általános műveltséget igénylő munkakörökben történjék. Ennek megfelelően a kormány intézkedett, hogy a létszámfelvételi zárlattal érintett munkakörökben az 1976. évre várható létszámcsökkenést — egyszerűsített tanácsi engedélyezés keretében —az idén szakkéDzetten végző fiatalokkal pótolják. A vállalatok és intézmények pályázati felhívás formájában haladéktalanul tájékoztatják a felsőoktatási intézményeket a szakemberek iránti igényeikről. A kereskedelmi, vendégláEredményes il év a megye safiÉiaÉeian A Csongrád megyei Lapkiadó Vállalatnál is összegezték a sajtóterjesztés és -kiadás negyedik ötéves tervének eredményeit, A termelési tanácskozáson a középtávú és a múlt évi terv teljesítéséről Kovács László, a Csongrád megyei Lapkiadó Vállalat igazgatója számolt be. Részt vettek a tanácskozáson Csollány Ferenc, a Hírlapkiadó Vállalat igazgatója és dr. Tamasi Mihály, a megyei pártbizottság osztályvezetője is. öt év alatt a Csongrád megyei Hírlap példányszáma 5800-zal, a Délmagyarországé 9t00-zal növekedett, túlteljesítve a tervet. A két napilap példányszáma ma megközelíti a 90 ezret Kétségtelen, hogy nagyobb fejlődésre is lehetőség nyílt volna, de papírtakarékossági okokból korlátoztuk a példányszámot. Az elért fejlesztés eredményeként a megyében 100 családonként 57 helyi napilapot olvasnak, ez a városokban 64, falun 34. Legmagasabb ebben a tekintetben az olvasottság Hódmezővásárhelyen (100 család: 80) és Szegeden (100 család: 77). A vállalat egyéb lapok kiadásával is foglalkozott. Közöttük is legjelentősebb a két irodalmi folyóirat. A Tiszatáj, amelynek nő a példányszáma, valamint a Kincskereső című gyermek irodalmi folyóirat, amely esetenként 82 ezer példányszámban je lenik meg országos terjesztésre. Kiadásra kerül 17 üzemi lap, illetve híradó, megjelenésenként 47 600 példányban, A mintegy 30-félc központi lap terjesztése is a vállalat feladatkörébe tartozik megyénkben. Közöttük is legjelentősebb a Népszabadság terjesztési feladata, amelyből szerényebb eredményt értek eL A többi lap terjesztési feladatát a postával együttműködve teljesíteni tudták. A Jó munka eredményeként a vállalat, dolgozói nyereségrészesedést kaptak. A termelési tanácskozáson a vállalat által létesített hűségjutalmat ezúttal — 25 éves munkaviszony alapján — Kaczúr István, a Csongrád megyei Hírlap főmunkatársa és Markovits Tibor, a Kenderinar szerkesztője kapta. Kiváló dolgozó oklevelet és jutalmat kapott Lantos Anna, a Csongrád megyei Hírlap olvasószerkesztője, dr. Somogyi Károlyné, a Délmagvarország fotori portere, és Farkas Márta, a kiadóhivatal dolgozója. tóipari, postaforgalmi, közlekedési szakközépiskolákban végző fiatalok munkába állítását az ágazat alaptevékenységét jelentő munkakörökben (eladó, postai felvevő stb.) kell biztosítani. A közgazdasági jellegű szakközépiskolákban végző fiatalok elhelyezését részben képzettségüknek megfelelő, a létszámfelvételi zárlat által érintett, másrészt a zárlattal nem érintett, de szakképzettségükhöz közelálló, általános műveltséget igénylő munkakörökben, a munkaerőhiánynyal küzdő ágazatokban kereskedelem, posta, számítástechnika, pénzintézetek, egészségügyi ellátás, szolgáltatóhálózat stb.) kell biztosítani. A vállalatoknak, szövetkezeteknek tájékoztatniuk kell az illetékes fővárosi, illetve megyei tanács munkaügyi szakigazgatási szervét az emiitett munkaerőigényükről. Zárolt munkakör esetén az indolkolt munkaerőpótlásra az említett tanácsok elnökei adnak felvételi engedélyt a munkáltatóknak. Ez az engedélyezés helyettesíti a létszámfelvételi zárlattal kapcsolatos rendelkezésnek a lemorzsolódó létszám pótlására vonatkozó eljárási szabályait Minisztériumok és országos hatáskörű szervek esetében a munkaerőpótlásra a miniszterek, illetve az adott főhatóságok vezetői saját hatáskörükben adnak engedélyt. A fővárost, illetve a megyei tanácsok elnökeinek a tervszerű munkaerő-irányítást, Illetve -engedélyezést úgy kell intézniük, hogy az iskolák kellő időben tájékoztatást kapjanak az elhelyezés segítésére tett intézkedésekről, & munkáltatók az érintett iskolákban minél előbb, még a tanév befejezése előtt bejelenthessék Igényeiket, a pályaválasztási tanácsadó intézetek megfelelő tájékoztatást tudjanak adni az érdel^lődő fiataloknak a szakképzettségükhöz közelálló, ál. (alános műveltséget igénylő munkakörökről. (MTI) Szerelési csúcs Kazincbarcikán Szerelési csúcshoz közelednek a Kazincbarcikán több mint . I milliárd forintos költséggel épülő PVC—III. üzem Kivitelezői. A helyszínen levő mintegy 6 ezer tonna gép és berendezés nagy részét ebben az évben kell a helyére állítani. Az 1976-ra tervezett mintegy 3,5 milliárd forint értékű munkából csaknem 2,8 milliárd forint a gépészeti feladatokKa jut. Ezekben s. napokban a Vegyépszer megkezdte a PVC alapanyagát előállító monomerüzem viniklorid gömbtartályainak építését, s ezt a tervek szerint augusztus végéig be is fejezik. Az olasz licenc alapján Roméniában készült, egyenként 33 tonnás cellákból már húszat a helyére tettek. Még további húsz cella kerül majd a végleges helyére. (MTS M

egtörtént, változtatni már nem lehet rajta, de tanulni illik belőle. A vállalat nagy mennyiségű import alkatrészt adott el a legutóbbi készletbörzén, persze, a beszerzési árhoz mérten veszteséggel. Amikor vásárolták a holmit, azt hitték, jó taktikai húzást csinálnak. Az ár az utóbbi évek legalacsonyabb szintjén állt — szakemberek úgy mondják: tartósan nyomott volt — tehát ha sokat vesznek a portékából, szép summát nyernek az ügyleten, hiszen később az ár bizonyára ismét emelkedni fog. Három évre elegendő alkatrészt halmoztak fel, s elégedetten dörzsölték a tenyerüket. Pusztán egy valamivel nem számoltak. Azzal, hogy rövid tíz hónap múltán a termék iránt rohamosan csökkent mind idehaza, mind külföldön a kereslet, majd teljesen megszűnt. Derült égből a villámcsapás? Prózaibb okok adnak magyarázatot. Elsőként az, hogy a vállalat üzletpolitikáját — s vele párhuzamosan természetesen termékfejlesztő tevékenységét is — mindenfajta stratégia nélkül folytatta. Nem tekintett hosszabb távra előre, tartós állapotként fogta fel azt, ami folytonos változás. Emiatt elsiklott afölöt, hogy az alkatrészek nyomatt ára lényegében egy csendes kiárusítás következménye, mert a gyártók „megszagolták" a kereslet új irányba fordulását, korszerűbb végtermék megjelenését H

a egyetlen vállalatot — s még inkább: ha egyetlen terméket sodorna ingoványos talajra a stratégia nélküli taktika, nyugodt lelkiismerettel rámondhatnánk, hogy olyan kivétel, mely erősíti a szabályt Csakhogy » tapasztalatok arra intenek, általánosabb jelenséggel van dolgunk. A vállalati tevékenység gyakran a taktikai lépések lazán összefüggő, vagy éppen ellentmondásos sorozatából épül fel, anélkül, hogy lenne egy központi, vezérlő mag, amely meghatározná a célokat, és a főbb irányokat, azaz logikát adna a részletek összeillesztéséhez. Emiatt sok minden kedvezőnek tűnik pillanatnyilag, ami végső soron hátrányos, s miközben a vállalat úgy érzi, hogy előre halad, valójában gondjai, megoldandó feladatai, ismétlődő önértékelése elől menekül. Lép, s mi tagadás, halad is, csak azt nem tudni, milyen irányban, milyen célok felé. A taktikai lépésekből persze kialakulhat — s a gyakorlat tanúsítja, ki is alakul — bizonyos rendszer, ami a szervezettség, céltudatosság látszatát kelti, a felületes szemlélőre megnyugtatóan hat, ténylegesen azonban a vállalat hajója sodródik, újra meg újra váratlan áramlatok, szelek, viharok érik, homokpadok, sziklák veszélyeztetik. Kárhoztathatjuk-e mindezekért kizárólag a vállalatot? Hiszen végül is a vállalat dolga saját stratégiájának kimunkálása, ha tehát ez elmarad, akkor a vállalat mulasztott. Igaz, de azért nem ilyen egyszerű. Ahhoz ugyanis, hogy a vállalat használható — azaz ne pusztán a papír meglétéért kidolgozott — stratégiával rendelkezzék, nem elegendő saját határozottsága. A gazdasági környezet viszonylagos stabilitása — ami korántsem egyenlő a merev állandósággal! — éppúgy szükségeltetik hozzá, mint a vállalattal kapcsolatban álló szervek nyújtotta információ, s így tovább. Ha most ennek ismeretében vizsgáljuk a helyzetet, akkor könnyen felfedezhetjük, hogy a taktikai elemek túlsúlya a gazdálkodásban nem más, mint tükörképe a kőzépirányítás és a vállalati irányítás átlagos színvonalának. Korántsem arról van szó tehát, hogy néhány intézkedéssel, rendelkezéssel egycsapásra megváltoztathatóak a mai jellemzők. Ennél jóval bonyolultabb a teendő. Amint arra a párt XI. kongresszusa megkülönböztetett hangsúllyal rámutatott, a tervezés tudományos megalapozottságának elmélyítése, a tervezési módszerek korszerűsítése legfőbb feladataink között áll, értve ezen a gazdaság makro- és mikroszinjét egyaránt. Az ebben elért eredmények alkotják a szilárd lépcsőfokot ahhoz, hogy a vállalati stratégia megléte ne puszta kívánalom, hanem rendszeresen számonkért követelmény lehessen. E

zek szerint amellett törnénk ••lándzsát, hogy addig a gazdálkodó egységek érjék be a taktikai lépések hol vigasztaló, hol lehangoló következményeivel, s ne törekedjenek többre, szélesebb látóhatárra? Erről szó sincsen. Számonkérni azonban csak azt lehet, amihez a feltételek adottak. Ezt szem előtt tartva kell tehát mérlegelni. Kétségtelen ugyanis, hogy a népgazdaság jó néhány területén már ma kialakultak a feltételek a hosszú távú célok megjelöléséhez, s hasonló a helyzet a vállalatok bizonyos csoportjánál is. Ha ilyen esetben beérik a csupasz taktika kínálta kétes üdvösséggel, akkor valóban mulasztanak, s elmar asztalhatók. Másutt azonban az, az első lépés, hogy fokozatosan megteremtsék a stratégia és taktika közös folyammedrét, amihez bizony e medret mélyíteni is, tisztítani is kell. Nemcsak vállalati erőkkel! Mészáros Ottó Kovásabb utas* több áru A MÁV idei feladatairól A MÁV az idén valamivel kevesebb, 338 millió utas, viszont jóval több, 131—134 millió tonna áru elszállításával számol — közölte Urbán Lajos vezérigazgató, s VasMtmkaverseny-mozgalom a termelőszövetkezetekben Tsz-klIldSttok tanácskozása Szagodon Tegnap, csütörtökön délelőtt Szegeden, a Sajtóház klubjában tanácskozott a TESZÖV oktatási és versenybizottsága Nagyistók Sándor (felgyői Alföldi Róna Tsz), a bizottság elnökének irányításával. A résztvevők megtárgyalták az idei év munkaprogramját, meghallgatták Pólya Imrének — TESZÖV főmunkatársa — a vitaindítóját az 1975. évi gazdálkodási versenybe benevezett termelő- és szakszövetkezetek pályázatainak értékeléséről, s azok felterjesztéséről az országos szervekhez, továbbá a kongresszusi munkaverseny második szakaszában, 1975. december 31ig elért eredmények értékelését, és az idei feladatokról szóló előterjesztést. A vitában felszólalt dr. Farkas Miklós, a TESZÖV titkárhelyettese, Gruber János (pusztaszeri Hétvezér Tsz), Tanács Imre (röszkei Kossuth Tsz), Tóth Károly (vásárhelyi Lenin Tsz) és Szabó István (mártélyi Fürst Tsz) küldött*. A tanácskozáson megelégedéssel vették tudomásul a megye termelőszövetkezeteinek, szakszövetkezeteinek képviselői, hogy az elmúlt öt esztendő alatt 29 közös gazdaságot tüntettek ki. Hat olyan közös gazdaság vaui Csongrád megyében, amelyik kétszer nyerte el a megtisztelő Kiváló Szövetkezet címet Ugyanakkor a szentesi Árpád Tsz minden évben magas kitüntetésben részesült. Bár az elmúlt esztendő próbára tette a határ művelőit, s ez megmutatkozott a zárszámadási eredményekben, mégis, reális értékelések alapján hat termelőszövetkezetet, egy szakszövetkezetet és két gyenge kategóriájú tsz-t, valamint egy tsz-közi önálló vállalkozást terjesztett fel a TESZÖV Kiváló Szövetkezet, illetve Kiváló Vállalat cím elnyerésére. A megye gazdálkodó kollektíváiban 650-re tehető a szocialista brigád címet viselő, vagy e címért küzdő közösségek száma. Tavaly 440 szocialista brigád iatt vállalást, kapcsolódott be a munkaverseny-mozgalom, ba, erősítve ezzel az egész szövetkezeti mozgalmat. A példamutató kollektívák közül hármat terjesztettek fel országos szervekhez kitüntetésre a megyébőL Az oktatási és versenybizottság az idei feladatokat is megszabta: erősíteni kell a szocialista brigádmozgalmat a szövetkezetekbén, kezdeményezni az idén a szövetkezeti napok alkalmából a megyei szocialista brigádvezetők tanácskozását és a megrendezésre kerülő különböző versenyek, kampányfeladatok színvonalát emelni; így betakarítási verseny, szántóverseny, munkavédelmi verseny stb. Délután ugyancsak Szegeden, a Felszabadulás Tsz központi irodájában a Csongrád megyéi mezőgazdasági szövetkezetek ellenőrző bizottsága tanácskozott. A bizottság ügyrendjét és munkatervét, feladatait Árendás György, az ellenőrző bizottság cloöka iíaBtirtőii*. utasok Szakszervezete kőz« ponti vezetőségének csütörtöki, tegnapi ülésén. A vezérigazgató beszámol li arról, hogy tovább folytatják a vasút rekonstrukcióját, növelik a korszerű vontatás részarányát, javítják & munkakörülményeket. Erre a célra 8,6 milliárd forint áll a MÁV rendelkezésére. Az összegből egyebek között 323 kilométer hosszú pályát korszerűsítenek, 45 villamos- es, Diesel-mozdonyt, 109 s»~mély- és több mint 2200 teherkocsit szereznek be. Szociális beruházásokra 134 millió, az egészségügyi Intézmények fejlesztésére 78,1 millió forintot fordítanak, és 106 millió forinttal támogatják a vasutasok lakásépítkezését. A központi vezetőség a beszámoló alapján megtárgyalta, hogy a gazdasági intézkedések mellett mit kell tenniük a szakszervezeti szerveknek a megnövekedett fuvarozási feladatok teljesítése, az élet- és munkakörülmények további javítása érdekében. (MTI) Rákócziemlékkiállítás Péntek délután a Magy«r Nemzeti Múzeumban Rákóczi-emlékkiállítás nyílik. A kuruc fejedelem születésének 300. évfordulója alkalmából összeállított gazdag anyag több száz tárgyat ölel fel: fegyverek, ötvöstárgyak, textíliák, bútorok sorakoznak a tárlókban — mind-mind a